Újabb veszélyes, akár halálos kórt is terjesztő állat telepedhet meg hazánkban: megjelentek az Hyalomma-kullancsok
A klímaváltozás miatt az Alföld egyre inkább hasonlít a kullancsfaj természetes élőhelyére, így nő az esélye a megtelepedésének. Kecskemét környékén már több Hyalomma példányt is találtak bivalyok testén az elmúlt években.
A Hyalomma kullancsok eredetileg Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és a mediterrán térségben élnek. Ezek a fajok a meleg, száraz klímához alkalmazkodtak, és képesek terjeszteni a krími–kongói vérzéses láz vírusát, amely az emberre nézve különösen veszélyes, írja a Másfélfok.
A betegség halálozási aránya meghaladhatja a 30 százalékot, és jelenleg nincs ellene sem védőoltás, sem célzott gyógymód,
csak tüneti kezelést kaphatnak az érintettek. A vírus gyors lefolyású betegséget okozhat belső vérzésekkel, és a WHO tíz legveszélyesebb kórokozója között szerepel.
A kullancsok Európába, így Magyarországra is vándormadarak révén érkeztek, de korábban nem tudtak tartósan megtelepedni.
A klímaváltozás következtében azonban egyes hazai térségek, különösen az Alföld klímája egyre inkább hasonlít a származási helyükre.
Kecskemét környékén már több Hyalomma példányt is találtak bivalyok testén az elmúlt években.
Bár egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy helyben szaporodó állomány alakult ki, a szakértők szerint nő az esélye annak, hogy megtelepedjenek.
A Hyalomma kullancsok számos tulajdonságukban különböznek a Magyarországon elterjedt fajoktól. Nem lesből támadnak, hanem aktívan vadásznak, és több méteren keresztül is követhetik a gazdát, ebben jól fejlett szemük segíti őket. Már 12 Celsius-fok felett aktívak, és csak 45 fok felett húzódnak vissza.
Leggyakrabban lovakon, szarvasmarhákon és más patásokon élősködnek, de embereket és kutyákat is megcsíphetnek.
Őshonos területeiken előfordul, hogy akár száz példány is található egyetlen állaton, gyakran a testnyílások közelében. Egy nőstény akár 7000 tojást is lerakhat.
A megjelenésük is feltűnő: nagyobbak a hazai kullancsoknál, lábuk sávozott, hátuk barázdált, testük pedig ovális formájú. A klímaváltozás miatt Magyarországon is egyre több olyan állat jelenik meg, amely komoly veszélyt jelenthet az emberekre és az állatokra.
A Hyalomma kullancsok eredetileg Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és a mediterrán térségben élnek. Ezek a fajok a meleg, száraz klímához alkalmazkodtak, és képesek terjeszteni a krími–kongói vérzéses láz vírusát, amely az emberre nézve különösen veszélyes, írja a Másfélfok.
A betegség halálozási aránya meghaladhatja a 30 százalékot, és jelenleg nincs ellene sem védőoltás, sem célzott gyógymód,
csak tüneti kezelést kaphatnak az érintettek. A vírus gyors lefolyású betegséget okozhat belső vérzésekkel, és a WHO tíz legveszélyesebb kórokozója között szerepel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Koccints mértékkel! – A „Tiéd a mérték!” kampány a tudatos borozás öröméről szól
A Magyar Bormarketing Ügynökség és több szakmai szervezet közös kezdeményezése arra hívja fel a figyelmet, hogy a bor igazi értéke nem a mennyiségben, hanem az élményben és a tudatosságban rejlik.
A bor több mint egy ital – kultúra, hagyomány és közösségteremtő erő. Ezt az üzenetet szeretné újra a középpontba állítani a „Tiéd a mérték!” kezdeményezés, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a borfogyasztásban – akárcsak az élet más területein – a mérték az igazi érték.
A Magyar Bormarketing Ügynökség és több szakmai szervezet – köztük a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Pannon Bormíves Céh – összefogásával indult kampányban borászok, orvosok és közéleti szereplők egyaránt kiállnak a felelős borfogyasztás mellett. A „Tiéd a mérték!” nem reklám, hanem társadalmi küldetés: közös gondolat arról, hogy a borfogyasztás lehet egyszerre tudatos, kulturált és örömteli.
A nyílt levélhez olyan ismert személyiségek csatlakoztak, mint Rókusfalvy Pál, Gerendai Károly, Dr. Toldy-Schedel Emil vagy Gere Andrea, akik egyetértenek abban, hogy a bor a közösségi élmények, az ünnepek és a baráti beszélgetések természetes része – de csak akkor, ha felelősséggel élünk vele. Ahogy a kampány üzenete is fogalmaz: „A mérték nem korlát, hanem iránytű – egészségben, kultúrában, közösségben.”
A „Tiéd a mérték!” minden borbarátot arra biztat, hogy legyen része ennek az értékalapú szemléletnek, ossza meg a gondolatot és mutassa meg: a magyar borkultúra nem a mennyiségről, hanem a minőségről, a hagyományról és az élményekről szól.
A bor több mint egy ital – kultúra, hagyomány és közösségteremtő erő. Ezt az üzenetet szeretné újra a középpontba állítani a „Tiéd a mérték!” kezdeményezés, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a borfogyasztásban – akárcsak az élet más területein – a mérték az igazi érték.
A Magyar Bormarketing Ügynökség és több szakmai szervezet – köztük a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Pannon Bormíves Céh – összefogásával indult kampányban borászok, orvosok és közéleti szereplők egyaránt kiállnak a felelős borfogyasztás mellett. A „Tiéd a mérték!” nem reklám, hanem társadalmi küldetés: közös gondolat arról, hogy a borfogyasztás lehet egyszerre tudatos, kulturált és örömteli.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy sikerrel fut a Házasság első látásra harmadik évada a TV2-n, ez azonban azt is jelenti, hogy ha valami baki történik a műsorban, azt rengeteg néző látja. A párkapcsolati realityben ez most két adásban is megtörtént, ráadásul egymás után.
A hétfői adás végén sokan értetlenül álltak azelőtt, hogy Kármen műkörme az egyik jelenetben még pink színű volt, a másikban viszont már gyöngyházfényű.
Ez azért furcsa, mert a fiatal nő a férjével való veszekedésekor elmondta, hogy éppen akkor jött a körmösétől, tehát valószínűleg akkor csináltatta élénk rózsaszínűre a körmeit. A szakításba torkolló vitájuk után elköltözött Danitól, majd este a lakásában videóban jelentkezett be, ahol viszont már teljesen más színű körmökkel lehetett látni.
Ennél is durvább baki történt a kedd esti adásban, amelyet a Blikk vett észre:
egyszercsak előrébb ugrott az adás, és azt mutatták, amikor Peti bocsánatot kér Annától, holott előtte még azt sem láthatták a nézők, hogy Anna egyáltalán megérkezik a párok közös vacsorájára.
A lap szerint 20 óra 8 perc körül történt egy hirtelen vágás, amikor az látszott, hogy az összes szereplő leült a kanapékra. Aztán percekig az előrébb ugrott jeleneteket sugározták, amíg el nem kezdődött a vacsora. 20 óra 16 perc körül viszont újabb ugrás következett és már ismét azt mutatták, amikor még csak sorban érkeztek a párok tagjai. Tizenkét perc múlva pedig újabb vágás után már attól a vacsorajelenettől folytatták az epizódot, ahol korábban félbeszakadt.
A Házasság első látásra Instagram-oldalán többen is azt írták, hogy teljes káosz volt így az adás:
„Mi ez a vágás, hát nem értem, mi van?” – értetlenkedett egy hozzászóló. „Leadták kétszer ugyanazt, a nép meg azt se tudja mi is van?” – írta egy másik néző.
Nagy sikerrel fut a Házasság első látásra harmadik évada a TV2-n, ez azonban azt is jelenti, hogy ha valami baki történik a műsorban, azt rengeteg néző látja. A párkapcsolati realityben ez most két adásban is megtörtént, ráadásul egymás után.
A hétfői adás végén sokan értetlenül álltak azelőtt, hogy Kármen műkörme az egyik jelenetben még pink színű volt, a másikban viszont már gyöngyházfényű.
Ez azért furcsa, mert a fiatal nő a férjével való veszekedésekor elmondta, hogy éppen akkor jött a körmösétől, tehát valószínűleg akkor csináltatta élénk rózsaszínűre a körmeit. A szakításba torkolló vitájuk után elköltözött Danitól, majd este a lakásában videóban jelentkezett be, ahol viszont már teljesen más színű körmökkel lehetett látni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rejtélyes tragédia: Holtan találták a 27-szer műtött Emberi Barbie-t, a rendőrség gyanús haláleset miatt nyomoz
A 31 éves Barbara Jankavskit 27 műtéten esett át, hogy egy élő Barbie babára hasonlítson. São Pauló-i otthonában találták meg, de a kiérkező mentők már nem tudtak rajta segíteni.
A brazil rendőrség gyanús esetként vizsgálja a 31 éves Barbara Jankavski halálát, és a teljes boncolási eredményre várnak – írta a Mirror. Az influenszert a hétvégén találták holtan São Pauló-i otthonában, a kiérkező mentők már nem tudták újraéleszteni.
Az influenszer egyik barátja a tragédia napján még járt a házban, és a rendőrségnek azt mondta, hogy Jankavski szeme aznap sérültnek tűnt. Néhány héttel korábban a nő egy arcfelvarráson esett át, és a közösségi oldalán dokumentálta is a gyógyulási folyamat részeként kialakult monoklikat.
„3. nap az arcfelvarrás után, túl gyorsan javul! Szinte láthatatlan heg!”
– írta egy videójához, amelyben azt is elmondta követőinek, hogy a műtéti sebek ijesztőbbnek tűnnek, mint amilyenek valójában.
Bár gyakran posztolt, az Instagramon október 1-jén, a TikTokon pedig szeptember 7-én jelentkezett utoljára.
Jankavski összesen 27 műtéten esett át, hogy egy élő Barbie babára hasonlítson, amire becslések szerint 42 ezer fontot, azaz nagyjából 19 millió forintot költött. A közösségi médiában Boneca Desumana, vagyis „Embertelen Barbie” néven vált ismertté, az Instagramon több mint 55 ezer, a TikTokon pedig 344 ezer követője volt, emellett több brazil tévéműsorban és reklámkampányban is szerepelt.
A rajongók összetörtek a halálhír hallatán. „Nem tudom elhinni. Annyira szerettelek. Nyugodj békében” – írta egyikük. Egy másik követője így fogalmazott: „Remélem, Isten tárt karokkal fogad. Úgy éltél, ahogy szerettél volna, ez valamelyest vigaszt jelent nekünk.”
Jankavski halála nem sokkal azután történt, hogy egy másik brazil influenszert, a 30 éves Fernanda Oliveira da Silvát is holtan találták otthonában.
A brazil rendőrség gyanús esetként vizsgálja a 31 éves Barbara Jankavski halálát, és a teljes boncolási eredményre várnak – írta a Mirror. Az influenszert a hétvégén találták holtan São Pauló-i otthonában, a kiérkező mentők már nem tudták újraéleszteni.
Az influenszer egyik barátja a tragédia napján még járt a házban, és a rendőrségnek azt mondta, hogy Jankavski szeme aznap sérültnek tűnt. Néhány héttel korábban a nő egy arcfelvarráson esett át, és a közösségi oldalán dokumentálta is a gyógyulási folyamat részeként kialakult monoklikat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hamarosan kisebb lesz Magyarország, egy kis terület Szlovákiához kerülhet egy természeti jelenség miatt
A természet ereje megállíthatatlan, az Ipoly vize Hontnál egyszerűen levág egy kanyart. A tudósok már csak tehetetlenül figyelik a gyors eróziót. Ugyanakkor nem kell aggódni, mert „lehet, hogy egy másik ívnél meg pont jól járunk” majd.
A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének kutatócsoportja azt a folyamatot kíséri figyelemmel három éve, hogy miképpen válik egy természetes folyókanyarulat az erodálódás miatt lassan holtággá, a benyúló földnyelv pedig szigetté - írta a Telex. A jelenség azért is különösen fontos, mert a nagy folyóink agyonszabályozása után már alig tudjuk, hogyan működnek a természetes vizek.
A kutatók azt vizsgálják, hogyan alakulnak az Ipoly morfológiai folyamatai és milyen a folyó hordalékháztartása. A cél, hogy egy referenciatudás birtokában sokkal jobban tudjanak viszonyulni az olyan aktuális problémákhoz, mint a Tisza vagy a Duna mederszintcsökkenése.
Török Gergely, a BME tudományos főmunkatársa szerint
„az olyan problémás folyamatok, mint a nagy folyóink mederszintcsökkenése, a hordalékháztartás problémáira vezethető vissza. Éppen ezért nagyon fontos lenne tudni, hogy természetes állapotukban milyen paraméterek, karakterisztikák jellemezték a folyókat, hogy kiértékelhessük a jelen állapotot”.
A kutatások már most látják, hogy a folyók betonteknőkbe terelése miatt a parterózióból nincs hordalék, így a folyókban alapvetően kevesebb van belőle. A szakértő szerint
„valószínű, hogy ez is okozza azt, hogy ezt a hordalékhiányt a folyó a medréből pótolja, és ez okoz részben mederszintcsökkenést”.
Az Ipoly, hasonlóan a szabályozás előtti Tiszához, egy meanderező folyó, vagyis kanyarogva halad. Az áramlás a kanyarulat egyik ívét folyamatosan erodálja, míg a másik, lassabb áramlású ívére hordalékot rak le. Ennek eredményeképpen „a folyó kialakít egy egyre szűkebb nyakú félszigetet, és ez a nyak egyszer csak át fog szakadni”.
Mivel a határfolyóknál a mindenkori sodorvonal jelenti az országhatárt, a lefűződés után kialakuló holtág és a benne lévő sziget jó eséllyel Szlovákia tulajdonába kerül. Ugyanakkor nem kell aggódni, mert „lehet, hogy egy másik ívnél meg pont jól járunk” majd.
A partszakasz rendkívül gyorsan erodálódik: Török Gergely elmondta, hogy amikor három évvel ezelőtt először jártak a helyszínen, még két autó kényelmesen elfért egymás mellett a félszigeten. Szerinte
„nemsokára önmagába fog harapni a kígyó”. Ez a folyamat akár öt-tíz éven belül is megtörténhet, attól függően, mennyi és milyen erősségű árhullám érkezik a folyón.
A Mississippi hasonló alakulását részletesen dokumentálták, a mérésekből pedig az a statisztikai átlag jött ki, hogy százévente száz kilométerenként egy-két ilyen kanyarulatlefűződés történik. A lefűződés után a holtágban megáll az áramlás, és a lebegő hordalék lassan lerakódik.
A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének kutatócsoportja azt a folyamatot kíséri figyelemmel három éve, hogy miképpen válik egy természetes folyókanyarulat az erodálódás miatt lassan holtággá, a benyúló földnyelv pedig szigetté - írta a Telex. A jelenség azért is különösen fontos, mert a nagy folyóink agyonszabályozása után már alig tudjuk, hogyan működnek a természetes vizek.
A kutatók azt vizsgálják, hogyan alakulnak az Ipoly morfológiai folyamatai és milyen a folyó hordalékháztartása. A cél, hogy egy referenciatudás birtokában sokkal jobban tudjanak viszonyulni az olyan aktuális problémákhoz, mint a Tisza vagy a Duna mederszintcsökkenése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
