Egy, a koronavírus delta törzséről készült friss szerbiai kutatás két tényt erősített meg. Először is azt, hogy az oltottak is megbetegszenek. Azonban, ahogyan ezt a kutatási eredményekben kifejtik, az oltottak és oltatlanok között óriási a különbség a kórházba és az intenzív osztályra kerülők számát illetően – számol be a szerb Blic alapján a Szabad Magyar Szó.
A 145 ezer megfigyelt eset messze meghaladja a reprezentativitás mércéjét, így az eredmények mérvadónak tekinthetők, Szerbia egészére vonatkozóan. A delta törzzsel fertőződött esetek vizsgálata június 1-jén kezdődött, addigra a 145 ezres mintából mintegy 25 ezren már átestek a betegségen, a fennmaradó 120 ezer emberből pedig körülbelül 75 ezren már felvették a védőoltást (65.639-en ezren két dózist, 9381-en pedig egy dózist), azaz 45 ezer oltatlan személy volt a mintában.
A kutatás során megállapították, hogy a vizsgált időszakban az újonnan fertőzöttek 33,2 százaléka volt oltott, míg 66,8 százalékuk nem vett fel védőoltást.
Arra is lett válasz, mennyien fertőződtek meg az egyes oltások után:
a Pfizert felvevők az összes oltottból megfertőződöttek 6,8 százalékát teszik ki,
az AstraZenecát kapók a 8,3 százalékát,
a Szputnyik V-vel oltottak a 13,6 százalékát,
a Sinopharm oltását kapók pedig a 71,4 százalékát
A kutatás legdrasztikusabb eredményeit kétségkívül a kórházba kerülő betegek száma szemlélteti, ugyanis míg az oltatlan és koronavírussal megfertőződött betegek 75,2 százaléka került kórházi kezelésre, addig az oltottaknál ez az arány 24,8 százalék volt.
Még szembetűnőbb az arány az intenzív osztályra és lélegeztetőgépre kerülők esetében, hiszen 2 oltott személyre 33 oltatlan jut ezek vonatkozásában.
Az oltott és kórházba került páciensek között az AstraZenecát felvevők aránya a legalacsonyabb.
A Kagujevaci Egészségügyi Központ kutatását a helyi orvostudományi kar professzora, Dr. Dejan Baskić vezeti, aki a Blicnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a védőoltás vitathatatlanul véd a súlyos klinikai kép kialakulásától.
Egy, a koronavírus delta törzséről készült friss szerbiai kutatás két tényt erősített meg. Először is azt, hogy az oltottak is megbetegszenek. Azonban, ahogyan ezt a kutatási eredményekben kifejtik, az oltottak és oltatlanok között óriási a különbség a kórházba és az intenzív osztályra kerülők számát illetően – számol be a szerb Blic alapján a Szabad Magyar Szó.
A 145 ezer megfigyelt eset messze meghaladja a reprezentativitás mércéjét, így az eredmények mérvadónak tekinthetők, Szerbia egészére vonatkozóan. A delta törzzsel fertőződött esetek vizsgálata június 1-jén kezdődött, addigra a 145 ezres mintából mintegy 25 ezren már átestek a betegségen, a fennmaradó 120 ezer emberből pedig körülbelül 75 ezren már felvették a védőoltást (65.639-en ezren két dózist, 9381-en pedig egy dózist), azaz 45 ezer oltatlan személy volt a mintában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ez volt Ferenc pápa utolsó üzenete: Semmilyen béke nem lehetséges ott, ahol nincsen vallásszabadság, vagy ahol nincsen gondolat- és szólásszabadság
Ferenc pápa húsvéti üzenetének központi témája szokás szerint a béke volt. Úgy vélte, a világ számos részét sújtó háborúk mögött az embereknek az a döntése áll, hogy az élet helyett a halált választják.
Ferenc pápa utolsó üzenetét a minap, húsvétra tették közzé a Vatikánban.
Elítélte a családon belüli erőszakot is, amely elsősorban a nőket és gyermekeket sújtja, az idősek és a betegek tehernek tekintését, valamint a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetést. Az egyházfő a másik ember iránti bizalom felélesztését szorgalmazta azok esetében is - "miután mindannyian Isten gyermekei vagyunk" -, akik "messzi földről érkeztek tőlünk eltérő szokásokkal, életvitellel".
A pápa beszédében számba vette a világ háború sújtotta térségeit, és az első helyre a Szentföldet helyezte. Kifejezte együttérzését a palesztin és az izraeli néppel, valamint a térségben élő keresztényekkel szenvedéseik miatt.
Hangsúlyozta, hogy "ez a borzalmas konfliktus" továbbra is halált és pusztítást hoz, drámai és méltatlan humanitárius helyzetet teremt. Sürgette tűzszünet megkötését és betartását, a terroristák által fogva tartott túszok szabadon engedését, valamint azoknak az embereknek a segítését, akik "éheznek, és békés jövőre vágynak".
De kifejezte aggodalmát a szerinte az egész világon egyre erősebb antiszemitizmus miatt is.
Megemlékezett a libanoni és szíriai keresztény közösségekről: arra buzdította az egyházat, hogy kövesse figyelemmel és imával a szeretett Közel-Kelet keresztényeinek sorsát.
Beszélt a háborús helyzet miatt a világ legrégebb óta tartó humanitárius válságát elszenvedő Jemenről is.
Ferenc pápa a feltámadt Krisztus közbenjárását kérte, hogy húsvéti adományként békét teremtsen a mártír Ukrajnában, és bátorítson minden felet az erőfeszítések folytatására egy igazságos és tartós béke érdekében.
Végleges békemegállapodást szorgalmazott Örményország és Azerbajdzsán között, megbékélést a Nyugat-Balkánon, arra kérve a politikai szereplőket, hogy a feszültségek és a válságok elkerülésén dolgozzanak. Szorgalmazta az egész térségben a veszélyes és destabilizáló helyzetek elhárítását.
A pápa békét és vigaszt sürgetett az erőszak és háborúk által megsebzett afrikai népeknek is, megnevezve a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Szudánt, Dél-Szudánt, a Száhel-övezetet, Afrika szarvát és a Nagy-tavak térségét. Kiemelte az ott élő keresztényeket, akik nem gyakorolhatják szabadon vallásukat. Említette a fegyveres konfliktus és nemrég földrengés sújtotta Mianmart is.
"Semmilyen béke nem lehetséges ott, ahol nincsen vallásszabadság, vagy ahol nincsen gondolat- és szólásszabadság, és tisztelet mások véleménye iránt"
- hangsúlyozta.
Felhívást intézett a politikai felelősökhöz: ne engedjenek a bezárkózást ösztönző félelmeknek, ehelyett a rendelkezésre álló forrásokkal a fejlődést szolgálják: "ezek (a források) a béke fegyverei, amelyek a jövőt építik, nem pedig halált hoznak."
Sürgette azoknak az akadályoknak a felszámolását, amelyek megosztottságot okoznak az emberek és a népek között, sürgette egymás segítését, kölcsönös szolidaritást, az egyén fejlődését, emberséget mindennapjainkban.
Megjegyezte: a védtelen civileket magukkal sodró kegyetlen konfliktusok közepette, amelyekben iskolákat, kórházakat, humanitárius dolgozókat ér támadás, "nem engedhetjük meg magunknak, hogy elfelejtsük: nem egy "objektumot" találnak el, hanem lélekkel és méltósággal bíró embereket".
Ferenc pápa üzenete végén a jubileumi szentévre hivatkozva a háborús és politikai foglyok szabadon engedését szorgalmazta.
Az ünnepi misén a Szent Péter-bazilika előtti szabadtéri oltárnál két erdélyi diakónus is szolgált, Márton Ottó és Sándor Simon. A kórus tagjai pedig a római Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatói voltak.
Ferenc pápa utolsó üzenetét a minap, húsvétra tették közzé a Vatikánban.
Elítélte a családon belüli erőszakot is, amely elsősorban a nőket és gyermekeket sújtja, az idősek és a betegek tehernek tekintését, valamint a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetést. Az egyházfő a másik ember iránti bizalom felélesztését szorgalmazta azok esetében is - "miután mindannyian Isten gyermekei vagyunk" -, akik "messzi földről érkeztek tőlünk eltérő szokásokkal, életvitellel".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Reggel fél nyolc körül halt meg a pápa, aki hosszú ideje betegeskedett, az utóbbi hónapokban életmentő beavatkozást is végrehajtottak rajta. Ő volt az első pápa Amerikáról és egyúttal a déli féltekéről is. Ő volt az első jezsuita, akit Szent Péter trónjára választottak.
Ferenc pápa hétfő reggel meghalt – jelentette be Kevin Ferrell bíboros, a Vatikán képviseletében.
"Ma reggel 7:35-kor Róma püspöke, Ferenc visszatért az Atya otthonába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte" - közölte Farrell.
„Arra tanított bennünket, hogy hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg az evangélium értékeit, különösen a legszegényebbek és leginkább marginalizáltak iránt.”
„Óriási hálával az Úr Jézus igaz tanítványaként mutatott példájáért, ajánljuk Ferenc pápa lelkét Isten végtelen, irgalmas szeretetéhez.”
Ő volt az első pápa Amerikáról és egyúttal a déli féltekéről is. A szíriai születésű III. Gergely 741-es halála óta nem volt Rómának nem európai püspöke.
Ő volt az első jezsuita, akit Szent Péter trónjára választottak – Róma történelmileg gyanakodva tekintett a jezsuitákra.
Ferenc elődje, XVI. Benedek volt az első pápa, aki csaknem 600 év után önként vonult nyugdíjba, és csaknem egy évtizeden át a Vatikán két pápának adott otthont.
Ferenc pápa hétfő reggel meghalt – jelentette be Kevin Ferrell bíboros, a Vatikán képviseletében.
"Ma reggel 7:35-kor Róma püspöke, Ferenc visszatért az Atya otthonába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte" - közölte Farrell.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így búcsúznak a pápától a politikusok: Macron szerint Ferenc pápa mindig is a legsebezhetőbbek és a legsérülékenyebbek oldalán állt
Egymás után emlékeznek meg a 88 éves korában elhunyt Ferenc pápáról a világ vezető politikusai. Emmanuel Macron francia elnök szerint a katolikus egyház feje a több igazságosságért harcolt.
Emmanuel Macron francia elnök az elsők között emlékezett meg a 88 éves korában elhunyt egyházfőről. Macron szerint Ferenc pápa „mindig is a legsebezhetőbbek és a legsérülékenyebbek oldalán állt, és több igazságosságért harcolt. A francia államfő a „legőszintébb részvétét fejezte ki a világ katolikusainak” Ferenc halála után, aki szerinte a „testvéri emberiség” mellett állt ki, írja a BBC.
Dick Schoof holland miniszterelnök szerint „Ferenc pápa minden tekintetben a nép embere volt”. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke azt mondta: „a pápa mosolya emberek millióit ragadta meg világszerte”. Karin Keller-Sutter svájci elnök szerint Ferenc pápa „nagy lelki vezető, a béke fáradhatatlan szószólója" volt, John Swinney skót miniszterelnök pedig úgy fogalmazott: a béke, a tolerancia és a megbékélés hangja volt Ferenc.
Emmanuel Macron francia elnök az elsők között emlékezett meg a 88 éves korában elhunyt egyházfőről. Macron szerint Ferenc pápa „mindig is a legsebezhetőbbek és a legsérülékenyebbek oldalán állt, és több igazságosságért harcolt. A francia államfő a „legőszintébb részvétét fejezte ki a világ katolikusainak” Ferenc halála után, aki szerinte a „testvéri emberiség” mellett állt ki, írja a BBC.
Dick Schoof holland miniszterelnök szerint „Ferenc pápa minden tekintetben a nép embere volt”. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke azt mondta: „a pápa mosolya emberek millióit ragadta meg világszerte”. Karin Keller-Sutter svájci elnök szerint Ferenc pápa „nagy lelki vezető, a béke fáradhatatlan szószólója" volt, John Swinney skót miniszterelnök pedig úgy fogalmazott: a béke, a tolerancia és a megbékélés hangja volt Ferenc.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ferenc pápa utolsó kívánsága: azt kérte, hogy a Vatikánon kívül temessék el
A 88 évesen elhunyt egyházfő a Santa Maria Maggiore Bazilikában szeretett volna örök nyugalomra térni. Azt kérte, ne legyen sem ravatal, sem pompás búcsúztatás.
A 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa már korábban nyilvánosan beszélt arról, hogyan képzeli el a saját temetését. Egy 2023-as interjúban elmondta, hogy nem a Szent Péter-bazilikában szeretne nyugodni, hanem a római Santa Maria Maggiore Bazilikában. Az egyházfőt szoros kapcsolat fűzte ehhez a helyhez, ahol a város védelmezőjének tartott Szűz Mária-ikont is őrzik. Ferenc pápa e szentkép előtt imádkozott minden útja előtt és után.
A Santa Maria Maggiore-bazilikában eddig öt pápát temettek el: V. Piust, V. Sixtust, XIII. Kelemet, V. Pált és IX. Kelemet. Ferenc pápa utoljára a húsvétvasárnapi Urbi et Orbi áldáskor jelent meg ebben a templomban.
Az egyházfő temetési kívánságairól is írt a Remény című, idén megjelent könyvében. Eredetileg azt szerette volna, ha a könyv csak halála után jelenik meg, de a 2025-ös szentév miatt végül előbb adták ki.
„Abba a terembe költözöm, ahol most a kandelábereket tartják, a Béke Királynője közelében, akitől mindig segítséget kértem, és aki oly sokszor karolt fel pápaságom alatt”
– fogalmazott a kötetben.
Ferenc pápa azt is elárulta, hogy egyszerű szertartást képzelt el magának.
„Az én temetésem lesz az új ceremónia főpróbája” – mondta. Hozzátette: „Semmi felravatalozás, semmi koporsózási szertartás. Méltósággal történjen a dolog, de csak úgy, mint bármely másik keresztény esetében.”
Azt írta, Istentől csak egy dolgot kért: „Ne fájjon túlságosan.”
A 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa már korábban nyilvánosan beszélt arról, hogyan képzeli el a saját temetését. Egy 2023-as interjúban elmondta, hogy nem a Szent Péter-bazilikában szeretne nyugodni, hanem a római Santa Maria Maggiore Bazilikában. Az egyházfőt szoros kapcsolat fűzte ehhez a helyhez, ahol a város védelmezőjének tartott Szűz Mária-ikont is őrzik. Ferenc pápa e szentkép előtt imádkozott minden útja előtt és után.
A Santa Maria Maggiore-bazilikában eddig öt pápát temettek el: V. Piust, V. Sixtust, XIII. Kelemet, V. Pált és IX. Kelemet. Ferenc pápa utoljára a húsvétvasárnapi Urbi et Orbi áldáskor jelent meg ebben a templomban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
