Törvénymódosítással tartanák fenn a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő rendeletet

Miközben a politikai árkok egyre inkább generációs szakadékká mélyülnek, a választók többsége ismét a Fidesz kormányon maradására számít 2026 után.

A Medián novemberi felmérése szerint továbbra is a TISZA Pártra szavaznának a legtöbben, de előnyük csökkent a Fidesz-szel szemben – szűri le az adatokból a HVG. Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népesség körében 5, a választani tudó „biztos” szavazók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a kormánypártot. Szeptember vége óta a Fidesz 3 százalékpontot, a TISZA Párt pedig 1 százalékpontot javított, így a két párt közötti különbség összességében 2 ponttal szűkült.

Az iskolai végzettség is meghatározó: a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a szakmunkások körében tovább erősödött a Fidesz. A kormánypárt még a felsőfokú végzettségűek között is növelni tudta a támogatottságát, bár a diplomások több mint fele továbbra is TISZA-párti, és csak a negyedük kormánypárti. A lakóhely kevésbé döntő, de a nagyobb városokban a TISZA, míg a falvakban a Fidesz az erősebb. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban a Fidesz erősödött, a TISZA pedig gyengült.

Fordulat történt abban is, hogy a választók kit tartanak esélyesebbnek. Novemberben ismét a Fidesz kormányon maradását valószínűsíti a többség: 45 százalék számít a kormánypárt győzelmére, míg 38 százalék a Tiszáéra. Szeptemberhez képest 5 százalékponttal nőtt a Fidesz győzelmére számítók aránya, és ugyanennyivel csökkent azoké, akik a Tiszáéra számítottak.

A mostani szűkülő olló kontrasztban áll a nyári adatokkal, amikor a Medián még kétszámjegyű Tisza-előnyt mért a dönteni tudó szavazóknál. Más közvélemény-kutató intézetek képe vegyes: a Závecz Research tavasszal és nyáron szintén Tisza-fölényt jelzett, míg a kormányhoz közelebb álló műhelyek jellemzően szorosabb versenyt vagy Fidesz-előnyt mutattak ki. A felmérés idején a kormányzati kommunikációt Orbán Viktor országjárása és a „béke” narratíva határozta meg, míg a TISZA Párt az uniós közeledést és a korrupcióellenes témákat hangsúlyozta.

Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy szerinte „Orbánék nem állnak le”, és állítása szerint most „az aljas szabolcsi propagandájuk gyalázza Gajdos Lászlót, a Nyíregyházi Állatpark igazgatóját”. A Tisza Párt alelnöke azt írja:

A posztban szó szerint idéz attól, akit Orbán bértollnokának nevez, és aki a közszeretetnek örvendő szakemberről a következőket írta: „Gajdos lépése mégis felháborító! Ugyanis az állatparkba annyi állami és uniós pénz ömlik, ha annak vezetését egy megfáradt mosómedvére bíznánk, az is villantana.”

Magyar Péter szerint a lejáratás így zárul:

A politikus arra kért mindenkit, hogy „egy emberként álljunk ki Gajdos László igazgató úr mellett”. Közölte, hogy eddig 200 ezren írták alá a támogató petíciót.

Szombaton Magyar Péter bejelentette, a Tisza Párt a 63 éves Gajdos Lászlót indítja a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1-es választókerületében a 2026-os választáson. A nyíregyházi Fidesz erre közleményben reagált, „jellemtelen árulásnak” nevezve Gajdos politikai szerepvállalását, és lemondásra szólította fel az önkormányzati tulajdonú állatpark éléről. Érvként hozták fel, hogy az intézmény „irdatlan mennyiségű” állami és kormányzati forráshoz jutott. December 1-jén a Mediaworks Hungary Zrt. által kiadott Szabolcs Online (SZON) véleményrovatában jelent meg Csákó Attila főszerkesztő cikke Puhatestűek, gerinctelenek és Gajdos László címmel, amelyben a „megfáradt mosómedve” hasonlat és a Tisza Párt „politika szemétdombjára” kerüléséről szóló mondat is szerepelt.

A Tisza Párt online petíciót indított, amelyet Magyar Péter több fórumon is népszerűsített. A bejelentést követő órákban gyorsan gyűltek az aláírások:  A Tisza Párt narratívája szerint az állatpark fejlesztési forrásai a magyar adófizetőktől származnak, nem „a Fidesz pénzéből”.

„Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén. A tárcavezető egyértelművé tette, hogy a kormány a következő két évben 5 százalékos költségvetési hiánycéllal számol, a fedezetet pedig nagyrészt a pénzügyi szektortól vonná el. Nagy Márton szerint a bankoktól jövőre plusz 180 milliárd forintot szednének be, mert „parkoltatják az emberek pénzét, szénné keresték magukat a bankok, ezért nem kell bankot csinálni” – mondta a 24.hu szerint.

A „többszörös” adóemelés másik eleme, hogy az állampapír-vásárlások után eddig igénybe vehető adócsökkentés felső korlátját a fizetendő adó 50 százalékáról 30 százalékra mérséklik. A csomag részeként a kormány a kiadási oldalon is fékez: zárolták a 192 milliárd forintos általános költségvetési tartalékot. A változásokat a november 13-án megjelent 358/2025. számú kormányrendelet rögzíti, amely 2026. január 1-jén lép hatályba.

A miniszter a bizottság előtt az 5 százalékos hiányt egy anticiklikus gazdaságélénkítő lépésnek nevezte, amely szerinte a jegybank szigorú monetáris politikájával együtt alkot „optimális policy mixet”, és ezt a piac már „elfogadta”. A kormány friss prognózisa szerint a magyar gazdaság jövőre 0,5 százalékkal, 2026-ban pedig 3 százalékkal nőhet. A kabinet 2026-ra 3,6 százalékos átlagos inflációt vár, a januári nyugdíjemelést is ehhez a számhoz igazítják. A bankoktól beszedett többletbevételt a kormány többek között a Demján Sándor Programra, vállalati adócsökkentésekre és egy 3 százalékos, fix kamatozású hitelprogramra fordítaná. A csomag fedezi a novemberben bejelentett, 90 milliárd forintos adócsökkentést is a kis- és középvállalkozások számára.

– áll a szervezet közleményében, amely szerint a szektor túladóztatása már most is rontja a gazdasági mutatókat. A szövetség adatai szerint a bankok jövőre összesen 842 milliárd forintot fizetnek be különadók, extraprofitadó és tranzakciós illeték formájában. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Portfoliónak úgy fogalmazott: „derült égből villámcsapásként ért minket az extraprofitadó megduplázása”.

A kormány a lépést azzal is indokolja, hogy a bankok profitja kiugró volt, és a különadó kivezetését szorgalmazó politikai erők, például a Tisza Párt, a „magyar emberek” érdekeivel mennek szembe.

A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.

A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.

„Nagyon büszke vagyok az ifjúsági pártunkra. Ez egy politikai küzdelem kezdete” – mondta Cédric Wermuth, a Szociáldemokrata Párt társelnöke. Tamara Funiciello szociáldemokrata képviselő szerint a kampány eleve egyenlőtlen volt: „Dávid és Góliát-helyzet volt.”

A földrajzi adatok egységes elutasítást mutatnak. A németajkú kantonokban volt a legmagasabb, több helyen 80 százalék feletti a „nem” szavazatok aránya.

A voksolás másnapján Alfred Gantner, a Partners Group társalapító milliárdosa egy interjúban kijelentette, hogy bár ezt a konkrét javaslatot elveti, de a vagyonkoncentráció problémájával foglalkozni kell. „Progresszív vagyonadóra van szükségünk” – fogalmazott.

Via ORF, Spiegel