prcikk: Szaglástréninggel segítenek azoknak, akiknek a koronavírus után nem állt helyre a szaglásuk | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Szaglástréninggel segítenek azoknak, akiknek a koronavírus után nem állt helyre a szaglásuk

A Semmelweis Egyetem poszt-Covid Szaglás Ambulanciáján elérhető kezelések hasonlók ahhoz, mint amikor egy sztrókon átesett beteget újra tanítanak járni. Már most több hetes a várólista.


A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika új poszt-Covid Szaglás Ambulanciáján indult el az ország első szaglásvizsgáló centruma, ahol szaglásvizsgálattal és szaglástréninggel segítenek azoknak, akiknek a koronavírus-fertőzés után több mint három héttel is fennmaradtak a szaglásukat érintő panaszaik.

Számos betegnél ez a fertőzés első, vagy esetenként egyetlen tünete, amely sokuknál pedig a betegség után is megmarad.

"Egyre több beteg jelentkezett azzal, hogy megváltozott a szaglása: nem, vagy tompábban érzi az illatokat. Szintén sokaknál fordult elő, hogy kellemetlen, bűzös szagokat kezdtek érezni – mindkét jelenség kivizsgálást igényel, amennyiben 3 hétnél hosszabb ideig tart" - mondta Dr. Tamás László, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója.

Az RTL Híradónak azt is elmondta, hogy már akkor nagy volt az érdeklődés a szaglástréning iránt, amikor még nem jelentették meg a hírt a médiában, azóta pedig két nap alatt 50-en jelentkeztek.

Már most több hetes a várólista.

A klinikán hiánypótló módon már évek óta kezelnek a szagláspanasszal jelentkező pácienseket, a koronavírus pedig csak megerősítette a szakembereket abban, hogy mekkora szükség van az ilyen ellátásra.

A Szaglás Ambulancia egyelőre heti háromszor; kedden, szerdán és csütörtökön fogad betegeket, de szükség esetén a rendelési időt bővíteni fogják.

A páciensek fül-orr-gégészeti szakrendelésről vagy háziorvosi beutalóval érkezhetnek, emellett az egyetem poszt-COVID-ambulanciái is küldhetnek ide betegeket.

Az első lépés a részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat, amely során felmérik, hogy van-e olyan mechanikai akadály – orrnyálkahártya duzzanat, krónikus arcüreggyulladás, orrpolip vagy valamilyen egyéb elváltozás – amely miatt azért romlott a szaglás, mert a levegő nem éri el a szaglóhámot. Ennek érdekében endoszkópos vizsgálatot, ha szükséges, képalkotó-, CT- vagy MR-vizsgálatot is végeznek. Az is előfordulhat, hogy allergia miatt változik a szaglás, így szükség lehet ennek differenciáldiagnosztikájára is. Utóbbit a klinika Allergológiai Szakambulanciáján, előzetes időpontegyeztetést követően, szintén elvégzik.

Amennyiben aktuális fül-orr-gégészeti kezelést igénylő elváltozást nem találnak az orvosok a szaglásvesztés hátterében, szaglástesztet végeznek. A Szaglás Ambulancián alkalmazott komplex mérőeszköz segítségével szaglásküszöböt, szagmegkülönböztetést és szagfelismerést is vizsgálnak. A körülbelül 45 perces vizsgálat után minden beteg egy ún. TDI-pontszámot (Threshold, Discrimination, Identification) kap, amely alapján besorolják, hogy normál szaglású, csökkent szaglású, vagy szaglását vesztett-e. Utóbbi két esetben szaglástréninget javasolnak a betegnek. A tervezett tréning időszak végén ismételt tesztet végeznek a terápiás eredmény értékelésére.

„A szaglástréning lényege, hogy a páciens minimum 12 héten át, naponta kétszer koncentráltan olyan alapillatokat szagoljon, mint a virág-, a fűszeres- vagy gyümölcsillat, felidézve azok eredeti érzetét” – mutatott rá az ambulancia vezetője, Dr. Kraxner Helga.

Minden illatra 10-20 másodpercig kell koncentrálni, és korábbi emlékek alapján felidézni az azzal kapcsolatos érzeteket. Emellett ajánlott szaglásnapló vezetése is, mely során a páciens heti egyszer, mindig ugyanabban az időpontban egy skálán értékeli saját szaglását.

Dr. Kraxner Helga azt is elmondta, hogy

eddigi tapasztalataik szerint szaglástréninggel lényegesen javítható az állapot, akár vissza is állítható.

A tréning alkalmazásával egyéb eredetű szagláscsökkenés esetén (traumás, vírusos, ismeretlen eredetű) kedvező tapasztalatokat szereztek, és úgy tűnik, a módszer hatékony az új típusú koronavírus által kiváltott szagláscsökkenés esetén is. A jó eredmény érdekében azonban fontos, hogy a betegek a panaszok esetén forduljanak orvoshoz és minél hamarabb kezdjék meg a kezelést.

A szaglástréning mellett ha szükséges, egyéb terápiákat is alkalmaznak: ilyenek lehetnek a lokális kezelést szolgáló szteroidos vagy hialuronsav-tartalmú szprék, vagy épp az A-vitamint tartalmazó orrcseppek.

A doktornő az RTL Híradónak úgy fogalmazott, ezek a kezelések hasonlók ahhoz, mint amikor egy sztrókon átesett beteget újra tanítanak járni.

VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor fontos bejelentésre készül péntek reggel
A miniszterelnök reggel fél nyolckor üzenne minden magyarnak a Facebookon. Arról egyelőre nem derült ki semmi, hogy miről szól majd a bejelentése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 09.



Nem sokkal csütörtök este fél tíz után új poszttal jelentkezett Orbán Viktor. „Bréking” - kezdte rejtélyes bejegyzését a miniszterelnök, aki a továbbiakban sem volt ennél bőbeszédűbb:

„Holnap 07:30-kor fontos üzenet minden magyarnak. Kövessétek itt, a Facebook-oldalamon.”

Orbán egy órával előtte arról is közzétett egy bejegyzést, hogy szombaton este a budapesti Szentháromság téren zárja a kampányt Szijjártó Péterrel és Lázár Jánossal közösen. A három politikus vadnyugati öltözékben látható a mellékelt fotón, de hármójuk közül a miniszterelnök viseli a seriffcsillagot:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egyetlen szóval reagált Orbán Viktor a kiszivárgott Putyin-beszélgetésre
Orbán Viktor a Debrecen felé vezető úton, egy benzinkúton minősítette a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésének kiszivárgását. A miniszterelnök szerint az ügy bűncselekmény, a beszélgetés leiratát a héten hozta nyilvánosságra a Bloomberg.


Orbán Viktor egyetlen szóval minősítette a Vlagyimir Putyinnal folytatott, tavaly őszi telefonbeszélgetésének kiszivárgását, amikor csütörtök este a Debrecen felé vezető úton, a görbeházai pihenőnél a Telex kérdezte. A miniszterelnök ugyanitt a 444-nek Donald Trump távjelenlétéről annyit mondott: „De ott volt.”

„Bűncselekmény.”

A miniszterelnök a nyilvánosság előtt reagált arra a tavaly októberi telefonbeszélgetésre, amelynek leirata a héten került nyilvánosságra. A kormányfő Debrecenbe tartva, egy görbeházai pihenőnél állt meg, ahol a kiszivárogtatásról feltett kérdésre válaszolt a fent idézett módon – írta a Telex.

A 444 stábja ugyanitt arról kérdezte, csalódott-e, hogy Donald Trump végül nem jött el személyesen Budapestre, amire Orbán a szimbolikus jelenlétre utalva válaszolt.

A Bloomberg által a hét elején nyilvánosságra hozott leirat szerint Orbán Viktor egy tavaly őszi telefonhívás során egy magyar mesére hivatkozva, a kisegér és az oroszlán történetével biztosította támogatásáról Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A beszélgetésben a magyar miniszterelnök felajánlotta, hogy Budapesten megszervezik az amerikai–orosz tárgyalásokat, és jelezte, hogy „bármiben” szívesen segít Putyinnak.

A telefonleirat nemzetközi vitát is kiváltott, Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en vonta felelősségre Orbán Viktort, ami nyilvános szóváltáshoz vezetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lélegeztetett beteggel állítottak meg egy mentőt az amerikai alelnök konvoja miatt
Az amerikai alelnök, JD Vance konvoja miatt percekre feltartóztattak egy mentőt Budapesten, amelyben a rendőrségi rádióforgalmazás szerint lélegeztetett beteg utazott. Az Országos Mentőszolgálat ezzel szemben azt közölte, a beteg stabil állapotban volt, és nem szorult lélegeztetésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 09.



Percekig vesztegelt egy mentőautó Budapesten az amerikai alelnök, JD Vance konvoja miatt, miközben a rendőrségi rádióforgalmazás szerint egy lélegeztetett beteget szállított – számolt be róla az RTL Híradó egy szemtanú által készített felvételek alapján. Az Országos Mentőszolgálat szerint azonban a beteg stabil állapotban volt, és nem szorult lélegeztetésre.

Az eset kedden, nem sokkal délután négy óra után történt, amikor JD Vance az MTK Sportparkba tartott, hogy beszédet mondjon és kiálljon Orbán Viktor mellett. A konvoj útvonalát a rendőrök hermetikusan lezárták, ekkor érkezett a Városligeti fasor felől egy szirénázó mentő.

„Ekkor vettem elő a telefonomat, mert mi sem értettük, mi történik, és miért állította meg a rendőr a mentőautót” – mesélte a csatornának a felvétel készítője, aki felháborítónak tartotta a látottakat.

A mentőautó a rendőri jelzésre visszafordult, de a dráma ezzel nem ért véget. A szemtanú egy perccel később a helyszínt biztosító rendőr rádióján hallotta, ahogy a mentő áthaladási engedélyt kér a Bajza utca és az Andrássy út sarkánál. A rádiózás szerint a mentőben egy beteget lélegeztettek, de a kérésre az a válasz érkezett, hogy nem mehetnek át. Néhány perccel később, a konvoj elhaladása után újra szóba került a jármű a rendőrségi rádióban:

„Mehet az Izabellán is!”

„Mármint ugyanarról a mentőről van szó?”

„Semmi más nem mehet, csak ez a mentő, aki lélegeztet.”

A telefonos felvételek időbélyegzője szerint a mentőnek körülbelül öt percet kellett várakoznia.

Az Országos Mentőszolgálat közleményében egészen más képet festett a helyzetről. Azt írták, egyetlen olyan esetet azonosítottak, ahol egy mentő a zárás miatt „rövid időre” megállni kényszerült.

Szerintük az ülve szállított beteg stabil állapotban volt, lélegeztetésre nem szorult, ezért nem volt szükség a forgalmi zárás feloldására.

Ezzel szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság elismerte a feltartóztatást. Közölték, hogy ilyenkor egy úgynevezett csapatszolgálati törzs hangolja össze a hatóságok munkáját, amelyben a mentők is részt vesznek, így az irányítóknak közvetlenül kellett hallaniuk a lélegeztetett betegről szóló rádiózást. A rendőrség szerint a forgalmat irányító rendőrnek van lehetősége mérlegelni, és ha lehetséges, átengedheti a megkülönböztető jelzést használó járművet, de a kérdéses esetben erre szerintük „már nem volt lehetőség”, ezért kellett a mentőnek várnia.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kurvaanyad1, Password, 1234567: százszámra szivárogtak ki magyar kormányzati jelszavak
A Bellingcat oknyomozó portál tárt fel egy súlyos adatszivárgást, amely közel 800 magyar kormányzati e-mail címet és jelszót érint. A kompromittált adatok között a honvédelmi és a külügyi tárca mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium is szerepel.


Közel 800 magyar kormányzati e-mail-cím és a hozzá tartozó jelszó kering az interneten – írta a Bellingcat oknyomozó portál. A nyílt forrásokon végzett elemzés alapján a kormány 13 minisztériumából 12 érintett, bizonyos esetekben pedig külföldön dolgozó katonai személyzet és köztisztviselők bizalmas adatai is nyilvánosságra kerültek.

A legsúlyosabban az a négy kulcsfontosságú minisztérium volt érintett, amelyek az ország kormányzásáért, védelméért, külügyeiért és pénzügyeiért felelősek. A Pénzügyminisztériumtól 145, a Honvédelmi Minisztériumtól 120, a külügytől 107, a Nemzetgazdasági Minisztériumtól pedig 99 e-mail-cím és jelszó kombinációja került ki.

A kínos jelszavak között szerepelt a „Password”, az „1234567” és az „embassy13hungary” is. A Belügyminisztérium alá tartozó büntetés-végrehajtásnál egy magas rangú tisztviselő az „adolf” jelszót használta.

A versenyt a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik munkatársa nyerte, aki a „Kurvaanyad1” jelszót használta.

Az érintettek között volt egy információbiztonságért felelős magas rangú katonatiszt, a külügyi minisztérium terrorizmusellenes koordinátora, valamint egy olyan alkalmazott, akinek a feladata az ország elleni hibrid fenyegetések azonosítása volt.

Az adatok zöme nem célzott, csúcstechnológiás behatolás, hanem a gyenge digitális higiénia következménye: a munkavállalók a munkahelyi e-mail-címüket használták civil weboldalakon való regisztrációhoz, amelyeket később feltörtek. Ugyanakkor 97 kormányzati gépen jelszólopó kártevő nyomait is azonosították.

„Világos a most napvilágra került adatszivárgásokból, hogy a kormányzati szervek nem vették elég komolyan az adatbiztonságot” – mondta Dull Szabolcs politikai elemző a Bellingcatnek.

A szakértők szerint a rendszerszintű védelem hiányosságaira utalhat a probléma. „Többtényezős hitelesítés nélkül a rendszerek lényegesen sérülékenyebbek a megszokott támadási módszerekkel szemben, mint a phishing vagy a hitelesítési adatok tömeges próbálgatása” – fejtette ki Bárdos Kata Kincső kiberbiztonsági szakértő.

A Bellingcat megkereste a kormányzati szóvivőt és a Miniszterelnöki Kabinetirodát, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ. A mostani eset nem előzmény nélküli: 2022-ben a Direkt36 írta meg, hogy az orosz titkosszolgálatok hozzáfértek a külügy számítógépes hálózatához. A minisztérium akkor „kampányhazugságnak” nevezte az értesülést. Később a 444 nyilvánosságra hozott egy, az Alkotmányvédelmi Hivataltól a külügynek küldött levelet, amely több ezer munkaállomást és 930 szervert „megbízhatatlannak” minősített.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk