Testvére születése mentette meg a leukémiás kislány életét

- mondta a Várkert Bazár elé érkező egyik tüntető a csütörtöki esti EP-listavezetők tévévitája előtt. A teret megtöltötték Magyar Péter és a Tisza Párt hívei, akik közül a többség kulturált vitát várt.

Bár a köztévé korábban azt kérte a vita résztvevőitől, hogy a mélygarázson keresztül menjenek az épületben kialakított stúdióba, végül Dobrev Klára és Magyar Péter is a főbejáraton át lépett az épületbe, miközben a nézők egy kivetítőn nézhették a közel kétórás műsort.

„Elég érdekes volt egyébként megismerni más pártoknak is a programját. Én azt gondolom, hogy azért nehéz a választás” – mondta a vita után az egyik tüntető.

– mondta egy fiatal nő, aki úgy érzi, hogy a Tisza Párt híveihez fogható szerető és befogadó közösséget még nem látott korábban.

A Várkert Bazár előtt készült teljes videónkat itt lehet megnézni:

Az elmúlt napokban újabb politikai botrány kavarta fel a magyar közéletet, miután Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció vezetője, komoly vádakat fogalmazott meg Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben. Dobrev Klára szerint Sulyok Tamás a kilencvenes években ügyvédként részt vett olyan úgynevezett „zsebszerződések” lepapírozásában, amellyekkel külföldieknek játszottak át magyar földeket. A DK-s politikus egyenesen „köztörvényes bűnözőnek” nevezte a köztársasági elnököt.

A köztársasági elnök hivatalán keresztül visszautasította az őt ért vádakat, az állítva, hogy az államfő ügyvédi tevékenysége során mindenben a hatályos jogszabályoknak és ügyvédi esküjének megfelelően járt el. Raskó György agrárközgazdásszal beszélgettünk arról, mik is ezek a zsebszerződések, hogyan működtek, egyáltalán: lehetséges-e, hogy egy ügyvéd ilyen szerződést ír anélkül, hogy átlátná a szerződés mögötti jogellenes szándékot?

– Elég régen voltak már ezek a bizonyos zsebszerződések. Tulajdonképpen mik is voltak ezek?

– Az Unióba történő belépés előtt még az uniós tagállami polgárok sem vásárolhattak termőföldet Magyarországon, az unión kívülieknek végképp nem. Azonban mindenki tudta, hogy előbb-utóbb Magyarország az Unió tagja lesz, ezért a kilencvenes években és a kétezres években ügyvédek olyan szerződéseket kötöttek, melyek de facto vételi megállapodások voltak, de jure viszont hosszú távú bérleti szerződések.

Ezek a hosszú távú bérleti szerződések, amelynek álcázták a vételt, jogilag rendben voltak. Ezeket ugyanis nem tiltotta a törvény, és ezért az ilyen hosszú táv után egyben kifizetett földbérletet a földhivatalok bejegyezték, és ez a lényeg. A földhivatalok álláspontja az volt, hogy az egy érvényes szerződés. Noha nyilvánvalóan a földhivatal is tudta, hogy ez valójában zsebszerződés. Ezeket a trükköket az egész országban használták az ügyvédek, és ahogy mondtam, a földhivatalok ezeket be is jegyezték, mert jogilag, legálisan ezt meg lehetett csinálni, de hangsúlyozom, hogy

– A földhivatal nem tulajdonjogot jegyzett be, csak bérleti jogot.

– A bérleti jogot bejegyezte húsz vagy harminc évre.

– És ebből hogyan csinált aztán végül tulajdonjogot a zsebszerződő fél?

– Miután beléptünk az Unióba, Magyarország a földtulajdon szerzésre kapott 7 év derogációs időt, plusz 3 évet, tehát összesen 10 évet arra, hogy ne utasíthassa vissza a magyar fél az uniós agrártermeléssel foglalkozó vállalkozók földvásárlását. Tehát ez a 10 év lejárt 2014. április 30-án. Akkor a parlament hozott egy törvényt, amivel elismerte, hogy az uniós tagállami polgár,

Tehát ha a tulajdonosnak volt eladási szándéka, akkor már a földhivatal nem utasíthatta vissza, hogy egy osztráknak, németnek vagy olasznak a tulajdonjogát bejegyezze, de kizárólag uniós tagállami polgárokra vonatkozott ez a kedvezmény.

– Ezek szerint még egyszer ki kellett fizetnie a földet az uniós polgárnak ezek után? Mert egyszer már kifizette a vételárat bérleti díjnak álcázva. Másodjára már nem kellett vételárat felmutatni a szerződésben? Tehát akármennyi forintért átírták a tulajdonjogot?

– Az a két fél megegyezése.

– Ez érdekes. Az adóhivatal szokta vizsgálni, ha a piaci ár alatt jelentősen történnek adásvételek. Akkor nem történt ilyen vizsgálat?

– Amennyiben az új tulajdonos vállalta, hogy legalább öt évig műveli a megvett földet, akkor nulla forint volt a rá kiszabott illeték. Így az adóhivatal vizsgálata nem volt releváns.

– Egy ügyvéd, aki ilyen ügyletben részt vett annak idején, lehetett-e úgy ebben benne jóhiszeműen, hogy fogalma sem volt arról, hogy miben vesz részt valójában?

– Nem, ezt kizártnak tartom. Az ügyvéd biztosan tudta, hogy miben vesz részt.

Persze az egy más dolog, hogy mi az, ami erkölcsileg visszatetsző és elutasítandó, és mi az, amit a jogszabály megenged...

– Tulajdonképpen egy ügyvéd, ha részt vett egy ilyen szerződésben, akkor a jog szerint nem volt kifogásolható, amit csinált, de mégis szembement a jogalkotó akaratával és a törvénnyel. Azaz kijátszotta a törvényt teljesen legális módon, egy kiskapuval?

– Igen. Aztán hozott a Fidesz egy törvényt, ami visszamenőleges hatállyal semmissé tette a zsebszerződéseket, mert rájöttek, hogy egymás után konvertálják át a hosszú lejáratú bérleti szerződéseket földtulajdonná.

– Ezt értsem úgy, hogy ha valaki ezzel a törvénnyel élni akart, akkor azt mondhatta akár a külföldi tulajdonszerzőnek, hogy enyém a vár, tiéd a lekvár, eddig tartott a bérleti szerződés. Volt, aki élt ezzel a lehetőséggel? Jártak így pórul külföldiek?

– Igen, történt ilyen.

– Korábban, a kilencvenes években, amikor ez még zajlott, lett-e bármilyen zsebszerződéses ügyből büntetőügy? Találtak-e meg ügyvédet vagy szerződő feleket hatóságok azzal, hogy így ügyeskedtek? Egyáltalán meg lehetett-e ezt fogni büntetőjogilag?

– Olyat tudok, akit ezért felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Ha túlságosan feltűnő volt, akkor lehetett lebukni. Például egy székesfehérvári ügyvéd, aki sorozatban csinálta ezeket, ő lebukott. Egyenszerződést fabrikált rá, és zsinórban minden héten beadott négy-öt ilyen konverziós szerződést, ami ezért feltűnő volt, és akkor azzal elkezdtek foglalkozni. Ezt az ügyvédet konkrétan el is ítélték, a nevét nem tudom, de székesfehérvári volt.

– Csak azt nem értem, hogy ha ez forma szerint legális volt, mert ez egy kiskapu volt, akkor milyen alapon tudták elítélni ezt az ügyvédet?

– Azt tudták bizonyítani, hogy színlelt volt a szerződés. Magam is vásároltam rengeteg területen földet, persze legálisan, mert magyar mezőgazdasági vállalkozóként megfeleltem minden feltételnek, legalább 300 szerződést kötöttem én is az ország különböző részein, ahol valamilyen érdekeltségem volt. Nyilvánvaló, ezért jól informált vagyok ezekről a tranzakciókról. Azt merem állítani, hogy

és mindegyik megtalálta a maga megszövegezését, sokan annyira megtalálták a kiskaput a törvényben, hogy a Fidesz-kormánynak legalább háromszor kellett a földtörvényt módosítani, hogy sorban bezárja ezeket a kiskapukat. Például ma már nem lehet úgy bekerülni a közös tulajdonú földhasználatba, hogy megveszek egy aranykorona értéket, és akkor utána, ha már belül vagyok, akkor ott az elővásárlási jogommal élek. A kiskapukat sorba zárták be, de addig, amíg a törvény betű szerinti értelmezésébe belefértek ezek a trükkök, addig az ügyvédek ezen nagyon jól kerestek.

– Sulyok Tamással és az ő tevékenységével ez ügyben találkozott-e akkoriban?

– Azt az ügyet ismerem, ami most előkerült vele kapcsolatban, de magát az urat személyesen nem. Akkor hallottam először a nevét, amikor alkotmánybírónak nevezték ki. De nekem nem arrafele volt érdekeltségem, azon a részen én nem vásároltam földet.

– De azt mondja, hogy azt az ügyet azért ismeri. Kimondható, hogy az vélhetően egy zsebszerződés volt?

– Valószínűleg ilyenféle trükkös szerződés volt. Nem láttam a pontos szövegét, de a tapasztalatom szerint nagy valószínűséggel abba az „ügyvédi kreativitás” kategóriájába tartozik, amit aztán

– Amit Sulyok Tamás csinált?

– Amiben állítólag ő is benne volt. De ha ez 2004. május 1-je előtt készült, akkor ez teljesen legális volt.

– Az ön becslése vagy tapasztalata szerint körülbelül mennyi földet szerezhettek meg zsebszerződéssel Magyarországon?

– Biztos, hogy elérte a 200 ezer hektárt.

– Ez arányaiban mekkora hányada a magyarországi termőföldeknek?

– Magyarországon nagyjából 5,5-5,6 millió hektár mezőgazdasági terület van, ehhez viszonyítva a 200 ezer hektár, csupán 0,25 százalék lehet. Az ország egyes részein ez lehet, hogy elérte a 10 százalékot is, mert szerintem Vas és Zala megyében inkább a 10 százalék közelében van. Viszont az ország többi részén már nagyon kicsi lehet az arány, mondjuk Békés vagy Szolnok megyében, lehet, hogy csak pár tized százalék.

Nagyjából csak a McDonald's és a Starbucks Magyarországra érkezéséhez fogható felhajtás előzte meg a Primark első hazai üzletének nyitását. Aki még nem hallott korábban az ír divatmárkáról, annak mindent elmond a cég jelmondata: Amazing fashion, amazing prices, vagyis Bámulatos divat, bámulatos árak. Igen, itt bizony a hangsúly a minél alacsonyabb árakon van világszerte. Egy nappal a nyitás után megnéztük, hogy ez mit jelent a budapesti üzlet esetében.

A Meki és a Lidli hazájában azonban biztosak lehetünk abban, hogy a Prájmark kellően bonyolultnak hangzik ahhoz, hogy a kézenfekvőbb, magyaros megoldás terjedjen el az egész országban. Vagy idővel valami még ennél is egyszerűbb.

De térjünk is vissza az Aréna Mallban kedden nyitott első hazai Primarkhoz. A nyitónapon a bevásárlóközponton belül több száz méteres sor kacskaringózott az üzlet bejáratáig. A kevésbé szerencsések akár több órát is várakozhattak, hogy még az első napon vásárolhassanak az olcsó darabokból. Egy nappal később ekkora tömeg már nem volt, de

Ezt azonban egész flottul kezelte a biztonsági személyzet, és viszonylag gördülékenyen, nagyjából harminc perces sorban állást követően már be is jutottunk az üzletbe, ami valahogy olyan ismerősnek tűnt. Nem véletlenül.

Aki az utóbbi években járt már a magyar fast fashion piacot meghatározó lengyel LPP-cégcsoport árérzékeny üzletében, vagyis a Sinsay-ben, annak sok újdonságot nem tartogat a Primark. Gyanúsan hasonló a kínálat, a méretcímkézés, a termékek üzeleten belüli elhelyezése, de még az árképzés is.

A hazai piac többi szereplője az első benyomásaink alapján szinte biztosan drágább ennél a kettőnél. A Sinsay-től azonban lehet házhoz is rendelni, míg a Primark ettől mereven elhatárolódik.

A következő hetekben biztosan kitart majd az érdeklődés a Primark mellett. Aki szerette volna elkerülni a nyitás körüli tumultust, könnyen elképzelhető, hogy kivár és csak néhány hét múlva keresi fel a boltot. Attól azonban nem kell nekik sem tartaniuk, hogy addig is lemaradnak valamiről, ugyanis az üzletben sétálgatva

Minden este, zárás után és minden második reggel ugyanis érkezik egy kamionnyi termék, amiket folyamatosan töltenek is a polcokra.

Ennek megfelelően hiába volt az első napi hatalmas roham, nem volt olyan termék, ami kifogyott volna. A gyerekosztályon a legolcsóbb, valamint a mesefigurás pólókat kapkodták el a nyitás utáni órákban. A női választékból leginkább a szezonális, nyári darabokat vitték az első napon, míg a home osztályon szinte mindent ment az ágyneműktől kezdve, a gyertyákon át a kulacsokig. A férfi részleg legkeresettebb ruhadarabjai az első pár óra tapasztalata alapján állítólag az alsónadrágok voltak.

És akkor az árak

A női osztályon már 1300 forintért lehet pólókat kapni, míg a 7 pár egybecsomagolt edzőzoknit ugyanitt 2200 forintért kínálják. Van szalmakalap 2200-ért, ahogy nyári ruha 8000 forintért is. A bikinit akár össze is lehet válogatni 1100 forinttól. A táskákat 4000 forint környékén kínálják, de láttunk kendőket 1100 forintért is.

A férfi osztályon a pólók 1100 forinttól indulnak, a rövid nadrágok ára pedig 3800 forinttól. Farmerek 6500-tól láttunk, míg a legolcsóbb fürdőnadrágért 2600 forintot kell leszurkolni.

Vagyis a Primark egyáltalán nem túloz, amikor az alacsony áraival próbálja megnyerni a vásárlókat. Persze itt is vannak jóval drágább darabok, de ha ügyesen válogatunk, akkor

A teljes kínálat már a magyarországi árakkal együtt egyébként elérhető a Primark nemzetközi honlapján.

A kérdés már csak az, hogy az egyes termékcsoportonkénti néhány száz, maximum 1-2 ezer forintos különbség elég vonzó lesz-e azoknak a főképp nem budapestieknek, akiket az elmúlt években a filléres házhoz rendelésre szoktattak rá akár az online vagy offline üzletek webshopjain keresztül is.

Az, hogy milyen egy adott ország titkosszolgálatának a megítélése, mennyire bíznak meg benne a külföldi partnerek, nem feltétlenül az adott ország politikai vezetésétől, sokkal inkább a szolgálat vezetőjének személyétől, szakmai múltjától és a közös munkák alapján leszűrt tapasztalatoktól függ – áll a Telex cikkében, mely a titkosszolgálatok együttműködését tárja fel. A témát többek között az teszi aktuálissá, hogy a kiszivárgott hírek szerint az orosz titkosszolgálatok éveken át ki-be jártak a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerében. Ám a lap amellett érvvel, hogy hiába népszerű toposz, hogy az Európai Unióban és a NATO-n belül egyre bizalmatlanabbak a magyar hatóságokkal a külföldi társszervek, ez nem feltétlen igaz.

A NATO-n belül például a Polgári Hírszerzési Bizottságban (CIC) minden NATO-tagországot a saját biztonsági és hírszerző szolgálatai képviselnek, ez alól Magyarország sem kivétel.

– írják. Az egy szövetségi rendszerbe tartozó országok titkosszolgálatai között meglévő együttműködésnek ráadásul léteznek olyan hivatalos platformjai is, amelyek az alapvető információáramláson kívül a szorosabb kooperációt is biztosítják. Ilyen együttműködési platform Európán belül a Berni Klub, mely ma már az EU 27 államának, valamint Norvégiának és Svájcnak a titkosszolgálatait is tömöríti. Ez a klub amolyan fantomszervezet, nem hoz formális döntéseket, de a klubtagok tapasztalatokat osztanak meg egymással, információkat cserélgetnek.

Ha a nyugati szolgálatok úgy ítélnék meg, hogy a magyar kormány oroszpolitikája már a magyar titkosszolgálatokat is „megfertőzte”, akkor valószínűleg kizárnák a magyar szolgálatokat ebből a klubból, mint ahogy az Ausztriával is történt. Egy, a területet ismerő forrás a Telexnek azt mondta:

A Telex információi szerint a magyar titkosszolgálatok a Közép-európai Konferencia (MEC) nevű szervezetben is jelen vannak. A MEC a nyugat- és közép-európai polgári hírszerző és biztonsági szolgálatok többoldalú partnerségét biztosítja. Hasonló szerepet tölt be, mint a Berni Klub.

A külügyet ért orosz hekkertámadás ügyét két évvel ezelőtt kirobbantó Direk36 például azt állította: a hekkertámadásról a külügy hivatalosan nem tájékoztatta a külföldi partnereit, ellenben az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik munkatársa a Berni Klub egyik 2021 őszén megtartott eseménye után, iszogatás közben árulta el a nyugat-európai titkosszolgáknak, hogy mi történt a külügyben. Válaszul több európai résztvevő rögtön elkezdte sorolni, hogy náluk is hányszor, hányféle módon próbálkoztak az elmúlt időszakban oroszok.