Donald Trump ultimátumot adott Kubának
Donald Trump ultimátumot adott Kubának vasárnap: kössenek megállapodást az Egyesült Államokkal, különben végleg elzárják a venezuelai olaj- és pénzcsapot. Az amerikai elnök figyelme azután fordult Kuba felé, hogy az amerikai erők január 3-án egy caracasi rajtaütésben elfogták Venezuela vezetőjét, Nicolás Madurót és feleségét, Cilia Florest. Rájuk az Egyesült Államokban kábítószer-kereskedelem és más bűncselekmények miatt vár eljárás. Venezuela, Kuba régi szövetségese, eddig naponta mintegy 35 ezer hordó olajat küldött a szigetre – írta a BBC.
A Trump-kormányzat már hetek óta foglalja le a szankcionált venezuelai olajat szállító tankereket, ezzel súlyosbítva a kubai üzemanyag- és áramellátási válságot. Pénteken már az ötödik ilyen hajót vették őrizetbe.
„Kuba hosszú éveken át nagy mennyiségű OLAJON és PÉNZEN élt Venezuelából. Cserébe Kuba ‘biztonsági szolgáltatásokat’ nyújtott az utóbbi két venezuelai diktátornak, DE TÖBBÉ NEM!” – írta Trump a Truth Socialön. Majd egyértelművé tette az üzenetet:
Trump szerint a caracasi rajtaütésben a Maduro személyi védelmét ellátó kubaiak többsége meghalt. „Venezuelának most az Amerikai Egyesült Államok áll a rendelkezésére – messze a világ legerősebb hadereje –, hogy megvédje őket, és meg is fogjuk védeni.”
Havanna azonnal és élesen reagált. Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter kijelentette, a szigetországnak „abszolút joga van” bármely exportőrtől üzemanyagot importálni „beavatkozás vagy az Egyesült Államok egyoldalú kényszerítő intézkedéseinek való alávetettség nélkül”. Hozzátette, Kuba nem adja nevét „zsaroláshoz vagy katonai kényszerítéshez”. Miguel Díaz-Canel kubai elnök pedig leszögezte: „Nem diktálhatja senki, mit teszünk.” A kubai kormány közlése szerint 32 kubai állampolgár halt meg az amerikai művelet során Caracasban. Díaz-Canel szerint azoknak,
Az amerikai elnök egyre inkább a felélesztett, 1823-as Monroe-elvre hivatkozik, amelyet ő maga „Donroe-doktrínának” nevezett át, jelezve ezzel az Egyesült Államok nyugati félteke feletti dominanciáját. Marco Rubio amerikai külügyminiszter a múlt héten azt üzente, ha ő lenne a kubai kormányban, „aggódna”, mert „nagy bajban vannak”. Trump vasárnap újraosztott egy bejegyzést, amely szerint a kubai származású Rubio Kuba elnöke lehetne, amit így kommentált: „Nekem jól hangzik!” A nyomásgyakorlás nem korlátozódik Kubára: Trump egy Kolumbiát célzó katonai műveletre azt mondta, „jól hangzik”, és többször is azt üzente Gustavo Petro elnöknek, hogy „vigyázzon a hátsójára”. Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum pedig nyilvánosan elutasította Trump ajánlatát, hogy amerikai csapatokat küldjön a kartellek ellen.
Az Egyesült Államok és Kuba viszonya azóta feszült, amióta Fidel Castro 1959-ben megdöntötte az USA által támogatott kormányt. Bár Barack Obama elnöksége alatt enyhültek a kapcsolatok, a Trump-adminisztráció ezeket a lépéseket nagyrészt visszavonta. Röviddel második beiktatása után Trump visszaállította Kuba „terrorizmust támogató állam” minősítését, amelyet Joe Biden elnök néhány nappal korábban törölt el.