Nagy Ervin: Vidnyánszky egy bukott hatalom kinevezettje, nincs miről beszélni
Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár az újságírók kérdéseire válaszolva beszélt többek között Vidnyánszky Attila szerepéről, a Nemzeti Színház működéséről, saját politikai szerepvállalásáról és a parlament jelenlegi állapotáról.
Az államtitkár szerint Vidnyánszky Attila nem mondhatja, hogy nem látott rá az NKA körüli botrányokra, mert szerinte „Vidnyánszky Attila szeme mindent lát” a szakmában. Nagy Ervin szerint a Nemzeti Színház igazgatójának tevékenysége ennél súlyosabb problémákat vet fel. Úgy véli, Vidnyánszky „egyszemélyes és kézi vezérléssel leuralta a komplett magyar szakmát, és arra helyezte a hangsúlyt, hogy kettészakítsa”. Célja az volt, hogy a kritikus véleményeket és a neki nem tetsző színházi köröket kiszorítsa a forrásokból.
Arra a kérdésre, hogy leülne-e beszélgetni Vidnyánszky Attilával, az államtitkár egyértelmű nemmel felelt.
Hozzátette, Vidnyánszky most csak „csapkod és kétségbeesetten próbálja ezzel a fontosságát bizonyítani, miközben már mindenki egy kicsit, mint ahogy a hatalom mámorában megbuggyant vezetőre gondol”. Nagy Ervin szerint a színházi szakma nagy része elutasítja Vidnyánszkyt. „Alapvetően meg kell kérdezni a magyar szakmát, a 90 százaléka nem gondol róla jót” – mondta. Kijelentette, hogy ő egy másfajta vezetőt képzel el a kultúra élén: „Én egy sokkal kooperatívabb személyiséget szeretnék látni az ő helyén.”
Nagy Ervin szerint egy kulturális vezető attól válik tényezővé, ha a magyar színház egybetartásáért dolgozik, és nem árkokat ás. Súlyos kritikával illette a Nemzeti Színházat, ahol szerinte 70%-ban külföldi rendezők dolgoznak. „Szerintem egy nonszensz egy nemzeti színház esetében” – mondta, hozzátéve, hogy Vidnyánszky egy keleti színházi ízlésvilágot akart a magyar hagyományokra erőltetni. „Ezzel próbálta megerőszakolni a magyar polgári hagyományokat, nem sikerült. Mi Sztanyiszlavszkijból jövünk, mi operettből jövünk, mi egy másik formanyelvet beszélünk” – fogalmazott. Ugyanakkor elismerte, hogy „nagyon érdekes néha Nekrosius vagy Purcărete óriások által jegyzett darabjaiban néha megfürdeni, látni, esetlegesen átemelni részeket, amik egy kicsit meg tudják termékenyíteni, föl tudják borzolni a színházi kultúrát, de hosszú távon a mi anyanyelvünk nem ez”. Szerinte Vidnyánszky ezt 16 év alatt sem értette meg, és „vassal, vérrel, vencselővel szét akarta verni mindenáron”. Nagyon kár érte, mert egy tehetséges művész volt valaha – tette hozzá.
Az új kormányzat módszereiről azt mondta, nem fognak bulldozerként nekimenni a rendszernek. „Szerintem nem szabad bulldozerként, és nem is azt láttad, hogy azonnal, ahogy betettük a lábunkat, röpködtek fejek, visszahívások” – jelentette ki. Ehelyett mindent át fognak világítani, mert „a színházi verebek csiripelték, hogy mennyi különleges és érdekes dolog történik”. Ha anomáliákat, toxikus légkört vagy eltűnt pénzeket találnak, akkor megteszik a szükséges lépéseket, és pályázatot írnak ki az új pozíciókra.
Saját politikai szerepvállalásáról elmondta, hogy nemrég elbúcsúzott a színpadtól, utoljára a Pintér Béla és Társulata Anyaszemefénye című előadásában játszott. „Nem volt egy ilyen végérvényesség benne, nem éreztem azt, hogy na itt most a lantot leteszem. Egy ideig szögre akasztottam, az biztos” – mondta. Egyetlen produkciót tart meg, a feleségével közös darabot. „A feleségemmel az Egy életünk című produkcióban, hiszen az 100%-ig magánprodukció, abban nincsen közpénz, azt játszani fogjuk több, mint valószínűleg jövőre” – tette hozzá. A parlamenti munkát sokkal bonyolultabbnak tartja, és elismeréssel beszélt Magyar Péter teljesítményéről. „Mindig nézem a Pétert, és egyébként engem lebilincsel, ahogy ő beszél, és amilyen naprakész, és amilyen gyors, ahogy vág az agya.” Arról is beszélt, hogy még nem szólalt fel, de izgul a debütálás előtt: „Lehet, hogy ma megtörténik, mint hogyha egy premiérem lenne.” Azt is elmondta, a parlamenti fellépés ritkán nyújtja azt a katarzist, amit a színészi szakma minden este.
Beszélt a nemrég elhunyt Scherer Péterről is, akinek posztumusz Kossuth-díjat javasolt. Mivel ez a gyakorlatban nem lehetséges, egy másik, nagyon magas rangú állami kitüntetést fog számára felterjeszteni. A színészek halhatatlanságáról szólva megjegyezte: „Ma reggel is, amikor eljöttem, akkor a kislányaim a Kuflit nézték, és az ő hangját hallgattuk. A színészeknek megvan ez a halhatatlanságuk, azért ez egy kis remény ebben a tragédiában”.
Nagy Ervin rendkívülinek tartja, hogy az emberek ennyire érdeklődni kezdtek a politika iránt.
Szerinte „ez egy új korszak jele, és tényleg ebben is van a rendszerváltás, hogy a közélet iránt ilyen fogékonyak lettek”. Úgy véli, ez egy öntudatosabb polgárságot fog eredményezni. „Ez azért jó, mert annyira öntudatos állampolgárai lesznek ennek a hazának, hogy többet nem lehet például ilyen hülyeségekkel, mint a Fidesz, etetni őket” – mondta. A politikusoknak a jövőben „kőkeményen kell őket meggyőzni, és nagyon profin kell minden egyes döntésüket megindokolni, mert értő fülek és szemek lesznek a másik oldalon”.
Úgy látja, a Tisza Pártnak óriási tette, hogy közel hozta az emberekhez a politikát, lebontva a falat a parlament és a választók között. „Közelebb mentünk az emberekhez. Én rollerrel járok minden nap be, vagy busszal, vagy villamossal” – mondta. Ezzel a Tisza Párt visszaadta azt az érzést, hogy a demokrácia a népről szól. „Ezt visszaadtuk, ezt az ősérzetet, hogy a demokrácia az, hogy kiválasztok valakit közülem, akit tudom, hogy esetleg jobban beszél, vagy agilisabb, vagy jobban tud minket képviselni” – fejtette ki. A párt következetességét azzal is példázta, hogy „Magyar Péter az minden reggel nekik megy, és számon kéri rajta azokat a bűnöket, amik egyértelműen megtörténtek az elmúlt tíz évben”.
Az újonnan kialakult parlamenti helyzetet egy színdarabhoz hasonlította. „Egy nagy vitadráma. Franciák csinálnak ilyen darabokat egyébként” – mondta. Ebben a darabban a Tisza Párt részéről van egy nagyon erős főszereplő, Magyar Péter, „aki már-már a zsenialitás határát karcolja, szinte olyan, mint Achilleus”. A többiek pedig csak „csipkedgetni” próbálják, kevés sikerrel. A darab fő dinamikáját szerinte a Magyar Péter és Gulyás Gergely közötti morális ütközet adja, amely egykori barátságuk hátterében feszül. „Ennek a két dolognak a morális ütközete adja meg, szerintem most dinamikailag, ezt a színdarabnak a felvezető taktusait” – zárta gondolatait.
A Kontroll.hu teljes videóját itt lehet megnézni:
