SZEMPONT
A Rovatból

Százával járnak tőlünk a meddő nők petesejtért Csehországba

Ha van spermabank, akkor miért nincs petesejtbank?
Fődi Kitti, Abcug.hu, Fotók: Pixabay - szmo.hu
2017. december 27.



Mivel Magyarországon nagyon nehéz legálisan petesejthez jutni, a meddő nők egyre gyakrabban mennek a környező országokba, hogy donorhoz jussanak. Itthon, vagy valakinek van egy 35 év alatti, már szült rokona, aki hajlandó petesejtet adományozni, vagy gyakorlatilag marad a zavarosban halászás.

„Az a probléma, hogy a magyar nők ilyen helyzetbe kerülnek, hogy ki kell menniük a csehekhez, több száz kilométert utazni azért, hogy gyerekük lehessen”

– meséli M. Edina, aki hamarosan utazik Csehországba petesejtdonorért.

A magyar kormány mindent megtesz, hogy a nőket gyermekvállalásra ösztönözze, de ebből gyakorlatilag kizárja azokat a meddő nőket, akiknek a petesejtjeik nem alkalmasak arra, hogy gyerekük lehessen. A gyermekvállalás életkora egyre inkább kitolódik a negyvenes korosztály felé, ezért egyre több nő szembesül a petesejt donációs problémával.

A törvények szerint két módon lehet legálisan petesejthez jutni Magyarországon, aminek alapfeltétele, hogy a petesejtért tilos pénzt kérni, mert az szervkereskedelemnek számít. Az egyik mód szerint petesejtet csak az adományozhat, aki még 35 év alatti, szült már legalább egy gyereket és rokona annak, akinek a petesejtjét adja. A szabályozásban a rokoni kapcsolatra azért van szükség, mert a törvényalkotók azt feltételezik, hogy egy családtag nem fog pénzt kérni a donációért.

3

Ezen kívül lehet anonim módon is petesejtet felajánlani, de pénzt kérni ugyanúgy nem megengedett, márpedig a petesejt leszívása nem egy kis műtét, ezért senki sem vállalkozik rá szívesen. Ilyen donor gyakorlatilag nem létezik.

Azoknak a nőknek, akiknek nincs megfelelő rokonuk két választási lehetőségük maradt: feketén szereznek petesejtet vagy kimennek külföldre, ahol legálisan fizethetnek a donornak. Ha feketén akarunk petesejthez jutni, akkor az interneten kis keresgélés után lehet találni olyan fórumokat, ahol huszonéves nők ajánlgatják több százezer forintért vagy akár egymillióért a petesejtjeiket.

Néhány magánklinikáról pedig a reményvesztett nőket Csehországba vagy Szlovákiába küldik, hogy ott legálisan választhassanak egy hosszú listáról egy jól ellenőrzött donort.

Rengetegen választják ezt az utat, pedig csak néhány magánklinika orvosa ajánlja ezt a megoldást, a meddő nők mégis százával érkeznek ezekre a klinikákra.

M. Edinának 21 évesen volt abortusza, amikor annyira megsértették a méhfalát, hogy Asherman-szindrómája alakult ki, de ezt csak több évvel később egy véletlen vizsgálat során vették észre az orvosok, addig nem jöttek rá, hogy a nőnek miért nem sikerül teherbe esnie. 40 éves volt, amikor megpróbálkoztak a saját petesejtjeinek mesterséges megtermékenyítésével, de a sérült méhnyálkahártya miatt egyik sem tapadt meg. Amikor kiderült az Asherman-szindróma, csináltak egy helyreállító műtét, Edinában pedig újra felcsillant a remény.

Csakhogy eddigre már 45 éves volt, a hormoneredményei pedig nagyon rosszak: a petesejtjei nem alkalmasak többé arra, hogy gyereke lehessen.

Edina több magánklinikán és állami kórházban is járt, mindenhol elmondták neki, hogy az egyetlen esélye, ha egy rokona felajánlja a petesejtjét. A nő már kívülről fújta a szabályozást, de nem volt erre alkalmas rokona.

Az ország egyik legnagyobb meddőségi centrumának főorvosa elmondta, ha rokoni felajánlás történik, akkor rendszerint a testvér vagy unokatestvér az adományozó. Edina szerint viszont ez felvet etikai kérdéseket, hiszen a rokon végigköveti annak a gyermeknek a felnövését, aki az ő genetikai állományával megegyezik, és a gyereknek is később el kell mondani, hogy a nagynénje tulajdonképpen a biológiai anyja. Neki, bár nincs alkalmas rokona, de ha lenne, sem tenné ki ennek, mert azt is kérdésesnek látja, hogy egyáltalán elkérheti-e a rokona petesejtjét.

4

Ha nincs rokon, van fekete petesejt

Tehát Magyarország törvényeinek értelmében Edinának semmi esélye arra, hogy gyereket szülhessen. Elméletben – de csak szigorúan elméletben – szóba jöhetne az anonim adományozás, tehát ha valaki felajánlaná a petesejtjét egy klinikának anélkül, hogy bármit is várna cserébe. A főorvos szerint ez teljesen valószínűtlen.

„Olyan még nem fordult elő, hogy besétált volna hozzánk valaki, hogy itt a petesejtem, gyógyszerezzenek be, altatásban operáljanak meg” – magyarázza a főorvos.

Az internet viszont televan a tulajdonságaikat felvonultató nőkkel, akik egy kis fizetség ellenében szívesen fekszenek fel a műtőasztalra. Ezek a donorok később az orvosnál a páciens unokatestvérének mondják magukat. Az orvosok pedig nem gyanakszanak a közjegyzői igazolással érkező rokonokra. Elméletileg előfordulhat, hogy valótlan a közjegyzői papír, de a főorvos ennek ellenére úgy látja, hogy nem virágzik a fekete petesejt kereskedelem Magyarországon. Az ő klinikájukon évente öt beavatkozást végeznek, ebből ha egy donor lehet nem rokon.

Edinának is sugallták ezt a lehetőséget, amikor kiderült, hogy nincs megfelelő rokona.

„Lehet, hogy ezek furcsa félelmek, de hogyha azt mondja, hogy oké, odaadja, aztán évek múlva azon kezdünk el civakodni, hogy kinek a gyereke. Én ilyenbe nem mennék bele. Nekem sokkal kényelmesebb ez üzleti alapon, hogy van egy cseh közvetítő, aki rendezi a dolgokat. Tiszta helyzet, én adok egy összeget, és felejtsük el egymást” – magyarázza a nő.

A feketepiacba egy klinika is beszállt

A fekete petesejt kereskedelembe tudtunkkal az egyik magánklinika is bekapcsolódott. Az említett klinika azt állítja magáról, hogy 10-15 anonim, önkéntes donoruk is van. Mint fentebb írtuk, a nekünk nyilatkozó főorvos szerint ez kizárt, mert ő az elmúlt 25 évben nem tapasztalt olyat, hogy valaki ingyen felajánlja a petesejteit.

Az interneten található egy olyan honlap, ahol petesejtdonorok jelentkezését várják. A honlapon nincs leírva a klinika neve, egyáltalán nem is lehet tudni, hogy milyen szervezet üzemelteti a weboldalt, de ha felhívjuk a megadott telefonszámot, akkor kiderül, hogy arról a klinikáról van szó, ahol 10-15 adományozó is van. Egy pár évvel ezelőtti cikkben nyilatkozott egy nő a klinikáról, aki azt állította, hogy valóban van egy lista anonim donorokkal, de másfél millió forintot kell fizetni a szolgáltatásért, ami ugyebár illegális. A klinika nevét azért nem írjuk le, mert bár megkerestük őket, de nem kívántak nyilatkozni, megrágalmazni pedig nem szeretnénk az intézményt.

A csehekhez az elmúlt egy évben 200 magyar nő ment

Az utolsó klinikán, ahol Edina járt, egyetlen lehetőségként vázolták fel Csehországot, ahol legálisan juthat donorhoz.

Fel is vette a cseh klinikával a kapcsolatot, ahol annyira készülnek a magyar páciensekre, hogy van magyar orvos és asszisztens, de még a weboldaluk is magyar nyelvű.

A Brnoban lévő Reprofit klinikán csak 2017-ben körülbelül 200 magyar nő fordult meg, ez a szám pedig az utóbbi években duplázódott meg. A magyar főorvos szerint ennek az lehet az oka, hogy Magyarországon egyre növekvő az igény a kései gyerekvállalásra.

A cseh törvények megengedik, hogy a jelentkező donoroknak kártérítést fizessenek. A donorért és az ellátásért a páciens fizet, aminek összege 4700 euró, vagyis nagyjából másfél millió forint. Mivel a műtét hosszú felkészülést igényel a donornak, ezért a cseh klinika is fizet nagyjából 300 ezer forint kártérítést, hogy fedezzék az utazás vagy a munkából való kimaradás költségeit.

„A brnoi klinikával most visszakaphatnám azt, amit elvettek tőlem 21 évesen.

Igaz, hogy megint fizetnem kell érte, de legalább lehetőségem van rá, hogy eldöntsem, hogy szeretnék-e gyereket vagy sem” – mondja Edina.

1

Ha van spermabank, akkor miért nincs petesejtbank?

Van olyan orvos, aki szerint ennek egyszerűen szakmai magyarázata van, miszerint egy petesejtet sokkal veszélyesebb és bonyolultabb leszívni, mint egy spermiumot. Az Abcúgnak nyilatkozó főorvos szerint viszont ez még nem indokolja azt, hogy Magyarországon miért nincs erre lehetőség. Ő úgy gondolja, hogy Magyarország valahogy kimaradt ebből, aminek társadalmi, vallási és etikai okai vannak. Donorsperma egy évben 250-300 is van, míg rokoni vagy fekete petesejt adományozás elenyésző, aminek nem az az oka, hogy nincs rá kereslet, hiszen külföldre százával mennek a nők petesejtért.

„Engem felháborít ez az egész történet. Az igaz, hogy sokkal veszélyesebb egy petesejtet leszívni, mint spermát adni. De mitől etikusabb az, ha valaki a spermáját adja le, mint az, ha valaki a petesejtjét, ha egyszer ezt bevállalja és vállalkozik rá?” – kérdezi M. Edina.

Csak pöckölgetik a 40 év feletti meddő nőket

Nem csak a petesejtbankokkal szembeni hozzáállás diszkrimantív ma Magyarországon, hanem a 40-45 év feletti nőkkel szemben is. Edinát a kora miatt egyik orvostól a másikig pöckölgették, a legtöbb helyen elutasítók voltak vele, igazán csak egy klinikán foglalkoztak a problémájával. Elmondása szerint a János Kórházban például úgy tekintettek rá, mint egy hülye nőre, aki nem fogja fel, hogy nem lehet gyereke.

„Igaz, hogy mi egy nagyon szűk réteg vagyunk, de ezt a 45 év feletti szülni akaró korosztályt is meg kéne becsülni, és nem pöckölgetni, mint egy büdösbogarat” – mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Thuróczy Szabolcs: Ha 2026-ban is ebben a száraz szarban tapicskolunk, elhagyom az országot
A színész az Ördögkatlanon beszélt arról, mennyire felháborítja a luxus és a politikai közöny. Szerinte Rogán Barbaráék pénzéből akár tanárok béremelését is fedezni lehetne.


Thuróczy Szabolcs az Ördögkatlan fesztiválon ült le beszélgetni Veiszer Alindával. A színész elmondta, hogy Moszkva mellett van egy falu, ahol Aszadtól Janukovicsig mindenki megtalálható. Úgy fogalmazott, Orbán is elmehetne oda a több százmillióval együtt, és „mi meg boldogabban élnénk”.

A Telex által szemlézett beszélgetés elején Rogán Barbara luxustárgyairól beszélt. Szerinte a propagandaminiszter feleségének egyetlen karkötőjéből szinte az egész Ördögkatlan fesztivál kijönne. A Hermès táska ára 23 millió forint, amibe csak zsebkendőt és szájfényt lehet tenni. Azt mondta: „Amikor azt gondolod, hogy az elmebetegségnek nincs már határa! És megy be a Chanel boltba, hogy vesz még egy táskát.”

„A szekrényben lévő táskáiból egy teljes pedagógusi béremelés kijönne.”

Thuróczy szerint szeretne távol maradni a közélettől, de nem tud, mert a politika folyamatosan adja a témát, és ez nagyon feszült hangulatot teremt. „Félreállok az autóval, felordítok az égbe, nem marad bennem, nem leszek rákos. Kiordítom magamból” – mondta. Ha nem így vezeti le a feszültséget, akkor Bödőcs Tiborral sms-ezik. Szerinte a nagyjából 10 ezer üzenetükből akár 400-500 percnyi anyag is lehetne, ha egyszer kiadnák.

A rendszerváltás idején még a Fideszre szavazott, mert vidéki fiatalként nem érzett más pártot magához közel. Úgy látta, az SZDSZ túl budapesti volt, az MDF pedig kevésbé szólt a fiatalokhoz. Most úgy fogalmazott: „Az MDF már egy jó minőségű tokaji bor ehhez a koccintókultúrához képest, amit ma politikának nevezünk”. Torgyán József, Kuncze Gábor szerinte szórakoztató emberek voltak, Kupa Mihály pedig összetett mondatokban beszélt. Úgy érzi, a politika teljesen megváltozott, de „ennek egyszer vége lesz, mert csak a pénz érdekli őket, és csak erről tudnak beszélni”.

„Ma egy kurvajó országban Sára Sándor, Ungváry Krisztián meg Jankovics Marcell lenne a jobboldal” – mondta, hozzátéve, hogy ma ezt Bede Zsolt és Menczer Tamás képviseli.

A jövőjéről úgy nyilatkozott, nyugodtabb életet szeretne, „hogy kicsit felszabaduljon a társadalom, és fasza, fontos dolgokra lehessen koncentrálni”. A 2026-os parlamenti választásra és a lehetséges változásra is utalt: „Ha nem így lesz, akkor én biztosan elhagyom az országot, elmegyek Rijekába.”

Szerinte „ha jövőre megint ebben a száraz szarban fogunk tapicskolni, akkor végünk van”.

Szóba került Magyar Péter is, akiről Thuróczy azt mondta, „hihetetlen, amit kap” a Fidesztől és a holdudvarától, és „másfél év alatt meg is őszült a csávó”.

Színészként felháborítja, hogy a kormány milyen kulturális produkciókat támogat. „A tündöklő középszer dorbézol, égetik a pénzt, mintha nem lenne holnap” – mondta. A legtöbb kiemelt alkotást megnézi, így a Hunyadit is, de elaludt rajta. Szerinte „rengeteg ember van benne, akit szeretek, de ha én játszottam volna benne, röhögőgörcsöt kaptam volna magamon ebben a jelmezben”. A Tenkes kapitányáról viszont azt mondta, hogy jól volt megcsinálva, remek színészi játékkal. A Hunyadival kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Itt meg nyammogás van, nincs igazán brutál erejű, jó színészet. Szarok a szövegek, pedig lehetett volna ezt igazi, valós, jó párbeszédekkel csinálni.”

A beszélgetésben még szóba került a Pintér Bélához fűződő viszonya, nehezen induló pályája és az alkoholizmus is. Elmondta, hogy nagyon szereti az olyan feltörekvő előadókat, mint Beton.Hofi, Pogány Induló vagy Carson Coma. Úgy érzi, a hatalom „MSZMP KB, munkásőrhangulatban” áll hozzá a művészekhez, és „Azahriah számait elemzi a Mandiner”. Majka Csurran, cseppen című száma azért tetszett neki, mert sok emberhez eljutott. Szerinte a kormány felháborodása Majka főbelövős performanszán öngól, hiszen fél éve még azt mondták, a számhoz nincs közük, most viszont felvállalják, hogy róluk szól. „De ez már ebben az évben vagy a tizedik vagy huszadik öngól” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést Veiszer Alinda csatornáján lehet megnézni és meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Megjelentek a Nemzeti Gárda katonái Washington utcáin - Trump döntését autoriter lépésnek nevezte a polgármester
A Nemzeti Gárda katonái és páncélozott járművei jelentek meg a Washington-emlékműnél, miután a bűnözésre hivatkozva Donald Trump úgy döntött, beveti őket, átveszi a rendőrség irányítását és több száz szövetségi ügynököt küld az amerikai fővárosba.


Szokatlan látvány az amerikai fővárosban: körülbelül egy tucatnyi nemzeti gárdista jelent meg öt páncélozott Humveevel a Washington-emlékművel szemben - számolt be róla a New York Times. Nem voltak hajlandók válaszolni a kérdésekre a küldetésükkel vagy az itt-tartózkodásuk időtartamával kapcsolatban. Egyikük csak annyit mondott a lapnak, hogy megtiltották neki, hogy bármit is mondjon

A hadsereg kedden este azt közölte, hogy 800 katonát vezényeltek Washingtonba, akik nem vesznek részt a bűnüldözésben, hanem támogató szerepet töltenek be. Állításuk szerint egyszerre 100-150 katona lesz kint az utcákon. A Nemzeti Gárda tagjait először a nemzeti emlékművek közelébe, valamint a délkelet-washingtoni Anacostia városrészben található amerikai parkőrség bázisához küldték. A hadsereg szerint a katonák továbbra is folyamatosan érkeznek a fővárosba, hogy felkészüljenek a bevetésre, amit Trump rendelt el.

A végrehajtási utasítás alapján a 800 nemzeti gárdista mellett félezer szövetségi ügynök is Washingtonba érkezik. Emellett Trump 30 napra átveszi az irányítást a városi rendőrség felett, amit ezalatt Terry Cole, a DEA igazgatója felügyel majd.

Az amerikai elnök arra hivatkozott, hogy a városban ugrásszerűen megnőtt a bűnözés. Azt állította, hogy Washington kevésbé biztonságos, mint sok harmadik világbeli főváros. Azt állította, az a célja, hogy megmentse a várost „a bűnözéstől, a vérontástól, a káosztól, a mocsoktól, és még rosszabbaktól.”

Az amerikai sajtó szerint azonban Trump eltorzította, illetve félreértelmezte az adatokat. Ezek ugyanis épp azt mutatják, hogy az elmúlt két évben a városban csökkent a bűnözés.

Trump a hétvégén arról is posztolt, hogy „a hajléktalanoknak AZONNAL ki kell költözniük.” Azt nem közölte, hogy hová kellene menniük. A Fehér Ház megerősítette, hogy az akció keretében felszámolják a hajléktalantáborokat.

Washington demokrata polgármestere, Muriel Bowser kezdetben békülékeny hangot ütött meg, de kedd este már élesen bírálta az elnök döntését, amit „autoriter” lépésnek nevezett, ami szerinte megsérti a „a város autonómiáját”. A polgármester felszólította a lakókat, hogy lépjenek fel a történtek ellen.

„Védjük meg a városunkat, védjük meg az önállóságunkat, védjük meg a helyi önkormányzati jogainkat, és jussunk túl ezen a fickón! Biztosítsuk, hogy demokrata többségű képviselőházat válasszunk, ami gátat szabhat ezeknek az auturiter törekvéseknek” - fogalmazott.

Bowser visszautasította Trump fővárosról tett állításait, mondván, hogy amikor az elnök hajléktalantáborokat lát, „valami bekapcsol benne, ami miatt elhiszi, hogy a mi gyönyörű városunk koszos, pedig nem az”.

„Nem vagyunk hétszázezer szemétláda és csirkefogó” – mondta a polgármester. Ezzel a washingtoni szövetségi ügyész és korábbi Fox News műsorvezető, Jeanine Pirro kijelentésére reagált, aki megígérte, hogy lecsapnak a „fiatal csirkefogókra” és más bűnözőkre Washingtonban. Az ügyész bírálta a helyi törvényeket, amik szerint akadályozzák, hogy keményebbek lépjenek fel az erőszakos bűncselekményeket elköbető tinédzserekkel szemben.

Bowser arra kérte a szülőket, hogy figyeljenek rá, gyermekeik ne gyűljenek össze nagy csoportokban az utcán. „Ez az a fajta dolog, ami jól mutatna a tévében” – mondta a polgármester. „Őszintén szólva szerintem ez is a cél: hogy hatásos felvételek szülessenek és letartóztatások kezdődjenek Washingtonban.”

A Fehér Ház szerint hétfő éjjel 23 embert már le is tartóztattak a városban. Az akciókban az FBI is részt vett. A BBC szerint a letartóztatások indoka között volt gyilkosság, fegyveres bűncselekmény, kábítószer-kereskedelem, obszcén cselekmény, zaklatás, felelőtlen vezetés és más bűncselekmény is.

„Ez csak a kezdet” – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője.

Karoline Leavitt szerint „a következő hónapban a Trump-adminisztráció könyörtelenül üldöz és letartóztat minden erőszakos bűnözőt a városban, aki megszegi a törvényt, aláássa a közbiztonságot és veszélyezteti a törvénytisztelő amerikaiakat.”

A Washington Post ugyanakkor arról ír, a washingtoni rendőrségen belül nagy a bizonytalanság, mi jön most. Még abban sincs egyetértés, ki irányít valójában. A Fehér Ház szerint a parancsnoki lánc egyértelmű, és annak az élén maga az elnök áll. A polgármester azonban azt mondta, az igazságügyi miniszter csak rajta keresztül kérhet különböző dolgokat a rendőrségtől.

A rendőrszakszervezet hétfőn kiadott közleményében mindenesetre kiállt Trump lépése mellett, mondván, hogy „a bűnözés kicsúszik az irányítás alól”, aminek az oka szerintük a „krónikusan rossz vezetés”, a „radikális politikák” és „személyzeti hiány”.

A demokraták szerint Trump Washington megszállásával próbálja elterelni a figyelmet az Epstein-botrányról, amiben a saját tábora is megosztottá vált.

Ugyanis közülük is sokan követelik, hogy hozzák nyilvánosságra a szexkereskedelem miatt elítélt és később öngyilkosságot elkövető milliárdos ügyének eddig „eltitkolt” aktáit, amelyekben az elnök neve is több helyen feltűnik.

A Nemzeti Gárda és a szövetségi ügynökök utcákra vezénylését a demokraták közül sokan egyszerre tartják színjátéknak, és veszélyes, autokrácia irányába tett lépésnek, ami könnyen puskaporos hordóvá válhat. 2020-ban, amikor Trump a faji megmozdulásokra válaszul legutóbb rendfenntartókat vezényelt a városba, erőszakos összecsapások alakultak ki a tüntetők és a szövetségi ügymökök között. Akkor katonai helikoptereket is kiküldtek, hogy alacsony magassában végrehajtott manőverekkel ijesszék el a demonstrálókat, akik kirakatokat törtek be és több ingatlant is megrongáltak.

A MAGA jobboldali mozgalom több szószólója, mint például Charlie Kirk közben már más amerikai nagyvárosok „teljes katonai megszállását” is követelik.

Ezek kivétel nélkül olyan települések, amiket demokraták irányítanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: