A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) november 15-től több mint kétezer töltőállomást ellenőrzött, a pénzügyőrök eddig mindössze 12 esetben állapították meg a hatósági ár megsértését - tájékoztatta Tállai András az MTI-t.

- hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára.

A kormány november 15-étől a nem prémium benzin és a gázolaj literenkénti árát 480 forintos felső határral rögzítette. A benzin literenkénti átlagára az árstop nélkül hozzávetőlegesen 510, a gázolajé pedig 530 forint lenne. A benzinárstop így egyszerre védi a családokat és a gazdaságot, valamint az infláció mérsékléséhez is hozzá tud járulni - jelentette ki az államtitkár.

Tállai András azt is elmondta, hogy a NAV ellenőrzéseinek elsődleges célja az ellátás biztonsága és a hatósági ár biztosítása. A hivatal kockázatelemzői a jövedéki adatszolgáltatások, az online pénztárgép és az online számla adatai alapján folyamatosan elemzik a benzinkutakat üzemeltetetők tevékenységét. A NAV pedig azonnal fellép, amint a kockázatelemzők szabálysértés kockázatát észlelik - magyarázta az államtitkár.

A pénzügyőrök nemcsak a hatósági árak betartását ellenőrzik, hanem a nyitvatartási idő, az esetleges üzemszünet alakulását, valamint az értékesített üzemanyagok körét, azok összetételét is, és a kezelőszemélyzet nélküli kutakat is felkeresik - jegyezte meg az államtitkár.

Akik nem tartják be a szabályokat, bírsággal számolhatnak. A NAV százezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. Az ismételt jogsértésnél pedig akár fél évre is bezárathatja a benzinkutat, ilyenkor az üzemeltetést egy nyilvántartott szolgáltató veszi át.

A kutak azonban betartják a szabályokat, ezt igazolja többek között az is, hogy ismételt jogsértés az elmúlt csaknem három hónapban nem történt - hangsúlyozta Tállai András.

Több miniszter is milliós juttatást vesz fel a modellváltáson átesett állami egyetemi kuratóriumi tagságáért - számolt be róla az RTL Híradó a friss vagyonnyilatkozatok alapján.

Varga Judit igazságügyi miniszter az alapítványi tulajdonba kiszervezett Miskolci Egyetem kuratóriumának elnöke. Eddig ezért semmilyen juttatást nem kapott, ám a most megjelent vagyonnyilatkozata szerint

Mivel az új rendszerben csak sávosan kell megjelölni a bevételeket, így a pontos összeget nem tudni, csak annyit, hogy 1-5 millió forint közötti bevétele származik ebből.

Azt sem Varga, sem Szijjártó nem árulta el az RTL Híradó megkeresésére, hogy pontosan mekkora összeg jár nekik, és miért kapnak egyáltalán juttatást azért a munkáért, amit eddig ingyen végeztek.

Nem kértek és nem is fogadtak el pénzt az Amerikai Konzervatív Unió texasi konferenciájának szervezői azért, hogy Orbán Viktor beszédet tarthasson – közölte a CPAC sajtóosztálya az RTL Híradó kérdésére.

Mint arról mi is beszámoltunk, a miniszterelnök félórás beszédet mondott a CPAC megnyitója előtt csütörtökön, amely során többek között a migrációról, a családokról, a közbiztonságról és az adórendszerről is elmondta az álláspontját. A kormányközeli Nézőpont Intézet elemzője szerint a kormányfő azt adta a konzervatív közönségnek, amit vártak tőle. Feledy Botond külpolitikai szakértő viszont azt mondta az RTL Híradónak, hogy Orbán dallasi fellépése elsősorban inkább a személyes politikai imázsépítésről szólt.

A CPAC szponzorai között feltüntették az Alapjogokért Központot is, amit idén 2 milliárd forint közpénzzel támogat az állam.

Az egyiptomi közvetítéssel megszületett fegyverszünet hírének ellenére folytatódott a rakétaháború vasárnap este Izrael és az Iszlám Dzsihád között - jelentette a 12-es televízió híradása vasárnap.

A katonai rádió palesztin és egyiptomi forrásokra hivatkozva jelentette be a fegyverszünetet a péntek óta tartó Hajnalhasadás hadművelet lezárására, melyet értesülésük szerint Egyiptom hoz hivatalosan nyilvánosságra. A rádió szerint vasárnap este, helyi idő szerint este 8-kor lépett volna életbe a tűzszünet. Izrael és az Iszlám Dzsihád hivatalosan nem erősítette meg a harcok beszüntetését, de elismerték, hogy kapcsolatban álltak az egyiptomiakkal.

Jaír Lapid miniszterelnök vasárnap délután találkozott a dél-izraeli önkormányzati vezetőkkel, akiknek azt mondta, hogy Izrael elérte céljait három nap alatt az Iszlám Dzsihád elleni harcokban, és semmi haszna nincs a Hajnalhasadás hadművelet további folytatásának.

- nyilatkozta Jifat Sasa-Biton oktatási miniszternő is a katonai rádiónak.

Délután Jaír Lapid kormányfő, Beni Ganz védelmi miniszter és Aviv Kochavi vezérkari főnök helyzetértékelő megbeszéléseket tartott az izraeli hadsereg déli parancsnokságán.

Az izraeli hadsereg jelentése szerint légitámadást hajtott végre az Iszlám Dzsihád 11 rakétakilövő állása ellen a Gázai övezetben. A harci helikopterek és vadászrepülőgépek két kilövőhelyet vasárnap, kilencet pedig előző éjjel találtak el.

Az Izraeli hadsereg szerint az Iszlám Dzsihád számos terroristája meghalt a légicsapásokban, melyek a terrorszervezet övezetbeli állásait és létesítményeit célozták. Jeruzsálem szerint négy gázai gyermek szombat este az Iszlám Dzsihád rakétája nyomán vesztette életét, s a gázai halálesetek közül legalább kilencet a terrorcsoport azon rakétái okoztak, melyek még az övezetben csapódtak be.

Izrael pénteken - több mint egy év viszonylagos nyugalom után - indította meg Hajnalhasadás nevű hadműveletét a Gázai övezet iszlamista szervezetei ellen, mert azok megtorlással fenyegettek egyik magas rangú ciszjordániai tisztviselőjük, Besszám esz-Szaadi letartóztatása miatt. Az akcióban az izraeliek végeztek Tejszír al-Dzsabarival, az Iszlám Dzsihád észak-gázai parancsnokával, majd vasárnap Hálid Manszúrral, a déli rész katonai vezetőjével.

FRISSÍTÉS:

Egyiptom átfogó és kölcsönös tűzszünetre szólította fel a feleket, az Iszlám Dzsihád elfogadta a feltételeket - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap este.

Egyiptom a felhívásban kijelenti, hogy "erőfeszítéseket tesz, és elkötelezett amellett, hogy kiszabadítsák" az Iszlám Dzsihád letartóztatott tagjait, Bassam al-Szaadit és Kalil Avadét, akiknek a szervezet szabadon engedését kéri.

A tűzszünetre adott izraeli válaszról tanácskozáson dönt Jair Lapid miniszterelnök, melyet Beni Ganz védelmi miniszterrel és más magas rangú védelmi tisztviselőkkel tart vasárnap este Tel-Avivban, a hadsereg főhadiszállásán.

Tíz jobbikos szervezet is feloszlatta magát azért, mert nem szimpatizálnak a párt jelenlegi vezetésével. Ezt A Nép Pártján Facebook-oldalon jelentették be, amely Jakab Péter, a Jobbik volt elnökéhez köthető.

Bőcs, Abaújszántó, Tarcal, Tiszaújváros, Borsodszirák, Vaja, Csaholc, Létavértes, Vámospércs és Gesztely települések jobbikos szervezetei oszlatta fel magát. Indoklásuk szerint "a Jobbik elnökésének és frakciójának tagjai megélhetési politikusokká váltak, akiknek sokkal fontosabb a pénz, a hatalom, mint a haza sorsa". Azt is felrótták nekik, hogy "becsapták a tagságot, a választókat, és azokat nézik semmibe, akik az elmúlt két évben végigdolgozták az előválasztási és országgyűlési kampányt".

- olvasható a közleményben.

Jakab Pétert májusban újra megválasztották a Jobbik elnökének, ám egy hónappal később lemondott pozíciójáról. Döntését azzal indokolta, hogy "az új elnökség nem kívánja a tagság útját járni, a szükséges döntések meghozatalához nem biztosítják számomra a többséget, vagyis kivették a kezemből a Jobbik irányítását". Ezután egyre látványosabbá vált a párttól való elhidegülése azzal, hogy Facebook-oldalán a Jobbik logója helyett már A nép pártján" szlogent kezdte el használni. Azóta Jakabot már a párt frakcióvezetői posztjáról is leváltották, a politikus pedig nemrég a Jobbiktól függetlenül saját petíciót indított a rezsiemelés ellen.