A kormány nagyobb dízelpiaci válságra készül, ezért mérik fel, hol tankolhatnának soron kívül az állami szervek - írja a Telex
Rendőrök kérdezgetik a gazdáktól és fuvarozóktól, hogy mennyi üzemanyagot tudnak tárolni – számolt be róla elsőként az RTL. A Telex úgy tudja, ipartelepeket és hazai töltőállomásokat is megkerestek azzal a kérdéssel, hogy el tudnak-e tárolni valamennyi üzemanyagot.
Biztos ellátásukhoz olyan kutakra van szükség, ahol egy esetleges hiány vagy pánikvásárlás esetén is soron kívül tankolhatnak. Források szerint „az állam úgy gondolkodik, hogy ha az ellátást az segíti, hogy egy pajta mellett ássuk el a dízelt, amit aztán a válságban tudunk használni, akkor azt is igénybe kell venni.”
Orbán Viktor hétfőn jelentette be az üzemanyagárstop visszavezetését, aminek eredményeként aznap éjféltől a benzin literenkénti ára legfeljebb 595, a dízelé pedig 615 forint lehet. Az intézkedést a közel-keleti konfliktus súlyosbodása és az olajár meredek emelkedése előzte meg.
A helyzetet itthon az is nehezíti, hogy a Barátság kőolajvezeték egy orosz támadás után január végén leállt, azóta pedig akadozik Magyarország olajellátása, miközben az ország egyetlen finomítója, a Dunai Finomító is alacsonyabb kapacitással dolgozik. A piaci szereplők úgy látják, „a kormány válságra is készül, de ezt részben maga generálta, csak aztán ettől megijedt.”
Szakmai körökben felmerült a kérdés, miért kellett bevezetni a védett árat és felszabadítani a készleteket, amikor a probléma még nem ellátási jellegű volt, csupán a magas árakat jelentette. A kormány a választások előtt vélhetően »meg akarta védeni a családokat« a világpiaci áremelkedéstől és az inflációtól, de a lépés a dízelimport jelentős szűkülését eredményezte.
A dízelimport hiánya pedig tovább növelte a bajt, mivel a Dunai Finomító korlátozott kapacitással nem képes kielégíteni a teljes magyar dízeligényt.
A kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetet törvény definiálja. Eszerint akkor van válsághelyzet, ha a behozatal a belföldi fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7 százalékot, és a hazai igényt csak a biztonsági készlet terhére lehet kielégíteni. Válsághelyzetnek minősül az is, ha az Európai Unió vagy a Nemzetközi Energiaügynökség válságintézkedéseket rendel el. Utóbbi szerdán összesen 400 millió hordó olaj felszabadításáról döntött, ami a tagországok tartalékainak harmada. A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy a nyersolaj és a kőolajtermékek hazai árának alakulása önmagában nem minősül válsághelyzetnek.
