prcikk: Váratlan fordulat Brazíliában: 90 napra kiengedik a 27 éves börtönbüntetését töltő Bolsonarót | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Váratlan fordulat Brazíliában: 90 napra kiengedik a 27 éves börtönbüntetését töltő Bolsonarót

Alexandre de Moraes bíró a 71 éves politikus megromlott egészségi állapotára hivatkozva engedélyezte az ideiglenes enyhítést. A döntés nem végleges, 90 nap múlva orvosi vizsgálattal értékelik újra a helyzetet.


Jair Bolsonaro volt brazil elnök egészségi okokból 90 napra házi őrizetbe kerülhet, miután a hírek szerint Alexandre de Moraes, a legfelsőbb bíróság bírája jóváhagyta a védői kérelmét – írja a brazil G1 hírportál. A döntés értelmében a 90 napos időszak letelte után felülvizsgálják a volt elnök állapotát, és ennek függvényében döntenek a folytatásról.

A bíró egyértelművé tette, hogy az enyhítés nem végleges.

„Ezen időszak letelte után újraértékelik a humanitárius házi őrizet fenntartásához szükséges feltételek fennállását, szükség esetén orvosi vizsgálat elvégzésével” – tette hozzá.

A döntés hátterében a volt elnök megromlott egészségi állapota állhat. Bolsonarót március elején akut tüdőgyulladással szállították kórházba. A legfelsőbb bíróság már az év elején elrendelte, hogy a 71 éves politikust egy 12 négyzetméteres cellából egy jobban felszerelt, 54 négyzetméteres, saját udvarral is rendelkező részlegbe helyezzék át. A mostani fordulat azért is érdekes, mert Moraes bíró alig néhány hete még elutasította a védelem hasonló kérelmét.

A volt államfő 27 éves börtönbüntetését tölti, amiért a vád szerint 2023-ban erővel akarta megdönteni Luiz Inácio Lula da Silva kormányát.

Bolsonaro egészségi problémái a 2018-as elnökválasztási kampányig nyúlnak vissza, amikor egy merényletben súlyosan megkéselték. Azóta több beavatkozáson esett át: 2025 áprilisában bélműtétet végeztek rajta, nem sokkal korábban sérvvel operálták, 2025 végén pedig napok alatt kétszer is kés alá kellett feküdnie egy makacs csuklási roham miatt.

Via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára: A DK jelöltjei visszalépnek három választókörzetben
A Demokratikus Koalíció Budapesten és Nógrádban is visszaléptet jelölteket a legszorosabbnak ígérkező körzetekben. A párt a lépéssel a Tisza Pártot is hasonló felelősségvállalásra szólította fel.


„Lépjünk előre, a DK példát mutat felelősségből” – írta szerda reggeli bejegyzésében Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, bejelentve, hogy a párt visszalépteti három egyéni képviselőjelöltjét. A döntés azokat a körzeteket érinti, ahol a párt becslése szerint a legkiélezettebb verseny várható az április 12-i választáson.

A bejelentés három választókerületet érint.

Budapest 6. számú választókerületében Komáromi Zoltán lép vissza, ahol a Fidesz részéről Radics Béla, a Tisza Párt képviseletében Velkey György, valamint Hadházy Ákos függetlenként indul. Budapest 8. választókerületében Ternyák Andrást léptetik vissza, ahol a fideszes Tarnai Richárd, a tiszás Virágh Gabriella és Kunhalmi Ágnes méretteti meg magát. Nógrád 1. számú választókerületében Godó Beatrix a visszalépő, itt a Fidesz Becsó Zsoltot, a Tisza Párt pedig Szafkó Zoltánt indítja.

Dobrev Klára egyértelmű üzenetet is megfogalmazott a politikai rivális Tisza Párt felé, a koordináció szükségességére utalva.

„Reméljük a Tisza is hasonló felelősséggel jár el, a labda az ő térfelükön pattog”

– jelentette ki a pártelnök.

A bejelentés egyik eleme, Ternyák András visszalépése már tegnap ismertté vált. A Demokratikus Koalíció ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár az egyéni jelöltjeit visszahívja, mindhárom érintett körzetben továbbra is számít a pártlistára leadott szavazatokra.

A pártelnök a lépést a kormányváltás érdekében tett felelős döntésként értékelte, és köszönetet mondott a visszalépő jelölteknek a „kormányváltásért végezett hatalmas munkájukért”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Mi Hazánk kidobná az ötforintost, Horthy Miklós arca kerülhetne az új ötvenezres bankjegyre
Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke parlamenti kérdésben javasolja a címletstruktúra átalakítását. A párt szerint az infláció miatt a legkisebb érme felesleges, a legnagyobb bankjegy pedig már nem elég.


Az elinflálódott ötforintosok kivezetését és az ötvenezres bankjegyek bevezetését szorgalmazza a Mi Hazánk, számolt be erről Novák Előd, a párt alelnöke és országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán. A javaslatot Varga Mihály jegybankelnöknek küldött parlamenti írásbeli kérdésben is megfogalmazta.

Novák azzal érvel, hogy az 5 forintos érme már a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként többet ér, mint fizetőeszközként.

Szerinte az EU-rekord magyar infláció miatt az érme elértéktelenedett, kivezetése pedig indokolt. Ezzel párhuzamosan

az 50 ezer forintos bankjegy bevezetését is szükségesnek látja az elmúlt 25 év pénzromlása miatt.

Rámutatott, hogy a 20 ezres bankjegy 2001-es forgalomba bocsátásakor annyit ért, mint ma körülbelül 62 ezer forint.

A képviselőnek arra is van ötlete, ki szerepeljen az új bankjegyen:

Kossuth Lajost vagy Horthy Miklóst javasolja.

Utóbbi mellett azzal érvelt, hogy a Horthy-korszak jobban teljesített, mint a rendszerváltás óta eltelt évtizedek. „Bár utolsó kormányzónk munkásságát lehet kritizálni bal- és jobboldalról egyaránt, és jogosan, de a Horthy-korszak 25 évét összehasonlítva a rendszerváltás óta eltelt évtizedekkel: egyértelműen egy fehér lovasszoborért is kiált a fővárosban” – fogalmazott.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy a Magyar Nemzeti Bank aprópénzt von ki a forgalomból. Az 1 és 2 forintos érméket közel húsz éve, 2008. március 1-jén vonták be, ami a jegybank akkori számításai szerint nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményezett.

A Magyar Nemzeti Bank korábban többször is egyértelművé tette, hogy nem tervezi az 50 ezer forintos bankjegy bevezetését.

A jegybank álláspontja szerint a címletstruktúra kialakítása összetett kérdés, amelyet a lakossági fizetési szokások és a teljes készpénzellátási lánc működése határoz meg, nem pusztán az infláció mértéke. Az 5 forintos érme kivezetését sem támogatták, mivel az óriási logisztikai költségekkel járna, hiszen több százmillió darabot kellene visszagyűjteni a forgalomból, és új kerekítési szabályokat kellene bevezetni a kereskedelemben.

Via Magyar Jelen


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Überluxus csicsás nagytárgyaló, 90 milliós parketta” – Hadházy Ákos újabb képeket tett közzé a Nemzeti Bank luxusfelújításáról
A független képviselő újabb részleteket tárt fel a jegybanki költekezésről. A bútorszállítmányok mögött Matolcsy György fiának cége is felbukkanhatott.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felújított székházának luxustárgyalóiról tett közzé újabb posztot a közösségi oldalán. Állítása szerint

van egy „überluxus csicsás nagytárgyaló”, ahol a székek darabja 1,2 millió forint plusz áfa, az egyedi gyártású, intarziás parketta pedig lerakással együtt négyzetméterenként 110 ezer forint plusz áfa, összesen 90 millió forint plusz áfa.

A képviselő emellett említést tesz egy luxus kistárgyalóról, egy „méregdrága” velúr fali kárpitos kistárgyalóról, „puritán” kistárgyalókról fa falborítással és háromszázezres székekkel, valamint üvegfalú modern tárgyalókról. Utóbbiakról azt állítja, hogy 20 centi vastag üvegezéssel, hajlított sarokkal készültek, „ami sokkal drágább”, és szerinte összesen 400 milliót költöttek csak az üvegfalakra.

A székekről a képviselő azt írta, hogy a pontos típusuk nem mindig megállapítható, de szerinte

tudni kell, hogy Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak bútorgyára is van.

Hadházy úgy folytatja, hogy az MNB másik luxusberuházásainál, a Posta palotánál és a balatonakarattyai luxusüdülőnél „bizonyíthatóan tőle vették a bútorokat”. Azt is hozzáteszi: „a 444 által kiperelt árlistában viszont számos olyan szék van, ahol nem jelölik meg a típust, hanem annyit írnak oda, hogy »fejlesztés, családi« – vajon melyik családra gondolhattak?”

Hadházy Ákos posztját azzal zárja, hogy véleménye szerint

Matolcsy több tárgyalót épített a Nemzeti Bankba, mint amennyi a Parlamentben van.

A képviselő azt is állítja, hogy a 105 milliárdos beruházást Matolcsy Ádám egy barátja kivitelezte, a pénz pedig abból a „nyereségből” származott, amelyet az MNB a devizahitelek átváltásakor realizált. Úgy véli, ezt az összeget a költségvetésbe kellett volna befizetni, de ehelyett „luxuspalotákat” építettek belőle, a maradékot pedig „szétlopták Matolcsyék”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
21 Kutatóközpont: A tiszások 98 százaléka azt mondja, biztosan elmegy szavazni
A friss felmérés a Tisza Párt szavazóinak extrém elkötelezettségét mutatja. A győzelmi várakozásokban mért 38-36-os arány azonban a Fidesz-szel szemben hibahatáron belüli.


A Tisza Párt támogatóinak 98 százaléka biztosan elmegy szavazni, és ugyanennyien állítják, hogy Magyar Péter pártjára is fognak szavazni – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megrendelésére készítettek. A kutatás szerint

a válaszadók 83 százaléka biztosra mondja részvételét az április 12-i választáson, ami rekordrészvétel lehetőségét vetíti előre.

A felmérés szerint az ellenzéknek kedvezhet, hogy a 30 év alattiak szavazási hajlandósága szokatlanul magas, az idősekkel megegyező arányban ígérik biztosra a részvételüket.

Bár a kutatás korábban bemutatott pártpreferencia-adata 38-30-as Tisza Párt-vezetést jelzett a teljes népesség körében, a most publikált számok szerint jóval szorosabb az állás, ha az a kérdés, ki nyeri meg a választást. A választók 38 százaléka szerint a Tisza, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást.

Az elemzés szerint sem a Fidesz–KDNP-nek, sem a Tisza Pártnak „nincsenek már igazán tartalékai”, így a kampány utolsó heteiben a meglévő táborok mozgósítása lehet a döntő.

A hibrid adatfelvétellel, március 2. és 6. között, 1200 fő megkérdezésével zajlott, reprezentatív kutatás rávilágít a két nagy politikai tömb közötti különbségekre is.

A Tisza Párt kiemelkedő szavazói elkötelezettsége és a fiatalok magas részvételi hajlandósága egy új politikai erőteret jelezhet.

Ezzel szemben a Fidesz-tábor mozgósítása és a győzelmi várakozásokban mért szoros állás azt mutatja, hogy a kormánypártok bázisa továbbra is erős és magabiztos. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője legutóbb a március 15-i események után beszélt az esélyekről, a mostani adatok pedig az azóta eltelt időszak kampánydinamikájába illeszkednek.

A következő hetekben dőlhet el, hogy a fiatalok magas részvételi szándéka valódi szavazatokban is megmutatkozik-e, és hogy a két nagy politikai erő közül melyik tudja hatékonyabban elvinni támogatóit az urnákhoz. A ma közzétett adatok alapján a verseny szoros, a Tisza-tábor elkötelezettsége pedig a kampány utolsó szakaszának egyik kulcstényezője lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk