KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Több mint száz éves tapasztalatukkal segítenek a látássérült embereknek

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetséget több mint száz éve alapították, azóta is az év minden napján kiemelt figyelmet fordítanak a vakok, gyengénlátók érdekeinek képviseletére. Most adód 1%-ával te is támogathatod őket!


A közvetlen környezetünkről elsősorban a szemünkkel szerzünk információt. Ezért, ha valaki elveszíti a látását, kénytelen a többi érzékszervére hagyatkozni, például a hallására, szaglására, tapintására és ízlelésére. Látó emberként elképzelni sem tudjuk, hogy milyen lehet a teljes sötétség, amikor semmit nem látunk a körülöttünk lévő világból. Milyen lehet tapintással anyagokat felismerni és párosítani, vagy szaglással fűszereket, élelmiszereket használni.

A vak és gyengénlátó emberek viszont így járnak iskolába, lesznek szerelmesek és alapítanak családot, így járnak mindennap dolgozni, kikapcsolódni, sportolni. Ahhoz, hogy ezeket a tevékenységeket akadálytalanul tudják elvégezni, sok segítségre van szükségük. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) olyan szolgáltatásokat működtet részükre, amelyek segítik őket ezen mindennapi tevékenységekben.

Adód 1%-ának felajánlásával, most te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy a jövőben is minél többet fejleszthessék a látássérült emberek életminőségét. Alább bemutatjuk őket és munkájukat!

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége megalakulása

A látássérült emberek érdekeit több mint száz esztendeje sikeresen képviselő szövetség 1918-ban alakult, létrehozói olyan értelmiségi vak hadirokkantak voltak, akik az I. világháborúban vesztették el látásukat.  A szövetség többszöri névváltoztatás után 1990-ben vette fel a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnevezést. A kezdetben kizárólag a vak embereket támogató szervezet 1960-tól vesz fel gyengénlátó személyeket is tagjai sorába, akikre azonban egészen a közelmúltig nem irányult kiemelt figyelem a szolgáltatások fejlesztése során és az érdekképviselet területén.

A látássérült emberek társadalmi integrációját és érdekvédelmi képviseletét ellátó szervezet első évtizedeinek komoly nehézségei dacára a szövetség folyamatosan fejlődött,

így mára már mintegy 86 ezer látássérült személy érdekeinek a képviseletét látja el.

Főbb tevékenységeik

Évszázados működésük során számtalan különféle tevékenységet végeztek és korról korra megújuló szolgáltatási palettát kínáltak. Ilyenek például az utazási kedvezmények, a vak személyeket foglalkoztató védett üzemek, a vakok személyi járadéka, a látássérült emberekre nézve kedvező munkaügyi szabályozás kiharcolása, az akadálymentesítés mind-mind a szövetség érdekképviseleti munkájának eredménye.

Az elmúlt évszázad sorra jelentkező kihívásaira adott válaszként jött létre a Homérosz Kórus, a Vakok Világa folyóirat, a Braille-nyomda és könyvtár, a szakipari-, a telefonkezelő- és a gyógymasszőr képzés, vakvezetőkutya képzés, a sportkörök, a segédeszközbolt, az informatikai csoport majd az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, a tankönyvek speciális formátumú megjelenését biztosító szolgáltatás, a nyelvtanfolyamok, az Okosklub és legújabban a Távszem projekt. Az MVGYOSZ történetéről a Vakok Világa folyóirat hasábjain túl a jeles évfordulókra kiadott kötetek is gazdag ismeretanyaggal szolgálnak. Alább bemutatunk pár tevékenységet részletesen is!

Pótolhatatlan segítség a vakvezetőkutya

Egy látássérült számára a vakvezetőkutya nemcsak egy hű társ, hanem egyben az önálló életvitelhez szükséges segítő is, akivel magabiztosabban közlekedhet, ügyet intézhet, vagy akár dolgozhat, ráadásul a kapcsolatteremtést is megkönnyíti. Kevés kutya felel meg a magas követelményeknek, hiszen nemcsak nyugodtnak, okosnak, barátságosnak kell lenniük, hanem mindenben fegyelmezetten hallgatniuk kell gazdájukra és biztonsággal kell vezetniük őt. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 1978 óta vakvezetőkutya kiképzésével segíti a látássérült emberek biztonságosabb közlekedését, munkába járását. A kiképzés mellett a tenyésztéssel, kölyökneveléssel és az utógondozással is foglalkoznak. Egy vakvezetőkutya kiképzés közel kétéves folyamat, amelynek költségei meghaladják a 4,5 millió forintot.

Távszem szolgáltatás

A Távszem szolgáltatás abban segít, hogy a nap 24 órájában egy okostelefon vagy táblagép segítségével összekapcsolja a vak vagy gyengénlátó felhasználót az ép látású operátorral, aki a távolból, a látássérült személy okos eszközének kamerája segítségével lát helyette, és segít megoldani különböző szituációkból adódó kérdéseket. Azaz felolvassa a postai értesítőt vagy az élelmiszer nevét, összetevőit és lejárati dátumát vagy segít a bankjegyeket felismerni és sorba rendezni.

Braille- és hangoskönyvek gyártása és kölcsönzése

Azoknak, akik szeretnek olvasni mindig különleges élmény betérni egy könyvesboltba, lapozgatni a friss, nyomdaillatú újdonságok között, beleolvasni egy-egy szépirodalmi kötetbe. A látássérült emberek ugyanúgy szeretnek olvasni, mint látó társaik, csak más módon teszik: Braille-írásos és hangoskönyvek segítségével. A szövetség egyedülálló Braille- és hangoskönyvtárat tart fenn, ahol több mint 1200 tapintható mű áll a látássérült olvasók rendelkezésére.

Hol találom őket?

Budapesten, a Hermina út 47. szám alatt található Sipeki-villa ikonikus épületnek számít a látássérült emberek körében, hiszen több emberöltő óta a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) a székháza. Az évszázad alatt nagyon leromlott épület az elmúlt években megújult, a csodálatos építmény felújítására a kormány 3,5 milliárd forint támogatást adott. A sokat látott épület nemcsak küllemében és belső tereiben nyerte el a már rég megérdemelt formáját, de funkciója és használhatósága is nagy mértékben javult, ráadásul a klasszikus villa mögött egy teljesen új, önálló, többfunkciós szolgáltatóház is felépült, ahol konferenciaterem, Braille-nyomda, ügyfélszolgálat és segédeszközbolt is helyet kapott. Ha ellátogatsz a májusi villa sétáik egyikére, te magad is megnézheted az átalakulását!

Támogasd te is adód 1%-ával a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét!

Az 1% felajánlást 2024. május 21-ig bármikor benyújthatod, akkor is, ha adóbevallásodat már beadtad.Jónak lenni minden nap jó! Segíts te is könnyebbé tenni a látássérült emberek életét.

Közvetlen bankkártyás adományozás biztonságosan, ide kattintva!

Adományvonal: 13600, az MVGYOSZ kódja a 96-os. A hívás díja 500 Ft.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Annyit vártunk erre, és most itt van” – Leírhatatlan boldogságban él új családjában a kisfiú, aki születésétől kezdve évekig egy kórházi ágyban lakott
A pár második hete viszi bölcsibe, utána minden nap a játszótéren kötnek ki, mielőtt hazamennek Komlóra. Az ügyvéd közben az örökbefogadás lezárását várja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Reggel bölcsi, aztán irány a közeli játszótér Komlón: Melinda és Jani második hete ezzel kezdik a napot a kisfiúval. A hinta a kedvenc, minden ülésre fel kell ülni. A bölcsiben is hintázott, ott Zsófi lökte, derül ki a Házon kívül riportjából, amit arról a kisfiúról készítettek, aki születésétől kezdve egy kórházi ágyban élt, majd újdonsült nevelőszülei hosszú küzdelem után fogadhatták örökbe.

A játszótéren találkoznak az ügyvéddel is, aki hónapok óta mellettük áll. Azt mondja, várják az örökbefogadási ügy lezárását és az illesztést, hogy a határozat kézhezvétele után a gyermeket családként magukhoz vehessék. Arról is beszél, hogy sok ember összefogása után nyitottabb lett a gyermekvédelem: megkérdezik a szakmai civil szervezeteket, az örökbefogadókat és a nevelőszülőket, és bevonják őket a gyakorlat alakításába.

Hazafelé a kocsiban Melinda felidézi, hogy minden egy puszival kezdődött a pécsi kórház gyermekosztályán. Éjszakás volt, játszottak, a kisfiú odahajolt, puszit akart adni. Az osztályon ez nem szokás, de ő sem bírta ki, és „szétpuszilgatta”. Ahogy ránézett, megfogta az arcát, egy pillanat alatt eldőlt benne: hazaviszi.

Ma már azon kapják magukat, hogy a hátsó ülésen ott szuszog valaki. Otthon a legapróbb dolgok is új élménynek számítanak. Este Melinda tízpercenként benéz a szobába, figyeli a gyerek nyugodt alvását.

Előfordul, hogy a kocsiban alszik el, mire hazaérnek. A ház új terep. Felfedezi az emeletet, megnézi a polcokat is. Az egyik polc azóta készült el, mióta utoljára járt itt.

„Amikor szomorú vagyok, vagy rossz napom volt, belegondolok, hogy mindjárt hazamegyek, és átölelhetem végre. Azt látom anyuékon, hogy boldogok nagyon” - mondja Nóri, a kisfiú új testvére.

A kisfiú még csak egy-egy szó mond, de gyorsan tanul. Mindent mond új családtagjai után, nincs olyan szó, amit ne próbálna kimondani, és szépen meg is jegyzi. Az étvágya is megjött, azonban sírni még nem tud. A kórházban hagyott gyerekek egy idő után nem sírnak. Ő több mint három évig lakott egy kórházi szobában. Most már azonban van kiktől várni a vigasztalást.

„Ha valamit nem lehet, legörbül a szája, főleg ha Nórihoz vagy Olivérhez szeretne felmenni és nem szabad, látszik az arcán, de nem sír. Tényleg meg kell tanulnia sírni tulajdonképpen” - mondja Melinda.

„Annyit vártunk erre, és most itt van. Megvan. Itt van, igen. Ez leírhatatlan boldogság”

– teszi hozzá az anyuka.

Jani az idősebb gyerekek nevelőapja. Arra a kérdésre, hogy ez a kisfiú a közös gyerekük lesz-e, a válasz: igen, igen. Szerintük meg volt írva, hogy oda kell menni dolgozni, meg kell ismerni a kisfiút, és haza kell hozni egy kicsit hétvégére. Sorsszerűnek látják, hogy ennek így kellett lennie.

A Házon kívül teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
100 nap után hazamehetett egy 690 grammal született baba a Honvédkórházból
Alexa 23 hét 4 napra született, több mint három hónapot töltött a koraszülött intenzív osztályon. Most végre eljött a nagy nap, amikor édesanyjával együtt hazatérhetett a családjához.


Örömteli hírről számoltak be a Honvédkórház Facebook-oldalán: több mint három hónap után hazaengedtek egy koraszülött csecsemőt.

A kis Alexa 23 hét 4 napos várandósság után 690 grammal született meg a kórházban. Édesanyjával kereken 100 napot töltött a Perinatális Intenzív Centrum (PIC) osztályon, ahonnan 2975 grammal mehetett haza.

A bejegyzés szerint szülei mellett két nővére is várta otthon a babát. A kórház jó egészséget és sok boldogságot kívánt a családnak.

A kislányról születéskori és mostani fotókat is megosztottak, így jól látható a fejlődése.

Az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház Perinatális Intenzív Centruma (PIC) a legmagasabb, 3-as progresszivitási szinten látja el a legkisebb, az életképesség határán született újszülötteket is. A kórház struktúrájához szervezetten kapcsolódik a koraszülött-utógondozás és a fejlődésneurológiai követés is, amely a hazaadást követően támogatja a családot.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy tanyán találták meg a 7 éves kisfiút, akit több száz önkéntes keresett Lajosmizsén
Drónokkal és kutyákkal is kutattak az autista gyermek után. A helyi rendőrség a Facebookon mondott köszönetet mindazoknak, akik valamilyen módon segítették a keresést.


Épségben előkerült az a 7 éves kisfiú, aki csütörtök délután tűnt el Lajozsmizsén. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint az autista gyerek egy tanyasi házból szaladt el 15 óra körül. A szülők bejelentése után a rendőrök nagy erőkkel, önkéntesek segítségével kezdték el keresni. Kutyákkal, hőkamerás drónnal is próbáltak a nyomára bukkanni.

Az összefogásnak meg is lett az eredménye: pár órával később már azt közölte a rendőrség, hogy épen, egészségesen előkerült a kisfiú.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a Facebookon számolt be a keresés részleteiről. A posztban, amit „Egy kisfiú eltűnésének margójára” címmel tettek közzé, megköszönték „a civilek, civil szervezetek, társszervek és szolgálaton kívüli kollégák azonnali segítségnyújtását.”

A rendőrség közlése szerint „a gyermek a lajosmizsei otthonából tűnt el pillanatok alatt, annak ellenére, hogy szerető szülei minden pillanatban vigyáznak rá.” A bejelentés után azonnal megkezdték a keresést, amihez segítséget kértek „a jó szándékú emberektől”.

A felhívásukra érkezett reakciókról azt írták: „Segítségkérő Facebook-posztunkra rövid időn belül több százan reagáltak: civilek, civil szervezetek, önkéntesek, kutyás keresőcsapatok és hőkamerás drónokkal érkező segítők indultak útnak az ország különböző pontjairól.” Hozzáteszik, hogy „akik pedig nem tudtak személyesen részt venni, bátorító, támogató üzenetekkel, megosztásokkal segítették a keresést”, amely végül sikerrel zárult.

„A kisfiú szerencsére néhány órán belül épségben előkerült; egy közeli tanyán találták meg, és jól van”

– írták a posztban, amelyben köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítették a munkájukat.

Hosszú listában sorolták fel a keresésben részt vevők segítségét, melyek között polgárőrök, tűzoltók, családsegítők, önkormányzati dolgozók, vadásztársaság tagjai és különböző mentő egyesületek képviselői is vannak.

„Számunkra, rendőrök számára felemelő és megható volt átélni ezt a példátlan összefogást, és azt gondoljuk mindenki ugyanígy érzett. Az összefogásnak valóban teremtő ereje van. Hálásan köszönjük mindenkinek – annak a legalább 300-400 önkéntesnek, szervezetnek – a segítséget”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Új szerepet vállalt a „nyugdíjas” Zacher Gábor
Az ország toxikológusa ugyan már elérte a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, sőt, most újabb feladatot vállalt el. Jószolgálati nagykövetként fogja segíteni az Országos Mentőszolgálat Alapítvány munkáját.


Nemrég írtunk arról, hogy Zacher Gábor, az ismert toxikológus elérte a nyugdíjkorhatárt, ebből az alkalomból pedig a mentős kollégák megható meglepetéssel köszöntötték. Egy álriasztással csalták a kedvenc kávézójába, ahol bajtársai és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták.

Zacher Gábor azonban még hallani sem akar a visszavonulásról. Mivel további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján. A mentőorvos korábban már tisztázta a félreértéseket, és jelezte, hogy csupán papíron lett nyugdíjas, de a munkát nem hagyja abba.

„Abszolút minden megy tovább, csak nyugdíjasként. El nem tudnám képzelni, hogy otthon legyek heti hét napot. Egyelőre szellemileg és fizikálisan is bírom a történetet”

– mondta a Blikknek.

Ezt a szándékát a tettei is igazolták: egy október végi interjúban elmondta, hogy a hatvani kórház sürgősségi osztályán továbbra is vállal havi négy műszakot, és mentőorvosként is dolgozik. „Én nem ismerem a 8-tól fél 5-ig tartó munkaidőt, fiatal orvos koromban volt, hogy bementem péntek reggel és hétfőn jöttem csak haza” – jellemezte a munkabírását.

Most az is kiderült, hogy az orvos újabb feladatot is vállalt: ő lett az Országos Mentőszolgálat Alapítvány jószolgálati nagykövete.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke szerint Zacher Gábor hitelesen képviseli az egészségügyi témákat. Nagykövetként a jövőben az egészségtudatosság népszerűsítését, a lakosság tájékoztatását és a támogatók bevonását segíti. Az első közös akciójuk egy adventi jótékonysági kampány lesz, amellyel a mentők áldozatos munkájára hívják fel a figyelmet.

„Számomra nem is volt kérdés, hogy elfogadom-e a felkérést”

– mondta az új megbízatásáról.

Zacher Gábor emellett hamarosan új könyvvel is jelentkezik: november végén jelenik meg a Kálmán Norberttel közösen írt, Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom című kötete, amely a mentőmunka hétköznapjait mutatja be az 1980-as évektől napjainkig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk