HÍREK
A Rovatból

Sulyok Tamás elmagyarázta, miért írta alá a Pride betiltását célzó törvényt

A köztársasági elnök a Facebookon fejtette ki, hogy miért írta alá ilyen gyorsan a gyülekezési törvény módosítását. Szerinte a változás a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.


A Facebookon magyarázta el Sulyok Tamás, hogy miért írta alá a Pride-ot betiltó törvényt. A köztársasági elnök ezzel érvelt:

„A gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel. A jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása.”

Szerinte a parlamenti képviselők több mint kétharmada által elfogadott törvényi korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.

„Az pedig, hogy pontosan mely konkrét gyűlések, rendezvények esetében áll fenn az elfogadott törvényi szabályozás alkalmazásának szükségessége, az eddig is érvényben volt szabályozással egyezően egyedi jogalkalmazói mérlegelés körébe tartozik, a megfelelő jogorvoslati lehetőség rendelkezésre állása mellett” – tette hozzá Sulyok Tamás.

Az új szabályozás szerint tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely sérti „a gyermek jogát testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez”, vagy amely a gyermekvédelmi törvény által tiltott tartalmat jeleníti meg. A módosítás azt is kimondja, hogy nemcsak a tiltott gyűlés szervezője, hanem annak résztvevői is büntethetők. A törvénymódosítás lehetőséget biztosít arra is, hogy a szabálysértők személyazonosságának megállapításához arcképelemző rendszert használjanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A kormányhivatal szerint nem egész éjszakára, csak 22 óráig engedélyezték az építkezést a Tiborcz-közeli cégnek
A beruházó szerint különleges munkafolyamat indokolta a késői időpontot. Azt állítják, előzetesen értesítették a környékbelieket.


A Pest Vármegyei Kormányhivatal szerint nem adtak engedélyt éjszakai munkavégzésre a Dürer Park mögött zajló építkezéshez, írta a Telex. A lap megkeresésére a kormányhivatal azt közölte:

az engedély „a jogszabályban meghatározott nappali (6–22 óráig) munkavégzésre vonatkozik”.

Emellett a kivitelező legfeljebb 11 decibellel lépheti túl a jogszabályban meghatározott 60 decibeles zajhatárt. A hivatal hangsúlyozta: „A zajos túllépéssel járó munkálatokról és azok időtartamáról a kivitelező feladata tájékoztatni a lakókat.”

A kivitelező, a Dürer Befektetési Kft. kérdésre válaszolva azt írta, hogy az éjszakai munkavégzést egy speciális, 24 órás átfutási idejű munkafolyamat miatt kérelmezték. Közölték: „Az engedély birtokában ez idáig mindössze 2 éjszaka zajlottak munkálatok, amelyről a lakókat előzetesen tájékoztattuk.” Hozzátették, hogy

egyelőre az ütemterv szerint halad a kivitelezés, és várhatóan nem lesz szükség további éjszakai munkákra, de előre nehéz megmondani, hány ilyen alkalom lehet még.

A társaság kiemelte, hogy nagy figyelmet fordítanak a környék nyugalmára és a lakók jólétére. Tájékoztatásuk szerint több mint egymilliárd forint értékben végeznek közcélú infrastrukturális fejlesztéseket a környéken, „ezzel tovább növelve a környék élhetőségét és értékét”.

A Városliget melletti Ajtósi Dürer soron zajló beruházás keretében két irodaház és öt lakótorony épül.

A projektet a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap és a Garancsi István, illetve Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Market-csoport közös cége, a Dürer Befektetési Kft. valósítja meg. A Főnix Magántőkealap kezelője a Tiborcz tulajdonában álló Gránit Alapkezelő.

A Dürer Park a Kopaszi-gát és a Bosnyák tér mellett azon három budapesti nagyberuházás egyike, amelyek esetében a kormány nem kommunikált nyilvánosan a részletekről, amíg a sajtó, elsősorban a Válasz Online, fel nem tárta azokat. Az Ajtósi Dürer sori lakóépületeket nem az állam vásárolja meg, hanem a beruházó értékesíti, a projekt pedig nem a szokásos magánberuházásokra vonatkozó szabályozás szerint valósul meg, hanem közérdekből kiemelt beruházásként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
„Képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért” – döbbenetes beszámoló a gyermekotthonokból, ahol 1500 Ft-ot szán az állam a napi étkezésre
A szakmai vezetők szerint a drágulás lenullázta a kereteket. Egy állami gondozott arról beszélt, hogy 18 óra után rendszeresen nincs pótvacsora, a speciális diétások helyzete kritikus.


Egy szelet kenyér vagy a repeta is könnyen konfliktust szülhet az állami gondozott gyerekek között – erről mesélt az RTL Híradónak Lakatos Ádám, aki 9 éves korától élt gyermekotthonban. Úgy látja, a kevés állami támogatás miatt sokszor nem jut elég étel a gyerekeknek.

„Szerintem nem történhetne meg az ma, hogy a legkiszolgáltatottabb gyerekek számára nincs elegendő élelem vagy elegendő feltétel egy lakásotthonon belül, és ezért ki vannak téve mindenféle bántalmazásoknak.

„Mert az iskolában, vagy akár magában az otthonban is képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért esetleg a repetáért vagy bármiért, valamint képesek egymástól is elvenni ezeket a dolgokat”

– mondta a híradónak.

Ádám szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik speciális étrendet igényelnek, például glutén- vagy laktózérzékenyek. De azok sem járnak sokkal jobban, akik mindent megehetnek.

„Nincs pénz és ezért nem tudnak nekünk például pótvacsorát adni, mert nem futja annyira, hogy pótvacsorát biztosítsanak számunkra. Nálunk ugye este 6 órakor van az utolsó étkezés, de főleg a nyári időszakban 10 óráig még simán pörgünk, mint állat, és ezekben az esetekben igenis előfordul, hogy a gyerek még igényli, hogy 9 órakor legyen bármilyen fajta étkezés” – tette hozzá

Sztupa József korábban egy állami fenntartású gyermekotthon szakmai vezetőjeként dolgozott, ma pedig egy alapítványi intézménynél tölti be ugyanazt a pozíciót. Elmondása szerint az állam által biztosított napi 1500 forintból nagyon nehéz megoldani a napi három-öt étkezést, főleg jó minőségű és tápláló alapanyagokból:

„Amikor nagyon elszabadultak az árak, akkor az akkori havi bevásárlási összegünket szerintem egy 2 maximum 3 hét alatt feléltük és komolyan azon gondolkoztunk, hogy az utolsó mit fogunk adni a gyerekeknek enni”.

Korábban még ennél is kevesebb, napi 700 forint jutott egy gyerek étkezésére, ezt emelték meg 2023 februárjában. Sztupa szerint a minimum napi 3000 forint lenne az az összeg, amiből már megoldható lenne a tisztességes ellátás.

Jámbor András és Szabó Tímea ellenzéki képviselők közösen kezdeményezték, hogy napi 4500 forintra emeljék a gyermekotthonok étkezési támogatását. A javaslatot az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága tárgyalta, de a fideszes képviselők egy szó nélkül leszavazták azt.

Jámbor András nem adja fel, és azt mondja, a törvényalkotási bizottság ülésén is újra elő fogja terjeszteni a javaslatot: „Ott újra lesz lehetőségük a fideszeseknek érvelni amellett, hogy miért elegendő az 1500 forint, bár szerintem ilyen érv nem létezik, illetve egyébként pluszban újra be is adtam a javaslatot, nyilvánvalóan ameddig lehetséges, küzdeni kell azért, hogy ezt az 1500 forintot megemeljék.”

Az RTL Híradó riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„A kutya valamit bevéd” – a péceli kutyatámadást elemzi Az Árulók után Korom Gábor, ahol 15 kutya támadt egy nőre
A hatóságok több kutyát befogtak, de egyet még mindig nem találnak. A szakértők szerint a falkaviselkedés hátterében a rossz szocializáció is állhat.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy közel húszfős kutyafalka támadt rá egy futó nőre vasárnap Pécel és Maglód határában. A nő súlyosan megsérült, a mentők kórházba vitték, de azóta már hazaengedték, és otthon lábadozik. A helyszínre rendőrök és állatmentők is érkeztek. A kutyák közül hatot kilőttek, nyolcat sikerült befogni, egyet viszont még mindig keresnek.

Farkas Dorisz, a Tetovált Állatmentők elnökségi tagja elmondta, hogy a rendőrök szirénával próbálták lecsendesíteni az állatokat. A hat legagresszívebb kutyát végül a péceli jegyző engedélyével kilőtték.

Az RTL Híradónak Korom Gábor kutyaszakértő arról beszélt, hogy Magyarországon a nyolcvanas-kilencvenes években még szinte minden naposak voltak az ilyen esetek.

„Még nem vagyunk az ideális pozícióban, de nagyon sokat változott a helyzet. Régen mindennapos volt egy ilyen támadás, ma már kiemelt hír”

– mondta.

Hozzátette, hogy sok múlik a kutyák korai szocializációján. Ha egy kutya sok emberrel találkozik, kevésbé működik benne a vadászösztön.

„A kutya valamit bevéd: bevédi a saját territóriumát, a vadászterületét, a saját és a társa testi épségét, a csapatot. Vagyis valamit felfedez, amit neki védenie kell”

– fogalmazott Korom Gábor.

A rendőrség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Folytatjuk, de máshogy” – Hadházy Ákos megváltoztatja a keddi tüntetéseit, mert túl kevesen maradtak
A képviselő szerint a kevés résztvevő miatt nem lehet elérni a gyülekezési törvény módosításának visszavonását. A tüntetések így egyszerűbb formában folytatódnak.


Tegnap este Hadházy Ákos a Facebook-oldalán jelentette be: folytatják a kedd esti demonstrációkat, de más formában. A független képviselő a március óta tartó tiltakozássorozatról írt bejegyzést.

Azt írta, rendkívül hálás azoknak, akik eddig is kitartottak mellette, ugyanakkor elismerte:

„ha csak ennyien vagyunk, természetesen nem fogjuk elérni az egyik eredeti célunkat, a gyülekezési törvény módosításának visszavonását”.

Hozzátette, ő továbbra is jelen lesz a tiltakozásokon, mert „nem tud ebbe beletörődni”, de azt is belátta: „saját magát csapná be, ha azt mondaná, hogy ezen most változtatni tud”.

Bejegyzésében arról is írt, hogy bár sok ezer ember gondolkodik hozzá hasonlóan, „több millióan viszont elhiszik azt a hazugságot, hogy vagy nem is olyan nagy baj az arcfelismerő rendszerek bevetése betiltott tüntetéseken, vagy hogy úgysem lehet ellene tenni semmit”.

Hozzátette: a jövőben nem lesznek felszólalók, színpad vagy műsor a keddi demonstrációkon. Ugyanakkor arról is írt: „De a hatalomnak kifejezetten kellemetlen tény: az elmúlt fél évben nem kellett "vezér" hatalmas tömegtüntetésekhez: egy független képviselő, egy egyszerű diák, néhány színész, vagy néhány influenszer is tízezres megmozdulásokat tudott szervezni a szabadságért.”

Posztja végén azt írta: jövő héten 17.30, Ferenciek tere, a török luxusszálló előtt folytatják a „más formában” tartott demonstrációt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: