prcikk: Szijjártó Péter: Magyar katonákat küldenének Ukrajnába, Brüsszel pedig összejátszik Kijevvel az olajblokádban | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Szijjártó Péter: Magyar katonákat küldenének Ukrajnába, Brüsszel pedig összejátszik Kijevvel az olajblokádban

A külgyi tárca vezetője szerint egy luxemburgi miniszter ártatlan kérdése buktatta le az ukránokat, mire az uniós főképviselő magyar katonák küldését javasolta. A kormány válaszul vétózza a szankciókat és a segélyt.


Két sokkoló dolog is kiderült a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésen Szijjártó Péter szerint. A külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az egyik meglepő fejlemény, hogy Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője magyar és szlovák katonákat küldene Ukrajnába.

„Kaja Kallas azt akarja, hogy magyar és szlovák katonák menjenek Ukrajnába”

– jelentette ki a tárcavezető egy Facebook-sajtótájékoztatóban.

A másik sokkoló felfedezés szerinte az, hogy „Ukrajna tényleg valóban összejátszik Brüsszel-lel, tényleg valóban összejátszik a von der Leyen vezette európai bizottsággal az olaj szállítások blokkolása tekintetében.”

Szijjártó szerint ez a hétfői napon végérvényesen bebizonyosodott. A miniszter négy pontban foglalta össze a tanácskozás tanulságait:

az európaiak hosszú háborúra készülnek, katonákat akarnak küldeni Ukrajnába, az eddigieknél is jóval több pénzt adnának Kijevnek, Ukrajna uniós tagságát pedig már eldöntött tényként kezelik.

A pénzügyi támogatások kapcsán elmondta, a korábban eldöntött, de Magyarország által blokkolt 90 milliárd euró csupán egy részét fedezi az ukrán igényeknek. Az ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy csak a hadsereg működtetésére 155 milliárd euróra lenne szükségük idén.

Szijjártó egy konkrét esettel támasztotta alá az ukránok és az Európai Bizottság közötti összjátékot. Elmesélte, hogy miután az ukrán külügyminiszter videón „szabotázzsal vádolt” és „abszurd inzultusokat” intézett Magyarország ellen,

a luxemburgi kollégája jóindulatúan megkérdezte, hogy magyar és szlovák szakértők a helyszínen megvizsgálhatnák-e a Barátság kőolajvezeték állapotát. „Mire óriási zavarodottság keletkezett az ukrán oldalon” – idézte fel a miniszter. Ahelyett, hogy igent mondtak volna, az ukrán fél „zavarodott hümmögésbe, őzésbe kezdett”, és végül azt tudta kinyögni, hogy majd utánanéz a lehetőségnek.

Szijjártó szerint ez a „totál lelepleződés” bizonyítja, hogy az ukránok hazudnak a vezeték állapotáról. Ekkor jött Kaja Kallas, aki a miniszter szerint erre még rátett egy lapáttal:

"azt mondta, hogy lehet, hogy nem is a szakértőket kéne küldeni, hanem a magyar és szlovák katonákat ebben a helyzetben.” A külügyminiszter ezt botrányosnak és sokkolónak nevezte, ami „egy nagyon durva háborús fanatizmust” mutat Brüsszelben.

„Az ukránok hazudnak” – szögezte le Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a vezeték műszakilag és fizikailag is teljesen alkalmas a szállításra, amit a szlovák külügyminiszter is megerősített. Mivel szerinte Ukrajna „szórakozik velünk” és „a szuverenitásunkat támadja” az energiaellátás kockáztatásával,

Magyarország nem hajlandó hozzájárulni sem a huszadik szankciós csomaghoz, sem a 90 milliárd eurós hadikölcsönhöz. A kormány mindaddig kitart ezen álláspontja mellett, amíg az ukránok újra nem indítják a kőolajszállítást.

A helyzetet bonyolítja, hogy a Barátság-vezeték leállása után a tengeri útvonalat jelentő Adria-vezetéken keresztül érkezhetne olaj, ám Horvátország jelezte, hogy orosz eredetű kőolajat nem hajlandó továbbítani. Szijjártó szerint azonban vészhelyzet esetén az uniós mentesség ezt lehetővé tenné. A magyar olajtartalék 96 napra elegendő, és a megrendelt, nem orosz tengeri szállítmányok már úton vannak Horvátország felé.

A magyar vétóval kapcsolatban a litván külügyminiszter felvetette, hogy meg kellene változtatni az uniós döntéshozatali mechanizmust, vagy el kellene indítani a hetes cikkely szerinti eljárást, mert „egyetlen ország zsarolja az egész Európai Uniót.” Szijjártó erre úgy reagált, hogy a vétójog feladása a szuverenitás feladását jelentené, és valójában „egy tagállam zsarolja az Európai Uniót, ez Ukrajna”

A miniszter szerint az ukránok nyíltan beavatkoznak a magyar választásokba, mert tudják, hogy a jelenlegi kormány mellett „nincs Ukrajna uniós tagság, nem visszük a magyarok pénzét Ukrajnába, és Magyarország nem megy háborúba.”

Úgy véli, Kijev érdekeit a Tisza Párt képviseli.

A külföldről érkező, az orosz olajról való leválást sürgető tanácsokra pedig azzal vágott vissza, hogy az „azonnali háromszoros rezsinövekedést és ezer forintos benzinárat eredményezne.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor fontos bejelentésre készül péntek reggel
A miniszterelnök reggel fél nyolckor üzenne minden magyarnak a Facebookon. Arról egyelőre nem derült ki semmi, hogy miről szól majd a bejelentése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 09.



Nem sokkal csütörtök este fél tíz után új poszttal jelentkezett Orbán Viktor. „Bréking” - kezdte rejtélyes bejegyzését a miniszterelnök, aki a továbbiakban sem volt ennél bőbeszédűbb:

„Holnap 07:30-kor fontos üzenet minden magyarnak. Kövessétek itt, a Facebook-oldalamon.”

Orbán egy órával előtte arról is közzétett egy bejegyzést, hogy szombaton este a budapesti Szentháromság téren zárja a kampányt Szijjártó Péterrel és Lázár Jánossal közösen. A három politikus vadnyugati öltözékben látható a mellékelt fotón, de hármójuk közül a miniszterelnök viseli a seriffcsillagot:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egyetlen szóval reagált Orbán Viktor a kiszivárgott Putyin-beszélgetésre
Orbán Viktor a Debrecen felé vezető úton, egy benzinkúton minősítette a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésének kiszivárgását. A miniszterelnök szerint az ügy bűncselekmény, a beszélgetés leiratát a héten hozta nyilvánosságra a Bloomberg.


Orbán Viktor egyetlen szóval minősítette a Vlagyimir Putyinnal folytatott, tavaly őszi telefonbeszélgetésének kiszivárgását, amikor csütörtök este a Debrecen felé vezető úton, a görbeházai pihenőnél a Telex kérdezte. A miniszterelnök ugyanitt a 444-nek Donald Trump távjelenlétéről annyit mondott: „De ott volt.”

„Bűncselekmény.”

A miniszterelnök a nyilvánosság előtt reagált arra a tavaly októberi telefonbeszélgetésre, amelynek leirata a héten került nyilvánosságra. A kormányfő Debrecenbe tartva, egy görbeházai pihenőnél állt meg, ahol a kiszivárogtatásról feltett kérdésre válaszolt a fent idézett módon – írta a Telex.

A 444 stábja ugyanitt arról kérdezte, csalódott-e, hogy Donald Trump végül nem jött el személyesen Budapestre, amire Orbán a szimbolikus jelenlétre utalva válaszolt.

A Bloomberg által a hét elején nyilvánosságra hozott leirat szerint Orbán Viktor egy tavaly őszi telefonhívás során egy magyar mesére hivatkozva, a kisegér és az oroszlán történetével biztosította támogatásáról Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A beszélgetésben a magyar miniszterelnök felajánlotta, hogy Budapesten megszervezik az amerikai–orosz tárgyalásokat, és jelezte, hogy „bármiben” szívesen segít Putyinnak.

A telefonleirat nemzetközi vitát is kiváltott, Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en vonta felelősségre Orbán Viktort, ami nyilvános szóváltáshoz vezetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lélegeztetett beteggel állítottak meg egy mentőt az amerikai alelnök konvoja miatt
Az amerikai alelnök, JD Vance konvoja miatt percekre feltartóztattak egy mentőt Budapesten, amelyben a rendőrségi rádióforgalmazás szerint lélegeztetett beteg utazott. Az Országos Mentőszolgálat ezzel szemben azt közölte, a beteg stabil állapotban volt, és nem szorult lélegeztetésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 09.



Percekig vesztegelt egy mentőautó Budapesten az amerikai alelnök, JD Vance konvoja miatt, miközben a rendőrségi rádióforgalmazás szerint egy lélegeztetett beteget szállított – számolt be róla az RTL Híradó egy szemtanú által készített felvételek alapján. Az Országos Mentőszolgálat szerint azonban a beteg stabil állapotban volt, és nem szorult lélegeztetésre.

Az eset kedden, nem sokkal délután négy óra után történt, amikor JD Vance az MTK Sportparkba tartott, hogy beszédet mondjon és kiálljon Orbán Viktor mellett. A konvoj útvonalát a rendőrök hermetikusan lezárták, ekkor érkezett a Városligeti fasor felől egy szirénázó mentő.

„Ekkor vettem elő a telefonomat, mert mi sem értettük, mi történik, és miért állította meg a rendőr a mentőautót” – mesélte a csatornának a felvétel készítője, aki felháborítónak tartotta a látottakat.

A mentőautó a rendőri jelzésre visszafordult, de a dráma ezzel nem ért véget. A szemtanú egy perccel később a helyszínt biztosító rendőr rádióján hallotta, ahogy a mentő áthaladási engedélyt kér a Bajza utca és az Andrássy út sarkánál. A rádiózás szerint a mentőben egy beteget lélegeztettek, de a kérésre az a válasz érkezett, hogy nem mehetnek át. Néhány perccel később, a konvoj elhaladása után újra szóba került a jármű a rendőrségi rádióban:

„Mehet az Izabellán is!”

„Mármint ugyanarról a mentőről van szó?”

„Semmi más nem mehet, csak ez a mentő, aki lélegeztet.”

A telefonos felvételek időbélyegzője szerint a mentőnek körülbelül öt percet kellett várakoznia.

Az Országos Mentőszolgálat közleményében egészen más képet festett a helyzetről. Azt írták, egyetlen olyan esetet azonosítottak, ahol egy mentő a zárás miatt „rövid időre” megállni kényszerült.

Szerintük az ülve szállított beteg stabil állapotban volt, lélegeztetésre nem szorult, ezért nem volt szükség a forgalmi zárás feloldására.

Ezzel szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság elismerte a feltartóztatást. Közölték, hogy ilyenkor egy úgynevezett csapatszolgálati törzs hangolja össze a hatóságok munkáját, amelyben a mentők is részt vesznek, így az irányítóknak közvetlenül kellett hallaniuk a lélegeztetett betegről szóló rádiózást. A rendőrség szerint a forgalmat irányító rendőrnek van lehetősége mérlegelni, és ha lehetséges, átengedheti a megkülönböztető jelzést használó járművet, de a kérdéses esetben erre szerintük „már nem volt lehetőség”, ezért kellett a mentőnek várnia.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kurvaanyad1, Password, 1234567: százszámra szivárogtak ki magyar kormányzati jelszavak
A Bellingcat oknyomozó portál tárt fel egy súlyos adatszivárgást, amely közel 800 magyar kormányzati e-mail címet és jelszót érint. A kompromittált adatok között a honvédelmi és a külügyi tárca mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium is szerepel.


Közel 800 magyar kormányzati e-mail-cím és a hozzá tartozó jelszó kering az interneten – írta a Bellingcat oknyomozó portál. A nyílt forrásokon végzett elemzés alapján a kormány 13 minisztériumából 12 érintett, bizonyos esetekben pedig külföldön dolgozó katonai személyzet és köztisztviselők bizalmas adatai is nyilvánosságra kerültek.

A legsúlyosabban az a négy kulcsfontosságú minisztérium volt érintett, amelyek az ország kormányzásáért, védelméért, külügyeiért és pénzügyeiért felelősek. A Pénzügyminisztériumtól 145, a Honvédelmi Minisztériumtól 120, a külügytől 107, a Nemzetgazdasági Minisztériumtól pedig 99 e-mail-cím és jelszó kombinációja került ki.

A kínos jelszavak között szerepelt a „Password”, az „1234567” és az „embassy13hungary” is. A Belügyminisztérium alá tartozó büntetés-végrehajtásnál egy magas rangú tisztviselő az „adolf” jelszót használta.

A versenyt a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik munkatársa nyerte, aki a „Kurvaanyad1” jelszót használta.

Az érintettek között volt egy információbiztonságért felelős magas rangú katonatiszt, a külügyi minisztérium terrorizmusellenes koordinátora, valamint egy olyan alkalmazott, akinek a feladata az ország elleni hibrid fenyegetések azonosítása volt.

Az adatok zöme nem célzott, csúcstechnológiás behatolás, hanem a gyenge digitális higiénia következménye: a munkavállalók a munkahelyi e-mail-címüket használták civil weboldalakon való regisztrációhoz, amelyeket később feltörtek. Ugyanakkor 97 kormányzati gépen jelszólopó kártevő nyomait is azonosították.

„Világos a most napvilágra került adatszivárgásokból, hogy a kormányzati szervek nem vették elég komolyan az adatbiztonságot” – mondta Dull Szabolcs politikai elemző a Bellingcatnek.

A szakértők szerint a rendszerszintű védelem hiányosságaira utalhat a probléma. „Többtényezős hitelesítés nélkül a rendszerek lényegesen sérülékenyebbek a megszokott támadási módszerekkel szemben, mint a phishing vagy a hitelesítési adatok tömeges próbálgatása” – fejtette ki Bárdos Kata Kincső kiberbiztonsági szakértő.

A Bellingcat megkereste a kormányzati szóvivőt és a Miniszterelnöki Kabinetirodát, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ. A mostani eset nem előzmény nélküli: 2022-ben a Direkt36 írta meg, hogy az orosz titkosszolgálatok hozzáfértek a külügy számítógépes hálózatához. A minisztérium akkor „kampányhazugságnak” nevezte az értesülést. Később a 444 nyilvánosságra hozott egy, az Alkotmányvédelmi Hivataltól a külügynek küldött levelet, amely több ezer munkaállomást és 930 szervert „megbízhatatlannak” minősített.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk