SZEMPONT

Teszteltük a kínai vakcina hatékonyságát: az eredmény finoman szólva is kétséges

Van, akinek szinte semmi ellenanyaga nem termelődött két Sinopharm oltás után sem, és van olyan is, akinek a referenciatartomány maximális értékét is meghaladja a szervezetében lévő ellenanyagszint.

Báthory-Beck Nóra, Címkép: MTI/Komka Péter - szmo.hu
2021. április 19.

A Sinopharm a legdrágább koronavírus-vakcina azok közül, amelyekből a magyar kormány vásárolt. Mégis ebből vettünk a legtöbbet. Gondolhatnánk, hogy azért, mert ez a leghatásosabb, de nem. Még a szakemberek sem tudják, hogy pontosan mennyire véd a vírustól, ezt az apró részletet ugyanis a kínai gyártó nem kötötte a világ orrára.

Dühös vagyok és elkeseredett.

A közeli hozzátartozóim közül többen is a kínai Sinopharm vakcinát kapták, mert nem volt más. Az egyik rokonom 67 éves, mindig is szabálykövető és racionális gondolkodású ember volt, ezért elfogadta a háziorvosa véleményét, amikor azt mondta, csak Sinopharm vakcinája van, érdemes ezt beadni. Már csak azért is hinni akart az orvosnak, mert krónikus betegként az elmúlt egy évben nagyon óvatosan élt. Szinte ki sem ment az utcára, velünk vagy az unokáival sem találkozott, csak néhányszor és szigorúan szabadtéren, a távolságot megtartva. Elmaradtak a családi szülinapok, a közös nyaralások és a nagy vasárnapi ebédek.

A kora nyugdíjas éveit nem úgy képzeli el az ember, hogy egy lakásban ül. Úgy terveztem, hogy sokat járok színházba, koncertekre, utazunk és sok-sok időt töltök a két óvodás unokámmal. Nem így lett. A világjárvány mindent felülírt. De az oltás reményt adott."

Úgy tűnik, hamis remény volt. A rokonom már az első oltás után minden héten csinált házi ellenanyagtesztet, de nem volt eredménye. Nem baj, gondoltuk, majd a második dózis után biztos pozitív lesz. Nem lett.

Nem estünk kétségbe, hiszen maga a gyártó is azt mondta, hogy a második oltás után két hetet kell várni, hogy kialakuljon az immunválasz. Letelt a két hét, tehát összesen hat az első oltást követően, de még mindig semmit nem mutatott a háziteszt. Pedig a védettségi igazolvány is megérkezett már, úgyhogy papíron már volt védettség. Mi azért úgy döntöttünk, megéri megtudni az igazságot, így kifizettük a 11 ezer forintos laboratóriumi ellenanyagtesztet. Az eredmény lesújtó.

„Ellenanyag nem mutatható ki” – írják a hivatalos laboreredményen.

A vizsgálat során a vér IgG szintjét mérik. Ezt a szervezet a koronavírus tüskefehérjéje ellen állítja elő. A referenciatartománya 10 és 1000 ml között van. Az említett rokonomnál 4,6 AU/ml-es szintet mértek a második Sinopharm oltás után két héttel. Egy másik családtagomnak, aki szintén 60 év feletti, 65 AU/ml eredmény jött ki, ő ezzel elvileg védve van a vírus ellen. Egy kolléganőmnek viszont, aki jóval fiatalabb, a két Sinopharm-dózist követően több mint 1000 lett az IgG szintje. Egyikük sem volt korábban koronavírusos.

Ezek a nagyon eltérő eredmények sok kérdést vetnek fel, ezért megkerestem Dr. Boros Gábort, a BioNTech magyar származású biológus kutatóját,

akinek Karikó Katalin munkatársaként komoly szerepe volt a Pfizer/BioNTech vakcinájának létrehozásában. A szakember azt mondja: a legnagyobb probléma az, hogy még a szakma sem ismeri a kínai Sinopharm vakcina dokumentációját. Azaz nem tudják pontosan, mi van benne, vagy mik voltak a harmadik klinikai fázis eredményei, ha egyáltalán volt ilyen.

„Ha nagyon megbízhatóan akarjuk tesztelni az immunválaszt, akkor laboratóriumi körülmények között, az oltott emberek vérmintáit felhasználva, speciális biológiai rendszerekkel mérhetünk különböző szinteket. Ezzel számos más immunválaszt is mérni tudunk. Na pontosan ezért lenne fontos ismerni a Sinopharm vakcina harmadik klinikai fázisának eredményeit. Amikor több ezer oltott eredményeit vizsgálják, nyomon követik.

Ezek egy vakcina hatékonyságának, biztonságosságának legfontosabb mérőszámai.

Az összes többi oltóanyagról ezt mind tudjuk. Nagyon fontos információ lenne az embereknek, az orvosoknak, a kutatóknak és a járványügyi szakembereknek, hogy ezeket az adatokat a kínai oltással kapcsolatban is közzétegyék, mert csak ezeket ismerve tudjuk leküzdeni a koronavírust” – magyarázza a biológus, aki hozzáteszi, ha már ennyi kínai vakcinával oltott van Magyarországon, itt is meg lehetne csinálni ezeket a vizsgálatokat. A 4,6 AU/ml-es eredménnyel kapcsolatban azt mondja:

"ebből a tesztből nem derül ki, hogy ha holnap elkapja a koronavírust, akkor mi lesz vele. Lehet, hogy a súlyos lefolyás ellen védve van, de ezt nem merném kijelenteni."

Ahhoz más adatokat is ismerni kéne. Meg kellene nézni a receptorkötő domén specifikus, vagy a nukleokapszid-fehérjére az ellenanyagot. A többi vakcinával egyszerűbb dolgunk van, mert ott csak a tüskefehérjéről van szó, és azt tudjuk mérni, de az inaktivált vírusnál több ilyen ellenanyag is keletkezik. Az, hogy pont a tüskefehérje ellen nem működik, amelyek ugye elősegítik a vírus bejutását a sejtekbe, hát elég érdekes” – fejti ki a kutató, majd hozzáteszi:

"mivel Magyarországon már nagyon sok ilyen vakcinát beadtak, fontos tanulmány lenne az emberek nyomon követése legalább önkéntes alapon."

Amit eddig tudunk a kínai Sinopharm vakcináról, azt az ezzel oltó országok szakértőinek nyilatkozataiból (Pakisztán, Szerbia, Egyesült Arab Emírségek) hámoztuk ki. A Sinopharm eredeti tájékoztatása szerint a legnagyobb védettség a 2. oltás beadása után két héttel alakul ki. A gyártó eredetileg 79 százalékos hatékonyságot jelentett be. (Ezt a becslést a nemzetközi közösség nem ellenőrizte, mert a vizsgálat alapjául szolgáló adatokat és módszereket nem tették nyilvánosan hozzáférhetővé.)

A The Washington Post cikke szerint a Sinopharm 2. dózisának beadása után akár 21 nap is eltelhet, mire teljes mértékben kialakítja a védettséget.

A magyar OGYÉI tájékoztatásában ennyi áll: a védettséghez a 2. adag vakcina beadása szükséges, méghozzá az első oltás után 21-28 nappal.

Pakisztánban is Sinopharm vakcinával oltanak. Egy ottani orvos, dr. Javed Akram, a szövetségi kormány Covid-19-cel foglalkozó tudományos munkacsoportjának tagja és az Egészségtudományi Egyetem rektorhelyettese úgy nyilatkozott, hogy nem ritka, hogy az emberek közvetlenül az oltás után megfertőződnek. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az antitestek az első oltás után öt-hét nappal kezdenek fejlődni, két hét múlva jutnak el a védelmi szintig, de 28 napba telik az optimális szint elérése.

Az Emirátusokban, ahol a Sinopharm a fő alkalmazott oltások között van, a szakértők szintén megerősítik Akram doktor álláspontját.

"Ahhoz, hogy az oltások felépítsék az immunitást, néhány hétre van szükség a második adag beadása után"

- mondta Dr. Muhammed Shafeeq, az al-Qusais-i Aster kórház pulmonológus szakorvosa.

Dr. Anthony Thomas, a Prime Healthcare Group diagnosztikai részlegének igazgatója és patológusa szintén megjegyezte, hogy „a Sinopharm vakcina hatékonysága 75 és 85 százalék között változik, és így az immunitás nem mindenki számára biztosított". Ez a hatékonysági ráta ugyanis azt jelenti, hogy van esély arra, hogy minden öt beoltott emberből egy továbbra sem lesz védve.

Más oltásoknál sincs teljesen 100 százalékos védettség. Például a Moderna és a Pfizer esetében, amelyek nagyobb hatékonysággal, közel 95%-kal rendelkeznek, minden 20 emberből egy továbbra is védtelen marad.

Ahol már széles körben alkalmazzák a Sinopharm vakcinát, számos esetben a második oltás után sem keletkezik hatékony védettség.

Borzolta a kedélyeket, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban és Szerbiában is kiderült jónéhány emberről, hogy a Sinopharm vakcina második adagját követően sem termeltek Covid-19 elleni antitesteket. Az Emirátusokból érkező hírekből nem derül ki, hogy a beoltottak mekkora hányadánál lehet szükség további oltásra. Szerbiában néhány tucatnyi esetről beszélnek. Ott, ahol van elegendő vakcina, most felajánlják a harmadik, „emlékeztető” oltás felvételét.

Az, hogy a kínai vakcina nem olyan hatásos, mint más oltóanyagok, többször felmerült már. A közelmúltban maga

a Kínai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ igazgatója, Gao Fu jelentette ki: „nem nyújtanak nagyon magas fokú védettséget a kínai vakcinák.”

Később azt mondta, nem úgy gondolta: „teljes félreértés”, hogy beismerte volna, hogy kevésbé hatékonyak a kínai vakcinák. Szerinte inkább csak arról beszélt, hogy hogyan lehetne javítani az oltások hatásosságát.

De több magyar szakember is kritikusan nyilatkozott a Sinopharm oltóanyagának hatékonyságáról. Duda Ernő immunológus a 168 órának azt mondta, ő eddig is úgy kezelte a vakcinát, mint az influenza elleni oltásokat, amelyek szintén inaktivált víruson alapuló oltóanyagok.

"Hogy egy inaktivált vírus alapú vakcina nem feltétlenül 100%-ig hatásos, az egy jól ismert dolog."

Hiszen minden évben a szezonális influenzaoltás is ilyen. Annak olyan 50-60-70 százalék körül van a hatásossága. De a Sinopharmról eddig sem volt megbízható információnk, ezért kételkedett sok orvos abban, hogy az eredetileg közölt 86 és 91%-os hatásosságot el tudja érni ezzel a módszerrel ez a vakcina. Megoldás lehetne, hogy megmérjük, kinek milyen védettsége van, ezek a tesztek azonban kb. épp annyiba kerülnek, mint a védőoltás. Így a legegyszerűbb az lehet, ha a korábban kínai oltóanyaggal vakcináltakat beoltanánk egy másfajtával is. Hiszen rövidesen úgyis rengeteg vakcina lesz”- fogalmazott a szakember.

Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre semmilyen ismert klinikai vizsgálatot nem csináltak. Dr. Boros Gábor kutató azt mondja, még a többi oltás keverése kapcsán is érdemes megvárni az angol kísérleti eredményeket, de számos vakcina van, ezért jó ötletnek tartja, ha vizsgálják a kombinálásuk lehetőségét.

„Nagyon várom az Oxfordi Egyetem első adatait, májusra ígérték, arról, hogy nagyobb vagy erősebb immunitást ad-e a vakcinák keverése. Vizsgálják azt, hogy mi történik, ha az első és a második dózist különböző típusú vakcinákból állítják össze, de ebben csak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája vesz részt. Ettől egy tartósabb, szélesebb immunitást várnak. Ráadásul azt is meg kell vizsgálni, hogy jobb eredményt hoz-e a vakcinák keverése, mintha ugyanabból az oltóanyagból beadok egy harmadik dózist. Vagy például az oltások közti idő meghatározása is nagyon fontos. Erről folynak most klinikai vizsgálatok. Számomra ez csak tudományosan elfogadható, ezt kéne csinálni a kínai vakcinával is, különben nem tudhatjuk mi történik, ha másikkal keverjük” – fogalmazott a kutató.

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint is leginkább azzal van a baj, hogy nincs megfelelő tájékoztatás, és nem áll rendelkezésre elég információ a kínai vakcinákkal kapcsolatban még az orvosok számára sem.

„A hosszú évtizedek óta köztudottan egyenletlen minőségű egészségügyi rendszerünk miatt mindenki inkább úgy volt vele, hogy „jó, próbáljuk meg adni”, más országok tapasztalatai alapján, annak ellenére, hogy nem állt rendelkezésünkre jó minőségű dokumentáció az oltás hatékonyságáról. De már az eredeti információk alapján is csak 70-80%-ban volt hatásos, miközben például a Pfizer és Moderna 95%-ban véd megbízható vizsgálatok alapján” – mondta a gyakorló orvosként is tevékenykedő megyei elnök. Hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy a lakosság tisztában legyen vele, hogy bárki bármilyen oltást kapott, az első oltás után minimális a védettség.

"A második oltás után hetekkel alakul csak ki az ígért védettség, de még az sem 100 százalékos."

A hazai klinikai vizsgálatokon fog kiderülni, hogy a kínai oltóanyagok pontosan mennyire és milyen hosszan hatásosak. Hónapokba vagy akár évekbe is telnek ezek a vizsgálatok. Nagyon szomorú, hogy ezt nem folyamatosan csinálták, attól kezdve, hogy az oltást elkezdtük. Ez abból fakad, hogy nincs itthon transzparens minőségbiztosítás a krízismenedzsmentben sem. Olyan ez, mint az árvíz: pakoljuk a homokzsákokat, de nem elég csak előre haladni, meg kell vizsgálni, hogy elég hatékonyan véd-e, amiket letettünk. Ha pedig nem, akkor vissza kell nyúlni, és meg kell oldani” – magyarázta Szijjártó. Hozzátette, kiemelten fontos lenne, hogy a szakmai körök és szervezetek tudjanak egymással és a kormánnyal kommunikálni, információt cserélni, ez azonban akadozik, és messze elmarad a kívánatostól.

Bense Tamás háziorvos is azon az állásponton van, hogy fontos a védőoltás, de a kínai vakcinával oltottak nem lélegezhetnek fel teljesen.

„Aki ezt az oltóanyagot kapja, szintén elkaphatja még a betegséget – ahogy bármelyik másik esetén is – de lehet, hogy jobban meg is viseli, mint aki egy másik oltóanyagot kapott. Tehát továbbra is vigyázzon magára mindenki. A kérdés csupán az, hogy kell-e harmadik adag vakcina a kínai oltás után és mikor. Ez az összes többi oltóanyagnál szintén kérdés” – fogalmazott a háziorvos, aki továbbra is mindenkit arra biztat, hogy oltassa be magát.

Müller Cecília országos tiszti főorvos korábban újságírói kérdésre elmondta, hogy egyelőre nem változtatnak a kínai Sinopharm oltási protokollján.

Akkor változtatunk egy vakcina alkalmazásán, ha a vakcina gyártója vagy egy hivatalos közlés, egészségügyi hatóság ezt deklarálja. Egyébként nincs ok a változtatásra”

– közölte.

A baj csak az, hogy a kínai Sinopharm vakcina használatát egyetlen nemzetközi hatóság sem hagyta jóvá. A magyar Országos Gyógyszerészeti Intézet is csak politikai nyomásra. A gyártó pedig eddig sem árult el túl sokat a vakcináról.

Gulyás Gergely szerint mindezek ellenére még a Pfizer/BioNTech vakcinája sem véd annyira a koronavírus ellen, mint a kínai oltás. Mondjuk azt nem indokolta meg, hogy ezt a kijelentését milyen tudományos tényekre vagy vizsgálati eredményekre alapozza.

Ami biztos, hogy jelenleg Magyarországon már több mint fél millió ember kapta meg a kínai oltás mindkét adagját és további többszázezer az elsőt. A napokban újabb 600 ezer adag Sinopharm érkezett. Így áprilisban összesen 1 millió adag kínai vakcina jön Magyarországra. Megkérdeztük a miniszterelnökséget és az operatív törzset is, hogy tervezik-e a kínai vakcinával oltottak tömeges vagy önkéntes ellenanyag-vizsgálatát, de választ egyelőre nem kaptunk. Bár Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Népszavának azt mondta: a helyzet gyorsan változik, ezért a nyár előtt nem jelentene többletinformációt egy újabb nagyszabású reprezentatív vizsgálat. A kínai vakcina hatásosságával kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy ősszel egy, a védettséget figyelő, vagyis az antitest kimutatására irányuló vizsgálatot kezdeményez majd az egyetem.

Mi meg továbbra is reménykedünk, két hét múlva újra megcsináltatjuk a laboratóriumi ellenanyag vizsgálatot. Hátha...

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Sokkban volt mindenki” – drámai látvány fogadta az RTL épp arra autózó szerkesztőjét egy halálos motorbaleset helyszínén

Megrázó felvételeket készített az RTL Házon kívül című műsorának felelős szerkesztője szombat délután Pásztónál.

KULT

Fotógaléria: A művház előtt ácsorgott Batman, és fénykarddal suhogtak mellette – Ezek voltak a GeekCon legizgalmasabb jelmezei

Deadpooltól a Squid Game-ig mindenféle jelmez felbukkant a rendezvényen – nézd meg a képgalériánkat!

KULT

Dennis Quaid remek sorozatgyilkos – sajnos ez talán az egyetlen erénye A mosolygós gyilkosnak

Elég jó ötletfelvetéssel és erősen kezd a sorozat, nézeti is magát, de valami nem stimmel vele… Értőbb kezekben sokkal többet is ki lehetett volna hozni egy ilyen szériából. Kritika.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Nagy Attila Tibor: Most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson

A politikai elemző szerint „most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”

Karkó Ádám, kép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2025. május 11.

Nagy Attila Tibor politikai elemző Facebook-bejegyzésében vizsgálta meg a magyarellenes román elnökjelölttel összebarátkozó Orbán Viktort. Az elemző posztjában úgy fogalmazott:

„Míg Magyar Péter legutóbbi hangfelvételét nem tartottam különösebben nagy dolognak és olyannak, ami különösebben ellentétben állna a kormányfő és más kormánytagok a harmadik világháborút emlegető nyilatkozataival, Orbán Viktor tihanyi beszédéről már mást gondolok. A romániai magyar politikai térben értetlenséget, vihart váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Tihanyban egyetértőleg idézett a magyar politikában magyarellenesnek minősített George Siminontól. A beszédben a hatalompolitika győzedelmeskedett, vagyis:

Orbán komolyan számol azzal a lehetőséggel, hogy a romániai elnökválasztás második fordulóját is Simion fogja nyerni, ezért jobb neki már most gesztust gyakorolni.”

Nagy Attila Tibor kiemelte:

„Csakhogy eddig úgy tudtuk, hogy George Simion magyarellenes - hogy-hogy akkor egyetértőleg idézi őt Magyarország miniszterelnöke? Fura, hogy erre a problémára sem a kormányfő, sem a beszédírója nem gondolt. Persze, lehet azt gondolni, hogy George Simion és Orbán között több a hasonlóság, mint a különbség a globalisták, az EU bürokratái elleni harcban, csak akkor kár volt korábban a Fidesz részéről és a kormánypárti médiarendszerben folyamatosan »magyarellenes« jelzővel ellátni George Siminont.

Mert most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson. Most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”

„Orbán Viktor tihanyi beszéde legfeljebb akkor bizonyulhat majd – legalábbis a magyar-román kapcsolatokban – hasznosnak, ha George Simion megnyeri a romániai elnökválasztást. De ha nem...” – írta posztja végén az elemző.

Kapcsolódó

Magyar Péter: Orbán Viktor szembeköpte és elárulta a külhoni magyarokat és ezzel a magyar nemzetet

A Tisza Párt vezetője szerint „példátlan, hogy egy miniszterelnök a magyarok sírján ugráló, magyargyalázó román elnökjelöltet támogasson”.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Az ukrán-magyar kémháború része lehetett a pénteki TEK-es akció, ahol egy ukrán férfira csaptak le a belvárosban

Egy exdiplomatát vittek el a rendőrök a belvárosban, aki állítólag illegálisan kémkedett Magyarországon. Azonnal kiutasították, már Ukrajnában van.

KULT

Évek óta küzd a mellrákkal, az exférjét többszörös szexuális erőszakkal vádolták, a fia milliárdos apja pedig magára hagyta őket – Linda Evangelista 60 éves

A modellszakma egyik legragyogóbb csillaga volt, a magánéletében azonban egyik tragédia követte a másikat: erőszak, vetélés, bírósági per, halálos betegség – mindenből kijutott.

KÉK HÍREK

Előbb a kisfia hunyt el rákban, most a párját is elvesztette – Erzsébet újabb tragédiája a halálúton

A halálos baleset egy keskeny, beláthatatlan útkanyarban történt, ahol egy autó frontálisan csapódott egy munkagépbe. Három gyermek maradt félárván a tragédia után.

SZEMPONT

Kiss-Benedek József: A magyar kormány sohasem fogja beismerni, hogy kémeket küldött Ukrajnába

A körülmények azonban arra utalnak, hogy amit az ukránok állítanak, igaz lehet – mondja a biztonságpolitikai szakértő, aki három évtizeden át dolgozott a katonai hírszerzésnél. Mivel Ukrajnában hadiállapot van, az elfogott házaspár súlyos büntetésre számíthat.

Fischer Gábor, fotó: SBU - szmo.hu
2025. május 10.

Pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat közleménye szerint lelepleztek egy magyar katonai hírszerzés által működtetett kémhálózatot, amelynek célja az ukrán védelmi rendszerek feltérképezése volt. Az ügynökség szerint a hálózat két tagját őrizetbe vették, és azt állítják, hogy közvetlenül a magyar hírszerzés megbízásából dolgoztak.

Az SBU szerint nemcsak az S–300-as légvédelmi rakétarendszerek pozícióira volt kíváncsi Budapest, hanem azt is vizsgálták, hogyan reagálna a lakosság, ha magyar katonák vonulnának be Kárpátaljára. A magyar kormány visszautasította az állításokat, lejáratókampányról beszél, és válaszként kiutasított két ukrán diplomatát, akik Szijjártó Péter szerint fedésben dolgozó ukrán kémek voltak. Az ukránok erre szintén kiutasítottak két magyar diplomatát. Igaz lehet az ukránok állítása, azaz valóban magyarok kémkednek Ukrajnában? Erről beszélgettünk Kiss-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, a Katonai Felderítő Hivatal nyugállományú ezredesével.

– Elképzelhető, hogy valóban magyar hírszerzők dolgoztak Ukrajnban?

– Úgy gondolom, hogy ennek van némi alapja. Különben miért utasított volna ki a külügyminisztérium két ukrán diplomatát? Elég nyilvánvalóan kémkedésről van szó, ami azt jelenti, hogy a magyarok indították, és ebben nagy valószínűséggel magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok érintettek. Két fő, állítólag egy család, tehát férj és feleség. Őket őrizetbe vették. Folyik a kihallgatásuk, vagy tesznek vallomást, vagy nem. Nyilván hosszabb időn keresztül végezték ezt a tevékenységet, és az is valószínűsíthető, hogy egy jó ideje már figyelik őket az ukránok.

– Mennyire bevett dolog, hogy nem ellenséges szomszédos országba kémeket küldjön egy állam?

– Teljesen bevett dolog, gyakorlat.

– Az is lehet, hogy Magyarországon például szlovák kémek dolgoznak?

– Nem biztos, hogy szövetségen belül kémkednének, de Ukrajna nem szövetséges ország, és itt azért egy háborúban álló országról van szó. Ezzel kapcsolatban vannak hírigényei a magyar hírszerző szolgálatoknak is, akik ezt végrehajtották.

– Előfordulhat, hogy más NATO-szövetségesek is rádolgoznak az ukránokra?

– Nem hiszem, hogy ebben a stílusban dolgoznának, de mi szomszédok vagyunk. A NATO-n belül sem Portugália feladata az, hogy információkat gyűjtsön Ukrajnáról.

– Az ukránok szerint a kémhálózat tagjai azt is megpróbálták felmérni, hogyan fogadná a lakosság, ha esetleg magyar csapatok lépnének ukrán földre.

– Ez szerintem már inkább politika. Ez a politikai hírszerzés kategóriájába tartozik. Nyilván felmérik ezeket a dolgokat, politika megrendelésére a hírszerzés gyűjt olyen adatokat, amire a politika kíváncsi.

– De milyen céllal gyűjthet ilyen adatokat, hiszen a magyar kormány azt hangsúlyozza, hogy nem akarnak belesodródni a háborúba?

– Egy dolog az, hogy mit hangsúlyoz, egy másik dolog a valóság. A kommunikáció és a valóság nem feltétlenül esik egybe. Attól, hogy mi barátok vagyunk, attól még kíváncsiak lehetünk arra, hogy a másik oldal különböző dolgokat hogyan képzel el, pláne egy háborús helyzetben.

– Előfordulhat, hogy a valódi megrendelő nem is a magyar kormány?

– Azt nem hiszem, hogy ne a magyar kormány lenne a megrendelő.

– Vannak olyan spekulációk, hogy inkább orosz érdek ilyen módon kémkedni.

– Spekuláció lehet, de akik végrehajtották, az eddig nyilvánosságra került adatok alapján a magyar kormányhoz kötődnek, és nem máshoz.

Hogy aztán ezt a magyar kormány továbbadja-e, azt nem tudom, de a helyzet az, hogy itt inkább a magyar érdekeknek megfelelő adatgyűjtés folyik.

Nem hiszem, hogy nekünk kellene az ukránok ellen hírszerzési adatokat gyűjteni közvetlenül a határ mentén az oroszok részére, akik egyébként meglehetősen otthon vannak Ukrajnában.

– De nekünk mi érdekünk van abban, hogy olyan adatokat gyűjtsünk, hogy milyen fegyverzet található Kárpátalján?

– Szomszéd országról van szó, és azért kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi van ott pontosan. Jó, ha tudjuk, hogy mi van a szomszédos országban.

Ez a katonai hírszerzés feladata. Amiben benne van az is – ez teljesen természetes –, hogy érdekel bennünket, milyen haditechnikai eszközök vannak a határ túloldalán.

– Az elhárításnak viszont az a feladata, hogy a kémeket elkapja. Ez most itt megtörtént. Mi várható? Őket elítélik, vagy kicserélhetik valakikre?

– Ezt nem tudom megmondani, ezt majd a bíróság fogja kimondani, de szeretném megjegyezni, hogy Ukrajnában hadiállapot van. Ez a cselekmény, ha ez megtörtént, ha igaz, akkor kémkedésnek minősül, és hadiállapotban ezeket nagyon súlyosan büntetik.

– Egy olyan ország, amelyik jelenleg élet-halál harcát vívja egy hatalmas ellenséggel szemben, miért jelentene veszélyt ránk? Okos dolog-e kémkedni vele szemben?

– A kémkedés a második legősibb mesterség a világon, folyik az békében és háborúban egyaránt. Vannak szervezetek, amelyeknek ez a feladata. A hírszerzési szolgálatokat azért tartják, hogy információkat szerezzenek az ország érdekének megfelelően. Az elhárításnak meg az a feladata, hogy megakadályozza ezeket. Tehát ezek dolgoznak. Hogy most ez erkölcsös-e, az egy teljesen más kérdés. Ha a kormányzatnak szüksége van rá, akkor természetesen igen.

– Ezek szerint a magyar kormányzatnak szüksége volt ezekre az adatokra?

– Ha a magyar kormány hajtotta végre, és ez igaz, akkor nyilvánvalóan igen. Ha nem, akkor lehet, hogy egy fake news, és lehet, hogy csak az ország lejáratását szolgálja, ezt én most nem tudom megmondani.

– Korábban azt mondta, hogy amit eddig tud, abból arra következtet, hogy ez valószínűleg igaz lehet.

– Nagyon úgy néz ki, hogy ez igaz lehet azok alapján, amik megjelentek különböző hírügynökségeknél.

– Mi alapján gondolja mindenképpen, hogy igaz? Én például ezt nem tudnám kihámozni.

– Én ezen a területen dolgoztam több mint 30 évet, tehát körülbelül ki tudom hámozni, hogy mi az, ami érdekes, és

ezek az adatok, amikről itt szó van, beleillenek a képbe.

– De ezt az ukrán elhárítás is tudja, és adott esetben tud ilyen ügyet kreálni.

– Hogyne tudnának. Azért mondom, hogy ha igaz, és nem egy kreátum. Csak ha az elhárítás ezeket az embereket már figyelte, nem beszélve arról, ha beismerő vallomást tesznek, akkor azért nem biztos, hogy azt kell mondani, hogy ez nem igaz.

– A magyar fél be fogja valaha ismerni, ha valóban kémkedés történt?

– Nem. Nem fogja beismerni, de az az ukrán bíróságot nem hiszem, hogy befolyásolja. Meglátjuk, hogy az ukránok milyen bizonyítékot tesznek közzé. Ha vannak terhelő bizonyítékok, és azokat elfogadja a bíróság, akkor onnantól kezdve teljesen mindegy, hogy mit mondanak a magyarok.

Kapcsolódó

A magyar csapatok bejövetelének ukrajnai fogadtatását is fel kellett mérniük a magyar kémeknek – állítja Ukrajna

Az SZBU szerint a beszervezett ügynökök Kárpátalja védelmi titkait kutatták. Az ukrán jelentés szerint a külföldi hírszerző szolgálat célja a saját hálózatának bővítése volt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egyedülálló, háromgyerekes édesanya háza égett porig Debrecenben

Fia vette észre a tüzet. Szerencsére ki tudott menekülni, de így is megsérült. A családon most egy helyi alapítvány igyekszik segíteni, hogy mihamarabb újra legyen otthonuk.

SZEMPONT

Somogyi Zoltán: Hogy Gyurcsány Ferenc női álnéven megjelentetett egy könyvet, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár

A DK-n belül sem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc - mondja a politikai elemző, aki szerint Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t. Magyar Péter hangfelvétele alááshatja az ellenzéket háborúpártisággal vádoló Fidesz-kampányt.

Fischer Gábor, fotó: Facebook, Gyurcsány Ferenc - szmo.hu
2025. május 11.

A héten egymást érték a váratlan fejlemények a politikában. Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter szerinte bevallja, hogy a kormány háborús üzemmódra állítaná át az országot. Gyurcsány Ferenc húsz évnyi permanens kampány után bejelentette: lemond minden tisztségéről, visszavonul a közélettől, a választásokon sem indul, és az is kiderült, Dobrev Klára és ő elválnak egymástól. Eddigi felesége pedig a DK élére pályázik.

És kirobbant a kémbotrány, az ukránok szerint magyar kémhálózatot lepleztek le Kárpátalján, akiknek a feladata többek között az volt, hogy felmérjék, hogyan fogadnák ott magyar katonák megjelenését. Válaszul a kormány kiutasított két ukrán diplomatát és látványos kommandósakcióval csapott le valakire, akiről azt mondták, ukrán kém. A Fidesz már egyenesen azzal vádolja a Tiszát, hogy összejátszik az ukrán titkosszolgálattal. Somogyi Zoltán elemző értékelte a történéseket.

– Nem akármilyen sűrű napokat élünk. A héten robbant ki a Magyar Péter által bemutatott hangfelvétel-botrány, aztán jött Gyurcsány Ferenc visszavonulása, majd kémügy. Kezdjük Gyurcsánnyal. Az utolsó emlékem róla, a lakóautós országjárása, amely függetlenül a politikai megítélésétől, bennem egyértelműen részvétet keltett. Várható volt a lemondása?

– Várható volt, és korábban jobb lett volna. Most azért okozott mégis meglepetést, mert napokkal előtte a DK egyes képviselői a momentumos Orosz Annát támadták, hogy miért mond le. Ha tudtak volna Gyurcsány szándékáról, egy kicsit halkabbak lettek volna.

– Inkább politikai oka lehetett vagy személyes?

– Mindkettő. Ami politikailag értelmezhető vagy indokolható, hogy Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t, és új lendületet is adhat pártnak.

– Viszont talán nem véletlenül nevezték a DK-t Gyurcsány-pártnak. Ez is egy személyre épülő párt, és hiába Dobrev Klára minden tehetsége, hiába volt eddig Gyurcsány felesége, biztos, elég ennyi? Túl tudja élni a DK Gyurcsányt?

– Ezt majd meglátjuk. Szerintem a Gyurcsánnyal való elégedetlenség már megvolt a DK-n belül is.

Nem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc. Hogy női álnéven megjelentetett egy könyvet, amiről azért azonnal el is mondták, hogy az az ő könyve, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár,

mint amin egy politikusnak kellene, akinek a pártját meg kellene mentenie, mert a bejutási küszöb környékén van. Ráadásul amikor Gyurcsány Ferenc volt a DK arca – például a 2018-as kampány volt ilyen –, akkor alig jutott be a párt a parlamentbe. Egy évvel később Dobrev Klára teljesen váratlanul négy DK-s mandátumot szerzett az EP-választáson, úgy, hogy csak kettőt vártak. Ilyen szempontból ő egyben tudja tartani a DK-t, amennyire most lehet.

– A héten Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy 2023-as hangfelvételt, amin a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy szakítanak a békementalitással, átállnak a háború felé vezető út nulladik fázisra. Gulyás Gergely "lepkefingnek" minősítette a hangfelvételt, Orbán Viktor pedig azt mondta, ebben nincs semmi újdonság, háború zajlik, ütőképes hadseregre van szükség. Én sem értem igazán, hogy mi a valóban botrányos a hangfelvételben.

– A probléma, hogy a baloldalt állítja be az Orbán-kormány folyamatosan háborúpártinak, magukat meg békepártinak.

Ez a narratíva nem engedi meg, hogy a kormány bármilyen értelemben háborús felkészülésről beszéljen.

Most azonban az van azon a hangfelvételen, hogy eddig békeszakaszban voltunk, de most már a háború nulladik szakaszában kell, hogy lépjünk. Hogy ez ártani fog-e a kormánynak, az a TISZA kampányától függ.

– De ez nem értelmezhető úgy, hogy eddig egy békés Európa kellős közepén éltünk, viszont manapság a háború itt van a szomszédunkban, tehát nekünk is háborús üzemmódra kell átváltanunk. Nem értelmezhető ez a beszéd így?

– Így is értelmezhető, a kormány így is akarja értelmezni, de úgy is értelmezhető, hogy akkor fejezzétek be az ellenzéket háborúpártisággal vádoló kampányt. Viszont ezzel aláássák a kormányzat eddigi kampányát.

Most egyelőre az van, hogy két értelmezés harcol egymással: a kormány értelmezése az, hogy ne adják oda a hatalmat a háborúpárti ellenzéknek. Az ellenzék értelmezése, mármint Magyar Péteré, meg az, hogy rosszul mennek az országban a dolgok. A két értelmezés közül, amelyik nyer, az fog kormányt alakítani jövőre.

Most a kormányzat értelmezése áll támadás alatt, azt mondja a TISZA, hogy ez az értelmezés hazug.

– Nyilván nem segít a kormányzatnak ebben a küzdelemben az ukrán kémbotrány sem. Az SBU szerint a magyar kémhálózat tagjai Kárpátalján a haditechnika elhelyezkedése mellett arra is kíváncsiak voltak, hogyan fogadná a lakosság, ha netán magyar erők lépnének ukrán területre. Persze, hogy ez mennyire igaz, egyelőre óvatosan kell kezelni, de nyilván nem használ egy ilyen hír a kommunikációs küzdelemben.

– Ezt én is óvatosan kezelném. Egyelőre azért nem nyilatkoznék erről, mert sokkal jobban kellene tájékozódni, de biztos, hogy nem jó a kormánynak, ha erről olyan egyértelmű részletek derülnek ki, amelyek az ukrán álláspontot erősítik meg.

– Ez viszont kapóra jön Magyar Péteréknek. Viszont az ellenzéknek itt vigyázni kell a lukra futással, nehogy úgy járjon, mint a Magyar Hang nemrég Aszad elnök gépével.

– Ez igaz, viszont szerintem a kormány a külpolitikában is elég rosszul áll, mert Trump eddigi politikája semmilyen módon nem segíti a kormány céljait.

– Az nem képzelhető, hogy annak idején Ruszin-Szendi Romulusz ezzel a hangfelvétellel kopogtatott be a Tiszához?

– Ezt a tiszásoktól kellene megkérdezni. A politikában minden elképzelhető: ez is, meg az ellenkezője is.

Az biztos, hogy ez a hangfelvétel nagyon érdekes, és nagy kérdés, hogy mi minden van még a birtokában az ellenzéknek.

– Most van május. Kevesebb mint egy év múlva lesznek a választások, és megint ott tartunk, hogy a kormány minden téren újfent defenzívába került.

– A kormányzatnak a legnagyobb problémája az, hogy mondhat bármit, amíg az emberek úgy ítélik meg, hogy rosszul megy a gazdaság, és rosszul megy az ő soruk, addig ez a teljesítmény nem lesz elég arra, hogy a TISZA-párttal meg tudjanak mérkőzni.

– Miközben Magyar Péter gőzhengere is lejjebb kapcsolt.

– Ebben nem vagyok biztos, amit ő országjárásban csinál, azt nagyon nehéz megítélni. A negyedik hulláma jön annak, hogy nap mint nap megy egyik településről a másikra, ez is egy teljesen új fejlemény, és ezt nem is fogjuk látni innen, hogy ez mennyire hat ott, a helyszíneken.

Nekem az a tippem, hogy erőteljesen hat ez a fajta személyes jelenlét.

– A kézigránát-ügy és most a kiszivárgott beszéd után elképzelhető, hogy Orbán lecseréli Szalay-Bobrovniczkyt?

– Inkább az valószínűsíthető, hogy nem engedheti meg magának, hogy lecserélje, mert az egy beismerés lenne. Azt aztán majd meglátjuk, hogy ez mennyire fog sikerülni neki. Nyilván mérik a honvédelmi miniszter elfogadottságát, hogy mennyire tekintik az emberek botrányosnak, ami körülötte történik, és lehet, hogy lesz egy pillanat, amikor már a miniszterelnök nem tudja tartani, és el kell engednie.

Kapcsolódó

Szalay-Bobrovniczky Kristóf reagált Magyar Péter hangfelvételére: A békéhez erő kell!

A honvédelmi miniszter a Facebookon válaszolt Magyar Péter vádjaira. A Tisza Párt vezetője hangfelvételt tett közzé, amit az „Orbán-kormány őszödi beszédének” nevezett.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

New York Times: Erdő Péter a három legesélyesebb jelölt között volt a pápaválasztás első körében

A később pápává választott Robert Prevost, Pietro Parolin és Erdő Péter kapta a legtöbb szavazatot az első fordulóban, írja az amerikai lap. Erdő Pétert egy konzervatív szövetség támogatta, de hamar világossá vált, hogy nem győzhet.

Címlapkép: MTI/EPA/ANSA/Massimo Percossi - szmo.hu
2025. május 11.

A New York Times több mint egy tucat bíborossal készített interjút, hogy feltárja, mi történt a zárt ajtók mögött. A cikkből kiderül, hogy első nap a konklávét megnyitó elmélkedés elhúzódott, emiatt az első szavazás csak késő este kezdődött.

A voksok nem hoztak egyértelmű eredményt: három esélyes maradt versenyben. Köztük volt a 72 éves magyar Erdő Péter, aki mögött egy konzervatív szövetség állt, köztük több afrikai támogató.

De a New York Times szerint hamar világossá vált, hogy a magyar jelölt nem győzhet egy olyan konklávén, amelynek tagjait nagyrészt Ferenc pápa nevezte ki.

Rajta kívül sokan szavaztak Pietro Parolinra, a 70 éves olasz bíborosra, aki Ferenc pápa alatt gyakorlatilag a Vatikánt irányította. Azonban az első szavazáson ő sem kapott elsöprő támogatást. Az olasz tábor megosztott volt, ráadásul többeknek nem tetszett, hogy Parolin nem fektetett kellő hangsúlyt a közös tanácskozásokra – ezek Ferenc pápa kormányzási stílusának fontos részei voltak.

És a legesélyesebbek között ott volt a később pápává választott Robert Prevost is, aki korábban misszionáriusként dolgozott, majd egy szerzetesrendet vezetett, ezután perui püspökként szolgált, végül a Vatikán befolyásos szereplőjévé vált. Így sok olyan elvárásnak megfelelt, amelyeket a különböző bíborosi csoportok fontosnak tartottak - írja az amerikai lap. Azzal, hogy látszólag egyszerre képviselte Észak- és Dél-Amerikát, Prevost két kontinens bíborosai körében is népszerű volt. Amikor a többiek kikérdezték a latin-amerikai bíborosokat, akik jól ismerték őt, tetszett nekik, amit hallottak róla. A konzervatívok is úgy látták, hogy nem megosztó.

„Prevost bíborosban megvolt minden olyan tapasztalat, amit kerestünk”

– mondta Vincent Nichols, Anglia bíborosa. „Egy igazi misszionárius szívével rendelkezik, mély tudással és széles világlátással. Püspökként vezetett egy egyházmegyét, így közvetlen kapcsolatban volt a hívekkel, ugyanakkor dolgozott a Kúriában is – abban a római hivatalrendszerben, amely az egyház kormányzását segíti.”

Másnap világossá vált, hogy Prevostnak esélye van megszerezni a szükséges támogatást. Amikor a délutáni szavazáson elérte a 89 szavazatot – azt a kétharmados többséget, amely ahhoz kell, hogy valakit pápává válasszanak –, a terem tapsviharban tört ki, és mindenki felállt. „És ő csak ült tovább!” – mesélte a lapnak egy bíboros. „Valakinek fel kellett húznia. Mindannyiunk szemébe könny szökött.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk