Múlt héten a Telex írt arról, hogy Magyarországnak lakosságarányosan több Moderna-vakcina járna a közös uniós beszerzésből, mint amennyit a kormány lekötött.

Először Orbán Viktor reagált a felvetésre pénteki interjújában. A miniszterelnök szerint "ha lekötéssel oltani lehetne, túl lennénk az egészen, de csak vakcinával lehet oltani". Orbán azt is elmondta, hogy 17 millió adag oltást kötöttünk le, de annak is csak töredéke érkezett eddig meg.

Szombaton az RTL Híradó kérdésére a Koronavírus Sajtóközpont azt válaszolta: "a Pizer/BioNTech és a Moderna oltóanyaga hatásmechanizmusában nagyon hasonló, azonban a Pfizer kedvezőbb szállítási feltételeket és vásárlói árat tudott biztosítani".

A Portfolio ezek után megkereste a kormányt és az Európai Bizottságot is, hogy tisztázzák, Magyarország miért nem hívta le az összes rendelkezésre álló oltóanyagot.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ Kovács Zoltán államtitkár nyilatkozatát ajánlotta a lap figyelmébe.

A lap az Európai Bizottságtól azt a választ kapta, hogy az egyes szerződések részleteit nem árulhatják el, vagyis az nem publikus, hogy az egyes gyártók milyen ütemezés mellett vállalták a vakcinák leszállítását. Így azt sem tudjuk, hogy a Moderna mekkora mennyiséget vállalt az egyes negyedévekben - jegyzi meg a lap.

Ezzel együtt egyértelműen látszik, hogy nem csak az említett közel 5 millió darab Moderna-oltóanyagra nem tart igényt egyelőre a kormány, egyik uniós szerződés esetében sem hívtuk le eddig a teljes mennyiséget. Ez nem jelenti azt, hogy erről a mennyiségről automatikusan lemondott a kormány, később is jelezheti igényét a vakcinákra. A Bizottságnak havonta kell jelezni a lehívásokat, hétfőn például további 4,5 millió darab megrendelését erősítették meg a rendelkezésre álló Pfizer-kvótából.

Készen áll rá a brit hadsereg, hogy Amerikával és más országokkal közösen lépjenek fel, ha Oroszország lerohanja Ukrajnát. Az erre kijelölt egységet “órákon belül” Ukrajnába vezényelhetik, ha az offenzíva bekövetkezik - számol be róla a Daily Star.

Az invázió esetén 36 órán belül mintegy 450 ejtőernyős angol katona érhet földet az országban. Egy elit alakulat tavaly már végrehajtott egy próbaugrást, amikor a két ország közötti feszültség fokozódni kezdett.

Eközben a RAF (Királyi Légierő) személyzetet és felszereléseket juttat a térségbe a román repülőgépek támogatására, miután Oroszország őrizetbe vett egy titkos információk fogadásával vádolt ukrán diplomatát.

Vlagyimir Putyin több mint 95 ezer katonát sorakoztatott fel Oroszország Ukrajnával szomszédos keleti határán, amely az oroszok által támogatott lázadók irányítása alatt áll. Az orosz hadihajók a Kaszpi-tenger felé tartanak. 

Amerika közölte, két hadihajót indít a Fekete-tenger felé, hogy segítse az ukrán ellenállást. Ezt később visszavonták.

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap kormányforrásokat idéző beszámolója szerint a brit királyi haditengerészet két hajója - egy légvédelmi rakétákkal felszerelt romboló és egy tengeralattjárók elleni hadviselésre alkalmas fregatt - májusban a Fekete-tengerre hajózik a Kijevvel vállalt brit szolidaritás jeleként.

A lapnak nyilatkozó védelmi minisztériumi illetékesek közölték: a brit haditengerészet annak ellenére is a Fekete-tengerre küldi a két hajót, hogy amerikai hadihajók a korábbi tervekkel ellentétben - Joe Biden elnök döntése alapján - mégsem jelennek meg a térségben, elkerülendő a feszült helyzet további eszkalációját.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij a támadás célpontjának számító Donbass régióba utazott, hogy lebeszélje az ott állomásozó katonákkal az oroszok által támogatott lázadók elleni katonai akcióról.

Bezár a Váci utcai Monarcia Old, korábban Gallilei étterem, mert az üzemeltetők nem tudják fenntartani a koronavírus miatti hosszú bezárás után - írja a G7.hu gazdasági portál.

A helyet az egyik legnagyobb turistacsapdának számító étteremként tartották számon.

Később az ott dolgozók meséltek arcátlan dolgokról. Többek között arról beszéltek, hogy

• A maradék ételt felhasználták újra és újra.
• A használt korsókat csak ritkán mosták el.
• Volt olyan, hogy kint hagyták véletlenül a húst a kocsiban egy napra, másnap aztán több fűszert kellett használni hozzá.
• Olívás spagettivel nem egyszer előfordult, hogy se olívaolaj, se bogyó nem volt, ezt sima étolajjal és zöldborsóval pótolták. Ha valaki rákérdezett, hogy ez mi, akkor a bevált szöveg az volt, hogy: „ez a magyar olíva”.
• Ketchup/majonéz/mustár egyszerűen nem volt. Pontosabban a szokásos kis dobozok ki voltak rakta, de mind üres volt. Ha egy vendég szólt, hogy az adott szett üres, akkor vittek neki egy másik üreset, azzal a címszóval, hogy úgyis megunja, és nem fog még egyszer szólni.

Csöppű Zsolt, az ingatlant tulajdonló család egyik tagjának elmondása szerint fél éve próbálják kiadni ezt és egy másik üzlethelyiségüket a Váci utcában, de még érdeklődők sem akadnak. Tudomása szerint az egész Váci utcában hasonló a helyzet: ismerősei kiadó ingatlanjai iránt sincsenek érdeklődők. Annak ellenére nem találnak bérlőt, hogy 10-30 százalékkal vitték eddig lejjebb a bérleti díjakat.

Az amerikai kormányzat figyelmeztette Oroszországot, hogy következményei lesznek, ha Alekszej Navalnij ellenzéki politikus meghal a börtönben - mondta vasárnap a CNN amerikai hírtelevízió műsorában Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

- fogalmazott Sullivan, aki a részletek ismertetése nélkül annyit mondott, hogy egy sor, különböző költségvonzatú intézkedést fontolgat az amerikai kormányzat arra az esetre, ha a bebörtönzött Navalnij meghalna.

A Vlagyimir Putyin elnök legszókimondóbb bírálójának számító 44 éves politikust januárban vették őrizetbe Moszkvában, amikor hazatért Németországból, ahol mérgezés miatt kezelték. Navalnij szerint az orosz kormány próbálta meg idegméreggel megölni, de ezt a Kreml következetesen tagadja. Két és fél évet kell börtönben töltenie, mert korábban csalás miatt ítélték felfüggesztett büntetésre, és megszegte a próbára bocsátás feltételeit. Navalnij már az eredeti ítéletet is politikailag motiváltnak nevezte.

A harmadik hete éhségsztrájkoló Alekszej Navalnij egészségi állapota rohamosan romlik, és „bármelyik percben meghalhat” - ezt mondta szombaton az ellenzéki aktivista, politikus egyik orvosa. Jaroszlav Asihmin közölte, hogy Navalnij káliumszintje vészesen magas, ami szívleálláshoz vezethet, megemelkedett kreatininszintje pedig veseproblémákról árulkodik. Navalnij kezdetben hátfájásra panaszkodott, és azt mondta, kezdi nem érezni a lábait, ezért azt kérte, hogy saját orvosai megvizsgálhassák. Ezt az orosz hatóságok megtagadták, ezért éhségsztrájkba kezdett.

Az amúgy is feszült orosz-amerikai viszony tovább romlott az utóbbi időben. Nagy felháborodást váltott ki orosz részről, amikor Joe Biden elnök egy - az ABC News-nak adott - márciusi interjúban igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint. Az amerikai elnök akkor azt is mondta, hogy Oroszország „meg fog fizetni” a 2020-as elnökválasztásba való beavatkozásért.

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön rendeletet írt alá, miszerint kormányzata pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát, mivel Washington szerint Moszkva kibertámadásokat hajtott végre és beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba. A kiutasítások terén csatlakozott Washingtonhoz Varsó és Prága is.

Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, ezenkívül kiutasított további 10 amerikai diplomatát.

Oroszország 2025-ben ki szándékozik lépni a Nemzetközi Űrállomás-projektből, és önállú, újgenerációs szolgálati űrállomás létrehozásába fog - jelentette ki Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes egy, a Rosszija 1 televízióban vasárnap sugárzott interjúban.

Boriszov úgy vélekedett, „úgy becsületes”, ha erről a partnereket már most tájékoztatják. Közölte, hogy a Nemzetközi Űrállomás 2024 utáni működéséről Moszkva a velük való egyeztetések és döntően már a felhasználhatóságuk végéhez közeledő modulok műszaki állapotának felülvizsgálása alapján határoz majd. Elmondta, hogy a nemzetközi projekt alternatívájának létrehozásáról április 12-én, az emberes űrrepülés kezdetének 60. évfordulóján Vlagyimir Putyin elnök részvételével megtartott vezetői tanácskozáson döntöttek.

A nemzetközi projekt feladásának gondolatát korábban a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat is felvetette az üzemeltetés drágaságára hivatkozva.

Az orosz szakemberek számításai szerint 2025 után a Nemzetközi Űrállomás rendszerei egymás után fogják felmondani a szolgálatot, és az 1998 óta használt objektum üzemben tartása 10-15 milliárd dollárt fog felemészteni. A jelenlegi tervek szerint 2024-ig működtetik majd, de felmerült a hatéves hosszabbítás lehetősége is.