HÍREK
A Rovatból

Telex: Schadl elfogása előtt Rogánék a Karmelitába rendelték Völner Pált

A lap birtokában lévő lehallgatási jegyzőkönyvek alapján úgy tűnik, hogy a figyelmeztetés után Völner megpróbálta megszakítani a kapcsolatot az akkor már megfigyelt és lehallgatott Schadllal.


„2021. november elején a Karmelitában jelezhették Völner Pálnak, hogy nyomozás zajlik Schadl György ellen” – írja a Telex. A lap információja alapján úgy tűnik, hogy ezt követően az államtitkár megpróbálta megszakítani a kapcsolatot a végrehajtói kar vezetőjével.

A lap emlékeztet rá, hogy Magyar Péter is hasonló dolgokról beszélt szerdán.

A Telex értesülése is hasonló, kivéve az időpontot. Magyar ugyanis arról beszélt, hogy fél évvel korábban szóltak Völnernek, míg a lap ennél kevesebb időről értesült a birtokában lévő lehallgatási jegyzőkönyvek alapján.

2021 nyarán és őszén még nyíltan beszéltek Schadl Györggyel, titkolózás nélkül volt szó korrupciós kapcsolatukról. A lap megkeresésére Magyar Péter azt válaszolta, hogy a pontos időpontot nem tudja, csak annyit erősített meg, hogy ő úgy tudja: a gyanúsítás előtt értesítették Völnert a nyomozásról.

Így tehát a lap információja alapján nem 2021 júniusában szólhattak a nyomozásról Völnernek, hanem 2021. november 3-án, két nappal Schadl letartóztatása előtt. Ezt igazolják a jegyzőkönyvek is, mert attól a naptól megváltozott a két férfi viszonya is.

Völner próbálta lerázni Schadlt, aki nem értette a helyzetet.

Példaként említik, hogy 2021. október végén Schadl György találkozni akart Völner Pállal négyszemközt, akinek – az ügyészség szerint – hónapok óta rendszeresen adott át több millió forintos összegeket készpénzben. November 4. csütörtök reggelre is volt megbeszélve egy találkozó két ismerőssel közösen, de Schadl előtte négyszemközt is akart találkozni Völnerrel, aki azt ígérte, hogy egy ülésre megy, és ha végzett, SMS-t küld majd.

De mikor nem érkezett értesítés Völnertől, Schadl írt neki 16:43-kor:

„Szia! Látod már a végét?”

Erre nem kapott választ, ezért egy óra múlva telefonált. Ekkor Völner úgy tett, mintha nem tudná, Schadl miről beszél. A beszélgetés így hangzott el:

„Völner: Szervusz! Akkor holnap találkozunk a megbeszélésen, jó?

Schadl: Halló! Rosszkor hívlak?

V: Hmmmmm. Figyelek.

Sch: Csak annyit szerettem volna, hogy pótoljuk valahogy. Vagy hogy legyen?

V: Szerintem holnap úgyis összefutunk az értekezleten, akkor majd tudunk egyeztetni.[..]

Sch: Baj van? Vagy?

V: Nincs, nincs, csak le kellett jönnöm Esztergomba, mert közbejött egy dolog. [...]”

Majd megegyeztek egy másnapi találkozóban. A nyomozati anyag Telexhez eljutott változatában ez az utolsó regisztrált telefonbeszélgetés a két férfi között. Azt nem tudni, hogy a másnapi találkozó megvalósult-e.

Két nappal később azonban – november 5-én délután – Schadl a feleségével Ferihegyről Dubajba akart repülni, csomagjukban több tízezer euróval. A rendőrség ekkor tartóztatta le a repülőtér parkolójának bejáratánál, és bilincsben vitték el őket. A férfi később azt mondta, hogy nyaralni akartak, a nyomozók szerint azonban azért készültek oda, mert Magyarországnak nincsen kiadatási egyezménye az Egyesült Arab Emírségekkel.

A lap szerint mindebből látszik, hogy Völner november 3-án már tudta, hogy Schadlt lehallgatják és megfigyelik. Ezért nem akart vele személyesen találkozni, és ezért nem akart vele telefonon sem beszélni semmiről.

Arról, hogy honnan tudta Völner, hogy Schadl megfigyelik, úgy értesültek, hogy november 3-án Rogán Antal berendelte Völnert a Karmelitába. Az információk szerint az államtitkár járt is a Miniszterelnöki Kabinetirodában. Azt, hogy mi hangzott el, nem tudni, de vélhetően ekkor figyelmeztették, hogy Schadlt lehallgatják és megfigyelik.

A találkozó után a fenti beszélgetésen kívül nem kommunikált többet Schadllel úgy, hogy azt a nyomozók észrevették volna. Hozzáteszik, hogy valószínűleg nem véletlen, hogy ezt követően akart Schadl Dubajba utazni. Minden jel arra mutat, hogy november 3-án este még fogalma sem volt a rá leselkedő veszélyekről, november ötödikén délelőtt viszont már megvolt a repülőjegye Dubajba. Tehát valamikor a kettő között kellett megtudnia, hogy nyomoznak utána, és kellett eldöntenie, hogy több millió forintnyi készpénzzel külföldre utazik – írja a portál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos az Országházból üzent: Objektív mérföldkő lenne, ha a mandátumát át nem vevő Orbán Viktor ellen büntetőeljárás indulna
A független képviselő a mandátuma megszűnése előtt posztban javasolta az összeférhetetlenségi szabályok 2010 előtti állapotának visszaállítását. Szerinte a jelenlegi törvény célja, hogy a képviselők egzisztenciálisan függjenek a mandátumuktól.


A mandátuma megszűnésének előestéjén Hadházy Ákos Facebook-posztban osztotta meg gondolatait arról, hogy a 2026. május 9-én megalakuló új Országgyűlés hatalmas ünnepségre készül. Ironikusan megjegyezte: „Ahogy hallom, nagy ünnepség készül, hogy ha hidegebb lenne, akkor még talán a befagyott Duna jegét is igénybe kellene venni.” A leköszönő képviselő szerint a lelkesedés és az öröm indokolt, és maga is osztozik benne, de úgy véli, van néhány dolog, amire föl szeretné hívni a közvélemény és az esküt tevő képviselők figyelmét is.

Hadházy Ákos először is azt hangsúlyozta, hogy az új parlament az ellenzékre leadott 3,4 millió szavazatnak köszönhetően legitimnek tekinthető. Ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte a helyzetben van egy komoly ellentmondás.

„Azonban nem felejthetjük el, hogy a nagyszerű eredmény ellenére paradox módon ez mégsem valódi és nem tisztességes választásokon megválasztott parlament.”

Állítása szerint a propaganda, a választási csalások és a Fidesz által diktált választási rendszer miatt

gyakorlatilag egy valódi ellenzék nélküli, egypárti parlament jött létre.

Úgy fogalmazott, hogy a Fidesz nem politikai párt, hanem egy bűnszervezet maradványa, és a „zsebnáci pártot” sem tartja annak.

Szerinte a Tisza Párt is más eredményt ért volna el egy arányos rendszerben, mert nem működött volna az a logika, hogy aki nem rájuk szavaz, az a Fideszt támogatja. Ebből a különös helyzetből azt a következtetést vonta le, hogy az igazi vitáknak nem a parlamentben, hanem a frakción belül kell majd lezajlaniuk.

Másodszor, a képviselő úgy látja, a holnapi nap nem a rendszerváltás beteljesülését, hanem annak lehetőségét jelenti. „Valójában ez ünnep lesz, de ez az ünnep idézőjelben csak a rendszerváltás kezdetének. a rendszerváltás lehetőségének az örömünnepét fogja jelenteni.”

A helyzetet egy maratoni futás rajtjához hasonlította. „Persze ez sem semmi, sőt, egy maratoni futásindulóit is illik ünnepelni a startvonalnál.”

Szerinte hatalmas és nehéz út vezet még a célig, ami a bűnösök felelősségre vonását és egy valóban tiszta választáson megválasztott parlament megalakulását jelenti.

Ezen az úton szerinte objektív mérföldkövek jelzik majd, hogy jó irányba halad-e az ország, például

Hadházy ilyen mérföldkőnek nevezné, ha a mandátumát át nem vevő Orbán Viktor ellen büntetőeljárás indulna.

Hozzátette, „ilyen mérföldkő lesz az is, amikor az első tiszás gyanús ügyet, mert természetesen előbb vagy utóbb, reméljük, hogy utóbb, lehetnek ilyenek is. Amikor az első ilyen ügyet nem söprik a szőnyeg alá, egy fontos jelzőadója lesz.” További útjelzőnek nevezte az új választási törvényt és az alkotmányozási folyamatot.

Harmadrészt Hadházy Ákos úgy véli, az új képviselőknek óriási a felelőssége, mert egy széteső országot kell újraindítaniuk. Ehhez két gyakorlati tanácsot is adott. „Egyrészt azt javaslom, hogy

merjenek vitatkozni. Merjenek akár veszekedni is a frakción belül.”

Negatív példaként a fideszes képviselőket hozta fel, akik szerinte nem mertek vitázni, aminek „baj lett a vége”.

Másrészt azt javasolta, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat nagyon gyorsan állítsák vissza a 2010 előtti állapotra. Hadházy szerint Orbánék az összeférhetetlenségi szabályokkal azt érték el, hogy a képviselők a mandátumuk alatt csak szűk kivételekkel folytathassanak más kereső foglalkozást.

„Ennek a nagyon alattomos változtatásnak akkor az volt a célja, hogy négy év alatt el lehetetlenül jön a képviselők addigi civil egzisztenciája, és így azok a képviselők kénytelenek legyenek a jól fizető parlamenti székek karfájába kapaszkodni, és így engedelmesen nyomkodni a gombokat, és akár rossz kompromisszumok sorát is megkötni.”

Szerinte a képviselőknek meg kell őrizniük a kötődésüket az eredeti szakmájukhoz, hogy valóban szabadon dönthessenek.

Végül megköszönte az eddigi munkáját segítő támogatást, és a következő szavakkal zárta posztját: „Talán fogunk még egymásról hallani majd. Éljen a magyar szabadság, és éljen a haza!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter
Melléthei-Barna Márton visszalépése után a leendő miniszterelnök Dr. Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját kérte fel igazságügyi miniszternek. Magyar Péter szerint a jogászprofesszor a magyar jogász szakma koronázatlan királynője.


Miután Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter elsőszámú jelöltje az igazságügyi miniszteri pozícióra bejelentette visszalépését, a leendő miniszterelnök péntek délelőtt megnevezte, kit kért fel sógora helyett erre a tisztségre.

Az új jelöltet, Dr. Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját a magyar jogász szakma koronázatlan királynőjeként mutatta be.

„Professzor asszony elmúlt két és fél évtizedben végzett akadémiai, szakmai és közéleti munkája garancia arra, hogy az alkotmányos rend, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, valamint a jogbiztonság újjáépítése a legjobb kezekben lesz” - írta Magyar Péter.

Görög Mártát hazánk egyik legkiválóbb jogászprofesszorának tartja, aki a Magyar Jogász Egylet Elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. Tudományos tevékenysége mellett a Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumának elnökeként a felsőoktatás minőségbiztosításában is vezető szerepet játszik.

Miniszteri feladatát Magyar Péter így írta le: „a jogalkotás szakmai minőségének helyreállítása és annak elérése, hogy a törvényalkotás átlátható legyen, és a jogszabályok elfogadását érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg”.

„A következő időszak egyik legfontosabb célja annak biztosítása, hogy a független ellenőrző intézmények és hatóságok szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen működjenek.

A TISZA-kormány igazságügyi miniszterére vár azon jogi feltételek megteremtése is, amelyek lehetővé teszik a Magyarországnak járó uniós források felszabadítását és hazahozatalát. Ezen célok elérését segíti majd Dr. Görög Márta felkészültsége, stratégiai szemlélete, kiemelkedő rendszerépítő és intézményvezetői tapasztalata” – olvasható a leendő kormányfő posztjában.

Azt is hozzátette, örül, hogy a TISZA-kormányban az ország egyik legkiválóbb jogásza ülhet Deák Ferenc székébe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ez a legnehezebb feladat, amit ma a leendő miniszterelnök bárkinek tud adni” – Melléthei-Barna Márton elmondta, miért lépett vissza a miniszteri poszttól
Az ügyvéd a Válasz Online-nak adott interjúban beszélt döntésének hátteréről. Tisztázta, hogy nem a Magyar Péterhez fűződő rokonság miatt került a Tisza Párthoz, és a barátságuk sem játszott szerepet abban, hogy miniszterjelölt lett.


Miután visszalépett az igazságügy-miniszteri jelöltségtől, Melléthei-Barna Márton a Válasz Online-nak adott interjúban beszélt döntésének hátteréről.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen őt kérte fel Magyar Péter, és ő miért fogadta el a jelölést, Melléthei-Barna Márton azt mondta,

nem a rokoni kapcsolat miatt került a Tisza Párthoz. Kiemelte, hogy a kezdetektől a mozgalom része,

már az első stockfotókon is szerepel, és önkéntesként, majd ügyvédként is segítette a pártot. Felidézte, hogy delegált volt a Nemzeti Választási Bizottságban, és számos perben képviselte a közösséget. Azt állítja, Magyar Péter a munkája és a megbízhatósága miatt kérte fel.

„Magyar Péter nem a rokonság vagy a régi barátság, hanem az elmúlt két évben kifejtett munkám és az ebben az időszakban megélt megbízhatóság miatt gondol engem alkalmasnak az igazságügyi miniszteri feladatra és ezért kért fel”

– jelentette ki. Hozzátette, azért vállalta el a feladatot, mert úgy gondolja, alkalmas a szolgálat betöltésére.

„Megyőződésem, hogy a szakmai pályafutásom, a személyes integritásom és az elmúlt két évben végzett munka alapján alkalmas vagyok ennek a szolgálatnak a betöltésére”

– mondta, megjegyezve, hogy érzése szerint ebben a párt vezetői, munkatársai, jogi szakemberei és prominen képviselői is egyetértettek.

Meggyőződésem: ez a legnehezebb feladat, amit ma a leendő miniszterelnök bárkinek tud adni.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a „vejek világa után a sógorok világa jön”, Melléthei-Barna Márton úgy fogalmazott, nem is érti a párhuzamot. Szerinte az ő esetében nem arról van szó, hogy Magyar Péter kedvezni akart volna neki. Hozzáfűzte: „Ez nem kegy, nem »ingyenpénz«, hanem kőkemény szolgálat.” Szerinte „az alapfelvetés is hibás, szó sincs semmilyen analógiáról, de még hasonlóságról sem.” Ugyanakkor elismerte, hogy érzékelte a közvéleményben megjelent, általa hamisnak nevezett percepciót.

„Azért, hogy a Tisza-kormány teljesen tiszta lappal indulhasson, s a nepotizmusnak még a látszata se vetülhessen rá, illetve, mert nekem a hazám sokkal fontosabb bármilyen pozíciónál, a visszalépés mellett döntöttem.”

Arra a kérdésre, hogy a miniszteri poszttal járó apparátusirányítási feladatok átgondolása szerepet játszott-e a visszalépésében, Melléthei-Barna Márton nemmel válaszolt. Állítása szerint alaposan átgondolta a feladatokat. „Ezekre a feladatokra képesnek érzem magam: van vízióm – ami a Tisza víziója –, elkötelezett vagyok és nagyon szeretném, hogy hazánk újra valódi jogállam legyen” – jelentette ki.

Nem azért lépek vissza, mert úgy gondolom, hogy nem lennék alkalmas miniszternek – ilyen kétség egyébként ismereteim szerint másban sem vetődött fel –, hanem azért, mert a saját ambíciómnál nagyságrendekkel fontosabb az ország és a Tisza-kormány érdeke.

Az interjúban elmesélte a Magyar Péterrel való megismerkedését. Elmondása szerint évtizedekkel korábban találkoztak először.

„Magyar Péterrel 1999 szeptemberében, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának gólyatábora felé vezető úton, a vonaton ismerkedtem meg” – részletezte. A barátság egy ulticsatával indult. „Ultiztunk, elnyertem a pénzét, bár lehet, hogy ő erre fordítva emlékszik…” – tette hozzá. Elmondta, hogy Magyar húgával ugyan találkozott egyetemi házibulikban, de a kapcsolatuk csak sokkal később, 2024 őszén kezdődött. „Ahogy a visszalépésemet bejelentő Facebook-posztomban is írtam, kapcsolatunk 2024 őszén kezdődött, egy évvel később házasodtunk össze” – mondta, majd összegezte: „Szóval nem a feleségem révén kerültem a Tisza Párthoz.”

Végül a jövőbeli terveiről is beszélt, miután felvette képviselői mandátumát. „Listán szereztem mandátumot, a listára pedig azért kerültem fel, mert a Tisza Párt elnöksége az elvégzett munkám alapján alkalmasnak gondolt arra, hogy képviseljem a magyar embereket” – mondta. Zárásként kijelentette: „Én az eskümnek megfelelően azon fogok mindennap dolgozni a képviselőségem ideje alatt, hogy Magyarország egy szerethető, demokratikus és európai jogállam legyen.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump ultimátumot adott az EU-nak, súlyos vámok jöhetnek július 4-e után
Az amerikai elnök a közösségi médiában jelentette be, hogy az Európai Uniónak július 4-ig kell jóváhagynia a tavalyi kereskedelmi megállapodást. Ellenkező esetben az EU-ból érkező árukra „azonnal, sokkal magasabb” vámok jönnek, ami különösen az autóipart érintené érzékenyen.


Ha Brüsszel nem lép, Washington lép helyette: Donald Trump július 4-ig adott ultimátumot az Európai Uniónak, különben „azonnal, sokkal magasabb” vámok jönnek az uniós termékekre – a tét Magyarországon az autóipari munkahelyek és beszállítói láncok stabilitása.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a közösségi médiában jelentette be, hogy

az Európai Unióból származó árukra magasabb vámtételek vonatkoznak majd, ha az EU az Egyesült Államok 250. születésnapjáig nem hagyja jóvá a tavalyi kereskedelmi keretmegállapodást.

A bejelentés azután érkezett, hogy Trump saját szavai szerint „remek beszélgetést” folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével – írja az AP.

Az elnök egy szimbolikus dátumot jelölt ki a megegyezésre, és egyértelművé tette a következményeket. „Beleegyeztem, hogy határidőt adok neki országunk 250. születésnapjáig, különben sajnos a vámok azonnal sokkal magasabb szintre emelkednek” – írta Trump.

Az AP szerint Trump posztjából nem derült ki, hogy a magasabb vámok minden uniós árura, vagy csak az autókra vonatkoznának-e. Ezzel a lépéssel az elnök új kontextusba helyezte egy héttel korábbi bejelentését, amikor közölte, hogy 15 százalékról 25 százalékra emeli az EU-ból érkező autókra és teherautókra vonatkozó behozatali vámot.

A vita alapja a tavaly nyáron megkötött EU–USA kereskedelmi keretmegállapodás, amely elvben 15 százalékos amerikai vámplafont rögzít a legtöbb uniós exportra, cserébe pedig az EU is vámcsökkentéseket vállalt.

Trump szerint Brüsszel ezzel a folyamattal nem halad elég gyorsan, ezért lengette be a büntetővámokat.

Az elnök mozgásterét ugyanakkor jogi keretek is korlátozzák. Februárban az amerikai Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Trump az IEEPA-ra, vagyis a vészhelyzeti gazdasági jogkörökről szóló törvényre hivatkozva nem vethetett ki ilyen széles körű vámokat. A döntés után az elnök élesen bírálta a bírákat, a Fehér Ház pedig más jogalapokat keresett a nyomásgyakorlásra.

Az Európai Unió a maga részéről a kiszámíthatóságot hangsúlyozza. Ursula von der Leyen a vámfenyegetésekre reagálva korábban a megállapodás betartását sürgette.

„A megállapodás az megállapodás, és nekünk van megállapodásunk. Ennek a megállapodásnak a lényege a jólét, a közös szabályok és a megbízhatóság” – jelentette ki a Bizottság elnöke.

Von der Leyen hozzátette, hogy az EU „minden forgatókönyvre” fel van készülve. Az Európai Parlament a maga részéről olyan védzáradékokkal támogatta a megállapodás végrehajtását, amelyek lehetővé tennék a kedvezmények felfüggesztését, ha Washington túllépné a 15 százalékos vámplafont.

Az európai autókra kivetett amerikai vámok a kontinens országai közül Magyarországot, Szlovákiát és Svédországot sújtanák a leginkább.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk