HÍREK
A Rovatból

Ujhelyi István Orbán Viktornak: „Hogy tudtok ilyen gerinctelenül hazudni?”

Az Európai Parlamenti képviselő szerint a most felszabadított uniós pénzből rendeznie kell a kormánynak a pedagógus-béremelést.


Végre az Orbán-rezsim teljesítette az Európai Unió által feléjük támasztott feltételek egy részét és emiatt valóban érkeznek már bizonyos pénzek - írta vasárnapi bejegyzésében Ujhelyi István. Az Európai Parlamenti képviselő szerint a kormány egyik kötelessége most, hogy rendezzék a pedagógusbér emelését.

Az Európai Bizottság a héten jóváhagyta 10,2 milliárd euró, vagyis 3900 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetését Magyarországnak. Ennek kapcsán Ujhelyi azt írta: „fontos (rész)eredmény, hogy a magyar bíróságok egyelőre fellélegezhetnek a NER nyomása alól a Fidesz-kormánytól kieszközölt kényszerű módosítások miatt”, Magyarország pedig végre hozzájuthat „a nekünk jogosan járó pénzek egy részéhez”.

„Végre! Ezt mindenképpen pozitív eredményként kell értékelni, mégpedig azzal együtt, hogy a Fidesz egyelőre kénytelen volt visszavonulót fújni a bírósági rendszer befolyásolására készült tervéből. A NER által leuralt Magyarország ettől még nem lett egy csapásra jogállam, de legalább valami visszaépült belőle.”

Ujhelyi szerint Orbánéknak ezután két azonnali kötelessége adódik:

  • minden más, az EU által támasztott követelést azonnal teljesíteniük kell a többi forrás feloldása érdekében,
  • és a most felszabadított pénzből azonnali hatállyal rendezniük kell a régóta ígérgetett pedagógus-béremelést.

    „Ez a most felszabadított pénzösszeg ugyanis az a forrásköteg, amellyel kapcsolatban a magyar kormány többek között a tanári hivatás vonzóbbá tételét, vagyis a bérek rendezését vállalta” – fejtett ki a politikus.

    Ujhelyi szerint azonban a Fidesz miniszterelnöke a minap „rendkívül pofátlan és durva kijelentést tett” amikor úgy fogalmazott: majd, ha a pénz a „széfben van”, akkor eldönti a magyar parlament, hogy ebből mennyi menjen pedagógus béremelésre.

    „Hogy mi van, kedves Viktor? Hogy mit akar eldönteni a Te „133 bátor embered”? Eddig azt állítottátok, hogy már másnap radikálisan megemelnétek a tanárok fizetését, csak hát az a csúnya Brüsszel, meg a világösszeesküvő, szőröstalpú, patás ellenzékiek ezt folyton megakadályozzák. Hát, hogy tudtok ilyen gerinctelenül hazudni? Elég a durva hazugságokból, fizessetek!”

    Ujhelyi azt is felidézte, hogy a vonatkozó operatív terv első verziójában – amit az Európai Bizottság először visszadobott – még csak nem is szerepelt a tanárok béremelésére vonatkozó vállalás, „azt konkrétan a szakmai szervezetek és az ellenzéki politikai erők lobbijának köszönhetően íratták bele a magyar kormánnyal”.

    „Azzal, hogy az uniós források hivatkozott része a szerdai döntéssel elérhetővé vált, megnyílt az út a kormány előtt, hogy saját döntése alapján megkezdje a béremelés előfinanszírozását és az erről benyújtott számlákat – az EB döntése alapján – immár bizonyosan ki fogják nekik fizetni. Sunyi csúsztatás tehát arról beszélni, hogy »majd, ha a széfben lesz a pénz«, hiszen előbb a szuverén (!) kormánynak kell állnia a cechet, és utána Brüsszel fizet” – fejtette ki Ujhelyi.

    A kormány jövő héten ülésezik, és ekkorra ígért döntést az ügyben.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Gödi akkugyár-botrány: Szijjártó Péter és Lantos Csaba meghallgatását kezdeményezi, valamint újra feljelentést tesz az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke
    Kirobbant a botrány a gödi Samsung-gyár körül egy titkosszolgálati jelentés miatt. A képviselő szerint a kormány tudott a brutális mérgezésről, ezért most magyarázatot követel.


    Dr. Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke a Facebook-oldalán jelentette be, hogy

    Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter rendkívüli meghallgatását kezdeményezte, és az ügyben ismét feljelentést tesz.

    A politikus ezt azután közölte, hogy állítása szerint „döbbenetes információk” jelentek meg a Telex hétfő reggeli cikkében.

    Keresztes a posztjában úgy fogalmazott, a cikk azt állítja, hogy a kormány évekkel ezelőtt rendelkezett olyan információkkal, hogy brutális határérték-túllépések történtek a gödi akkugyárban, és a munkatársak rendkívül veszélyes anyagokkal érintkeztek. A képviselő szerint „arra is utal a cikk, hogy a gyárban lefolytatott mérések sokkal döbbenetesebb adatokat mutattak, mint amelyek a hatóságok tudomására jutottak. A cikk állításai szerint a szennyezések miatt titkosszolgálati adatgyűjtések is történtek, és az Alkotmányvédelmi Hivatal 2023 elejére részletes jelentést készített az üzemben történtekről a kormány számára. A gyárat nem zárták be!”

    A politikus hozzátette, hogy 2024. február 26-án az Országgyűlésben a miniszterelnököt kérdezte a gyárat érintő hírekről, aki szerinte a válaszában csak általánosságokról beszélt, de nem tett említést arról, hogy bármiféle konkrét információ jutott volna a kormány tudomására ilyen visszaélésekről.

    Keresztes felidézte, hogy Orbán Viktor úgy érvelt, tudomása szerint a céggel kapcsolatos hírek alapján feljelentés történt, és majd annak az eredménye tisztázza az ügyet. A képviselő ezután közölte: „A helyzet az, hogy 2024. év elején magam tettem feljelentést a hírek alapján, ismeretlen tettes ellen, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, közveszély okozása, környezetkárosítás és természetkárosítás gyanújával.

    Megdöbbenésemre a rendőrség 2024. július 7-én arról tájékoztatott, hogy az eljárást megszünteti (!), mert ami történt, az az álláspontjuk szerint nem bűncselekmény.”

    A kialakult helyzetben Keresztes szerint a kormány „világos válaszokkal tartozik” arról, hogy:

    • mit tudtak / mit nem tudtak arról, ami a gödi akkugyárban történik,
    • valóban volt-e titkosszolgálati vizsgálat, melynek az eredménye ezt a döbbenetes képet mutatta a történtekről,
    • ha igen, miért nem történtek kemény és azonnali lépések a kormány részéről,
    • megtörtént-e a hatóságok félrevezetése, és ha igen, ezért kiket terhel felelősség,
    • hivatalos személyek elmulasztották-e megtenni az ügyben azt, ami a kötelességük,
    • ha valóban ilyen információk kerültek a kormány elé, akkor hogy történhetett meg, hogy a rendőrség érdemi nyomozás nélkül néhány hónap alatt lezárta az ügyet, amivel gyakorlatilag visszautasította a feljelentésemet?

    A képviselő szerint ez a botrány messze túlmutat az iparbiztonság kérdésén. Bejegyzését azzal zárta, hogy a február 23-án tervezett bizottsági ülésre kezdeményezte a két miniszter meghallgatását, a levelet pedig bizottsági elnökként hétfőn meg is küldte nekik.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
    Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.


    Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.

    A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.

    Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.

    Via Blikk


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Elárasztotta a víz Újbudát egy munkagép miatt – hét ingatlan maradt víz nélkül
    A XI. kerületi Bertalan Lajos utcában egy munkagép rongált meg egy 400 mm-es fővezetéket. A kiömlő víz egy kisebb közcsövet is tönkretett, emiatt szünetel a szolgáltatás a környéken.


    Autók küszöbéig ért a víz hétfőn Budapest XI. kerületében, a Stoczek József és a Kruspér utca környékén. A környéken csőtörés történt, amit a Fővárosi Vízművek is megerősített a Telexnek, a lap egy videót is közzétett az Újbudán hömpölygő vízről.

    A vízművek közlése szerint a Bertalan Lajos utca 5–7. számnál egy munkagép sértett meg egy 400 milliméter átmérőjű ivóvízvezetéket. „Az érintett szakaszt munkatársainknak időben sikerült kizárniuk, de az addig kiömlő víz elöntötte a környéket.”

    A 400 milliméteres vezetékről kiömlő víz azonban megrongálta az ugyanott futó 125 milliméteres közcsövet is, amit ezért szintén le kellett zárni. A lezárás miatt hét ingatlanban átmenetileg szünetel a vízellátás. A hiba teljes feltárása jelenleg is folyamatban van.

    Budapesten az idős hálózati elemek sérülékenysége rendszeresen okoz problémát, 2024 áprilisában például a XVI. kerületben egy 1949-ben fektetett, 600 milliméteres vezeték meghibásodása okozott jelentős fennakadást.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Telex: Sulyok Tamásnak nincs véleménye a bírói függetlenséget sértő kormányrendeletről
    A kormány rendelettel állítaná le a szolidaritási hozzájárulás miatti pereket. A Sándor-palota szerint a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.


    Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.

    Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár.

    A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.

    A rendelet kihirdetése után a bíróságok nem hajtották végre azonnal az utasítást.

    A Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró nem szüntette meg az eljárást, hanem a tárgyalást május 19-re halasztotta. A Fővárosi Törvényszék pedig a főváros és az állam közti perben végzésben fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, és közölte: „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. Hasonlóan foglalt állást a Magyar Ügyvédi Kamara is, a 24.hu megkeresésére pedig

    a Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírák függetlenek, és „ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

    A Sándor-palota a Telex megkeresésére azt írta,

    a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.

    „A köztársasági elnök kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény, valamint a jogszabályok meghatároznak. Mindezek értelmében a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti” – közölte a Kommunikációs Igazgatóság. Hozzátették, hogy egyéb úton, például az eljáró bíró által, van lehetőség az Alkotmánybírósághoz fordulni.

    Arra a kérdésre, hogy Sulyok Tamás személyesen elfogadhatónak tartja-e a rendeletet, a hivatal már nem válaszolt.

    Míg a köztársasági elnök a hatáskör hiányára hivatkozik, a kormány azzal érvel, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek érvényesítését szolgálja, és nem visszamenőleges hatályú, hanem csupán eljárási szabály.

    Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.

    2025 novemberében a Kúria a fővárosnak adott igazat a 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügyében, ami megnyitotta az utat a további perek előtt. A perek tétje jelentős: a főváros által fizetendő összeg 2023-ban 58 milliárd, 2024-ben 75 milliárd, 2025-ben pedig 89,1 milliárd forint volt. A következő tárgyalási nap a fővárosi perben március 16-án lesz.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: