HÍREK
A Rovatból

Szaglástréninggel segítenek azoknak, akiknek a koronavírus után nem állt helyre a szaglásuk

A Semmelweis Egyetem poszt-Covid Szaglás Ambulanciáján elérhető kezelések hasonlók ahhoz, mint amikor egy sztrókon átesett beteget újra tanítanak járni. Már most több hetes a várólista.


A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika új poszt-Covid Szaglás Ambulanciáján indult el az ország első szaglásvizsgáló centruma, ahol szaglásvizsgálattal és szaglástréninggel segítenek azoknak, akiknek a koronavírus-fertőzés után több mint három héttel is fennmaradtak a szaglásukat érintő panaszaik.

Számos betegnél ez a fertőzés első, vagy esetenként egyetlen tünete, amely sokuknál pedig a betegség után is megmarad.

"Egyre több beteg jelentkezett azzal, hogy megváltozott a szaglása: nem, vagy tompábban érzi az illatokat. Szintén sokaknál fordult elő, hogy kellemetlen, bűzös szagokat kezdtek érezni – mindkét jelenség kivizsgálást igényel, amennyiben 3 hétnél hosszabb ideig tart" - mondta Dr. Tamás László, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója.

Az RTL Híradónak azt is elmondta, hogy már akkor nagy volt az érdeklődés a szaglástréning iránt, amikor még nem jelentették meg a hírt a médiában, azóta pedig két nap alatt 50-en jelentkeztek.

Már most több hetes a várólista.

A klinikán hiánypótló módon már évek óta kezelnek a szagláspanasszal jelentkező pácienseket, a koronavírus pedig csak megerősítette a szakembereket abban, hogy mekkora szükség van az ilyen ellátásra.

A Szaglás Ambulancia egyelőre heti háromszor; kedden, szerdán és csütörtökön fogad betegeket, de szükség esetén a rendelési időt bővíteni fogják.

A páciensek fül-orr-gégészeti szakrendelésről vagy háziorvosi beutalóval érkezhetnek, emellett az egyetem poszt-COVID-ambulanciái is küldhetnek ide betegeket.

Az első lépés a részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat, amely során felmérik, hogy van-e olyan mechanikai akadály – orrnyálkahártya duzzanat, krónikus arcüreggyulladás, orrpolip vagy valamilyen egyéb elváltozás – amely miatt azért romlott a szaglás, mert a levegő nem éri el a szaglóhámot. Ennek érdekében endoszkópos vizsgálatot, ha szükséges, képalkotó-, CT- vagy MR-vizsgálatot is végeznek. Az is előfordulhat, hogy allergia miatt változik a szaglás, így szükség lehet ennek differenciáldiagnosztikájára is. Utóbbit a klinika Allergológiai Szakambulanciáján, előzetes időpontegyeztetést követően, szintén elvégzik.

Amennyiben aktuális fül-orr-gégészeti kezelést igénylő elváltozást nem találnak az orvosok a szaglásvesztés hátterében, szaglástesztet végeznek. A Szaglás Ambulancián alkalmazott komplex mérőeszköz segítségével szaglásküszöböt, szagmegkülönböztetést és szagfelismerést is vizsgálnak. A körülbelül 45 perces vizsgálat után minden beteg egy ún. TDI-pontszámot (Threshold, Discrimination, Identification) kap, amely alapján besorolják, hogy normál szaglású, csökkent szaglású, vagy szaglását vesztett-e. Utóbbi két esetben szaglástréninget javasolnak a betegnek. A tervezett tréning időszak végén ismételt tesztet végeznek a terápiás eredmény értékelésére.

„A szaglástréning lényege, hogy a páciens minimum 12 héten át, naponta kétszer koncentráltan olyan alapillatokat szagoljon, mint a virág-, a fűszeres- vagy gyümölcsillat, felidézve azok eredeti érzetét” – mutatott rá az ambulancia vezetője, Dr. Kraxner Helga.

Minden illatra 10-20 másodpercig kell koncentrálni, és korábbi emlékek alapján felidézni az azzal kapcsolatos érzeteket. Emellett ajánlott szaglásnapló vezetése is, mely során a páciens heti egyszer, mindig ugyanabban az időpontban egy skálán értékeli saját szaglását.

Dr. Kraxner Helga azt is elmondta, hogy

eddigi tapasztalataik szerint szaglástréninggel lényegesen javítható az állapot, akár vissza is állítható.

A tréning alkalmazásával egyéb eredetű szagláscsökkenés esetén (traumás, vírusos, ismeretlen eredetű) kedvező tapasztalatokat szereztek, és úgy tűnik, a módszer hatékony az új típusú koronavírus által kiváltott szagláscsökkenés esetén is. A jó eredmény érdekében azonban fontos, hogy a betegek a panaszok esetén forduljanak orvoshoz és minél hamarabb kezdjék meg a kezelést.

A szaglástréning mellett ha szükséges, egyéb terápiákat is alkalmaznak: ilyenek lehetnek a lokális kezelést szolgáló szteroidos vagy hialuronsav-tartalmú szprék, vagy épp az A-vitamint tartalmazó orrcseppek.

A doktornő az RTL Híradónak úgy fogalmazott, ezek a kezelések hasonlók ahhoz, mint amikor egy sztrókon átesett beteget újra tanítanak járni.

VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lemond a TISZA Párt fővárosi frakciójának vezetője a közgyűlési mandátumáról
A döntésről a közösségi oldalán számolt be a TISZA Párt. Dr. Ordas Eszter lemondása mögött családi okok állnak.


„A TISZA fővárosi frakciójának vezetője, dr. Ordas Eszter családi okból július 15-ével lemond a közgyűlési mandátumáról. A TISZA elnöksége és a budapesti frakció tudomásul vette frakcióvezető asszony döntését” – írta Facebook-oldalán a párt budapesti szervezete.

A megüresedő képviselői mandátumot Gerzsenyi Gabriella veszi át. „A TISZA fővárosi frakciója jövő héten választ új vezetőt” – emlékeztetett a párt. „A TISZA teljes közössége nevében köszönjük Eszter eddigi munkáját, és további szakmai sikereket és jó egészséget kívánunk neki” – írták a közösségi oldalon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Beszólós” pólóban fogadták Lázár Jánost a múzeumi dolgozók, amikor műtárgyakat válogatott náluk
A dolgozók különféle feliratú pólókkal fejezték ki véleményüket, miközben Lázár János műtárgyakat válogatott a Karmelitába. A miniszter végül meghallgatta panaszaikat is.


Fekete pólóban várták az Iparművészeti Múzeum dolgozói Lázár János építési és közlekedési minisztert a Jászberényi úti átmeneti telephelyen. A miniszter azért ment az intézménybe, hogy személyesen válasszon ki műtárgy bútorokat, amelyekkel a Miniszterelnökség Karmelita épületének reprezentatív helyiségeit akarják berendezni, írta a 24.hu.

Több munkatárs olyan pólót viselt, amelyen a „műtárgy nem használati tárgy” felirat szerepelt.

Mások „El a kezekkel a műtárgyakról” feliratú pólót húztak, voltak, akik a bérhelyzetükre utalva „mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére” szöveget viselték a ruhájukon.

A KKDSZ Kulturális Szakszervezet így számolt be az esetről: „Az üzenetek megfogalmazására kivételes alkalmat szolgáltatott, hogy erre épp egy olyan helyzetben kerülhetett sor, amikor közvetlenül a kormányzat tart igényt (horribile dictu: szorul rá) a múzeumi alkalmazottak munkájára.”

A szakszervezet azt írta, hogy

„bár eredeti terveink között ez nem szerepelt, a miniszter úr – némi bizonytalankodást követően – végül vállalkozott rá, hogy rövid látogatása végén személyesen is meghallgassa a jelenlévő múzeumi kollégákat, és megfogalmazott panaszaik jogos voltát maga is kénytelen volt elismerni”.

A KKDSZ szerint ez a történet azt mutatja, hogy „már a kormányzat legfelsőbb szintjein is felfigyelhettek Lázár János műtárgyakhoz fűződő ismereteire, és ezt igénybe is veszik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: A holdudvart etető rendszer válságba jutott, mert az EU nem küld tovább szabadon ellopható pénzeket
A független országgyűlési képviselő szerint a szekszárdi borász esete, illetve a körülötte kialakult gazdasági hálózat jól mutatja, hogy a Fidesz-rendszer sokkal kiterjedtebb, mint azt manapság gondolni szokás.


Hadházy egy fotót is mellékelt a Facebook-bejegyzéshez, amin Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helikoptere látható egy szekszárdi borászat istállójának karámján belül, „mert a külügyminiszternek derogált autópályán leutazni 150 kilométerre egy protokoll gyárlátogatásra és egy ebédre a borászat éttermében”.

„A borász esete, illetve a körülötte kialakult gazdasági hálózat jól mutatja, hogy a Fidesz-rendszer sokkal kiterjedtebb, mint azt manapság gondolni szokás.

Sok tízezer, sőt, százezer ember él ilyen vagy olyan módon abból, hogy jóban van valakivel, neki politikai szolgálatokat tesz, amiért állást, állami megrendelést, uniós pályázati forrást remél. Ha egyszer elkezdenénk komolyan felgöngyölíteni ezeket a dolgokat, nem is lenne elég egy új börtönt építeni, kettőt-hármat simán meg lehetne tölteni csak a fontosabb szereplőkkel” – fogalmazott a független országgyűlési képviselő, aki jó hírekről is beszámolt.

„A jó hír az, hogy ez a holdudvart etető rendszer válságba jutott, mivel a sajtó és néhány ellenzéki szereplő kitartó munkával elérte, hogy az EU ne küldjön tovább szabadon ellopható pénzeket. Külső finanszírozás nélkül pedig az eddigi "gazdasági modell" összezuhant, hiszen nem képes kitermelni annyit, amennyire a csókosok igényt tartanának

(meg ami egy szerény életszínvonal-emelkedéshez kellene). Lent a végeken iszonyú harag gyűlik a nagykutyákkal szemben, akik a maradék forrásokat magukhoz terelik, a falusi polgármestereknek meg csak annyit mondanak: oldjátok meg!” – zárult a bejegyzés.

A Blikk szerint több mint három és fél milliárdos csalással gyanúsítják a szekszárdi borászt, aki a hatóságok szerint fiktív önrészekkel és túlárazott számlákkal csapta be a pályázati rendszert.

A cég 2012 és 2022 között összesen közel 5 milliárd forint vissza nem térítendő állami és uniós támogatást kapott. A nyomozás jelenlegi állása szerint a gyanúsított ezek közül egyes összegekhez jogtalanul jutott hozzá.

Az ügyészség közlése szerint a férfi egyeztetett egy dunaújvárosi cég ügyvezetőjével, aki a piaci árnál jóval magasabb árajánlatokat adott. A számlákon szereplő összegek egy részét visszajuttatták a borász érdekeltségébe tartozó társaságoknak, így formálisan teljesítették a pályázatban előírt 50 százalékos önrészt. A nyomozók szerint ezzel a módszerrel a férfi és társai megtévesztették a pályázatért felelős hatóságot, és összesen mintegy 3,6 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Az eljárásban jelenleg tíz bűntársa ellen is folyik nyomozás, legtöbbjük szintén szekszárdi borász.

A jogi végzettségű B. I. korábban a Tolna megyei adóhatóság nyomozó osztályának vezetője volt. Korábban maga is hasonló típusú bűncselekmények ügyében nyomozott. A családja által működtetett pincészet több generáció óta jelen van a szekszárdi borvidéken, boraik országosan is ismertek, és nagy élelmiszerláncok polcain is megtalálhatók, írta a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elképesztő felvétel: vörös lidércet kapott lencsevégre Kapu Tibor társa a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről
A különleges elektromos kisülés Mexikó felett villant fel egy vihar során. A jelenség szabad szemmel nem látható, csak speciális kamerával rögzíthető.


A Nemzetközi Űrállomás éppen Mexikó és az Egyesült Államok fölött haladt el, amikor a térségben viharok alakultak ki. A fedélzeten tartózkodó Nichole Ayers asztronautának sikerült megörökítenie egy különleges légköri jelenséget: egy vörös lidércet, azaz red sprite-ot. Az Időkép szerint az ilyen ritka elektromos kisülések megfigyelése Kapu Tibor magyar űrhajós kutatási programjában is szerepel.

A vörös lidércek olyan magaslégköri ködfénykisülések, amelyeket zivatarokban kialakuló intenzív elektromos tevékenység vált ki.

Ezek a jelenségek mindössze a másodperc töredékéig láthatók, így szabad szemmel nem érzékelhetők. A megfelelő elektromos térerősség rövid időre jöhet létre nagyobb villámkisülések után, a viharfelhő és az ionoszféra alsó határrétege között, körülbelül 100 kilométeres magasságban.

Az Időkép kiemelte, hogy

a vörös lidércek 80 kilométer magasan a legfényesebbek, ahol a légnyomás mindössze a tengerszinten mért érték százezred része.

Ezek a jelenségek horizontálisan meghaladhatják az 50 kilométeres kiterjedést, magasságuk pedig elérheti a 60 kilométert.

Nichole Ayers március óta teljesít szolgálatot a Nemzetközi Űrállomáson, és várhatóan fél évig marad. A legénységhez múlt csütörtökön csatlakozott Kapu Tibor is, akinek kutatásai között szerepel az ilyen légköri jelenségek vizsgálata.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk