Szijjártó Péter: Már úton van az első mentesítőjárat Jordániába a Közel-Keleten rekedt magyarokért
Az első gép Kecskemétről szállt fel, 87 embert hoz haza Jordániából, köztük egy 51 fős zarándokcsoportot is. A Wizz Air is besegít, sűríti az egyik egyiptomi járatát.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon adott helyzetjelentést a Közel-Keleten rekedt magyarokról. Elmondása szerint a térségben sajnos továbbra is rossz a helyzet, éjszaka is folyamatosak voltak a rakéta- és dróntámadások az arab országokkal szemben, ezért komoly légtérzárak és korlátozások vannak érvényben.
„Sok helyre gyakorlatilag lehetetlen és kizárt a repülés. Azonban a mai napon egy mentesítőjáratot tudunk indítani. A gép néhány perce Kecskemétről fel is szállt, hogy aztán Ambanban landoljon, és onnan Jordániából hozzon haza 87 embert, köztük 83 magyar, 2 román, 1 szlovák és 1 kolumbiai állampolgárt”
– közölte Szijjártó, hozzátéve, hogy ők alapvetően olyan utasok, akik korábban Izraelben tartózkodtak, ahol totális légtérzár van, így az országot csak szárazföldön lehet elhagyni.
A miniszter beszámolt arról, hogy egy 51 fős zarándokcsoportnak segítettek Jordánia felé elhagyni Izraelt, rajtuk kívül pedig 31, már Jordániában tartózkodó embert hoznak haza. Mint mondta, a mentesítőjárat csütörtökön is közlekedik Ammanból,
pénteken pedig Sarm es-Sejkből hozzák haza azokat, akik Egyiptom felé tudták elhagyni Izraelt. Azt is tudatta, hogy ezt követően a Wizz Air heti tízre sűríti Sarm es-Sejk-i járatait, így onnan a menetrend szerinti hazautazás is lehetséges lesz.
Egy korábbi videójában a miniszter arról is beszélt, hogy Irán folyamatosan csapásokat mér az arab országokra, drónokkal, ballisztikus és cirkálórakétákkal támadja őket, ezért a légterek többsége továbbra is zárva tart. Elmondta, hogy telefonon egyeztetett az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterével, mivel állítása szerint több mint négyezer magyar tartózkodik Dubajban és Abu-Dzabiban.
Kollégája arról tájékoztatta, hogy a repülőtereiket érő támadások miatt csak nagyon lassan és korlátozottan tudják újranyitni a légterüket és újra üzembe helyezni a repülőtereiket.
Szijjártó Péter közölte, hogy jordániai kollégájával, Ajmán Szafádival is beszélt, akitől azt az ígéretet kapta, hogy a jordán hatóságok minden segítséget megadnak ahhoz, hogy a szerdai és csütörtöki két repatriáló járat haza tudja hozni a Jordániába átkelt magyarokat.
„Folyamatosan tartom a kapcsolatot az arab kollégáimmal, és amint lehetőség van arra, hogy a légtereket használni lehessen, akkor segíteni fogunk mindenkinek továbbra is természetesen abban, hogy minél előbb hazajuthasson”
– foglalta össze a miniszter.
A helyzetet összegezve tehát: a hazajuttatás egyik fő útvonalát jelenleg Jordánia jelenti, ahonnan szerdán és csütörtökön is kormányzati repatriáló járatok indulnak Budapestre. Alternatív útvonalat kínál Egyiptom, ahonnan pénteken Sarm es-Sejkből indul mentesítő gép.
A Wizz Air a kialakult helyzetre reagálva legalább március 7-ig felfüggesztette több közel-keleti járatát, köztük az izraeli, dubaji, abu-dzabi és ammáni útvonalakat.
Ugyanakkor a megnövekedett igények kiszolgálására a Budapest–Sarm es-Sejk járatainak számát heti háromról tízre emeli, hogy ezzel is segítse a térségben rekedt utasok hazatérését.
A térségben február vége óta eszkalálódó izraeli–iráni konfliktus és a kölcsönös válaszcsapások miatt több közel-keleti ország, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein, Kuvait és Jordánia is időszakosan lezárta légterét vagy szigorú korlátozásokat vezetett be.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon adott helyzetjelentést a Közel-Keleten rekedt magyarokról. Elmondása szerint a térségben sajnos továbbra is rossz a helyzet, éjszaka is folyamatosak voltak a rakéta- és dróntámadások az arab országokkal szemben, ezért komoly légtérzárak és korlátozások vannak érvényben.
„Sok helyre gyakorlatilag lehetetlen és kizárt a repülés. Azonban a mai napon egy mentesítőjáratot tudunk indítani. A gép néhány perce Kecskemétről fel is szállt, hogy aztán Ambanban landoljon, és onnan Jordániából hozzon haza 87 embert, köztük 83 magyar, 2 román, 1 szlovák és 1 kolumbiai állampolgárt”
– közölte Szijjártó, hozzátéve, hogy ők alapvetően olyan utasok, akik korábban Izraelben tartózkodtak, ahol totális légtérzár van, így az országot csak szárazföldön lehet elhagyni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Éjszaka szinte az összes közel-keleti országot megtámadta Irán
A konfliktus az ötödik napjába lépett és már a teljes régió lángba borult. A libanoni Hezbollah támadásba lendült Izrael ellen, miközben az Öböl-menti országokra Irán rakétákat lőtt.
Szerda reggelre a Közel-Kelet több országára is kiterjedt a konfliktus, amely már az ötödik napja tart. Izrael „széles körű” csapáshullámot indított Irán ellen, Libanonból halálos áldozatokról érkeztek hírek, a Perzsa-öböl államai pedig rakétákat és drónokat fogtak el.
Az izraeli hadsereg közlése szerint egy új művelet iráni „Baszidzs- és belső biztonsági parancsnoki központokat” célzott. Az iráni állami média az ország több pontjáról, köztük a fővárostól, Teherántól nyugatra fekvő területekről is robbanásokat jelentett.
A CNN által geolokált fotón egy hatalmas, sötét füstoszlop látszik Iszfahán közelében. Eközben Izrael légvédelme az Iránból indított rakéták elfogásán dolgozott.
Északon több, Libanon felől érkező rakétát is észleltek, és a legtöbbet megsemmisítették. Egy egészségügyi beavatkozó csoport „becsapódásról” számolt be a Jeruzsálemhez közeli Beit Semesben, de nem volt egyértelmű, hogy a lövedék rakéta volt-e, vagy egy elfogásból származó törmelék.
A harcok civil áldozatokat is követeltek Libanonban. A fővárostól, Bejrúttól délre fekvő Aramúnban egy légicsapás legalább hat embert ölt meg, míg Baalbekben egy lakóépületet ért találat, ami legalább öt ember halálát okozta. Izrael több mint egy tucat libanoni faluban és városban rendelt el evakuálást, küszöbön álló csapásokra figyelmeztetve.
A feszültség az Öböl-menti államokra is átterjedt.
A katari védelmi minisztérium szerint egy iráni ballisztikus rakéta eltalálta az Al Udeid légibázist, a Közel-Kelet legnagyobb amerikai katonai létesítményét, de nem okozott személyi sérülést.
Szaúd-Arábia két cirkálórakétát és kilenc drónt semmisített meg Al-Harj közelében.
Kuvaitban egy 11 éves kislány halt meg, „amikor repeszek hullottak egy lakóövezetre”. A hadsereg „több ellenséges légi célt” is elfogott, a törmelék egy házra zuhant és sérüléseket okozott.
A konfliktus már a tengeri útvonalakat is érinti: az Egyesült Arab Emírségek partjainál, Fudzsejra közelében egy hajót „ismeretlen lövedék” talált el, de a brit Tengerészeti Kereskedelmi Műveletek szerint a jármű nem szenvedett súlyos károkat - írja a CNN.
Az Egyesült Államok és Izrael februát 28-án csapásokat mért iráni célpontokra, amire Irán regionális rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt. Március 4-ére a konfliktus az egész térségre kiterjedt, miközben a piacok megrendültek és az olaj és gáz ára meredeken emelkedik.
Szerda reggelre a Közel-Kelet több országára is kiterjedt a konfliktus, amely már az ötödik napja tart. Izrael „széles körű” csapáshullámot indított Irán ellen, Libanonból halálos áldozatokról érkeztek hírek, a Perzsa-öböl államai pedig rakétákat és drónokat fogtak el.
Az izraeli hadsereg közlése szerint egy új művelet iráni „Baszidzs- és belső biztonsági parancsnoki központokat” célzott. Az iráni állami média az ország több pontjáról, köztük a fővárostól, Teherántól nyugatra fekvő területekről is robbanásokat jelentett.
A CNN által geolokált fotón egy hatalmas, sötét füstoszlop látszik Iszfahán közelében. Eközben Izrael légvédelme az Iránból indított rakéták elfogásán dolgozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Halálfélelme volt sok embernek, rengetegen sírtak is” – gyalog menekült Ománba a magyar család Dubajból a rakéták elől
Muravölgyi Dániel a medencénél pancsolt a gyerekeivel, amikor a becsapódások hangjára lettek figyelmesek. A pánik közepette a külügy segítségével hoztak sorsfordító döntést, de a határnál váratlan akadályba ütköztek.
Két dörrenés, majd sorozatban érkező rakéták hangja törte meg a medence melletti nyugalmat – egy budapesti család dubaji nyaralása így vált percek alatt rémálommá. A háborús helyzetbe csöppent családapa, Muravölgyi Dániel, állapotos feleségével és két gyermekével végül kalandos és stresszes út után, március 2-án, hétfőn este érkezett haza Budapestre.
A családfő, Muravölgyi Dániel a Blikknek mesélte el, hogy a medencénél értesültek a támadásról.
„A gyerekekkel a medencében pancsikoltunk, amikor két pukkanást hallottunk, aztán folyamatosan jöttek a rakéták. Azonnal felmentünk a szobába, és a televízióból értesültünk arról, hogy Irán rakétatámadást indított Dubaj ellen is. Minden csatornán ez ment.”
Rövidesen egy közeli hotel találatot kapott, a város felett füstfelhő gomolygott, a szálloda aulájában pedig kitört a pánik.
„Halálfélelme volt sok embernek, rengetegen sírtak is, a mi gyerekeinket közben a feleségem nyugtatgatta” – közölte a férfi.
A káosz közepette gyors döntésre volt szükség. Muravölgyi felvette a kapcsolatot a magyar külügyminisztériummal, ahol megkapta a dubaji és az ománi konzulátus telefonszámát. A konzuli munkatársakkal egyeztetve úgy döntöttek, a biztonságosabbnak ítélt Ománba menekülnek át. „Átbeszéltem velük, hogy mi legyen, és abban maradtunk, hogy Omán biztonságosabb: ez az ország a térség Svájca, amellyel szemben Iránnak nem érdemes támadást indítania.” Az első támadás után hat-hét órával már autóban ültek Omán felé.
A 160 kilométeres út a határig félelemben telt, miközben rakéták húztak el az autópálya felett, és a telefonra folyamatosan érkeztek a riasztások. „Én meg mondtam a sofőrnek, hogy ‘Go! Go!’, nehogy megálljon.”
Útközben telefonon egyeztetett Fodor Barnabással, Magyarország ománi nagykövetével, aki jelezte érkezésüket a hatóságoknak. A határátkelő azonban újabb akadályt jelentett. „Amikor odaértünk, közölték velünk, hogy a kocsikat nem engedik át. Mindenkinek ki kellett szállnia, és a csomagjainkkal gyalog mentünk át a határon.” Innen egy busszal jutottak el az ománi fővárosba, Maszkatba.
Maszkatban sikerült jegyet szerezniük egy március 5-i milánói járatra, de a bizonytalanság nem múlt el. „Mindenki azon stresszelt, hogy az ománi repülőteret is bezárják” – jegyezte meg Muravölgyi Dániel. A szállodában töltött éjszaka után újabb riadalom következett: egy hatalmas durranás után sűrű gázolajszag terjengett a levegőben, ami később egy találatot kapott tankerhajó miatt borította be a várost.
A fordulatot Fodor Barnabás telefonhívása hozta másnap reggel. „Azonnal induljunk a repülőtérre, mert egy isztambuli járatra megnyitottak még tizenöt helyet, és akik előbb odaérnek, azok szállhatnak fel a repülőgépre.” A nagykövet autójával jutottak ki a reptérre, ahol szerencséjükre még volt öt jegy.
A hatórás, Szaúd-Arábia felett vezető repülőút után Isztambulból egy budapesti járattal érkeztek haza. Történetük egy epizódja annak a válságnak, amely február 28-a óta tartja fogságban a térséget. Az iráni rakéta- és dróntámadások miatt légiközlekedési káosz alakult ki, több ezer utazó rekedt a repülőtereken. Az Öböl-menti államok szuverenitásuk megsértésének és a nemzetközi jog megsértésének minősítették a támadásokat, míg Irán azzal védekezett, hogy a csapások a térségben lévő amerikai katonai létesítmények ellen irányultak.
Két dörrenés, majd sorozatban érkező rakéták hangja törte meg a medence melletti nyugalmat – egy budapesti család dubaji nyaralása így vált percek alatt rémálommá. A háborús helyzetbe csöppent családapa, Muravölgyi Dániel, állapotos feleségével és két gyermekével végül kalandos és stresszes út után, március 2-án, hétfőn este érkezett haza Budapestre.
A családfő, Muravölgyi Dániel a Blikknek mesélte el, hogy a medencénél értesültek a támadásról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Izrael azt állítja, hogy légicsapást mért az új iráni vezetőt megválasztó testületre, de semmi bővebbet nem árultak el
Az izraeli légierő a Teherántól 160 kilométerre fekvő Kom városában bombázta a Szakértők Gyűlésének épületét. Nem tudni, hogy kiket likvidáltak, ugyanis Irán tagad.
Izrael kedden akkor mérhetett csapást az iráni legfőbb vezetőt megválasztó testület egyik épületére, amikor az éppen az utódlásról döntött – legalábbis ezt állítják izraeli források. A Teherántól mintegy 160 kilométerre délre fekvő Kom városában történt támadásról készült felvételek súlyos károkat mutatnak az épületen. Az akcióra napokkal azután került sor, hogy hivatalosan bejelentették Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének halálát.
„Meg akartuk akadályozni, hogy új legfőbb vezetőt válasszanak” – mondta egy név nélkül nyilatkozó izraeli védelmi tisztviselő az Axiosnak.
Az izraeli hadsereg hivatalos kommunikációja szerint a csapással azt akarták megelőzni, hogy az iráni „hadigépezet hatékony maradjon”, a hatalmi utódlás megzavarása pedig része ennek a stratégiának.
„Ez teljesen precedens nélküli és a nemzetközi jog súlyos megsértése” – közölte Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke még ennél is tovább ment, amikor kijelentette:
„Átléptétek a vörös vonalunkat, és meg kell fizetnetek az árát.”
A Szakértők Gyűléséhez köthető épületet bizonyítottan találat érte, a károk jelentősek. Azt azonban vitatják, hogy a támadás idején valóban zajlott-e ülés az épületben. Míg izraeli és egyes regionális források azt állítják, a csapás a szavazatszámlálás kritikus pillanatában történt, az iráni állami média ezt tagadja. Szerintük egy „régi, kiegészítő” létesítményről van szó, ahol nem tartottak hivatalos üléseket, és az épületet a támadás előtt kiürítették. Hivatalos jelentés áldozatokról egyelőre nem érkezett.
A támadás azért bír rendkívüli jelentőséggel, mert a 88 tagú Szakértők Gyűlése az iráni alkotmányos rend kulcsfontosságú intézménye: ez a testület felelős a mindenkori legfőbb vallási és politikai vezető megválasztásáért és elmozdításáért.
A testület legutóbb 1989-ben, Khomeini ajatollah halála után játszott ilyen szerepet, amikor Ali Hameneit választották meg utódjául. Hamenei halálának bejelentése után egy ideiglenes, háromtagú vezetői tanács vette át az ország irányítását, amíg a Szakértők Gyűlése nem dönt az új vezető személyéről.
Izrael kedden akkor mérhetett csapást az iráni legfőbb vezetőt megválasztó testület egyik épületére, amikor az éppen az utódlásról döntött – legalábbis ezt állítják izraeli források. A Teherántól mintegy 160 kilométerre délre fekvő Kom városában történt támadásról készült felvételek súlyos károkat mutatnak az épületen. Az akcióra napokkal azután került sor, hogy hivatalosan bejelentették Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének halálát.
„Meg akartuk akadályozni, hogy új legfőbb vezetőt válasszanak” – mondta egy név nélkül nyilatkozó izraeli védelmi tisztviselő az Axiosnak.
Az izraeli hadsereg hivatalos kommunikációja szerint a csapással azt akarták megelőzni, hogy az iráni „hadigépezet hatékony maradjon”, a hatalmi utódlás megzavarása pedig része ennek a stratégiának.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szoktak nevetgélni, hogy az ő lányát is ugyanúgy hívják” – a Szőlő utca volt igazgatója gyakran hivatkozott Orbán Viktorra, a kormány szerint nem álltak személyes kapcsolatban
Az RTL Babák című dokumentumfilmje szerint a volt javítóintézeti igazgató lakásában egy újévi üdvözlet is volt Orbán Viktor aláírásával, de a Kormányzati Tájékoztató Központ szerint a Fidesz több tízezer embernek küldött ilyet. Megszólalt a benti felvételek kiszivárogtatója is.
„Mondott konkrét nevet, hogy a legmagasabb politikussal is jóban van” – állítja a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójának egyik áldozata, Lili az RTL kedd este bemutatott, Babák című dokumentumfilmjében. A Telex által szemlézett film nem csupán a Szőlő utcában történt visszaéléseket tárja fel, hanem azt is bemutatja, hogy a gyermekotthonokban rendszerszintű jelenség a szexuális és testi erőszak.
Lili elmondása szerint a volt igazgató még szociális munkásként, 2006-ban hálózta be őt, miután szülei súlyosan elhanyagolták. A férfi később tudományos kutatásnak álcázott szexuális ajánlatokat tett neki, majd hatalmával visszaélve többször is szexuális cselekményekre kényszerítette.
Az áldozat szerint mindig a befolyásos, nagy hatalmú ember látszatát keltette; az „Ihi” becenév is azért ragadt rá, mert az az „Isten helyett Isten” rövidítése.
Miután a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója lett, rendszeresen beszélt Lilinek arról, hogy politikusokkal van jóban, sőt, azt állította: „a legmagasabb politikussal is jóban van”.
Amikor az RTL riportere rákérdezett, hogy Orbán Viktorra utalt-e, Lili igennel felelt. „Hát mondta, hogy szoktak nevetgélni, hogy az ő lányát is ugyanúgy hívják, mint az ő örökbe fogadott lányát.” Lili azt is állította, hogy ő vette ki a férfi postaládájából Orbán Viktor újévi képeslapját, amire az igazgató úgy reagált: „a barátja küldte neki”.
Az RTL megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt közölte, hogy a volt igazgató és Orbán Viktor között „személyes kapcsolat nem volt”, és „a Fidesz az ünnepek alkalmával több tízezer embernek küld üdvözlőlapot”.
A filmben megszólal egy másik áldozat, Ádám is, akit már a Szőlő utcai intézet igazgatójaként zaklatott. A férfi elmondta: az intézmény korábbi vezetője tudott arról, hogy gyerekként szexuálisan bántalmazták, és miután ezzel kapcsolatban kezdetben nyugtatgatta, később pontosan ugyanazt tette vele.
Az aktusokért cserébe ruhákat és rózsafüzért kapott tőle.
A dokumentumfilm legmegdöbbentőbb állításai egy merevlemezhez kötődnek. Lili elmondta, hogy a volt igazgató még 2018-ban, egy ellene indult rendőrségi nyomozás idején bízta rá a bántalmazásokról készült videókat tartalmazó adathordozót, hogy semmisítse meg. A nyomozás akkor sikertelenül zárult, a felvételek azonban Lilinél maradtak. A volt igazgató 2025. májusi letartóztatása után, július 16-án adta át a merevlemezt a Nemzeti Nyomozó Irodának.
Az anyagon szerepelt az a felvétel is, amelyen a férfit váltó megbízott főigazgató brutálisan bántalmaz egy fiút.
Lili szerint a hatóságoknál tehát már nyáron ott voltak a bizonyítékok, ezért is sokkolta, hogy az új intézményvezető egészen december elejéig, a videó nyilvánosságra kerüléséig az intézet élén maradhatott.
Az RTL filmje a Szőlő utcai eseményeken túlmutatva a gyermekvédelem rendszerszintű problémáira is rávilágít. Ennek kapcsán felidézik a bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekményeket és az azt eltussolni próbáló kegyelmi ügyet, amely Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter lemondásához vezetett.
A két fő történetszálat, a javítóintézeti és a gyermekotthoni bántalmazásokat a Szőlő utcai intézet oktatási veztőjének személye köti össze, aki később pedig a fóti gyermekotthon igazgatója lett. Februárban azért függesztették fel, mert a gyanú szerint megvert egy gyereket, aki kórházba is került. A film szerint ugyanazt a fiatalt bántalmazta, akit korábban egy videó tanúsága szerint egy nevelő fojtogatott.
A Babák az RTL streamingplatformján tekinthető meg.
„Mondott konkrét nevet, hogy a legmagasabb politikussal is jóban van” – állítja a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójának egyik áldozata, Lili az RTL kedd este bemutatott, Babák című dokumentumfilmjében. A Telex által szemlézett film nem csupán a Szőlő utcában történt visszaéléseket tárja fel, hanem azt is bemutatja, hogy a gyermekotthonokban rendszerszintű jelenség a szexuális és testi erőszak.
Lili elmondása szerint a volt igazgató még szociális munkásként, 2006-ban hálózta be őt, miután szülei súlyosan elhanyagolták. A férfi később tudományos kutatásnak álcázott szexuális ajánlatokat tett neki, majd hatalmával visszaélve többször is szexuális cselekményekre kényszerítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
