SZEMPONT
A Rovatból

Százával járnak tőlünk a meddő nők petesejtért Csehországba

Ha van spermabank, akkor miért nincs petesejtbank?
Fődi Kitti, Abcug.hu, Fotók: Pixabay - szmo.hu
2017. december 27.



Mivel Magyarországon nagyon nehéz legálisan petesejthez jutni, a meddő nők egyre gyakrabban mennek a környező országokba, hogy donorhoz jussanak. Itthon, vagy valakinek van egy 35 év alatti, már szült rokona, aki hajlandó petesejtet adományozni, vagy gyakorlatilag marad a zavarosban halászás.

„Az a probléma, hogy a magyar nők ilyen helyzetbe kerülnek, hogy ki kell menniük a csehekhez, több száz kilométert utazni azért, hogy gyerekük lehessen”

– meséli M. Edina, aki hamarosan utazik Csehországba petesejtdonorért.

A magyar kormány mindent megtesz, hogy a nőket gyermekvállalásra ösztönözze, de ebből gyakorlatilag kizárja azokat a meddő nőket, akiknek a petesejtjeik nem alkalmasak arra, hogy gyerekük lehessen. A gyermekvállalás életkora egyre inkább kitolódik a negyvenes korosztály felé, ezért egyre több nő szembesül a petesejt donációs problémával.

A törvények szerint két módon lehet legálisan petesejthez jutni Magyarországon, aminek alapfeltétele, hogy a petesejtért tilos pénzt kérni, mert az szervkereskedelemnek számít. Az egyik mód szerint petesejtet csak az adományozhat, aki még 35 év alatti, szült már legalább egy gyereket és rokona annak, akinek a petesejtjét adja. A szabályozásban a rokoni kapcsolatra azért van szükség, mert a törvényalkotók azt feltételezik, hogy egy családtag nem fog pénzt kérni a donációért.

3

Ezen kívül lehet anonim módon is petesejtet felajánlani, de pénzt kérni ugyanúgy nem megengedett, márpedig a petesejt leszívása nem egy kis műtét, ezért senki sem vállalkozik rá szívesen. Ilyen donor gyakorlatilag nem létezik.

Azoknak a nőknek, akiknek nincs megfelelő rokonuk két választási lehetőségük maradt: feketén szereznek petesejtet vagy kimennek külföldre, ahol legálisan fizethetnek a donornak. Ha feketén akarunk petesejthez jutni, akkor az interneten kis keresgélés után lehet találni olyan fórumokat, ahol huszonéves nők ajánlgatják több százezer forintért vagy akár egymillióért a petesejtjeiket.

Néhány magánklinikáról pedig a reményvesztett nőket Csehországba vagy Szlovákiába küldik, hogy ott legálisan választhassanak egy hosszú listáról egy jól ellenőrzött donort.

Rengetegen választják ezt az utat, pedig csak néhány magánklinika orvosa ajánlja ezt a megoldást, a meddő nők mégis százával érkeznek ezekre a klinikákra.

M. Edinának 21 évesen volt abortusza, amikor annyira megsértették a méhfalát, hogy Asherman-szindrómája alakult ki, de ezt csak több évvel később egy véletlen vizsgálat során vették észre az orvosok, addig nem jöttek rá, hogy a nőnek miért nem sikerül teherbe esnie. 40 éves volt, amikor megpróbálkoztak a saját petesejtjeinek mesterséges megtermékenyítésével, de a sérült méhnyálkahártya miatt egyik sem tapadt meg. Amikor kiderült az Asherman-szindróma, csináltak egy helyreállító műtét, Edinában pedig újra felcsillant a remény.

Csakhogy eddigre már 45 éves volt, a hormoneredményei pedig nagyon rosszak: a petesejtjei nem alkalmasak többé arra, hogy gyereke lehessen.

Edina több magánklinikán és állami kórházban is járt, mindenhol elmondták neki, hogy az egyetlen esélye, ha egy rokona felajánlja a petesejtjét. A nő már kívülről fújta a szabályozást, de nem volt erre alkalmas rokona.

Az ország egyik legnagyobb meddőségi centrumának főorvosa elmondta, ha rokoni felajánlás történik, akkor rendszerint a testvér vagy unokatestvér az adományozó. Edina szerint viszont ez felvet etikai kérdéseket, hiszen a rokon végigköveti annak a gyermeknek a felnövését, aki az ő genetikai állományával megegyezik, és a gyereknek is később el kell mondani, hogy a nagynénje tulajdonképpen a biológiai anyja. Neki, bár nincs alkalmas rokona, de ha lenne, sem tenné ki ennek, mert azt is kérdésesnek látja, hogy egyáltalán elkérheti-e a rokona petesejtjét.

4

Ha nincs rokon, van fekete petesejt

Tehát Magyarország törvényeinek értelmében Edinának semmi esélye arra, hogy gyereket szülhessen. Elméletben – de csak szigorúan elméletben – szóba jöhetne az anonim adományozás, tehát ha valaki felajánlaná a petesejtjét egy klinikának anélkül, hogy bármit is várna cserébe. A főorvos szerint ez teljesen valószínűtlen.

„Olyan még nem fordult elő, hogy besétált volna hozzánk valaki, hogy itt a petesejtem, gyógyszerezzenek be, altatásban operáljanak meg” – magyarázza a főorvos.

Az internet viszont televan a tulajdonságaikat felvonultató nőkkel, akik egy kis fizetség ellenében szívesen fekszenek fel a műtőasztalra. Ezek a donorok később az orvosnál a páciens unokatestvérének mondják magukat. Az orvosok pedig nem gyanakszanak a közjegyzői igazolással érkező rokonokra. Elméletileg előfordulhat, hogy valótlan a közjegyzői papír, de a főorvos ennek ellenére úgy látja, hogy nem virágzik a fekete petesejt kereskedelem Magyarországon. Az ő klinikájukon évente öt beavatkozást végeznek, ebből ha egy donor lehet nem rokon.

Edinának is sugallták ezt a lehetőséget, amikor kiderült, hogy nincs megfelelő rokona.

„Lehet, hogy ezek furcsa félelmek, de hogyha azt mondja, hogy oké, odaadja, aztán évek múlva azon kezdünk el civakodni, hogy kinek a gyereke. Én ilyenbe nem mennék bele. Nekem sokkal kényelmesebb ez üzleti alapon, hogy van egy cseh közvetítő, aki rendezi a dolgokat. Tiszta helyzet, én adok egy összeget, és felejtsük el egymást” – magyarázza a nő.

A feketepiacba egy klinika is beszállt

A fekete petesejt kereskedelembe tudtunkkal az egyik magánklinika is bekapcsolódott. Az említett klinika azt állítja magáról, hogy 10-15 anonim, önkéntes donoruk is van. Mint fentebb írtuk, a nekünk nyilatkozó főorvos szerint ez kizárt, mert ő az elmúlt 25 évben nem tapasztalt olyat, hogy valaki ingyen felajánlja a petesejteit.

Az interneten található egy olyan honlap, ahol petesejtdonorok jelentkezését várják. A honlapon nincs leírva a klinika neve, egyáltalán nem is lehet tudni, hogy milyen szervezet üzemelteti a weboldalt, de ha felhívjuk a megadott telefonszámot, akkor kiderül, hogy arról a klinikáról van szó, ahol 10-15 adományozó is van. Egy pár évvel ezelőtti cikkben nyilatkozott egy nő a klinikáról, aki azt állította, hogy valóban van egy lista anonim donorokkal, de másfél millió forintot kell fizetni a szolgáltatásért, ami ugyebár illegális. A klinika nevét azért nem írjuk le, mert bár megkerestük őket, de nem kívántak nyilatkozni, megrágalmazni pedig nem szeretnénk az intézményt.

A csehekhez az elmúlt egy évben 200 magyar nő ment

Az utolsó klinikán, ahol Edina járt, egyetlen lehetőségként vázolták fel Csehországot, ahol legálisan juthat donorhoz.

Fel is vette a cseh klinikával a kapcsolatot, ahol annyira készülnek a magyar páciensekre, hogy van magyar orvos és asszisztens, de még a weboldaluk is magyar nyelvű.

A Brnoban lévő Reprofit klinikán csak 2017-ben körülbelül 200 magyar nő fordult meg, ez a szám pedig az utóbbi években duplázódott meg. A magyar főorvos szerint ennek az lehet az oka, hogy Magyarországon egyre növekvő az igény a kései gyerekvállalásra.

A cseh törvények megengedik, hogy a jelentkező donoroknak kártérítést fizessenek. A donorért és az ellátásért a páciens fizet, aminek összege 4700 euró, vagyis nagyjából másfél millió forint. Mivel a műtét hosszú felkészülést igényel a donornak, ezért a cseh klinika is fizet nagyjából 300 ezer forint kártérítést, hogy fedezzék az utazás vagy a munkából való kimaradás költségeit.

„A brnoi klinikával most visszakaphatnám azt, amit elvettek tőlem 21 évesen.

Igaz, hogy megint fizetnem kell érte, de legalább lehetőségem van rá, hogy eldöntsem, hogy szeretnék-e gyereket vagy sem” – mondja Edina.

1

Ha van spermabank, akkor miért nincs petesejtbank?

Van olyan orvos, aki szerint ennek egyszerűen szakmai magyarázata van, miszerint egy petesejtet sokkal veszélyesebb és bonyolultabb leszívni, mint egy spermiumot. Az Abcúgnak nyilatkozó főorvos szerint viszont ez még nem indokolja azt, hogy Magyarországon miért nincs erre lehetőség. Ő úgy gondolja, hogy Magyarország valahogy kimaradt ebből, aminek társadalmi, vallási és etikai okai vannak. Donorsperma egy évben 250-300 is van, míg rokoni vagy fekete petesejt adományozás elenyésző, aminek nem az az oka, hogy nincs rá kereslet, hiszen külföldre százával mennek a nők petesejtért.

„Engem felháborít ez az egész történet. Az igaz, hogy sokkal veszélyesebb egy petesejtet leszívni, mint spermát adni. De mitől etikusabb az, ha valaki a spermáját adja le, mint az, ha valaki a petesejtjét, ha egyszer ezt bevállalja és vállalkozik rá?” – kérdezi M. Edina.

Csak pöckölgetik a 40 év feletti meddő nőket

Nem csak a petesejtbankokkal szembeni hozzáállás diszkrimantív ma Magyarországon, hanem a 40-45 év feletti nőkkel szemben is. Edinát a kora miatt egyik orvostól a másikig pöckölgették, a legtöbb helyen elutasítók voltak vele, igazán csak egy klinikán foglalkoztak a problémájával. Elmondása szerint a János Kórházban például úgy tekintettek rá, mint egy hülye nőre, aki nem fogja fel, hogy nem lehet gyereke.

„Igaz, hogy mi egy nagyon szűk réteg vagyunk, de ezt a 45 év feletti szülni akaró korosztályt is meg kéne becsülni, és nem pöckölgetni, mint egy büdösbogarat” – mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: