HÍREK
A Rovatból

Fordított símaszkban, bilincsben vitték el a 40 millió dollárt szállító ukránokat, hogy aztán ügyvéd nélkül, tanúként hallgassák ki őket

Az ügyvéd elmondása szerint a pénzszállítók először azt hitték, egy szokványos igazoltatás miatt állították meg őket az M0-son. Az előállítás után a TEK budapesti épületébe, majd onnan a kitoloncoláskor Záhonyba is úgy szállították őket, hogy a fejükre húzott símaszkok kivágása hátrafelé nézett, így semmit sem láttak.


Fordított símaszkban, bilincsben tartották fogva 30 órán át a magyar hatóságok azt a hét ukrán pénzszállítót, akiket a Terrorelhárítási Központ pénteken állított elő – mondta dr. Laczó Adrienn, az ukránokat képviselő ügyvédi iroda partnere a Telexnek.

Elmondása szerint egy teljesen szokványos, előre bejelentett bankközi fuvarról volt szó az osztrák Raiffeisen és az ukrán állami Oschadbank között; a szállítmányok a háború kezdete óta rendszeresen, közúton érkeznek. A pénzszállítók Bécsből Hegyeshalomnál léptek be az országba, és az M0-son, Budapestet megkerülve haladtak Záhony felé, amikor megállították őket.

„Először azt gondolták, hogy ez egy szokványos igazoltatás” – mondta dr. Laczó Adrienn. Az ukrán banknak a járművek GPS-jeladója árulta el, hogy baj van.

„Azt látták, hogy letért az útról, és elindult Budapest felé. Először ők sem gondoltak rosszra, csak arra, hogy ez egy hatósági ellenőrzés, de amikor aztán hosszú ideig egy helyen volt a jel, és nem tudták elérni a hét ukrán állampolgár közül egyiket sem, akkor vált világossá számukra, hogy valami gond lehet.”

A pénzszállítók elmondása szerint az előállítás után a TEK budapesti épületébe, majd onnan a kitoloncoláskor Záhonyba is úgy szállították őket, hogy a fejükre húzott símaszkok kivágása hátrafelé nézett, így semmit sem láttak.

„Ami a legelképesztőbb a dologban, az az, hogy amikor vitték be őket a TEK-hez, és amikor a TEK-től Záhonyba, több órás utakon, mindegyikük fején símaszk volt. De a símaszk kivágása nem az arcuk felé mutatott, hanem hátra volt fordítva, abszolút nem láttak ki. Még a símaszk alja is fel volt hajtva, dupla réteg szövet volt a szájuk és a szemük előtt. Mondhatjuk azt, hogy zsákot húztak a fejükre, és úgy szállították őket, mint a legveszélyesebb terroristákat, annak ellenére, hogy nem gyanúsították meg őket semmivel”

– állítja az ügyvéd.

A jogi képviselő szerint a pénzszállítókat tanúként hallgatták ki, mégis 30 órán át bilincsben tartották őket, és nem beszélhettek egymással. „Nem kaptak felajánlást, hogy ügyvédet hívhatnak, azt állították nekik, hogy a konzulátust értesítették, de az nem jelentkezett, holott tudjuk, hogy Ukrajna nagykövete kinn állt a TEK épülete előtt, de nem engedték be” – mondta dr. Laczó Adrienn. Az egyik cukorbeteg pénzszállítónak olyan, cukorral teli ételt adtak, amit betegsége miatt nem fogyaszthatott volna.

Az ukrán állampolgárokat végül három évre kiutasították Magyarországról, a magyar nyelvű határozatot pedig már a határon vették át. Személyes tárgyaikat, telefonjukat és saját készpénzüket a mai napig nem kapták vissza.

A NAV pénzmosás gyanúja miatt indított büntetőeljárást. Az ukrán Oschadbank és az ukrán külügy szerint azonban a szállítás jogszerű volt, és a magyar hatósági fellépést jogtalannak tartják, ezért követelik az alkalmazottak és a lefoglalt értékek azonnali visszaadását. Az ukrán külügy egyúttal figyelmeztette az ukrán állampolgárokat, hogy kerüljék el Magyarországot tranzitútvonalként.

