HÍREK
A Rovatból

Kavicsméretű üvegszilánkot talált egy gyerek az ebédjében a budapesti iskola menzáján

Az iskola a polgármesteri hivatalt és az étkeztetőt is értesítette, a NÉBIH tájékoztatását is kérték. A szolgáltató azt közölte, hogy a konyhai eszközök épek voltak, és a munkát az élelmiszer-biztonsági szabályok szerint végezték.


Egy XVIII. kerületi iskolában szeptember 17-én egy diák üvegszilánkot talált a menzai paprikás krumpliban – tudta meg a HVG. Az igazgató vizsgálatot kezdeményezett, a gyerek nem nyelte le a darabot és nem sérült meg.

„Az esetről mély aggodalommal értesültünk, és bízunk benne, hogy a jövőben az étkeztetés nagyobb felelősséggel zajlik az intézményünkben” – közölte a lappal Pásztor Józsefné, a XVIII. kerületi Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója. Az iskola értesítette az étkeztetést végző Delirest Kft.-t és a polgármesteri hivatalt, és kérte a történtek kivizsgálását. Szeptember 18-án a szolgáltató e-mailben jelezte, hogy elvégezte a belső ellenőrzést, a jegyzőkönyvet megküldték az intézménynek. A Kőrös Péter alpolgármesternek írt levélben azt is kérték, hogy tájékoztassák az esetről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt.

A Delirest Kft. megerősítette a történteket a HVG-nek, és közölte, hogy

a diák „egy kisebb kavicsnyi, tompa üvegdarabot” talált az ételben. Állításuk szerint az ügyben hatósági vizsgálat nem indult.

„Aznap a cégünk 1731 adag ételt szolgált fel különböző intézményekben. Sehonnan nem érkezett bejelentés az ételekkel összefüggésben. Az üvegdarab átvételét követően azonnali belső ellenőri vizsgálatot rendeltünk el. Az ellenőrzést végző élelmiszermérnökök minden pontra kiterjedően meghallgatták a konyhai dolgozók beszámolóját, megvizsgálták az összes göngyöleget, valamint a tálakat és edényeket, amelyek mindegyike ép volt. Az ellenőri vizsgálat megállapította, hogy a főző- és tálalókonyha a hatályos élelmiszer-biztonsági szabályoknak megfelelően üzemelt, a dolgozók a szigorú szabályok maximális betartásával végezték munkájukat. A konyhából nem kerülhetett üvegdarab az ételbe” – írták. A vállalat közölte, hogy a következő hetekben az előírásoknál sűrűbben végeznek ellenőrzéseket. „Az iskola vezetésével szükség esetén együttműködünk a további megelőzés érdekében” – tették hozzá.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal a lap kérdésére azt közölte: „Hatóságunk a főző és a tálaló konyhán teljes, átfogó ellenőrzést tartott, amelynek keretében eljárás indítására okot adó hiba vagy hiányosság nem volt megállapítható.”

Néhány hete egy Tolna megyei általános iskolában is üvegszilánkot találtak az ételben. A két eset egymástól független. Iregszemcsén a szeptember eleji eset már a második volt: tavaly az üvegszilánk mellett egy fém edénysúroló darabja is előkerült. Akkor sürgősségi osztályon kellett eltávolítani az egyik óvodai dolgozó nyelőcsövéből az üvegszilánkot, a fémdarabot pedig egy óvodás szájában találták meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Koppenhágában: Ha mi ma délután úgy döntenénk, hogy nem adunk több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam
Az uniós csúcson semmiben nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani.


Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.

„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”

A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.

Ezzel szemben a francia elnök, Emmanuel Macron nem támogatta a drónfaltervet. Szerinte inkább korai figyelmeztető rendszerekre, több légvédelmi eszközre és „elrettentő” csapásmérő képességekre van szükség. A német álláspontot Boris Pistorius védelmi miniszter ismertette, aki kiemelte, hogy Ursula von der Leyen drónfaltervéből hiányoznak a részletek, különösen a terjedelmét és a költségeit illetően.

A házigazda, Mette Frederiksen dán miniszterelnök közös európai célokat sürgetett.

„Hadd fogalmazzak nagyon egyértelműen, közös európai célt kell kitűznünk, ellenkező esetben megosztottak leszünk, és nem ez a megfelelő út Európa számára. Ha Európa biztonságáról beszélünk, akkor meg kell haladnunk a nemzeti nézőpontokat, és egy hibrid háborút kell látnunk. És amikor az ukrajnai háborúról van szó, akkor nem egyszerűen egy európai országban, Ukrajnában zajló háborút kell látnunk, hanem egy orosz kísérletet arra, hogy mindannyiunkat fenyegessenek”

– mondta.

A mostani találkozón nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani. Orbán Viktor ebben a kérdésben nincs egyedül, más országok is ragaszkodnak a vétójoghoz: például Görögország Törökország, Horvátország pedig Szerbia esetében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fotók: Orbán Viktor Angela Merkelt fogadta a Karmelita kolostorban
A korábbi német kancellár a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra.


A Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel korábbi német kancellárt, írja az MTI. Az egykori politikus a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra. „Egyszer kancellár, nálunk mindig kancellár” – írta a közösségi oldalán a kormányfő.

Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Augusztusban volt tíz éve, hogy elhangzott híres mondata, a „meg tudjuk csinálni”. Ezt követően olyan népvándorlás indult el országa felé, melynek ma is érezni lehet a következményeit.

A Németországot 16 éven át irányító diplomata 2015-ben vett részt hivatalos látogatáson a magyar fővárosban. Merkel napjainkban ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt.

A két politikus találkozójáról készült fotókat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nem figyelte az Orbán-kormány a határidőket, kedden rendkívüli ülésen kell tárgyalni a veszélyhelyzet meghosszabbítását
A késlekedés november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.


A kormány rendkívüli ülést kér az Országgyűléstől, mert nem figyelte a határidőket. Ha nem lenne ülés október 7-én, a hosszabbításról csak november 17-én szavazhatnának, ami november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.

Semjén Zsolt szerdán délelőtt 11:18-kor benyújtotta a kezdeményezést Kövér Lászlónak az október 7-i rendkívüli ülésről.

Az ülésen a november 14-én lejáró háborús veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításáról szóló javaslat általános vitája szerepel. Kövér László emiatt péntek délelőttre összehívta a Házbizottság soron kívüli ülését, ahol a rendkívüli ülésről döntenek.

A HVG szerint a hosszabbítást nem lehet rendkívüli, gyorsított eljárásban tárgyalni. Rendkívüli ülés nélkül a vita csak október 27-én indulhatna, a zárószavazás pedig november 17-én lehetne. Az október 7-i ülés beiktatásával már az október 20-i héten jöhet a zárószavazás, így a hosszabbítás időben hatályba lép.

A kormány azt javasolja, hogy a háborús veszélyhelyzet 2026. május 13-ig maradjon érvényben, vagyis a parlamenti választások utáni időszakig.

Szerdán Magyar Péter is megszólalt az ügyben. Azt mondta, hogy ha a Tisza Párt kormányra kerül, eltörlik a rendeleti kormányzást lehetővé tevő háborús veszélyhelyzetet. Úgy fogalmazott, hogy Európában három országban van háborús veszélyhelyzet: Ukrajnában, Oroszországban és Magyarországon.

Hozzátette, hogy ha a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet célja az lenne, hogy felkészítse az országot egy támadásra, megelőzze azt, vagy a lakosság tájékoztatását szolgálja, az üdvözlendő lenne. Szerinte a háborús és a korábbi veszélyhelyzetek arról szóltak, hogy rendeletekkel írjanak felül törvényeket, könnyebb legyen az állami vagyon elvonása, és egyszemélyes irányítás alá kerüljön az ország. Azt mondta, hogy a Tisza Párt ezt nem támogatja, el fogják törölni, és fontosnak tartják, hogy Magyarországnak ütőképes hadserege legyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Vadászat, jacht, tenisz, lovak, luxuskúriák, magánklinikák – ezeket féltik Orbán és a milliárdos oligarchái a vagyonadótól
A Tisza elnöke szerint „Orbán Viktor egy interjúban már arról hadovál, hogy ha a milliárdosokat megadóztatjuk, az kommunizmus.”


A Tisza párt programjában nagy szerepet kap néhány gazdasági kérdés, amelyekről meg is akarják szavaztatni az embereket.

Magyar Péter már korábban is írta egy posztban, hogy Orbán Viktor és a Fidesz elutasítja a Tisza Párt több javaslatát is. Ezek között említette a személyi jövedelemadó csökkentését, a nyugdíjemelést, a legfeljebb 200 ezer forintos pluszjuttatást több mint kétmillió idős ember számára,

a milliárdosokat érintő vagyonadót, a családi kedvezmények és támogatások emelését, valamint a gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények nyilvános kivizsgálását

Magyar szerdán indítja el a Tisza Párt Nemzet Hangja nevű szavazásának második szakaszát. A szavazáson öt kérdésre lehet voksolni, elsőként a Tisza Világ nevű applikációban, de a pártelnök azt ígéri, önkénteseik három héten belül Magyarország minden településére eljutnak.

Mostani pesztjában a vagyonadót vette elő, szerinte ezt főként Orbán és az oligarchái támadják:

"Hogy miért támadja Orbán és a milliárdos oligarchái a TISZA által bevezetni kívánt vagyonadót?

Mert szinte minden miniszter és a családtagjaik is érintettek lesznek benne.

Mitől fél például Orbán Viktor tízmilliárdokat összeharácsoló kaszinó honvédelmi minisztere és annak felesége, a bukott főpolgármester-jelölt Szentkirályi Alexandra?

A katonai képesítés nélküli honvédelmi miniszter, aki háborús veszélyhelyzetben nyaral, most éppen egy vagyonkezelői alapítványba menekíti a mesés vagyonát, hogy a gyerekei és unokái még száz év múlva is luxusjachtokon és vadászatokon tölthessék a mindennapjaikat.

Vadászat, jacht, tenisz, lovak, luxuskúriák, magánklinikák. Ezeket féltik. Nem a magyar emberekért aggódnak, hanem a saját milliárdjaikért.

Nagyon fél a Fidesz a vagyonadótól, és igazuk van: keserű szájízzel tudnának csak vadászgatni, jachtozgatni, magánrepülőzgetni, ha egy fillért is vissza kéne adniuk abból, amit az emberek pénzéből magukra költenek.

Orbán Viktor egy interjúban már arról hadovál, hogy ha a milliárdosokat megadóztatjuk, az kommunizmus.

Tudjuk, a kórházi penész meg csak zsírra szállt por önök szerint.

Ha a milliárdosok jachtjai, tízmilliárdjai és palotái vagyonkezelő alapítványba kerülnek, az pedig már a NER-es szabadságharc része, miniszterelnök úr?"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk