HÍREK
A Rovatból

Szél Bernadett: Egyértelmű, hogy zsarolással, garanciák nélkül kényszerítették bele az egyetemeket a modellváltásba

Új dokumentumokat szerzett meg a modellváltás előkészítéséről a független parlamenti képviselő.


Szél Bernadett szerint egyértelműen zsarolással kényszerítették bele az egyetemeket a modellváltásba és semmilyen garanciát sem kaptak a kormánytól, írja a Facebook-oldalán. A független képviselő közérdekű adatkéréssel fordult a pécsi, a szegedi és a Debreceni Egyetemhez, hogy megtudja, milyen információk alapján hozták meg az egyetemek szenátusai a magánegyetemmé válásról szóló döntéseket.

Szél csak a pécsi egyetemtől kapott választ. A Pécsi Tudományegyetem rektora megküldte számára a szenátusi ülésre készült előterjesztést, a modellváltásról szóló tájékoztató anyagot, valamint a szenátusi határozatot.

A képviselő szerint mindezekből arra derült fény, hogy:

  • Nem az egyetemek kezdeményezték a modellváltást. Az egyik dokumentumban az áll: „A fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a Pécsi Tudományegyetem vezetése és karok dékánjai január 8-án tájékoztató megbeszélést folytattak a fenntartó képviselőjével az Egyetem modellváltási folyamatba történő esetleges bekapcsolódásáról.”
  • Iszonyatos tempót diktált Palkovics – írja Szél Bernadett. A minisztérium eredetileg egyetlen hónap alatt akart eljutni a rektorok berendelésétől a törvényig: január 8-án volt az első megbeszélés, február 9-re már a parlamenti előterjesztést tervezték. Ráadásul a január 18-i héten akarták véglegesíteni a kormányelőterjesztést, mielőtt még január végén döntést hozott volna a szenátus.
  • 10 nappal a szenátusi döntés előtt még nem volt kijelölt tárgyaló delegáció az egyetem részéről: „Megfogalmazódtak az Egyetemem belül tárgyaló delegáció kijelölésére irányuló igények. A tárgyalási folyamat még nem ért el olyan fázisba” – áll az egyik dokumentumban.
  • Szél Bernadett szerint semmi nem derül ki a tájékoztató anyagból az olyan alapvető kérdésekről, mint az alapítványi kuratórium összetétele, a rektorválasztás szabályai, vagy a szenátus jogkörei. Garancia semmire nincs, mindent a majdani kuratórium dönt el és az általa elfogadott Alapító Okirat. „Az eddigi tárgyalások szerint” a kuratóriumba a rektor is javasolhat tagot, de ez nem köti a minisztert. Megüresedés esetén a kuratórium többsége dönt az új tagról. A rektorválasztást és a szenátus jogait is majd a kuratórium által elfogadott Alapító Okirat és szmsz szabályozza. Ezek rögzíthetik a Szenátus jelenlegi hatásköreit, de „rendelkezhetnek úgy is”, hogy a fenntartó dönt minden kérdésben, ideértve a rektori pályázatot is. Magyarul lehet, hogy megmaradnak a szenátus jogai, lehet, hogy semmi se marad belőlük – véli Szél.
  • Hasonlóan két végletben mozog a jelenlegi egyetemi struktúra jövője is Szél szerint. „A modellváltás lehetőséget teremt a jelenlegi szervezeti keretek újragondolására, de az alapító döntése szerint meg is maradhat a jelenlegi struktúra. Ennek részletei a tárgyalás későbbi szakaszában kerülnek előtérbe. Az Egyetem Alapító Okirata és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendezi ezeket a kérdéseket.”
  • Arra a kérdésre, hogy mi a garancia az egyetem befolyástól mentes, szabad működésére, az a válasz, hogy az Alaptörvény.
  • Arra a kérdésre, hogy változik-e az állami finanszírozással tanuló hallgatók aránya, az a válasz, hogy „Reményeink szerint minimum az eddigi mértékben elérhetők lesznek továbbra is államilag finanszírozott helyek és lesznek ehhez kapcsolódó hallgatói juttatások is.”
  • A közalkalmazottiból munkaviszonyra váltás garanciái is abban merülnek ki, hogy „a munkaviszony első évében a munkáltatói felmentésre vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók”. Ugyanez a helyzet a jubileumi jutalommal is az első 5 évben.
  • Az egész fenntartóváltás nettó anyagi zsarolással kikényszerített konstrukció — írja Szél. „A modellváltó intézmények esetében (!) 2 lépcsőben 15 + 15 % béremelésre van kormányhatározatban rögzített ígéret.” Emellé jön a képviselő szerint a 15-25 éves stratégiai finanszírozási szerződés az állammal és az 5 éves középtávú finanszírozási szerződés.
  • A szenátusi határozat ugyan több garanciát is kér a kormánytól, de az eredeti szöveghez képest egy módosítottat fogadtak el végül. Az eredeti így hangzott: „Az Egyetem alapító okirata megszövegezésének és módosításának során a kuratórium legyen figyelemmel a Szenátus véleményére.” Ehelyett ez lett a végső: „Az Egyetem alapító okirata megszövegezésének és módosításának során a Rektor a Szenátus által jóváhagyott javaslatokat terjeszti a kuratórium elé.” Szél Bernadett szerint lényegi változás ez: a szenátusi határozat így sehol nem kötelezi a kuratóriumot, hogy a mindent eldöntő Alapító Okirat kidolgozása során vegye figyelembe a javaslataikat.

"Én azt látom, úgy bólintottak rá a még nem ismert összetételű mindenható kuratóriumra, hogy semmilyen garanciát nem kaptak arra, hogy megmaradnak a jogosítványaik, sőt, hogy beleszólhatnak bármilyen döntésbe. Valójában biztos csak az, hogy a miniszter nevezi ki a kuratóriumot, aki majd elfogadja az alapító okiratot, és ha szerencséjük lesz, majd egyes pontokon figyelembe veszik a javaslataikat — vagy nem. Ez az én szememben zsarolással kikényszerített önfeladás, és szégyen, hogy a járvány közepén ezt teszi a kormány a felsőoktatással, az pedig szomorú, hogy ehhez az egyetemeken partnereket talált" — jegyezte meg a képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Új korszak jön a rendőrségnél: több rendőrt az utcára és kevesebb bírságot ígér az új főkapitány
Mecser Tamás, a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi vezetője egy teljesen új szemléletet ígért a parlamenti meghallgatásán. A célja egy olyan testület, ahová a fiatalok toborzás nélkül is szívesen jelentkeznek.


„Nem beszédre van szükség, hanem intézkedésekre” – ezzel a mondattal vázolta fel programját Mecser Tamás országos rendőrfőkapitány-jelölt a szerdai parlamenti meghallgatásán, ahol a Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság 7 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta a kinevezését, számolt be róla a Telex.

A korábbi kormánypártok képviselői egyértelműen a jelölt mellett álltak ki: Simicskó István (KDNP) szerint Mecser „egy nagyon jó választás a főkapitányi posztra”, míg Takács Árpád (Fidesz) úgy fogalmazott: „Tamás egy vérbeli zsaru”. A bizottság tiszás tagjai sem ellenezték a kinevezést, egyedül Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője tartózkodott a szavazáson.

Mecser Tamás egy emberközpontú, a modern világhoz alkalmazkodó és decentralizáltan működő rendőrség képét vázolta fel. Kiemelte a helyi kapitányságok szerepének megerősítését, mivel szerinte „a legtöbb állampolgár a kapitányságokkal találkozik”.

Vidéki tapasztalataira hivatkozva arról beszélt, hogy az aprófalvakban és a városokban is nagyobb rendőri jelenlétre van igény.

Mecser szerint a vezetésnek közelebb kell kerülnie az állományhoz, és véget kell vetni annak a korszaknak, amikor az Országos Rendőr-főkapitányság egyfajta „távoli galaxis volt”.

A konkrét tervei között szerepel a rendőrségi járművek állapotának javítása, egy új képzési rendszer kialakítása, valamint a tömeges bírságolás gyakorlatának felülvizsgálata. Ezzel kapcsolatban megjegyezte:

„Számomra mindig volt egy furcsa üzenete annak, hogy mennyit bírságoltunk”.

A főkapitány kitért a Terrorelhárítási Központ jövőjére is, elmondva, hogy már voltak egyeztetések a szervezet átalakításáról, és a maga részéről nagyra becsüli a TEK-esek képességeit, akikre valamilyen formában szükség van. A határvédelemmel kapcsolatban jelezte, több határvadászt szeretne a rendőrök között látni.

„Ha valami igazán fájt a munka során, ha hatalmi gőggel találkoztam vezető részéről” – mondta a vezetői kultúráról.

Mecser Tamás az állomány helyzetével kapcsolatban kritikusan fogalmazott, mondván, a humánerőforrás-kérdés sokáig nem volt előtérben, ami oda vezetett, hogy „kiöregedett, megöregedett a csapat”, az átlagéletkor pedig megközelítette az ötven évet.

A bűnözéssel szembeni fellépésről pedig kijelentette: „Odacsapni, ahova oda kell”,

amit nemcsak fokozott rendőri jelenléttel, hanem a jogszabályok módosításával is el kell érni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor elárulta, mikor megy a foci-vb-re, és azt is, hogy meddig marad az Egyesült Államokban
A Fidesz elnöke hat napot marad az Egyesült Államokban a tervei szerint. Ez alatt a három legfontosabb meccset tekinti meg a labdarúgó-világbajnokságon.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 17.



Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott szerdán Brüsszelben Orbán Viktor. A Fidesz elnöke először állt külföldi újságírók elé az április választási vereség óta. A politikai témákat követően a 24.hu arról kérdezte, hogy mikor utazik az Egyesült Államokba, ahol már lassan egy hete tart a labdarúgó-világbajnokság.

„Van jegyem, igen. Megyek” – felelte a volt miniszterelnök. Azt is elárulta, hogy a két elődöntőre és a döntőre van belépője.

Ez azt jelenti, hogy július 14-én Dallasban, majd másnap Atlantában nézi meg az elődöntőt. A döntőt július 19-én rendezik New Yorkban.

Amikor az újságíró arról kérdezte Orbánt, hogy a meccsek után marad-e még pihenni az Egyesült Államokban, azt mondta, hogy „hat nap alatt megjárom”.

„Mind a két kezem tele van munkával”

-– zárta a témát Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Europion: Csak minden második fideszes hiszi el Orbán Viktornak, hogy egy év múlva távozik
A friss felmérés szerint a Fidesz-szavazók mindössze 49 százaléka hiszi el, hogy Orbán Viktor egy év múlva valóban átadja a párt vezetését. A teljes népességen belül még nagyobb a szkepticizmus.


A Fidesz-szavazók kevesebb mint fele hiszi csak el Orbán Viktornak, hogy egy év múlva valóban átadja a párt vezetését, és a többség a beígért megújulás jeleit sem látja – derül ki az Europion kedden felvett reprezentatív felméréséből. A HVG számára készült kutatás szerint a párt hétvégi kongresszusa nem győzte meg az embereket arról, hogy a Fidesz valóban a változás útjára lépett.

A megkérdezettek 42 százaléka szerint a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás útjára lépnie, és további 15 százalék szerint is inkább kudarc volt a próbálkozás.

A pártpreferenciák alapján mély a szakadék: míg a Tisza Párt áprilisi szavazóinak 78 százaléka szerint a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás, addig a Fidesz akkori támogatóinak csupán 6 százaléka vélekedik így. Ugyanakkor a fideszeseknek is mindössze 16 százaléka érzi úgy, hogy a párt teljes mértékben elindult a változás felé.

A kongresszuson Orbán Viktor egy évre kért és kapott elnöki felhatalmazást, amit azzal indokolt, hogy jövőre átadná a vezetést a fiatalabb generációnak. A teljes népesség 49 százaléka azonban nem számít arra, hogy ez valóban megtörténik, és csupán 27 százalék hisz az ígéretben. A Fidesz-szavazók körében is alig magasabb, 49 százalékos azok aránya, akik elhiszik neki, hogy egy év múlva hátrébb lép a fiatalok javára.

„Nem ezek az első olyan ügyek a választások óta, amikor azt lehet látni, hogy az áprilisban még a Fideszre szavazók sokkal kritikusabban állnak a volt kormánypárthoz, mint azt a választást megelőző időszakban tapasztalni lehetett” – kommentálta az adatokat Bojár Ábel, az Europion kutatási igazgatója.

A kongresszus alaphangját Magyar Péter adta meg, aki szombaton dokumentumokat mutatott be arról, hogy az Orbán-kormány Vitnyéd közelében tervezett menekülttábort létrehozni, noha ezt a nyilvánosság előtt következetesen tagadta. A felmérés szerint a válaszadók 47 százaléka tartja jelentősnek az ügyet, míg Orbánék magyarázatát, miszerint ez csak egy trükk volt az Európai Unió megtévesztésére, a társadalom relatív többsége (48 százalék) nem tartja hihetőnek. A Fidesz-szavazók 56 százaléka tartja hihetőnek a magyarázatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Fidesz szerint súlyos tévedés a védett üzemanyagár kivezetése
A frakció azt javasolja, hogy a védett üzemanyagár ne szűnjön meg, hanem árplafonként maradjon érvényben. Magyar Péter miniszterelnök szerda este jelentette be, hogy a kormány kezdeményezi a kivezetést.


A Fidesz parlamenti frakciója szerint súlyos tévedés a védett üzemanyagár kivezetése. A képviselőcsoport úgy látja, nincs semmilyen garancia arra, hogy a törékeny világgazdasági helyzetben az üzemanyagár nem emelkedik meg gyorsan újra.

A frakció az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt javasolta, hogy

a védett üzemanyagár intézményét ne vezessék ki, hanem alakítsák át. Azt szeretnék, hogy a most érvényes védett ár árplafonként maradjon meg.

Az ellenzéki frakció szerint a kormány a védett ár kivezetésével újabb választási ígéretet szeg meg. Mint írták: „Magyar Péter 480 forintos benzinárral kampányolt, a jövedéki adó csökkentését ígérte, de most az Orbán-kormány által bevezetett védett árat is megszünteti”.

A közlemény szerint a védett üzemanyagár az elmúlt négy hónapban több millió magyar családot óvott meg jelentős kiadásoktól. A frakció szerint jó hír a magyar családoknak és a magyar gazdaságnak, hogy az olaj hordónkénti világpiaci ára az elmúlt napokban újra 80 dollár környékére süllyedt.

Magyar Péter miniszterelnök szerda este jelentette be, hogy a kormány kezdeményezi a védett üzemanyagár kivezetését. A bejelentés szerint erre azért kerülhet sor, mert a héten várhatóan már 10-15 forinttal a védett ár alá csökken az üzemanyagok ára a töltőállomásokon.

Az előző kormány idén március 10-i hatállyal vezette be az úgynevezett védett árat. A szabályozás szerint a magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező járművek a 95-ös benzint maximum 595 forint/liter, a gázolajat pedig maximum 615 forint/liter áron tankolhatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk