HÍREK
A Rovatból

Szél Bernadett: Egyértelmű, hogy zsarolással, garanciák nélkül kényszerítették bele az egyetemeket a modellváltásba

Új dokumentumokat szerzett meg a modellváltás előkészítéséről a független parlamenti képviselő.


Szél Bernadett szerint egyértelműen zsarolással kényszerítették bele az egyetemeket a modellváltásba és semmilyen garanciát sem kaptak a kormánytól, írja a Facebook-oldalán. A független képviselő közérdekű adatkéréssel fordult a pécsi, a szegedi és a Debreceni Egyetemhez, hogy megtudja, milyen információk alapján hozták meg az egyetemek szenátusai a magánegyetemmé válásról szóló döntéseket.

Szél csak a pécsi egyetemtől kapott választ. A Pécsi Tudományegyetem rektora megküldte számára a szenátusi ülésre készült előterjesztést, a modellváltásról szóló tájékoztató anyagot, valamint a szenátusi határozatot.

A képviselő szerint mindezekből arra derült fény, hogy:

  • Nem az egyetemek kezdeményezték a modellváltást. Az egyik dokumentumban az áll: „A fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a Pécsi Tudományegyetem vezetése és karok dékánjai január 8-án tájékoztató megbeszélést folytattak a fenntartó képviselőjével az Egyetem modellváltási folyamatba történő esetleges bekapcsolódásáról.”
  • Iszonyatos tempót diktált Palkovics – írja Szél Bernadett. A minisztérium eredetileg egyetlen hónap alatt akart eljutni a rektorok berendelésétől a törvényig: január 8-án volt az első megbeszélés, február 9-re már a parlamenti előterjesztést tervezték. Ráadásul a január 18-i héten akarták véglegesíteni a kormányelőterjesztést, mielőtt még január végén döntést hozott volna a szenátus.
  • 10 nappal a szenátusi döntés előtt még nem volt kijelölt tárgyaló delegáció az egyetem részéről: „Megfogalmazódtak az Egyetemem belül tárgyaló delegáció kijelölésére irányuló igények. A tárgyalási folyamat még nem ért el olyan fázisba” – áll az egyik dokumentumban.
  • Szél Bernadett szerint semmi nem derül ki a tájékoztató anyagból az olyan alapvető kérdésekről, mint az alapítványi kuratórium összetétele, a rektorválasztás szabályai, vagy a szenátus jogkörei. Garancia semmire nincs, mindent a majdani kuratórium dönt el és az általa elfogadott Alapító Okirat. „Az eddigi tárgyalások szerint” a kuratóriumba a rektor is javasolhat tagot, de ez nem köti a minisztert. Megüresedés esetén a kuratórium többsége dönt az új tagról. A rektorválasztást és a szenátus jogait is majd a kuratórium által elfogadott Alapító Okirat és szmsz szabályozza. Ezek rögzíthetik a Szenátus jelenlegi hatásköreit, de „rendelkezhetnek úgy is”, hogy a fenntartó dönt minden kérdésben, ideértve a rektori pályázatot is. Magyarul lehet, hogy megmaradnak a szenátus jogai, lehet, hogy semmi se marad belőlük – véli Szél.
  • Hasonlóan két végletben mozog a jelenlegi egyetemi struktúra jövője is Szél szerint. „A modellváltás lehetőséget teremt a jelenlegi szervezeti keretek újragondolására, de az alapító döntése szerint meg is maradhat a jelenlegi struktúra. Ennek részletei a tárgyalás későbbi szakaszában kerülnek előtérbe. Az Egyetem Alapító Okirata és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendezi ezeket a kérdéseket.”
  • Arra a kérdésre, hogy mi a garancia az egyetem befolyástól mentes, szabad működésére, az a válasz, hogy az Alaptörvény.
  • Arra a kérdésre, hogy változik-e az állami finanszírozással tanuló hallgatók aránya, az a válasz, hogy „Reményeink szerint minimum az eddigi mértékben elérhetők lesznek továbbra is államilag finanszírozott helyek és lesznek ehhez kapcsolódó hallgatói juttatások is.”
  • A közalkalmazottiból munkaviszonyra váltás garanciái is abban merülnek ki, hogy „a munkaviszony első évében a munkáltatói felmentésre vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók”. Ugyanez a helyzet a jubileumi jutalommal is az első 5 évben.
  • Az egész fenntartóváltás nettó anyagi zsarolással kikényszerített konstrukció — írja Szél. „A modellváltó intézmények esetében (!) 2 lépcsőben 15 + 15 % béremelésre van kormányhatározatban rögzített ígéret.” Emellé jön a képviselő szerint a 15-25 éves stratégiai finanszírozási szerződés az állammal és az 5 éves középtávú finanszírozási szerződés.
  • A szenátusi határozat ugyan több garanciát is kér a kormánytól, de az eredeti szöveghez képest egy módosítottat fogadtak el végül. Az eredeti így hangzott: „Az Egyetem alapító okirata megszövegezésének és módosításának során a kuratórium legyen figyelemmel a Szenátus véleményére.” Ehelyett ez lett a végső: „Az Egyetem alapító okirata megszövegezésének és módosításának során a Rektor a Szenátus által jóváhagyott javaslatokat terjeszti a kuratórium elé.” Szél Bernadett szerint lényegi változás ez: a szenátusi határozat így sehol nem kötelezi a kuratóriumot, hogy a mindent eldöntő Alapító Okirat kidolgozása során vegye figyelembe a javaslataikat.

"Én azt látom, úgy bólintottak rá a még nem ismert összetételű mindenható kuratóriumra, hogy semmilyen garanciát nem kaptak arra, hogy megmaradnak a jogosítványaik, sőt, hogy beleszólhatnak bármilyen döntésbe. Valójában biztos csak az, hogy a miniszter nevezi ki a kuratóriumot, aki majd elfogadja az alapító okiratot, és ha szerencséjük lesz, majd egyes pontokon figyelembe veszik a javaslataikat — vagy nem. Ez az én szememben zsarolással kikényszerített önfeladás, és szégyen, hogy a járvány közepén ezt teszi a kormány a felsőoktatással, az pedig szomorú, hogy ehhez az egyetemeken partnereket talált" — jegyezte meg a képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Beszólós” pólóban fogadták Lázár Jánost a múzeumi dolgozók, amikor műtárgyakat válogatott náluk
A dolgozók különféle feliratú pólókkal fejezték ki véleményüket, miközben Lázár János műtárgyakat válogatott a Karmelitába. A miniszter végül meghallgatta panaszaikat is.


Fekete pólóban várták az Iparművészeti Múzeum dolgozói Lázár János építési és közlekedési minisztert a Jászberényi úti átmeneti telephelyen. A miniszter azért ment az intézménybe, hogy személyesen válasszon ki műtárgy bútorokat, amelyekkel a Miniszterelnökség Karmelita épületének reprezentatív helyiségeit akarják berendezni, írta a 24.hu.

Több munkatárs olyan pólót viselt, amelyen a „műtárgy nem használati tárgy” felirat szerepelt.

Mások „El a kezekkel a műtárgyakról” feliratú pólót húztak, voltak, akik a bérhelyzetükre utalva „mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére” szöveget viselték a ruhájukon.

A KKDSZ Kulturális Szakszervezet így számolt be az esetről: „Az üzenetek megfogalmazására kivételes alkalmat szolgáltatott, hogy erre épp egy olyan helyzetben kerülhetett sor, amikor közvetlenül a kormányzat tart igényt (horribile dictu: szorul rá) a múzeumi alkalmazottak munkájára.”

A szakszervezet azt írta, hogy

„bár eredeti terveink között ez nem szerepelt, a miniszter úr – némi bizonytalankodást követően – végül vállalkozott rá, hogy rövid látogatása végén személyesen is meghallgassa a jelenlévő múzeumi kollégákat, és megfogalmazott panaszaik jogos voltát maga is kénytelen volt elismerni”.

A KKDSZ szerint ez a történet azt mutatja, hogy „már a kormányzat legfelsőbb szintjein is felfigyelhettek Lázár János műtárgyakhoz fűződő ismereteire, és ezt igénybe is veszik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Lemond a TISZA Párt fővárosi frakciójának vezetője a közgyűlési mandátumáról
A döntésről a közösségi oldalán számolt be a TISZA Párt. Dr. Ordas Eszter lemondása mögött családi okok állnak.


„A TISZA fővárosi frakciójának vezetője, dr. Ordas Eszter családi okból július 15-ével lemond a közgyűlési mandátumáról. A TISZA elnöksége és a budapesti frakció tudomásul vette frakcióvezető asszony döntését” – írta Facebook-oldalán a párt budapesti szervezete.

A megüresedő képviselői mandátumot Gerzsenyi Gabriella veszi át. „A TISZA fővárosi frakciója jövő héten választ új vezetőt” – emlékeztetett a párt. „A TISZA teljes közössége nevében köszönjük Eszter eddigi munkáját, és további szakmai sikereket és jó egészséget kívánunk neki” – írták a közösségi oldalon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: A holdudvart etető rendszer válságba jutott, mert az EU nem küld tovább szabadon ellopható pénzeket
A független országgyűlési képviselő szerint a szekszárdi borász esete, illetve a körülötte kialakult gazdasági hálózat jól mutatja, hogy a Fidesz-rendszer sokkal kiterjedtebb, mint azt manapság gondolni szokás.


Hadházy egy fotót is mellékelt a Facebook-bejegyzéshez, amin Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helikoptere látható egy szekszárdi borászat istállójának karámján belül, „mert a külügyminiszternek derogált autópályán leutazni 150 kilométerre egy protokoll gyárlátogatásra és egy ebédre a borászat éttermében”.

„A borász esete, illetve a körülötte kialakult gazdasági hálózat jól mutatja, hogy a Fidesz-rendszer sokkal kiterjedtebb, mint azt manapság gondolni szokás.

Sok tízezer, sőt, százezer ember él ilyen vagy olyan módon abból, hogy jóban van valakivel, neki politikai szolgálatokat tesz, amiért állást, állami megrendelést, uniós pályázati forrást remél. Ha egyszer elkezdenénk komolyan felgöngyölíteni ezeket a dolgokat, nem is lenne elég egy új börtönt építeni, kettőt-hármat simán meg lehetne tölteni csak a fontosabb szereplőkkel” – fogalmazott a független országgyűlési képviselő, aki jó hírekről is beszámolt.

„A jó hír az, hogy ez a holdudvart etető rendszer válságba jutott, mivel a sajtó és néhány ellenzéki szereplő kitartó munkával elérte, hogy az EU ne küldjön tovább szabadon ellopható pénzeket. Külső finanszírozás nélkül pedig az eddigi "gazdasági modell" összezuhant, hiszen nem képes kitermelni annyit, amennyire a csókosok igényt tartanának

(meg ami egy szerény életszínvonal-emelkedéshez kellene). Lent a végeken iszonyú harag gyűlik a nagykutyákkal szemben, akik a maradék forrásokat magukhoz terelik, a falusi polgármestereknek meg csak annyit mondanak: oldjátok meg!” – zárult a bejegyzés.

A Blikk szerint több mint három és fél milliárdos csalással gyanúsítják a szekszárdi borászt, aki a hatóságok szerint fiktív önrészekkel és túlárazott számlákkal csapta be a pályázati rendszert.

A cég 2012 és 2022 között összesen közel 5 milliárd forint vissza nem térítendő állami és uniós támogatást kapott. A nyomozás jelenlegi állása szerint a gyanúsított ezek közül egyes összegekhez jogtalanul jutott hozzá.

Az ügyészség közlése szerint a férfi egyeztetett egy dunaújvárosi cég ügyvezetőjével, aki a piaci árnál jóval magasabb árajánlatokat adott. A számlákon szereplő összegek egy részét visszajuttatták a borász érdekeltségébe tartozó társaságoknak, így formálisan teljesítették a pályázatban előírt 50 százalékos önrészt. A nyomozók szerint ezzel a módszerrel a férfi és társai megtévesztették a pályázatért felelős hatóságot, és összesen mintegy 3,6 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Az eljárásban jelenleg tíz bűntársa ellen is folyik nyomozás, legtöbbjük szintén szekszárdi borász.

A jogi végzettségű B. I. korábban a Tolna megyei adóhatóság nyomozó osztályának vezetője volt. Korábban maga is hasonló típusú bűncselekmények ügyében nyomozott. A családja által működtetett pincészet több generáció óta jelen van a szekszárdi borvidéken, boraik országosan is ismertek, és nagy élelmiszerláncok polcain is megtalálhatók, írta a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Elképesztő felvétel: vörös lidércet kapott lencsevégre Kapu Tibor társa a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről
A különleges elektromos kisülés Mexikó felett villant fel egy vihar során. A jelenség szabad szemmel nem látható, csak speciális kamerával rögzíthető.


A Nemzetközi Űrállomás éppen Mexikó és az Egyesült Államok fölött haladt el, amikor a térségben viharok alakultak ki. A fedélzeten tartózkodó Nichole Ayers asztronautának sikerült megörökítenie egy különleges légköri jelenséget: egy vörös lidércet, azaz red sprite-ot. Az Időkép szerint az ilyen ritka elektromos kisülések megfigyelése Kapu Tibor magyar űrhajós kutatási programjában is szerepel.

A vörös lidércek olyan magaslégköri ködfénykisülések, amelyeket zivatarokban kialakuló intenzív elektromos tevékenység vált ki.

Ezek a jelenségek mindössze a másodperc töredékéig láthatók, így szabad szemmel nem érzékelhetők. A megfelelő elektromos térerősség rövid időre jöhet létre nagyobb villámkisülések után, a viharfelhő és az ionoszféra alsó határrétege között, körülbelül 100 kilométeres magasságban.

Az Időkép kiemelte, hogy

a vörös lidércek 80 kilométer magasan a legfényesebbek, ahol a légnyomás mindössze a tengerszinten mért érték százezred része.

Ezek a jelenségek horizontálisan meghaladhatják az 50 kilométeres kiterjedést, magasságuk pedig elérheti a 60 kilométert.

Nichole Ayers március óta teljesít szolgálatot a Nemzetközi Űrállomáson, és várhatóan fél évig marad. A legénységhez múlt csütörtökön csatlakozott Kapu Tibor is, akinek kutatásai között szerepel az ilyen légköri jelenségek vizsgálata.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET: