Egy, a koronavírus delta törzséről készült friss szerbiai kutatás két tényt erősített meg. Először is azt, hogy az oltottak is megbetegszenek. Azonban, ahogyan ezt a kutatási eredményekben kifejtik, az oltottak és oltatlanok között óriási a különbség a kórházba és az intenzív osztályra kerülők számát illetően – számol be a szerb Blic alapján a Szabad Magyar Szó.

A 145 ezer megfigyelt eset messze meghaladja a reprezentativitás mércéjét, így az eredmények mérvadónak tekinthetők, Szerbia egészére vonatkozóan. A delta törzzsel fertőződött esetek vizsgálata június 1-jén kezdődött, addigra a 145 ezres mintából mintegy 25 ezren már átestek a betegségen, a fennmaradó 120 ezer emberből pedig körülbelül 75 ezren már felvették a védőoltást (65.639-en ezren két dózist, 9381-en pedig egy dózist), azaz 45 ezer oltatlan személy volt a mintában.

Arra is lett válasz, mennyien fertőződtek meg az egyes oltások után:

• a Pfizert felvevők az összes oltottból megfertőződöttek 6,8 százalékát teszik ki,
• az AstraZenecát kapók a 8,3 százalékát,
• a Szputnyik V-vel oltottak a 13,6 százalékát,
• a Sinopharm oltását kapók pedig a 71,4 százalékát

A kutatás legdrasztikusabb eredményeit kétségkívül a kórházba kerülő betegek száma szemlélteti, ugyanis míg az oltatlan és koronavírussal megfertőződött betegek 75,2 százaléka került kórházi kezelésre, addig az oltottaknál ez az arány 24,8 százalék volt.

Az oltott és kórházba került páciensek között az AstraZenecát felvevők aránya a legalacsonyabb.

A Kagujevaci Egészségügyi Központ kutatását a helyi orvostudományi kar professzora, Dr. Dejan Baskić vezeti, aki a Blicnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a védőoltás vitathatatlanul véd a súlyos klinikai kép kialakulásától.

Sűrűsödhetnek az áramszünetek a következő időszakban Budapest egyes részein illetve a főváros környékén – ismertette az ELMŰ-től kapott információt a Portfolio.hu több olvasója.

A cég által küldött e-mailben az áll:

Hozzáteszik azt is, hogy több munkálatot meg tudnak oldani az áramszolgáltatás szüneteltetése nélkül is, néhánynál azonban elengedhetetlen a kikapcsolás. Ilyenek például az oszlopcsere, a transzformátor állomások építése vagy karbantartása, vagy a feszültségingadozás helyreállítása.

Közlik továbbá azt is, hogy a cég áramszünetkövető internetes oldalán mindenki egyszerűen nyomon követheti a leállásokat. Ezen kívül a társaság online ügyfélszolgálatán pár perc alatt be lehet állítani, hogy elektronikus levelet kapjon az ügyfél minden tervezett áramszünet esetén, amit 15 nappal a tervezett munka előtt kiküldenek.

Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogy milyen lehetőségek biztosítottak az ország egyes részei az ott élőknek.

A vizsgálat során az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a bűnözés, a munkaerőpiac, a vásárlási lehetőségek és a lakóingatlanok megfizethetősége alapjén számolták ki a pontszámokat, ami a rangsort adta ki – derült ki a Magyar Bankholding Nyrt. közleményéből.

1. Budapest

2. Pilisvörösvár és környéke

3. Veszprém és környéke

4. Debrecen és környéke

5. a Bólyi járás

6. a Mórahalmi járás

7. Érd

8. Kisbér

9. Pécsvárad

10. Tata és környéke

A kisebb járások az alacsony bűnözésszám és a jobb megfizethetőség miatt kerülhetek a rangsorban előkelő helyre.

A nagyobb városok és környékeik inkább az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a vásárlási lehetőségek és a munkaerőpiac terén elért magasabb pontszámuknak köszönhetik a jobb helyezésüket.

Itt újonnan került be az első tízbe Mórahalom, Érd, Kisbér és Pécsvárad környéke.

A szakértők összeállították a megyeszékelyek egymáshoz képesti élhetőségi rangsorát is, amelyet ezúttal is a főváros vezet.

1. Budapest

2. Veszprém (78,9 pont)

3. Győr (68,9 pont)

4. Debrecen (60,4 pont)

5. Székesfehérvár (60,3 pont)

6. Szekszárd (59,9),

7. Pécs (58,9),

8. Szombathely (58,4)

9. Zalaegerszeg (57,2)

10. Kaposvár (55,3)

A tavalyi évhez képest jelentősen nagyot ugrott előre Debrecen, aki a 12. helyről lépett előre a 4. helyre.

Az egészségügyi mutató Szekszárdon, Pécsen és Veszprémben a legjobb. A legbiztonságosabb városnak Debrecen bizonyult, amit Veszprém és Zalaegerszeg követ. A legmegfizethetőbb város Salgótarján lett a szakértők által vizsgált szempontok alapján.

Ki kell bírni a próbatételeket és „épségben át kell vinnünk hazánkat a túlsó partra, egymásba kapaszkodva és bízva az Úristenben, nem az áradatra, hanem mindig a partra figyelve” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten.

A megújult dunamelléki püspöki székház, református teológia és újjáépített kollégium átadása alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten a kormányfő kiemelte: ahol nagy a szükség, közel a segítség, és ez így volt azon a szörnyű napon is, amikor bejárták a Ráday kollégium kiégett folyosóit. De már akkor ott volt a remény is, mert a tragédia másnapján azonnal megindult az adakozás, és alig telt el pár nap, több millió forint gyűlt össze a munkálatokra és a kollégisták megsegítésére – idézte fel.

A miniszterelnök szerint a cél, amelyet a reformátorok adtak, „nemcsak a hitben, hanem a magyarságunkban való megmaradás parancsa is”. Ezért nem volt kérdés, hogy az állam, illetve a kormány a magyar reformátusok mellé áll a bajban, hiszen ezért nemzeti a kormány. Több ez, mint kötelesség, inkább törlesztés, mert sok mindent kaptak a kollégiumtól, mióta megnyitotta a kapuit – emlékeztetett.

Úgy vélte, ami a Ráday kollégiumban történt, az a nemzet javára vált. Református lelkészek nemzedékei indultak el innen, szolgálták becsülettel Magyarországot, vitték magukkal hitüket, tudásukat, önérzetüket és magyar mivoltukat, elfogadták a nehéz próbatételt és Isten csodát tett általuk – fogalmazott.

Azt mondta, Magyarország pedig újra és újra erőt kapott az újrakezdéshez, a megújuláshoz, a rombolás utáni országépítéshez. Erre a megújuló erőre, amely a református identitás lényegét jelenti, ma legalább akkora szükség van, mint a második világégés vagy a kommunista rendszer bukása után volt – vélekedett.

Orbán Viktor a mostani próbatételek között említette a háborút, az éhínséget és a járványokat.

Kijelentette: ki kell állni és meg kell harcolni az igazunkért, „egyenként és nemzetként egyaránt”. A nehézségek most igencsak nagyok, de ahol az ember ereje elfogy, ott „mindig kipótolja a kegyelem” – mutatott rá.

A kormányfő hangsúlyozta: bármilyen sötétek a felhők, bármilyen magasra csapnak a hullámok, és bármilyen legyőzhetetlennek tűnnek az akadályok, csak a zsoltár szavára kell hallgatni: bízzatok!

A tárcavezető azt írta: a reaktortartályok lényegében az atomerőmű szívét képezik, ugyanis ezekben zajlik majd le az a szabályozott láncreakció, amely az energiát biztosítja a működés során.

– jelezte a tárcavezető bejegyzésében.