HÍREK
A Rovatból

Meghalt Keleti Éva

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész 94 éves volt. A színházi fényképezésben iskolát teremtett, munkássága a magyar fotótörténet része lett.


Életének 95. évében, február 6-án elhunyt Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, érdemes és kiváló művész – tudatta a család pénteken az MTI-vel, egyúttal kérve a sajtó és a közvélemény megértését, hogy további nyilatkozattétel céljából ne keressék őket.

Az 1931-ben, Budapesten született Keleti Éva 1949-től az ELTE Természettudományi Karán tanult fizika-kémia szakon, de két év után otthagyta az egyetemet, és a Magyar Fotónál kezdett dolgozni. Itt végezte el a riportertanfolyamot, Vadas Ernő és Langer Klára tanítványaként.

Pályáját 1955-ben a Magyar Fotónál kezdte riporterként, majd annak jogutódjánál, a Magyar Távirati Irodánál folytatta. 1976 és 1989 között az Új Tükör képszerkesztője és fotóriportere volt. A rendszerváltás után, 1991-től a HT Pressnél és a Gamma Képügynökségnél dolgozott, 1992-től pedig az Europress fotószerkesztőségét vezette. Szakmai tudását nemzetközileg is kamatoztatta: 1976-ban a Press Institute felkérésére Indiában tanított sajtófotót, emellett oktatott a Magyar és a Nemzetközi Újságíró Iskolában is. A 2000-es évek elejétől az MTI-nél a nemzeti hírügynökség fotókincseiből válogató Riportművészet című albumsorozatot szerkesztette.

A színházi fényképezésben iskolát teremtett, és számtalan konfliktust is felvállalva mindig azon munkálkodott, hogy a sajtóban ne másodrendű szerepe legyen a fotográfiának.

Aktív szerepet vállalt a szakmai közéletben: 1990-ben alapító tagja, 1997-től elnöke volt a Magyar Fotóriporterek Társaságának. Több alkalommal zsűrizett a World Press Photo és az Interpress Photo versenyeken, 2015-től pedig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke lett.

Nevéhez fűződik számos jelentős, de elfeledett fotóművész munkásságának újrafelfedezése is. Ezek közül kiemelkedik Várkonyi Lászlónak, az 1930–1950-es évek egyik legjelentősebb magyar portréfotográfusának hagyatékából rendezett 2010-es kiállítás.

Hat évtizedes életművét a Műcsarnok 2019 végén mutatta be az Élet/Kép című nagy sikerű retrospektív tárlaton. Munkáiból 2016-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban (Kontakt), 2021-ben 90. születésnapja alkalmából az Eötvös10 Művelődési Házban (Keleti Éva 90!), 2023-ban pedig az Aranytíz Kultúrházban (Amit még nem láttatok...) nyílt nagyszabású kiállítás. Életműve 2024-ben a bécsi Collegium Hungaricumban is látható volt, 2025-ben pedig legfrissebb, 2022-ben és 2023-ban készített színészportréiból nyílt kiállítás Hódmezővásárhelyen, Szubjektív címmel.

A közmédia 2022-ben A pillangó szárnyán – Keleti Éva fotográfus portréja címmel készített róla filmet.

Művészetét a legmagasabb állami díjakkal is elismerték: 1975-ben Balázs Béla-díjat, 1987-ben érdemes művész, 2013-ban kiváló művész címet kapott.

2017-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, az indoklás szerint „a magyar vizuális kultúra egyik meghatározó szereplőjeként elsősorban a hazai színházi élet kulisszák mögötti világának dokumentarista stílusú, valósághű megörökítését szolgáló, példaértékű szakmai alázattal végzett művészi munkája elismeréseként”.

Pályafutása során elnyerte többek között a World Press Photo Arany Tulipán-díját (1997), a Prima Primissima-díjat (2008) és az Életmű Pulitzer-emlékdíjat (2023). 2019-ben Budapestért Díjat kapott, 2023-ban pedig Budapest díszpolgárává választották.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Több biztonsági őr is rámugrott és elvette tőlem” – WC-kefés Lázár-fejet vitt egy résztvevő ajándékba a Lázárinfóra
Az ön humorát ismerve, mosolyogva vette volna át, mondta a 18 éves fiú a váratlan ajándékról a váci Lázárinfón. A miniszter meglepően reagált.


Váratlan kérdésre adott váratlan választ Lázár János a csütörtök esti váci Lázárinfón. A miniszternek egy 18 éves, saját állítása szerint roma fiatal arról beszélt, hogy

több biztonsági őr is ráugrott, és elvették tőle azt a WC-kefés Lázár-fejet, amit ajándékba hozott a fideszes politikusnak.

„Az ön humorát ismerve, mosolyogva vette volna át ezt” – fejezte be a fiatalember.

Lázár János úgy reagált: nem tudja, kik vették el tőle az ajándékot, de úgy gondolja, azok az emberek nem hozzá köthetők, hanem valószínűleg helyi biztonsági őrök. Végül azt mondta: arra kéri a fiatalembert hogy várja meg a fórum végén, és szívesen átveszi tőle WC-kefés Lázár-fejet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy már azt is tudja, hogy hívják az „eltűnt” hatvanpusztai zebrákat
A politikus egy titkos dokumentumra hivatkozik, amiből a neveket tudja. Szerinte a bicskei rendőrök nem hajlandóak megkérdezni Mészáros Lőrincet az állatokról.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban arról ír, hogy állítólag egy hozzá eljuttatott dokumentumból már a hatvanpusztai zebrák nevét is tudja.

„Csak azt nem tudjuk, hogy Szuszi (az egyetlen kanca) , Pizsi, Pulcsi, Lolka, Bolka, Pacsi, Bendegúz és Tihamér közül hányan vannak még életben, és a maradékukat melyik közeli állattartó telepre vitték”

– írja a képviselő, aki szerint az állatok „az eszement, abszurd rendszer szimbólumává váltak”.

A politikus felidézi, hogy a bicskei rendőrök szerinte nem hajlandóak megkérdezni Mészáros Lőrincet az állatokról, annak ellenére, hogy szerinte többen is állították, hogy egy részüket levadászták.

Hadházy azt is írja, egy forrása azt javasolta neki, hogy a Nébih-nél érdeklődjön, a hatóság lóinformációs rendszere szerint megvannak-e még a "csíkos lovak".

„A zebrák ugyanis lovaknak számítanak, szerepelniük kell az adatbázisban. Az zavarba ejtő, hogy a lebutított, a Lótenyésztők Szövetsége honlapján elérhető nyilvános rendszerben nem szerepelnek, pedig néhány más zebra megtalálható ott” – fejti ki.

A képviselő állítja, az általa kapott, neveket tartalmazó dokumentum hiteles, és

szerinte az, hogy az állatok nem szerepelnek a nyilvános rendszerben, jelentheti azt, hogy „tényleg levadászták őket, de azt is, hogy csak valamiért nem kerültek át a Nébih adatbázisából.”

A politikus szerint lehetséges, hogy a hatóság nem fog válaszolni neki, és hozzáteszi, hogy az adatbázisban való szereplés sem jelenti azt, hogy az állatok biztosan élnek. Ő inkább abban bízik, hogy a helybéliek segítenek majd tisztázni az állatok sorsát. Azt írja, aki állítása szerint tudja, hová vitték a megmaradt állományt, nem meri elmondani.

A Mészáros-csoport korábban azt közölte, hogy az állatokat kedvtelésből tartják, nem vadásznak rájuk.

A Szeretlek Magyarország is beszámolt arról, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság – Hadházy január közepi feljelentése nyomán – elutasította a nyomozást állítkínzás ügyében. Hadházy megjegyezte, hogy a zebra nem szerepel a vadászható fajok listáján, így lelövése állatkínzásnak minősülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Fidesz belső mérése szerint is vezet a TISZA
Az oknyomozó újságíró egy titkos felmérésről ír, amely hatalmas különbséget mutat a két párt között. Ezzel próbálják felrázni az elbizakodott jelölteket a pártban egy forrás szerint.


Egy fideszes belső mérés szerint 41–31-re vezet a Tisza Párt a teljes népességben – erről írt a Facebookon Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró. Szerinte ahogy közeledik az április 12-i országgyűlési választás, a Fidesz táborában ellentmondásos üzenetek keringenek a verseny állásáról. Mint írja,

míg a kormányközeli kutatók kényelmes Fidesz-előnyt jeleznek, és a propaganda győzelemről beszél, addig maga Orbán Viktor és Lázár János is a szoros versenyre és a mozgósítás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az újságíró szerint a szoros verseny képét erősítette Rényi Pál Dániel elemzése is, aki egy belső mérésre hivatkozva írt arról a 444-en, hogy a Tisza Párt a hibahatáron túl is megelőzi a Fideszt. A riport szerint a kormánypárt „kommandó-üzemmódra” állt át a mozgósítás érdekében, mert a belső köreiben sem beszélnek magabiztos Fidesz-vezetésről.

Panyi Szabolcs hozzáteszi, hogy hozzá is eljutottak olyan információk, melyek arra utalnak, hogy a Fidesz komoly gondokkal küzd.

„A forrásom nem tudta pontosan megmondani, mikor zajlott az adatfelvétel, de egy újabb fideszes belső felmérés a teljes népesség körében 41 százalékra mérte a Tiszát, míg a Fideszt 31 százalékra.

Kiemeli, hogy „ez még nagyobb különbség, mint amit a független kutatók – például a Medián (40–33) vagy a 21 Kutatóközpont (35–28) – legutóbb mutattak ebben az összehasonlításban.

A forrás szerint ezeket a belső számokat egyes helyi fideszes jelölteknek is bemutatták, hogy munkára ösztökéljék őket, és ezzel az információval is ellensúlyozzák a hivatalos kommunikáció által keltett elbizakodottságot”

– idézi forrását Panyi.

Azt is írja, hogy beszélt több kormányközeli forrással is, akik azzal érvelnek, hogy

ha a Fidesznek sikerül három-négy pontra csökkentenie a hátrányát, a választási rendszer sajátosságai miatt – a választókerületi torzításoktól a külhoni szavazatokig – még akkor is parlamenti többséget szerezhetnek.

Az újságíró szerint ez azonban jelenleg „vágyvezérelt gondolkodásnak” tűnhet, különösen a Fidesz kampányát az elmúlt időszakban kísérő „bakik, botrányok és sorozatos következetlenségek” fényében.

A független közvélemény-kutatók legutóbbi publikált adatai ennél kisebb, de szintén Tisza-előnyt jeleznek: a 21 Kutatóközpont 35–28-at, míg a Medián 40–33-at mért a teljes népesség körében. Ezzel szemben a kormányközeli intézetek, mint a Nézőpont Intézet vagy az Alapjogokért Központ, továbbra is Fidesz-előnyt kommunikálnak.

A felvetés, hogy a Fidesznek akár kevesebb szavazattal is meglehet a parlamenti többsége, a magyar vegyes választási rendszerre épül. A rendszer 106 egyéni választókerületi és 93 listás mandátumot ötvöz, a „győzteskompenzáció” pedig a nyertes jelöltekre leadott többletszavazatok egy részét is a pártok listás eredményéhez adja. Elemzések szerint ez a struktúra aránytalan mandátumbónuszt adhat a legerősebb egyéni körzeti teljesítményt nyújtó pártnak. Ezt a dinamikát tovább árnyalják a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, levélben szavazó külhoni magyarok, akik csak pártlistára adhatják le voksukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Meghalt Kontra György, az M1 Híradó ismert bemondója
A halálhírt egykori munkahelye, a kiskunfélegyházi Rádió Smile közölte. Kontra György 2015 óta volt az MTVA munkatársa, ahol országos ismertségre tett szert.


Elhunyt Kontra György, az M1 Híradó ismert bemondója. A halálhírt február 6-án egykori munkahelye, a kiskunfélegyházi Rádió Smile közölte a közösségi oldalán.

Pályafutása során dolgozott az egykori Sirius Rádiónál, valamint a Kiskun és a Trió TV-nél is. 2011 és 2014 között a kiskunfélegyházi Rádió Smile hírszerkesztője és hírolvasója volt,

2015-ben pedig az MTVA-hoz került, ahol az M1 Híradó bemondójaként vált országosan ismertté.

A közmédia egy 2020-as, az M1 megújult arculatáról szóló anyagában idézték fel egyik jellegzetes beköszönését: „Kontra György vagyok, jó reggelt kívánok.” Halálának körülményeiről egyelőre nem közöltek részleteket.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET: