Mint arról beszámoltunk, Novák Katalin bejelentette, hogy aláírta a kata módosítását célzó törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés múlt héten szavazott meg. A köztársasági elnök azt írta, olyan okot, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia, nem talált. Ugyanakkor elismerte, hogy "helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés". Közölte, hogy ígéretet kapott a kormánytól arra, "a részletszabályok kialakítása során megnyugtató válaszok születnek a jogosan felmerülő kérdésekre".
Az ellenzéki pártok felháborodtak Novák Katalin döntésén. A Jobbik már jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fog fordulni, szerintük ugyanis a katatörvény nem léphet életbe. A Momentum pedig azt közölte a Facebookon, hogy nem hagyják annyiban az ügyet.
Már hétfő estére tüntetést hirdettek a Sándor-palotához, 20:30-ra várták a résztvevőket.
"A hatalom a KATA kivéreztetésével és a rezsicsökkentés eltörlésével emberek millióinak megélhetését sodorta veszélybe. A kormány áprilisban békét és biztonságot ígért, de júliusra bizonytalanságot és elszegényedést hozott.
Tiltakozzunk közösen a Sándor-palota előtt a kormány hazugságai és megszorításai ellen! Kezdjük a tiltakozást MA ESTE és találkozzunk 20:30-kor a Sándor-palotánál! Itt a helyed, ha kisemmizett tanár, átvert ételfutár, folyamatos létbizonytalanságban élő egészségügyi dolgozó, a hónap végét szorongással váró kétkezi munkás vagy, vagy csak egyszerűen eleged van a kormány hazugságaiból és az emberek millióit megkárosító megszorításokból"
A Momentum egyébként már napközben is akciózott a Sándor-palotánál. Ifjúsági szervezetük tagjai festékszóróval fújták a "Ne írd alá, Kata!" feliratot az elnöki hivatal előtti macskakövekre.
Mint arról beszámoltunk, Novák Katalin bejelentette, hogy aláírta a kata módosítását célzó törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés múlt héten szavazott meg. A köztársasági elnök azt írta, olyan okot, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia, nem talált. Ugyanakkor elismerte, hogy "helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés". Közölte, hogy ígéretet kapott a kormánytól arra, "a részletszabályok kialakítása során megnyugtató válaszok születnek a jogosan felmerülő kérdésekre".
Az ellenzéki pártok felháborodtak Novák Katalin döntésén. A Jobbik már jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fog fordulni, szerintük ugyanis a katatörvény nem léphet életbe. A Momentum pedig azt közölte a Facebookon, hogy nem hagyják annyiban az ügyet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Koppenhágában: Ha mi ma délután úgy döntenénk, hogy nem adunk több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam
Az uniós csúcson semmiben nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani.
Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.
„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”
A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.
Ezzel szemben a francia elnök, Emmanuel Macron nem támogatta a drónfaltervet. Szerinte inkább korai figyelmeztető rendszerekre, több légvédelmi eszközre és „elrettentő” csapásmérő képességekre van szükség. A német álláspontot Boris Pistorius védelmi miniszter ismertette, aki kiemelte, hogy Ursula von der Leyen drónfaltervéből hiányoznak a részletek, különösen a terjedelmét és a költségeit illetően.
A házigazda, Mette Frederiksen dán miniszterelnök közös európai célokat sürgetett.
„Hadd fogalmazzak nagyon egyértelműen, közös európai célt kell kitűznünk, ellenkező esetben megosztottak leszünk, és nem ez a megfelelő út Európa számára. Ha Európa biztonságáról beszélünk, akkor meg kell haladnunk a nemzeti nézőpontokat, és egy hibrid háborút kell látnunk. És amikor az ukrajnai háborúról van szó, akkor nem egyszerűen egy európai országban, Ukrajnában zajló háborút kell látnunk, hanem egy orosz kísérletet arra, hogy mindannyiunkat fenyegessenek”
– mondta.
A mostani találkozón nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani. Orbán Viktor ebben a kérdésben nincs egyedül, más országok is ragaszkodnak a vétójoghoz: például Görögország Törökország, Horvátország pedig Szerbia esetében.
Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.
„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”
A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szalay-Bobrovniczky Kristóf új alapítványának célja a miniszter és családja anyagi jólétének biztosítása
Az okirat alapján az alapítvány különféle vagyoni juttatásokat nyújthat a kedvezményezettek számára, ezek közé tartoznak például egészségügyi szolgáltatások.
Per Ensem néven hozott létre alapítványt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – derült ki a HVG cikkéből. Az alapító okirat szerint
az alapítvány célja, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf és közeli hozzátartozói anyagi jólétét „generációkon átívelően biztosítsa”.
Az okirat alapján az alapítvány különféle vagyoni juttatásokat nyújthat a kedvezményezettek számára. Ezek közé tartoznak például egészségügyi szolgáltatások, kulturális és sportprogramok, valamint olyan tevékenységek és javak, mint a vadászat, tenisz, vízi és lovassportok, hajók, lovak, fegyverek, utazás, étkezés, ruházat, berendezési tárgyak, járművek és „egyéb, életszínvonalat biztosító, illetve növelő vásárlások és szolgáltatások”.
Az alapítvány kuratóriumát Király András vezeti, aki a miniszter egyik vagyonkezelő cégének is az ügyvezetője. A vagyonellenőri feladatokat Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő és volt nemzetfejlesztési miniszter lánya látja el.
Az alapítvány nevének jelentése – „kard által” – Szalay-Bobrovniczky egyik felmenőjének címeréből származik. A miniszter ezzel szeretné hangsúlyozni „a családi hagyományok és értékrend megőrzésének és továbbvitelének fontosságát”.
Szalay-Bobrovniczky az elmúlt években több olyan birtokot is megvásárolt, amelyek korábban a család tulajdonában voltak.
Így került hozzá 2023-ban a Badacsonytomaj és Káptalantóti határán fekvő, 1,4 hektáros terület is, amely egykoron apai dédapja, Szalay Bálint birtoka volt. A területen 1896-ban épült fel a Tölgyes Kúria, amelyben hosszú ideig a Badacsony Borászati Szövetkezet működött. A birtokot később két pénzügyi szakember vásárolta meg, tőlük szerezte vissza a miniszter. Az ingatlant 750 millió forintos értéken bevitte a Per Ensem alapítványba, amely azóta annak kezeléséről is gondoskodik.
A HVG megemlíti azt is, hogy a Per Ensem alapítvány ügye azért is érdekes, mert korábban a kormány többször is bírálta Ruszin-Szendi Romuluszt, a honvédség volt parancsnokát. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint az ő szolgálati villája körülbelül egymilliárd forintból épült fel, prémium kategóriás berendezésekkel. A beszerzésekről azonban Ruszin-Szendi nem dönthetett egyedül, azokat más kormányzati szereplőknek is jóvá kellett hagyniuk.
Per Ensem néven hozott létre alapítványt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – derült ki a HVG cikkéből. Az alapító okirat szerint
az alapítvány célja, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf és közeli hozzátartozói anyagi jólétét „generációkon átívelően biztosítsa”.
Az okirat alapján az alapítvány különféle vagyoni juttatásokat nyújthat a kedvezményezettek számára. Ezek közé tartoznak például egészségügyi szolgáltatások, kulturális és sportprogramok, valamint olyan tevékenységek és javak, mint a vadászat, tenisz, vízi és lovassportok, hajók, lovak, fegyverek, utazás, étkezés, ruházat, berendezési tárgyak, járművek és „egyéb, életszínvonalat biztosító, illetve növelő vásárlások és szolgáltatások”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kedd este a 48 perc című műsor vendége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt, aki a köztévében a rágalmazási ügyről is beszélt. A témával kapcsolatban lényegében ugyanazokat a gondolatokat osztotta meg, mint korábban az ATV-ben.
A műsorvezető felvetette, hogy sokan a Fidesz–KDNP felelősségét látják abban, hogy a karaktergyilkosságok ennyire elterjedtek az utóbbi időszakban. Arra is rákérdezett, kinek állhat érdekében, hogy ez a gyakorlat folytatódjon.
Semjén Zsolt erre úgy reagált: „Senkivel szemben sem helyes a karaktergyilkosság. (…) Sajnos
a politikai életnek egyre inkább része a karaktergyilkosság, és én nem akarom azt mondani, hogy a mi oldalunknak ebben nincs felelőssége.”
A KDNP elnöke példaként felidézte, hogy rendszeresen szóba kerül Vona Gábor esete, de hozzátette: „Én azt tudom mondani, hogy előtte mit csinált a Kocsis Mátéval.”
Hangsúlyozta azt is, hogy szerinte az sem helyes, de a saját oldalukat nem vádolták meg a legsúlyosabb bűncselekményekkel.
Kedd este a 48 perc című műsor vendége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt, aki a köztévében a rágalmazási ügyről is beszélt. A témával kapcsolatban lényegében ugyanazokat a gondolatokat osztotta meg, mint korábban az ATV-ben.
A műsorvezető felvetette, hogy sokan a Fidesz–KDNP felelősségét látják abban, hogy a karaktergyilkosságok ennyire elterjedtek az utóbbi időszakban. Arra is rákérdezett, kinek állhat érdekében, hogy ez a gyakorlat folytatódjon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel korábbi német kancellárt, írja az MTI. Az egykori politikus a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra. „Egyszer kancellár, nálunk mindig kancellár” – írta a közösségi oldalán a kormányfő.
Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Augusztusban volt tíz éve, hogy elhangzott híres mondata, a „meg tudjuk csinálni”. Ezt követően olyan népvándorlás indult el országa felé, melynek ma is érezni lehet a következményeit.
A Németországot 16 éven át irányító diplomata 2015-ben vett részt hivatalos látogatáson a magyar fővárosban. Merkel napjainkban ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt.
A két politikus találkozójáról készült fotókat itt lehet megnézni:
A Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel korábbi német kancellárt, írja az MTI. Az egykori politikus a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra. „Egyszer kancellár, nálunk mindig kancellár” – írta a közösségi oldalán a kormányfő.
Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Augusztusban volt tíz éve, hogy elhangzott híres mondata, a „meg tudjuk csinálni”. Ezt követően olyan népvándorlás indult el országa felé, melynek ma is érezni lehet a következményeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
