Az ÁSZ elnöke kezdeményezte az Integritás Hatóság vád alá helyezett elnökének kirúgását
Windisch László a Fővárosi Törvényszéken kezdeményezte az Integritás Hatóság vezetője, Biró Ferenc Pál jogviszonyának megszüntetését. A lépést azzal indokolták, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Biró ellen, ami törvényileg kizárja a tisztség betöltését.
Bírósághoz fordult Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke (képünkön), hogy szüntessék meg az Integritás Hatóság vezetőjének jogviszonyát. A keresetet kedden nyújtották be a Fővárosi Törvényszéken, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Biró Ferenc Pál ellen – írja az MTI az Állami Számvevőszék közleménye alapján.
A lépés közvetlen előzménye, hogy a főügyészség hivatali visszaéléssel, közokirat-hamisítással, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolta meg a korrupcióellenes szerv vezetőjét. A vád szerint a feltételezett bűncselekményekkel összesen 140 millió forintos kárt okozhatott. Az ügyészség börtönbüntetést és pénzbüntetést indítványozott, továbbá 23 millió forintos vagyonelkobzást kértek a jogosulatlan gépkocsihasználatból és bankkártyás költésekből származó gazdagodására.
Az érintett elnök korábban egy interjúban nyíltan beszélt arról, mit gondol a szerinte rá nehezedő nyomásról: „Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba.”
Az Állami Számvevőszék az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényre hivatkozik. Álláspontjuk szerint a vádemelés miatt már nem állnak fenn az elnöki tisztség betöltéséhez szükséges törvényi feltételek. A kereset szerint a Biró Ferenc ellen felhozott vádak olyan bűncselekményekre vonatkoznak, amelyek kizárják a jogviszony létesítését. A végső szót a Fővárosi Törvényszék mondja majd ki.
Biró az eljárás kezdete óta következetesen tagadja a vádakat, és politikai indíttatású, „koncepciós” eljárásról beszél. Azt elismerte, hogy felesége használta a hivatali autót, de állítása szerint ez megfelelt a belső szabályzatnak. Úgy véli, az eljárás célja az ő és az intézmény hiteltelenítése.
Az Integritás Hatóságot éppen azért hozták létre, hogy az uniós források felhasználásának tisztaságát felügyelje, így a szervezet vezetőjének személye és feddhetetlensége kulcsfontosságú a hatóság hitelessége szempontjából.
Biró Ferenc korábban arról beszélt, hogy hivatali ideje alatt a hatóság több ezer milliárd forintnyi, korrupció miatt eltűnt közpénz nyomára bukkant.
A mostani bírósági kezdeményezés egy hetek óta tartó folyamat újabb állomása. A Központi Nyomozó Főügyészség június 5-én emelt vádat az elnök ellen, aki azóta több interjúban is jelezte, hogy nem áll szándékában lemondani.
Bírósághoz fordult Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke (képünkön), hogy szüntessék meg az Integritás Hatóság vezetőjének jogviszonyát. A keresetet kedden nyújtották be a Fővárosi Törvényszéken, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Biró Ferenc Pál ellen – írja az MTI az Állami Számvevőszék közleménye alapján.
A lépés közvetlen előzménye, hogy a főügyészség hivatali visszaéléssel, közokirat-hamisítással, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolta meg a korrupcióellenes szerv vezetőjét. A vád szerint a feltételezett bűncselekményekkel összesen 140 millió forintos kárt okozhatott. Az ügyészség börtönbüntetést és pénzbüntetést indítványozott, továbbá 23 millió forintos vagyonelkobzást kértek a jogosulatlan gépkocsihasználatból és bankkártyás költésekből származó gazdagodására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kulka, Bródy, Gálvölgyi, Kern, Mácsai – Nagy Ervin felolvasta a közmédia állítólagos tiltólistáját
Nagy Ervin a parlamentben sorolta fel azt a 25 művészt, köztük Kulka Jánost és Bródy Jánost, akiket szerinte mellőzött a közmédia. A politikus szerint azért kerültek listára, mert civil kurázsit mutattak, és nem adták el magukat a hatalomnak.
Nagy Ervin, a Tisza Párt országgyűlési képviselője első parlamenti felszólalásában név szerint sorolta azokat az alkotókat, akiket szerinte politikai okokból mellőzött a közmédia. A kultúráért felelős államtitkár ígéretet tett arra, hogy a Tisza-kormány a művészeti minőség alapján rendezi át a közmédia tartalmait, és élesen bírálta az előző rendszer gyakorlatát.
A színészből lett politikus kedden, a parlamentben kétperces időkeretét arra használta, hogy felolvassa a listát, majd később, egy újabb felszólalási lehetőség során fejtette ki részletesebben álláspontját – írta a 24.hu. Nagy Ervin szerint az előző rendszer feketelistát működtetett.
„Maguknak teljesen mindegy, hogy milyen értéket képviselnek, maguk legalizálják a középszert, politikai alapon tisztogató akciókat csinálnak” – fogalmazott.
Azt ígérte, a Tisza-kormány visszahozza a „művészetiszínvonal-alapú” látásmódot, és a művészek világnézete nem lesz szempont. Példaként említette, hogy olyan klasszikus magyar filmek is adásba kerülhetnek, mint az Indián tél vagy a Meteo.
„Minket nem fog érdekelni, hogy Eperjes Károly kit puszilgat otthon és ki miatt imádkozik” – tette hozzá.
Nagy Ervin arról is beszélt, hogy politikai szerepvállalásának egyik oka az volt, hogy ezeket a neveket felolvashassa, és megköszönhesse az érintetteknek civil kurázsijukat, amiért kiálltak például a tanárok vagy Iványi Gábor mellett.
„Olyan emberek voltak, akik nem adták el magukat, és ezért büntetést kaptak maguktól. Innen is köszönöm a munkájukat, maguknak meg csak annyit mondanék, hogy szégyelljék ezért magukat” – zárta gondolatait.
A felszólalásban elhangzott névsor a következő: Bródy János, Dés László, Zacher Gábor, Vámos Miklós, Falusi Mariann, Sugár Bertalan, Fluor Tomi, Enyedi Ildikó, Nemes Jeles László, Hegyi Barbara, Zorán, Hajós András, Kepes András, Kern András, Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Koltai Róbert, Kováts Adél, Mácsai Pál, Kerekes Éva, Kulka János, Csákányi Eszter, Jordán Tamás, Grecsó Krisztián, Szabó Kimmel Tamás.
Nagy Ervin, a Tisza Párt országgyűlési képviselője első parlamenti felszólalásában név szerint sorolta azokat az alkotókat, akiket szerinte politikai okokból mellőzött a közmédia. A kultúráért felelős államtitkár ígéretet tett arra, hogy a Tisza-kormány a művészeti minőség alapján rendezi át a közmédia tartalmait, és élesen bírálta az előző rendszer gyakorlatát.
A színészből lett politikus kedden, a parlamentben kétperces időkeretét arra használta, hogy felolvassa a listát, majd később, egy újabb felszólalási lehetőség során fejtette ki részletesebben álláspontját – írta a 24.hu. Nagy Ervin szerint az előző rendszer feketelistát működtetett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Ervin: Vidnyánszky egy bukott hatalom kinevezettje, nincs miről beszélni
A kultúráért felelős államtitkár egy interjúban kizártnak nevezte a párbeszédet Vidnyánszky Attilával. Szerinte a Nemzeti Színház igazgatója a régi rendszer embere, aki kétségbeesetten próbálja bizonyítani a fontosságát.
Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár az újságírók kérdéseire válaszolva beszélt többek között Vidnyánszky Attila szerepéről, a Nemzeti Színház működéséről, saját politikai szerepvállalásáról és a parlament jelenlegi állapotáról.
Az államtitkár szerint Vidnyánszky Attila nem mondhatja, hogy nem látott rá az NKA körüli botrányokra, mert szerinte „Vidnyánszky Attila szeme mindent lát” a szakmában. Nagy Ervin szerint a Nemzeti Színház igazgatójának tevékenysége ennél súlyosabb problémákat vet fel. Úgy véli, Vidnyánszky „egyszemélyes és kézi vezérléssel leuralta a komplett magyar szakmát, és arra helyezte a hangsúlyt, hogy kettészakítsa”. Célja az volt, hogy a kritikus véleményeket és a neki nem tetsző színházi köröket kiszorítsa a forrásokból.
Arra a kérdésre, hogy leülne-e beszélgetni Vidnyánszky Attilával, az államtitkár egyértelmű nemmel felelt.
„Ő egy bukott hatalomnak a politikai kinevezettje. Szerintem már nincs miről beszélni” – jelentette ki.
Hozzátette, Vidnyánszky most csak „csapkod és kétségbeesetten próbálja ezzel a fontosságát bizonyítani, miközben már mindenki egy kicsit, mint ahogy a hatalom mámorában megbuggyant vezetőre gondol”. Nagy Ervin szerint a színházi szakma nagy része elutasítja Vidnyánszkyt. „Alapvetően meg kell kérdezni a magyar szakmát, a 90 százaléka nem gondol róla jót” – mondta. Kijelentette, hogy ő egy másfajta vezetőt képzel el a kultúra élén: „Én egy sokkal kooperatívabb személyiséget szeretnék látni az ő helyén.”
Nagy Ervin szerint egy kulturális vezető attól válik tényezővé, ha a magyar színház egybetartásáért dolgozik, és nem árkokat ás. Súlyos kritikával illette a Nemzeti Színházat, ahol szerinte 70%-ban külföldi rendezők dolgoznak. „Szerintem egy nonszensz egy nemzeti színház esetében” – mondta, hozzátéve, hogy Vidnyánszky egy keleti színházi ízlésvilágot akart a magyar hagyományokra erőltetni. „Ezzel próbálta megerőszakolni a magyar polgári hagyományokat, nem sikerült. Mi Sztanyiszlavszkijból jövünk, mi operettből jövünk, mi egy másik formanyelvet beszélünk” – fogalmazott. Ugyanakkor elismerte, hogy „nagyon érdekes néha Nekrosius vagy Purcărete óriások által jegyzett darabjaiban néha megfürdeni, látni, esetlegesen átemelni részeket, amik egy kicsit meg tudják termékenyíteni, föl tudják borzolni a színházi kultúrát, de hosszú távon a mi anyanyelvünk nem ez”. Szerinte Vidnyánszky ezt 16 év alatt sem értette meg, és „vassal, vérrel, vencselővel szét akarta verni mindenáron”. Nagyon kár érte, mert egy tehetséges művész volt valaha – tette hozzá.
Az új kormányzat módszereiről azt mondta, nem fognak bulldozerként nekimenni a rendszernek. „Szerintem nem szabad bulldozerként, és nem is azt láttad, hogy azonnal, ahogy betettük a lábunkat, röpködtek fejek, visszahívások” – jelentette ki. Ehelyett mindent át fognak világítani, mert „a színházi verebek csiripelték, hogy mennyi különleges és érdekes dolog történik”. Ha anomáliákat, toxikus légkört vagy eltűnt pénzeket találnak, akkor megteszik a szükséges lépéseket, és pályázatot írnak ki az új pozíciókra.
Saját politikai szerepvállalásáról elmondta, hogy nemrég elbúcsúzott a színpadtól, utoljára a Pintér Béla és Társulata Anyaszemefénye című előadásában játszott. „Nem volt egy ilyen végérvényesség benne, nem éreztem azt, hogy na itt most a lantot leteszem. Egy ideig szögre akasztottam, az biztos” – mondta. Egyetlen produkciót tart meg, a feleségével közös darabot. „A feleségemmel az Egy életünk című produkcióban, hiszen az 100%-ig magánprodukció, abban nincsen közpénz, azt játszani fogjuk több, mint valószínűleg jövőre” – tette hozzá. A parlamenti munkát sokkal bonyolultabbnak tartja, és elismeréssel beszélt Magyar Péter teljesítményéről. „Mindig nézem a Pétert, és egyébként engem lebilincsel, ahogy ő beszél, és amilyen naprakész, és amilyen gyors, ahogy vág az agya.” Arról is beszélt, hogy még nem szólalt fel, de izgul a debütálás előtt: „Lehet, hogy ma megtörténik, mint hogyha egy premiérem lenne.” Azt is elmondta, a parlamenti fellépés ritkán nyújtja azt a katarzist, amit a színészi szakma minden este.
Beszélt a nemrég elhunyt Scherer Péterről is, akinek posztumusz Kossuth-díjat javasolt. Mivel ez a gyakorlatban nem lehetséges, egy másik, nagyon magas rangú állami kitüntetést fog számára felterjeszteni. A színészek halhatatlanságáról szólva megjegyezte: „Ma reggel is, amikor eljöttem, akkor a kislányaim a Kuflit nézték, és az ő hangját hallgattuk. A színészeknek megvan ez a halhatatlanságuk, azért ez egy kis remény ebben a tragédiában”.
Nagy Ervin rendkívülinek tartja, hogy az emberek ennyire érdeklődni kezdtek a politika iránt.
„Egy komplett magyar nép és egy komplett generáció elkezdett parlament tévét nézni, és mint egy új Netflixet követi az eseményeket” – fogalmazott.
Szerinte „ez egy új korszak jele, és tényleg ebben is van a rendszerváltás, hogy a közélet iránt ilyen fogékonyak lettek”. Úgy véli, ez egy öntudatosabb polgárságot fog eredményezni. „Ez azért jó, mert annyira öntudatos állampolgárai lesznek ennek a hazának, hogy többet nem lehet például ilyen hülyeségekkel, mint a Fidesz, etetni őket” – mondta. A politikusoknak a jövőben „kőkeményen kell őket meggyőzni, és nagyon profin kell minden egyes döntésüket megindokolni, mert értő fülek és szemek lesznek a másik oldalon”.
Úgy látja, a Tisza Pártnak óriási tette, hogy közel hozta az emberekhez a politikát, lebontva a falat a parlament és a választók között. „Közelebb mentünk az emberekhez. Én rollerrel járok minden nap be, vagy busszal, vagy villamossal” – mondta. Ezzel a Tisza Párt visszaadta azt az érzést, hogy a demokrácia a népről szól. „Ezt visszaadtuk, ezt az ősérzetet, hogy a demokrácia az, hogy kiválasztok valakit közülem, akit tudom, hogy esetleg jobban beszél, vagy agilisabb, vagy jobban tud minket képviselni” – fejtette ki. A párt következetességét azzal is példázta, hogy „Magyar Péter az minden reggel nekik megy, és számon kéri rajta azokat a bűnöket, amik egyértelműen megtörténtek az elmúlt tíz évben”.
Az újonnan kialakult parlamenti helyzetet egy színdarabhoz hasonlította. „Egy nagy vitadráma. Franciák csinálnak ilyen darabokat egyébként” – mondta. Ebben a darabban a Tisza Párt részéről van egy nagyon erős főszereplő, Magyar Péter, „aki már-már a zsenialitás határát karcolja, szinte olyan, mint Achilleus”. A többiek pedig csak „csipkedgetni” próbálják, kevés sikerrel. A darab fő dinamikáját szerinte a Magyar Péter és Gulyás Gergely közötti morális ütközet adja, amely egykori barátságuk hátterében feszül. „Ennek a két dolognak a morális ütközete adja meg, szerintem most dinamikailag, ezt a színdarabnak a felvezető taktusait” – zárta gondolatait.
Arra a kérdésre, hogy Magyar Péternek van-e gyenge pontja, mint Akhilleusznak, az államtitkár röviden annyit válaszolt: „Magyar a Fideszből jött”.
Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár az újságírók kérdéseire válaszolva beszélt többek között Vidnyánszky Attila szerepéről, a Nemzeti Színház működéséről, saját politikai szerepvállalásáról és a parlament jelenlegi állapotáról.
Az államtitkár szerint Vidnyánszky Attila nem mondhatja, hogy nem látott rá az NKA körüli botrányokra, mert szerinte „Vidnyánszky Attila szeme mindent lát” a szakmában. Nagy Ervin szerint a Nemzeti Színház igazgatójának tevékenysége ennél súlyosabb problémákat vet fel. Úgy véli, Vidnyánszky „egyszemélyes és kézi vezérléssel leuralta a komplett magyar szakmát, és arra helyezte a hangsúlyt, hogy kettészakítsa”. Célja az volt, hogy a kritikus véleményeket és a neki nem tetsző színházi köröket kiszorítsa a forrásokból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Külügyi államtitkár: 50 ezer dollárért árulhatták a magyar állampolgárságot
Velkey György László szerint egy kanadai magáncég pénzért menedzselte a magyar állampolgársági kérelmeket. Az államérdekből történő honosításokért akár 30-50 ezer dollárt is elkérhettek, az ügyben Semjén Zsolt neve is felmerült.
Velkey György László külügyi államtitkár egy keddi Facebook-videóban arról beszélt, hogy a minisztériumban folyamatosan visszaélésekre bukkannak. „Sokszor elmondtam már, legutóbb tegnap a parlamentben, hogy bárhová nyúlunk a külügyminisztériumban, mindenütt visszaélésekre és bűncselekmény gyanúját keltő ügyekre bukkanunk” – kezdte a bejegyzést, hozzátéve, hogy több területen is vizsgálatokat folytatnak. A minden alapot nélkülöző diplomataútlevelek ügye után most a honosítások területén talált visszásságokról számolt be, konkrétan a kanadaiakat érintő, államérdekből történő eljárásokról.
Az államtitkár szerint olyan személyek kaptak magyar állampolgárságot, akik a szokásos kritériumoknak nem feleltek meg. Információi szerint Semjén Zsolt egykori miniszterelnök-helyettes támogatta ezeket az eljárásokat, és az ő leveleire hivatkozva épült ki egy intézményi hálózat.
A cél az volt, hogy „olyanok előtt nyíljon meg az út a magyar állampolgárság felé, akiket semmilyen valódi szál nem fűz Magyarországhoz”, de rendelkeztek több tízezer kanadai dollárral.
Bár a külügyben dolgozó diplomaták jelezték, hogy probléma van a honosításokkal, ezeket a jelzéseket a politikai akarat felülírta.
Velkey azt mondta: „A Szijjártó Péter-féle külügyi vezetés és a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség figyelmen kívül hagyta ezeket. Szijjártó Péter, Gulyás Gergely és Semjén Zsolt számára ebben az esetben is a magánérdek és a barátok profitja volt az első.”
Szerinte egy kanadai magáncég pénzért menedzselte a kérelmezőket. A cég tulajdonosa állítása szerint az állami honosítási programok egyik, a Miniszterelnökség által megbízott hivatalos felelőse volt, társigazgatója pedig az ajánlásokat aláíró diaszpóravezető.
„Megismétlem, mert döbbenetes. A magyar állampolgárságért felelős köztisztviselő és a diaszpóra egyik vezetője magáncéget alapítottak annak érdekében, hogy a magyar állampolgárság megszerzésében tanácsadást nyújtsanak külföldieknek.”
„A cég neve beszédes: Hungarian Citizenship Consulting. Információink szerint az államérdek alapú honosítások közvetítői tarifája a kanadaiak számára akár 30, 40 vagy 50 ezer dollár is lehetett” – közölte az államtitkár. Velkey valószínűsíti, hogy a kanadai eset nem egyedi, ezért a tárca áttekinti a szóban forgó állampolgárságok visszavonásának lehetőségét és intézkedik a hasonló gyakorlatok felszámolásáról.
Velkey György László külügyi államtitkár egy keddi Facebook-videóban arról beszélt, hogy a minisztériumban folyamatosan visszaélésekre bukkannak. „Sokszor elmondtam már, legutóbb tegnap a parlamentben, hogy bárhová nyúlunk a külügyminisztériumban, mindenütt visszaélésekre és bűncselekmény gyanúját keltő ügyekre bukkanunk” – kezdte a bejegyzést, hozzátéve, hogy több területen is vizsgálatokat folytatnak. A minden alapot nélkülöző diplomataútlevelek ügye után most a honosítások területén talált visszásságokról számolt be, konkrétan a kanadaiakat érintő, államérdekből történő eljárásokról.
Az államtitkár szerint olyan személyek kaptak magyar állampolgárságot, akik a szokásos kritériumoknak nem feleltek meg. Információi szerint Semjén Zsolt egykori miniszterelnök-helyettes támogatta ezeket az eljárásokat, és az ő leveleire hivatkozva épült ki egy intézményi hálózat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orosz hadihajó lőtt egy brit jachtra a La Manche-csatornában
A feltételezések szerint az Admiral Grigorovich fregatt adott le figyelmeztető lövést, sérülés nem történt. Az eset egybeesett azzal a nappal, amikor bíróság elé állították egy vasárnap lefoglalt, szankcionált orosz tanker kapitányát.
Figyelmeztető lövés dördült a La Manche-csatorna közepén kedd délelőtt, miután egy orosz hadihajó tüzet nyitott egy brit jacht közelében. Az incidens körülbelül 11:40-kor, a Wight-szigettől mintegy 20 tengeri mérföldre délre, nemzetközi vizeken történt – írta a The Independent. A jachtról azt jelentették, hogy a lövést hozzávetőleg 500 yard (457 méter) távolságban adták le. Sérülés vagy anyagi kár nem keletkezett.
A brit Királyi Haditengerészet HMS Mersey nevű járőrhajója a közelben tartózkodott és végig követte az eseményeket, egy másik hajójukról pedig csónakot küldtek a jachthoz, hogy ellenőrizzék a legénységet.
Az eset mindössze két nappal azután történt, hogy vasárnap a brit királyi tengerészgyalogosok és a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség tisztjei egy hatórás műveletben elfoglalták a Smyrtos nevű tankert. A hajó a gyanú szerint az orosz szankciókat megkerülő „árnyékflottához” tartozik.
A tanker indiai kapitányát, Ajay Pantot kedden bíróság elé állították, ahol az ügyészség szankciók megsértésével vádolta meg a 98 ezer tonna olajat szállító hajó irányítása miatt, a bíróság pedig elrendelte, hogy a férfi őrizetben maradjon.
A mostani incidensben a feltételezések szerint az orosz hadihajó az Admiral Grigorovich fregatt volt, amelyről ismert, hogy korábban is kísért már szankcionált orosz olajszállítmányokat a forgalmas vízi útvonalon. A brit kormány márciusban jelentette be, hogy keményebben lép fel az árnyékflottával szemben, a Smyrtos lefoglalása volt az első ilyen brit vezetésű akció.
A brit védelmi minisztérium szóvivője a jachtot ért lövéssel kapcsolatban szűkszavúan annyit közölt: „Vizsgáljuk a csatornában történt incidensről szóló jelentéseket.”
Figyelmeztető lövés dördült a La Manche-csatorna közepén kedd délelőtt, miután egy orosz hadihajó tüzet nyitott egy brit jacht közelében. Az incidens körülbelül 11:40-kor, a Wight-szigettől mintegy 20 tengeri mérföldre délre, nemzetközi vizeken történt – írta a The Independent. A jachtról azt jelentették, hogy a lövést hozzávetőleg 500 yard (457 méter) távolságban adták le. Sérülés vagy anyagi kár nem keletkezett.
A brit Királyi Haditengerészet HMS Mersey nevű járőrhajója a közelben tartózkodott és végig követte az eseményeket, egy másik hajójukról pedig csónakot küldtek a jachthoz, hogy ellenőrizzék a legénységet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
