„Már bárhonnan felvennének műszakvezetőket, 40 ezer forintos órabérrel is, csak működhessen az osztály” – A MOK elnöke a Szent Imre Kórházról
A Szent Imre Kórház sürgősségi osztálya a működésképtelenség szélére sodródott, miután a szakorvosok felálltak, a kórház pedig a hírek szerint már 40 ezer forintos órabérért is keres műszakvezetőket, csak hogy ne álljon le az ellátás. Mindezt a Magyar Orvosi Kamara főtitkára állítja, miközben a hivatalos kommunikáció szerint a betegellátás zavartalan.
Svéd Tamás, a MOK főtitkára a kamara közösségi oldalán hosszú bejegyzésben részletezte a helyzetet, miután nemrég nyilvánosságra került egy levél, amely szerint a sürgősségi szakorvosok felálltak a kórházban, ahol így nem tudnak ügyeletet kiállítani – írta a 24.hu.
Svéd szerint a kórházban a közelmúltban sorra jelentek meg a hírek részlegek alulműködéséről és kórtermek bezárásáról.
– írja a főtitkár.
Ez a MOK szerint oda vezetett, hogy a vezetés anyagi okokra hivatkozva rendre visszadobta az osztályok fejlesztési és eszközigényeit, a túlterhelt és rosszul megfizetett szakdolgozók pedig elfogytak. Bár hivatalosan nem zártak be osztályok, ápolók hiányában egyre több kórterem, sőt, komplett emeletek állnak üresen, és a műtők működése is akadozik. A csökkenő ágyszám miatt a főváros jelentős részét ellátó sürgősségi osztályon feltorlódtak a betegek, akik gyakran a folyosón vagy a lépcsőkön várakoztak, miközben az osztály fejlesztési igényeit – például egy nagyobb fektető kialakítását vagy új műszereket – a menedzsment elutasította.
A helyzet megoldására a kórház más osztályairól, elsősorban a belgyógyászatokról kezdtek orvosokat átvezényelni a sürgősségire. A szabályok szerint műszakot csak sürgősségi vagy aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos vezethet, de amikor ők elfogytak, a szabályokat figyelmen kívül hagyva már más szakterületek orvosait jelölték ki műszakvezetőnek. Ezeket a kirendeléseket a menedzsment ismételt kérések ellenére sem volt hajlandó írásba adni, így az orvosok látszólag önként, a saját, alacsonyabb ügyeleti díjukért vállalták a felelősséget egy idegen szakterületen.
Végül a leggyakrabban átrendelésekkel sújtott osztályok ultimátumot adtak a kórházvezetésnek. Követelték a sürgősségi helyzetének rendezését, addig is pedig hivatalos kirendelést, biztos intenzíves hátteret, a vállalt műszakok számának maximalizálását és az ügyeleti díjak megemelését. Ennek hiányában egy előre meghatározott időponttól megtagadták a további sürgősségi műszakok vállalását.
A kórházvezetés első válaszai Svéd Tamás szerint „a fenyegetőzés, a leszalámizási taktikák, és megfélemlítési kísérletek” voltak.
Ezt követően a hangnem békülékenyebbre váltott, a vezetés a betegérdekre és a hivatástudatra apellált. „Aztán jöttek az ígéretek is – melyek azonban szinte napról napra módosultak a határnap közeledtével majd átlépésével” – folytatja a MOK főtitkára.
Az egyik megoldási javaslat az volt, hogy a más területről érkező orvosokat hivatalos kirendeléssel, megemelt bérrel, műszakvezető-helyettesi pozícióba helyezik, a hivatalos műszakvezető pedig papíron a mindenkori intenzív osztályos ügyeletes lett volna. Ezt az érintettek nem írták alá, és az intenzíves szakorvosok sem voltak hajlandóak felelősséget vállalni egy másik osztályon, a távollétükben zajló ellátásért. A kórház vezetése ezután megkísérelte a sürgősségi osztályt hivatalosan lemondani, de ezt az Országos Kórházi Főigazgatóság nem engedélyezte.
„Jelenleg patthelyzet van, az osztály új osztályvezetővel, a sajtóban is megjelent, foghíjas beosztással, napról napra odakönyörgött műszakvezetőkkel működik, miközben a hírek szerint már bárhonnan felvennének műszakvezetőket 40 000 forintos órabérrel is, csak működhessen az osztály. Mindeközben hivatalosan a betegellátás zavartalan. A valóságot illetően bátran használjuk a fantáziánkat” – írja Svéd Tamás. A MOK főtitkára szerint az eset rávilágít a magyar egészségügy krónikus alulfinanszírozottságára, a menedzsmentcsapdára az eladósodás és a működőképesség között, az egészségügyi dolgozók kizsigerelésére és a szolgálati jogviszony alatti kényszerítési kísérletekre.