Az ügyvéd szerint a hatóságok egyelőre semmilyen magyarázatot nem adtak arra, mi alapozta meg a gyanút egy olyan szállítmány esetében, amely korábban már többször is gond nélkül áthaladt az országon. „Elég a gyanú ezen a ponton természetesen, de szeretném látni, hogy mi volt az a gyanúra okot adó körülmény, ami a korábbi szállítmányoknál nem volt meg, hiszen azokat eszükbe sem jutott a hatóságoknak megállítani.”

Az ügyvédi iroda és az ukrán hatóságok is hivatalos tájékoztatást várnak a magyar féltől. „Valamiféle tájékoztatást is szeretnénk kapni az ügy állásáról, és nem csak mi, hanem az ukrán állam és az ukrán konzulátus is. Az párját ritkítja, hogy Ukrajna nagykövete semmilyen információt nem kapott egy napon keresztül.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ebből a megújulásból nem kérek” – a zuglói Fidesznél borult a bili a választási vereség után
Ezzel a mondattal kritizálta a Fidesz döntését Borbély Ádám, miután a választáson vesztes Radics Béla mandátumhoz jutott. Radics a lista 158. helyéről lett képviselő, miután többen lemondtak a mandátumukról.


A közösségi médiában esett neki párttársának Borbély Ádám fideszes zuglói önkormányzati képviselő, miután kiderült, hogy a választókerületében súlyos vereséget szenvedő Radics Béla a Fidesz–KDNP országos listájáról mégis bejutott a parlamentbe. A vita egy keddi Facebook-bejegyzéssel indult, amelyben Radics a párt megújításáról írt.

„Szervezetünket megújítjuk, a folyamat már zajlik – és ahol hibáztunk, ott őszintén szembenézünk vele, majd az utolsó szálig kigyomláljuk mindazt, ami gyengíthet bennünket” – fogalmazott Radics, aki a zuglói körzetben mindössze 24,7 százalékot szerzett a Tisza Párt jelöltjével szemben.

A „gyomlálós” gondolatokra Borbély Ádám egy külön posztban reagált, amelyben megkérdőjelezte a megújulás hitelességét.

„Ugocsa non coronat. Ha az a megújulás, hogy a felelősök érinthetetlenek és még minden idők legrosszabb helyi eredményét elérő jelöltjét be is küldik a Parlamentbe, akkor én ebből a »megújulásból« nem kérek.”

A zuglói politikus hozzátette: „Jó gyomlálást!” A poszthoz egy fotót is csatolt, amelyen az olvasható: „Az igazság olyan, mint a gyom: kiszámíthatatlan, kiirthatatlan és mindenhol utat tör magának.”

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Távoznia kellett a Magyar Pétert „kis buzinak” nevező piliscsabai jegyzőnőnek
Megszűnt Dr. Juhász Andrea közszolgálati jogviszonya, miután a választás éjszakáján trágár stílusban gyalázta Magyar Pétert. A polgármester korábban azt közölte, a jegyző méltatlanná vált a hivatalára, ezért megtette vele szemben a szükséges jogi lépéseket.
DKA - szmo.hu
2026. április 29.



Már nem dolgozik a piliscsabai polgármesteri hivatalban az a jegyző, aki a választás éjszakáján trágár, homofób stílusban gyalázta Magyar Pétert egy videóban.

Thumáné Kauzál Melinda polgármester a Telexnek megerősítette, hogy Dr. Juhász Andrea közszolgálati jogviszonya megszűnt, de azt egyelőre nem részletezte, pontosan milyen jogi formában távozott.

„A jegyző asszony közszolgálati jogviszonya megszűnt” – közölte szűkszavúan a polgármester.

Mint megírtuk, a 2026-os országgyűlési választás éjszakáján, a Fidesz eredményvárója után a Népszava videójában a jegyző a kormánypárt vereségét elemezte. Dr. Juhász Andrea a pártot felmentve a felelősség alól azt mondta:

„Az a baj, hogy a kis buzi Magyar Péternek hittek a választók.”

Zavaros gondolatmenetét azzal zárta, hogy szerinte „egy országot ne irányítson egy buzi”.

A botrány kirobbanása után Piliscsaba polgármestere elhatárolódott a kijelentésektől. A városvezető közölte, hogy a jegyző „vasárnap éjszakai nyilatkozata miatt méltatlan a hivatalra”, ezért megtette a szükséges jogi lépéseket. Az nem derült ki, hogy ezek pontosak milyen lépések voltak.

Arról, hogy Dr. Juhász Andrea közszolgálati viszonya megszűnt, éppen a törvény által biztosított 15 napos határidő utolsó napján tájékoztatott. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény ennyi időt ad a munkáltatónak, hogy a méltatlanná válás tudomásra jutása után felmentéssel éljen.

A botrány Piliscsabán is komoly visszhangot váltott ki. A legnagyobb helyi Facebook-csoportban napokig intenzív vita zajlott, és petíció is indult a jegyző felmentéséért, amelyet a távozásáról szóló hír megjelenéséig több mint ezren írtak alá.

A Telex kereste Dr. Juhász Andreát is, hogy fenntartja-e korábbi nyilatkozatát, vagy esetleg megbánta azt, de nem kaptak választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Volt főtanácsadója Orbán Viktorról: Már nem látom a személyes képességeket benne
Elek István azt is mondta, hogy szerinte a Fidesz állampártként elszokott a normális pártműködéstől, és a mostani helyzetben nagyon nehéz feladat előtt áll. Más, egykori fideszes frakciótársak szerint viszont korai lenne leírni Orbánt, és akár a visszatérésre is lehet esélye.


„Már nem látom a személyes képességeket benne” – mondta Orbán Viktorról egyik volt főtanácsadója, miközben más egykori fideszes frakciótársai szerint korai lenne leírni, és akár a visszatérésre is lehet esélye. A leköszönő miniszterelnök döntése, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, heves vitákat indított a Fidesz és a magyar politika jövőjéről.

A választási vereség után Orbán Viktor bejelentette, hogy nem ül be az ellenzéki padsorokba, mert „úgy látom, hogy máshol van rám szükség”. A döntést a Fidesz–KDNP parlamenti felállásának radikális átalakítása követte: a Gulyás Gergely vezetésével felálló új Fidesz-frakcióból több régi politikus is hiányzik. A párt keddi választmányi ülésén Orbán felajánlotta lemondását a pártelnöki posztról, de ezt nem fogadták el.

A kérdésről, hogy mi áll a lépés hátterében, és van-e politikai jövője Orbánnak, a 24.hu négy egykori fideszes politikust kérdezett meg, akik a kilencvenes években ismerték meg Orbán politikai észjárását. Szelényi Zsuzsa, Elek István, Fodor Gábor és Hegedűs István egyetértett abban, hogy a távozó miniszterelnök taktikailag jól döntött, de a jövőjét illetően két, egymással homlokegyenest ellenkező forgatókönyv rajzolódik ki.

Az egyik véleménycsoport szerint a Fidesz megújulása Orbán vezetésével már nem lehetséges. Szelényi Zsuzsa, a CEU Demokrácia Intézet kutatója szerint a párton belül is megdőlt az a hit, hogy Orbán Viktornak mindig igaza van. Úgy látja, a vereség utáni helyzetet most is a belső bizalom helyreállítására használhatja, de ezúttal sokkal nehezebb dolga lesz. A CEU kutatója szerint a Fideszen belül egy-két éven belül elkerülhetetlen lesz a hatalmi harc.

„Nagyon sok ember található a Fideszben, akik jelentős ambícióval bírnak a politikai vezetésre, ők most azt várják, hogy Orbán még jobban megbukjon”

– tette hozzá.

Ennél is tovább ment Elek István, aki 1998 és 2002 között Orbán főtanácsadójaként is dolgozott. Szerinte a Fidesz állampártként elszokott a normális pártműködéstől, és a mostani helyzetben nagyon nehéz feladat előtt áll.

„De őszintén szólva én már nem látom a személyes képességeket benne” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a korábbi sikerek után egy összezsugorodott öntudattal kellene politizálnia, ami szerinte hosszú távon kilátástalan történet.

Mások azonban óva intenek attól, hogy bárki leírja a kormány éléről távozó miniszterelnököt. Fodor Gábor, a Fidesz alapító tagja szerint Orbán számára a lengyel Jarosław Kaczyński útja lehet a minta.

„Nem nagyon van más megoldás, mint a Kaczynski-modell: ő meghatározó figuraként lebeg a párt fölött, de nincs ott a politika frontvonalában”

– utalt a lengyel Jog és Igazságosság vezéralakjára. Fodor szerint Orbán visszatérésére akkor nyílhat esély, ha a kormányzást átvevő Tisza Párt nehézségekkel szembesül.

Hasonlóan látja a helyzetet Hegedűs István egykori fideszes képviselő is, aki szerint Orbánt a revánsvágy is fűtheti. Úgy véli, a vereségből nem a mérséklődés, hanem a még keményebb fellépés szükségességének tanulságát vonhatja le.

Szerinte, ha a politikai helyzet megváltozik, és új elégedetlenség jelenik meg a társadalomban, Orbán előtt egy másik példa, „Donald Trump példája lebeghet előtte, azaz: vissza lehet jönni”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még a választás előtt döntött az Orbán-kormány két, 2033-ig szóló uniós posztról
Csehi Zoltánt újrajelölték bírónak, Fehér Miklós Zoltánt pedig főtanácsnoknak az EU Bíróságára. A jelölésről azokkal a közjogi vezetőkkel is egyeztettek, akiknek a lemondását Magyar Péter követeli.


A leköszönő Orbán-kormány a választás előtti utolsó napokban döntött két fontos, luxembourgi uniós bírósági tisztségről, amelyek mandátuma 2027-től egészen 2033-ig tart.

Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának április 8-i ülésén Bóka János EU-ügyi miniszter jelentette be, hogy

a kormány újrajelöli Csehi Zoltánt az Európai Unió Bíróságára a 2027 és 2033 közötti ciklusra

írja a HVG. A döntés időzítése azért érdekes, mert Csehi jelenlegi mandátuma csak 2027 októberében jár le, így a lap szerint nem látszott olyan határidő, ami miatt a választás előtt kellett volna dönteni.

Ezzel egy időben a kormány egy másik fontos pozícióról is határozott:

Fehér Miklós Zoltánt jelöli főtanácsnoknak, szintén 2027 októberétől kezdődően.

Ez a lehetőség Magyarország uniós tagsága óta most először nyílt meg az ország számára.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormány a jelölés előtt az Alkotmánybíróság elnökével, a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel is konzultált. Időközben Magyar Péter a választás után mindhármukat lemondásra szólította fel május 31-i határidővel.

Az Európai Unió Bírósága az EU legfőbb igazságszolgáltatási intézménye, amelynek döntései a tagállamokra, így Magyarországra is kötelezőek. A Bíróság testülete tagállamonként egy bíróból, összesen 27 bíróból áll, munkájukat tizenegy főtanácsnok segíti. A főtanácsnok nem ítélkezik, hanem független jogi véleményt, úgynevezett „indítványt” készít, ami gyakran irányt mutat a bíráknak. Míg az öt legnagyobb tagállam állandóan küldhet főtanácsnokot, a többi helyet rotációs rendszerben osztják szét, ezért a mostani magyar jelölésnek különös súlya van.

A bírói posztra újrajelölt Csehi Zoltán 2016 óta dolgozik a luxembourgi testületben, 2021 óta a Bíróság bírája. A főtanácsnoknak jelölt Fehér Miklós Zoltán pedig 2010 óta vezeti azt a minisztériumi jogászcsapatot, amely a magyar kormányt képviseli az uniós bírósági eljárásokban.

A jelölteket egy uniós szakértői bizottság, az úgynevezett 255-ös bizottság is megvizsgálja, a végső szót pedig a tagállamok kormányainak képviselői mondják ki közös megegyezéssel.

A tét nem kicsi, hiszen az Európai Unió Bírósága az elmúlt években számos, Magyarország számára rendkívül fontos ügyben döntött.

Az egyik ilyen ügyben Tamara Ćapeta főtanácsnok nemrégiben azt javasolta, hogy a Bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság döntését, amellyel feloldották a Magyarországnak szánt uniós források egy részének zárolását. A Bíróság ítélete ebben a kérdésben még várat magára.

A Bíróság egy másik ítéletében kimondta, hogy a 2021-es, „gyermekvédelminek” nevezett törvény több ponton sérti az uniós jogot. Jogvédő szervezetek szerint a döntés alapján a Pride-tilalom sem maradhat hatályban.

A testület emellett 200 millió eurós (mintegy 80 milliárd forintos) átalánybírságot és napi egymillió eurós kényszerítő büntetést is kiszabott az országra a menekültügyi szabályok megsértése miatt, és a Paks II. atomerőmű körüli eljárások is megjárták a luxembourgi fórumot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk