Tábor Áron: A Trump-féle tárgyalási stílus az, hogy először csapjunk oda egy nagyot szóban, és aztán majd beszélgessünk róla
Donald Trump második elnöki ciklusában egyetlen hét alatt több politikai vihart kavart, mint mások egész pályafutásuk alatt. A 79 éves elnök olyan energiával vágott neki hivatalának, mintha mindent és azonnal akarna megvalósítani. Rendeletek záporoznak, gőzerővel dolgoznak a bíróságok, a politika pedig valóságshow-szerűvé vált. És csak hat nap telt el.
Tábor Áron, az ELTE Társadalomtudományi Karának Amerika-szakértője segít értelmezni Trump akciódús elnöki nyitányát: szó lesz a születési jogon alapuló állampolgárság megszüntetéséről, a hadsereg határvédelmi célú bevetéséről, az esetleges vámháborúról és a Kennedy-akták titkosításának feloldásáról is.
– Ritka az az elnök, aki az első héten ennyi mindent képes csinálni. Nem is tudom felsorolni hirtelen, hogy mi mindent próbál itt az első lendületből keresztülvinni. De vegyük sorra. Azonnal aláírt egy elnöki rendeletet, ami szerint ezenetúl nem mindenki lehet automatikusan amerikai állampolgár, aki az Egyesült Államok területén születik.
– Az alkotmány 14. kiegészítése biztosítja ezt a jogot, ami a polgárháború után született azzal a céllal, hogy az Amerikában született korábbi rabszolgáktól ne lehessen megtagadni az állampolgárságot. Ez volt az eredeti célja, de elég kiterjesztő módon úgy van megfogalmazva, hogy mindenki, aki az Egyesült Államok területén született, az állampolgárságot kap, illetve annyi kivétel van benne, hogy ez azokra vonatkozik, akik amerikai joghatóság alatt állnak. Szerintem ez az, amibe az elnök ügyvédei vagy jogászai kapaszkodni fognak. Ez hagyományosan csak annyit szokott jelenteni, hogy a külföldi diplomaták gyerekei nem kapják meg automatikusan az amerikai állampolgárságot, mivel ők diplomataként nem az amerikai jog alatt állnak akkor sem, amikor Amerikában tartózkodnak.
Ezt a rendeletet viszont azonnal megtámadták különböző jogvédő szervezetek, illetve bizonyos demokrata államokhoz tartozó főügyészek is, azaz maguk az államok, emiatt csütörtökön egy bíró a Washington állambeli Seattle-ben úgy döntött, hogy felfüggeszti ennek a rendeletnek a végrehajtását. Így amíg a bírósági folyamatban nem születik erről döntés, a rendelet egyelőre nem alkalmazható. Erre valószínűleg mindenki számított. Az is egészen biztos, hogy ezután el fog jutni egy fellebbviteli bírósághoz, és mivel elég taktikusan a jogvédő szervezetek és a demokrata politikusok ezt az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén lévő bírói körzetbe adták be, amiről lehet tudni, hogy ott liberálisabb a bíráskodás, ezért ott is valószínűleg ugyanez az ítélet fog születni, hogy ez alkotmányellenes, és ezután a Legfelsőbb Bírósághoz fog kerülni. Ezelőtt néhány évvel azt mondtam, hogy a Legfelsőbb Bíróság biztos nem fogja elfogadni a Trump-féle érvelést, tehát ők is azt fogják mondani, hogy érvénytelen ez a szabály.
A Legfelsőbb Bíróságnak most már kilenc tagja van, ebből hatot republikánus politikusok jelöltek, hármat konkrétan Donald Trump. Még mindig azt mondanám, valószínűbb, hogy ezt alkotmányellenesnek gondolják. De azért nem vennék mérget rá, hogy a Legfelsőbb Bíróság így fog dönteni.
– Van még más intézkedés, ami szembemehet a törvényekkel és az évszázados hagyománnyal, például, hogy az Egyesült Államok hadseregét, azaz a katonaságot akarja bevetni a határvédelemre.
– Amennyire tudom, ez szintén a polgárháború időszakát követően hozott, tehát a XIX. századi törvény, amely kimondja, hogy az Egyesült Államok hadserege belföldi területen rendfenntartó erőként nem léphet fel. Trump viszont most is első döntésével vészhelyzetet hirdetett a határon, amit egyébként már az előző ciklusában is megtett, és ezt részben arra használja, hogy különféle hadi kiadások átcsoportosításával lehessen finanszírozni a határfal építését, de a múltkori rendelkezésétől eltérően most szerepel egy olyan rendelkezés is, hogy a katonaság is részt vehet a migráció feltartóztatásában. Meglátjuk, mi lesz ebből.
– Szintén az első hét termése, hogy ígérete szerint razziákat kezd, például Chicagóban, ahol sok illegális bevándorló él. Illetve azt mondta, amennyiben valamelyiküket például lopáson vagy bármilyen kisebb bűncselekményen vagy szabálysértésen érnek, automatikusan kitoloncolják az országból.
– A bevándorlási szabályok kikényszerítésében hagyományosan az elnöki adminisztrációnak viszonylag nagy szabadsága van. Nyilván itt nem az elnök személye a döntő, de az elnökhöz, azaz mégiscsak a végrehajtó hatalomhoz tartoznak azok a határvédelmi, vámvédelmi szervek, amik végül is meghozzák ezeket a döntéseket. Közismert az is például, hogy lehet bárkinek bármilyen érvényes vízuma, beutazási engedélye, hogyha az amerikai határon megtagadja tőle az ott éppen ügyeletes tiszt a belépést, akkor az ellen nincs igazából jogorvoslati lehetősége egy nem állampolgárnak, tehát nem tud ez ellen fellebbezni. Egy kicsit problémásabb azoknak a helyzete, akik már bent vannak az Egyesült Államokban, és Trump valóban ezt fogja feszegetni.
Egyelőre azt írták, hogy a kiutasítások, elfogások száma nagyjából hasonló a korábbiakhoz, tehát nincsen nagy ugrás, de lehet, hogy mégiscsak lesz ilyen razzia. Mindenesetre úgy látszik, van valamiféle előkészület erre. A Trump-adminisztráció igazságügyminisztériuma közölte, hogy azok a helyi önkormányzati vezetők, például Chicago polgármestere vagy az ő alkalmazottai, akik akadályozni akarják a bevándorlási szabályok kikényszerítését, szintén felelősségre vonhatóak lennének. Mert ez szokott lenni a fő jogi kérdés, hogy bizonyos tagállamok és azokon belül bizonyos városok Sanctuary Citynek, azaz menedéknyújtó városnak definiálják magukat. Ez csak egy félig tisztázott jogi szituáció, hogy mennyire mehet szembe a szövetségi törvényekkel egy tagállam vagy egy város azzal, hogy ő nem kényszeríti ki a bevándorlási törvényeket. Például azt mondja, náluk nem lehet kitoloncolni valakit, aki nem követett el erőszakos bűncselekményt. Valószínűleg ezt fogja Trump tesztelni. Ha mondjuk Chicago továbbra is Sanctuary City-ként próbál működni, akkor a városvezetéssel szemben is elkezdődhet egy jogi eljárás. Az is érdekes, hogy Trump miért pont Chicagót választotta ki.
New York az talán azért esett ki, mert a New York-i polgármesterrel most furcsa mód egészen jó viszonya van Trumpnak. Ugyan demokrata polgármester van, de korrupciós vádak alatt áll, és lehet, hogy arra számít Trumptól kap majd kegyelmet, és ezért egészen kedvezően beszélt az elnökről. Tehát New York-ot ezért nem piszkálja most, így eshetett Chicagóra a választás.
– Nézzünk rá arra a témára, ami minket is közvetlenül érinthet. Ez a vámok kérdése. Azt mondja Trump, hogy februártól 10%-os vámot vet ki Kínával szemben. És 25%-ot Mexikó és Kanada ellen, ami azért sem nagyon értelmezhető, mert itt a határokon átnyúlóan olyan gyártási láncok, kooperációk vannak, hogy egy termék, mire készen lesz, többször is átlépi a határt. Így, ha ezt a törvényt betartják, elképesztően megnőhet ezeknek a cikkeknek az ára Amerikában.
– Egyrészt ezek egyelőre fenyegetőzések, tehát még semmilyen vámot nem valósítottak meg, még rendelet sem született arról, hogy februárban bevezessék, de Trump hangosan beszél erről. Érzésem szerint ezt nyomásgyakorlási eszközként használja, hogy akár a szomszédos, akár más államok politikáját befolyásolja. Jó kérdés, hogy mi lesz, ha ez megvalósul. Ő egyrészt a bevándorlási kérdéssel kapcsolja össze ezeket a lépéseket, tehát ha nem működik vele együtt mondjuk Mexikó, akkor ez része lehet a büntetésnek, illetve az is szerepelt az indoklásban, hogy a szomszédos államokból jön a fentanil és a mindenféle tiltott szerek, azaz a drogcsempészetre hivatkozik Trump elnök.
Tehát az amerikai kontinensen belüli vezető szerepre koncentrál, hogy ezeket az államokat megfegyelmezze, fenyegesse. Ugyanakkor persze pont Trump volt az, aki korábban újratárgyalta és aláírta az Észak-Amerika szabadkereskedelmi megállapodást, a NAFTA-t. Azaz lényegében a saját maga által hozott megállapodást kellene felmondania azért, hogy nyomást gyakoroljon Mexikóra és Kanadára. Meglátjuk, hogy mi lesz. Kínával kapcsolatban is érdekes a helyzet, mert valóban ott ez a 10% hangzott el, de éppen a minap egy tévéinterjúban Trump már arról beszélt, hogy annyira kedvező volt Hszi Csin-pinggel az első telefonbeszélgetése a beiktatását követően, hogy egyelőre nem biztos abban, hogy az Egyesült Államok újabb vámokat akarna bevetni. Egyelőre látszik, hogy erről politikai eszközként gondolkozik, kevésbé vette figyelembe a várható konkrét gazdasági eredményeket. Nyilván nagyon sok tanulmány van arról, hogy ez a kereskedelmet mennyire veti vissza, hogy tulajdonképpen ez egy olyan büntetőadó, amit végül is a saját fogyasztók fognak megfizetni. De a retorikájába jól illeszkedik, hogy ezek az államok fizessenek.
– Európával mi van? Nyilván Trump a NATO-tagállamok magasabb katonai költségvetését próbálja kikényszeríteni, ahogy az első ciklusában is tette. Ez ügyben is használhatja bunkósbotként a vámfenyegetést?
– Itt az olyan részletkérdésekre Trump figyelme nem terjed ki, hogy az Európai Unió nem teljesen ugyanaz, mint a NATO, vannak államok, akik nem NATO-tagok, de EU-tagok, és fordítva is. A vámpolitika uniós hatáskör, azt az európai intézményekkel, a Bizottsággal kell megtárgyalnia. A NATO-ban viselt védelmi kiadások kérdése viszont nem uniós hatáskör, azokról az egyes NATO-tagállamok vezetőivel kell tárgyalnia.
A NATO-ról pedig annyit lehet látni, bár most felvetette, hogy a védelmi kiadásoknak a tagállamokban el kellene érniük a költségvetés 5 százalékát, jelenleg jó ha a 2 százalékot elérik. Furcsa ez az egész megfogalmazás, mert ő folyton úgy beszél erről, mintha ez egy tranzakció lenne, valamiféle befizetés a NATO-ba a tagállamok részéről azért, hogy Amerika védelmet nyújtson. Közben nem erről van szó, hanem arról, hogy minden tagállamnak a saját védelmi kiadásait azért kell növelnie, hogy a közös védelemben együtt részt vegyenek. Nincsen külön NATO-ba való befizetés, hanem a saját védelmi kapacitásaikat erősítik az államok.
– Friss hír, hogy Trump a Kennedy-gyilkosságok és a Martin Luther King-gyilkosság összes eddig még titkos aktáját feloldotta a titkosítás alól. Miért most?
– Az első elnöksége alatt már szóba került ez, és akkor is bejelentette, hogy minden dokumentumot felold a titkosítás alól, de aztán valahogy bizonyos dokumentumok nem kerültek ebbe bele. Eleve van egy olyan törvényi szabályozás, ami alapján a legtöbb dokumentum titkosítását már fel kellett oldani. A Kennedy-gyilkosságról például az iratok nagy részét már meg lehetett ismerni, és eleve volt egy szabályozás, hogy valamikor fel kell oldani a maradékot is. Szerintem ez részben egy szimbolikus dolog, ami arról szól, hogy
Például, hogy a mélyállam miféle összeesküvéseket folytatott Trump ellen. Trump magát is az állami összeesküvések áldozataként mutatta, és ehhez jó analógia lehet a Kennedy-gyilkosság, amivel kapcsolatban szintén sokféle összeesküvés-elmélet terjeng. Nem tudjuk és nem is akarok találgatni, hogy mi van azokban a dokumentumokban, de ha valamit abból lehet úgy tálalni, mintha itt lett volna valami összeesküvés, amit eddig a kormány el akart hallgatni, akkor azt Trump fel fogja a saját retorikájában használni. Ráadásul közben Trump a Kennedy családdal jóval szorosabb kapcsolatba került, legalábbis a fiatalabb Robert Kennedyvel, aki egészségügyi miniszter lesz, még csak jelölt, aztán meglátjuk, hogy beiktatják-e. Neki elég sajátos véleménye van szintén sok mindenről, például az oltásokról, és ő is vevő bizonyos összeesküvés-elméletekre. Az apját is megölték és a nagybátyját is. Tehát részben a Robert Kennedyvel való újdonsült barátságához is kapcsolható ez az intézkedés, szerintem.
– Talán az is egy szempont, hogy tavaly Trump is majdnem merénylet áldozata lett, és így ő magát is be tudja kötni ebbe a láncba szimbolikusan?
– Ez szerintem is benne van, hogy ő magát egyfajta összeesküvés áldozataként akarja beállítani. Egyelőre azt tudjuk, hogy az ő merénylőjénél ha nem is egy őrültről, de valamilyen elég zavaros gondolkodású fiatalról volt szó, nem pedig egy kiterjedt összeesküvésről, de mindegy. Ezt be lehet illeszteni ebbe a sorba.
és így célszerű lehet Kennedyt is ehhez kapcsolni, mert a Kennedy családnak azért van egy imázsa Amerikában.
– Az első hét után látszik, hogy nem lett 24 órán belül béke Ukrajnában, ahogy Trump megígérte. Viszont az is kiderült, hogy Putyint újabb szankciókkal kész sújtani, ha nem ül tárgyalóasztalhoz.
– Nehéz szerintem már látni, hogy ez pontosan hogy fog alakulni. Az biztos, hogy kezdetben azt mondta, nagyon gyorsan megoldja ezt a problémát, de ebből már elég gyorsan visszavettek. Tehát beismerte, hogy azért ez egy komplex politikai probléma, aminek elhúzódhat a megoldása. Azt hiszem, hogy bizonyos folytonosság megvan az amerikai külpolitikában, még akkor is, ha hangsúlyeltolódások lesznek. Bidennek akár elvi alapon barátibb megközelítése volt Ukrajnához.
Kicsit a kezére is játszott a közel-keleti tűzszünet, ami még az elnöksége előtt született, de azért mégiscsak úgy lehet értelmezni, hogy az elnökségéhez kapcsolódott. Tehát ő nyomást akar gyakorolni annak érdekében, hogy ez a konfliktus lezáruljon. Kire tud nyomást gyakorolni? Azért ennyiben ő is a realitások talaján áll, látja, hogy ez a konfliktus akkor ér véget, amikor Oroszország úgy dönt. Mert nem Ukrajna nyomult be Oroszország területére, hanem Oroszország Ukrajnába. Szerintem ezért változott meg a hangnem, de meglátjuk, mivel Trumpra a személyes kommunikációk nagyon nagy hatással vannak. Ahogy Hszi Csin-pinggel való telefonhívása után is megváltozott a véleménye arról, most kell-e azonnali vámokat Kínára kivetni, úgy
Az a kérdés, hogy milyen feltételek mellett születhet meg a békemegállapodás vagy tűzszüneti megállapodás, és ebben szerintem különbség van abban, ahogy mondjuk Biden és Trump kezeli a szituációt. Az se biztos, hogy ebben a fázisban Trump is úgy gondolja, Putyinra kell nyomást gyakorolni. Ez valóban nem az, amire számítottak azok, akik azt gondolták, hogy hirtelen feloldja például a szankciókat.
– Ez eddig öt munkanap volt. Nyilván ezt a tempót nem lehet folytatni, de körülbelül ilyen akcionista, vehemens elnökségre számíthatunk, vagy ez inkább csak egy látványos bevonulás volt?
– Szerintem a valóságshow-k világából érkező Donald Trumpnak van ahhoz érzéke, hogy megkoreografálja, hogyan kell látványosan belépni a politikai színtérre. Sok kérdésben, Grönlandtól Panamán keresztül azt érzem, hogy a Trump-féle tárgyalási stílus az az, hogy először csapjunk oda egy nagyot szóban, és aztán majd beszélgessünk róla. Először csináljuk a legdurvábbat, és abból vegyünk vissza. Én továbbra is arra számítok, hogy ez egy hullámvasút. Eseménydús elnökség lesz.
