SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Magyar Péter felidegesítette Orbán Viktort, mert nem így képzelte az országjárását

Nagyon erős üzenet, hogy Magyar Péter ott van az emberek előtt – mondja az elemző. A Fidesznek viszont ott a propaganda, és most már ott vannak az egyéni jelöltek is, mint Gajdos László, akiket támadni lehet. Igaz, a Tisza helyben jól beágyazott jelöltjeinél ez komoly kihívás.


Áruló, gerinctelen puhatestű - a nyíregyházi állatpark elismert igazgatóját teljes erőből támadta meg a Fidesz és a helyi propaganda, miután kiderült, hogy Gajdos László a Tisza színeiben indul. A bejelentés láthatóan váratlanul érte a kormánypártot, miközben a Tisza előválasztásával kapcsolatban jóval kevesebb meglepetés történt. A szavazófelületet nem érte támadás, és a párt ismert arcai mind befutottak. Ami látszik: az indulók között sok a helyben jól beágyazott jelölt: orvos, tanár, helyi vállalkozó, akik eddig nem foglalkoztak politikával.

Mire számíthatunk a következő hetekben, amikor a jelölteket várhatóan már a sajtó elé engedik? Milyen eszközökkel érte el a kormánypárt, hogy csökkenjen a különbség a Fidesz és a Tisza között? Mennyire válik be Magyar Péter taktikája, hogy ahol Orbán Viktor megjelenik, ő is? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltán szociológussal.

– Lezárult a TISZA előválasztása, számomra az furcsa volt, hogy úgy nyitották ki az előválasztást a szélesebb nyilvánosság felé, hogy nem volt lehetőség jobban megismerni a jelölteket annál a 19 sornál, ami a közösségi oldalukon le volt írva. Ha az ember véletlenül nem jött szembe velük, vagy nem ismerte az illetőket, akkor pénzfeldobással kellett választania, ami komolytalan.

– Azt feltételezem, hogy az adatszivárgási botrány után módosítottak a menetrenden. Egyrészt késésbe is kerültek, mert kezelni kellett a helyzetet, és utána tudtak csak előválasztást meghirdetni. Másrészt pedig túl akartak lenni ezen a lehető legkevesebb konfliktussal, ezért volt csak pár nap a három jelölt közüli belső választására, és utána öt nap arra, hogy szélesebb körben lehessen szavazni.

Valóban ez előválasztásnak édeskevés, a választók nem tudtak megismerkedni a TISZA jelöltjeivel.

Lehetett volna ez egy jobb fajta előválasztás, mert az előválasztás amúgy egy jó politikai termék. Azt viszont elérte a Tisza, hogy komolyabb feszültség nélkül sikerült végigcsinálnia az előválasztást.

– Az első fordulóban második helyen jutott tovább Ruszin-Szendi Romulusz és Tarr Zoltán, de végül meggyőzően győztek a második fordulóban.

– Valószínűsíthetően azért is, mert őket ismeri az egész ország. Tehát nekik nem kellett bemutatkozniuk a választóknak. Ami inkább kérdés, hogy

hogyan fognak ezek a figurák egyszerre a központi kampányban is részt venni, és ott teljesíteni, emellett a helyi kampányukat is vinni?

Mert arra is szükség van, hogy egy megválasztott jelölt folyamatosan ott legyen a körzetében. A pártelnök kabinetfőnöke, a párt programfelelőse, szakpolitikusai egyben egyéni jelöltek is, ami azt mutatja, hogy valószínűleg mégiscsak kevés volt a szóba jöhető jó jelölt. Nem vagyok biztos ugyanis abban, hogy valaki egyszerre tud az országos és az egyéni körzeti kampányban is jól teljesíteni.

– A jelölteket elzárták a nyilvánosság elől. Azaz először azt mondták, hogy teljes szilencium, de aztán néhány kiválasztott médiumnak lehetőséget nyújtottak arra, hogy egy-egy gondosan kiszelektált jelölttel interjút csináljanak. Nem biztos, hogy ez jó ómen, ha a nyilvánosságot óhajtjuk.

– Egyetértek ezzel, de jó lenne, ha ez mindenkire igaz lenne. Mert a politikusok és a pártok nem a médiával versenyeznek, hanem egymással. És ha a kormánypártra nem jellemző ez a fajta lazaság és szabadság, hogy a jelölt szabadon megmutathassa magát, akkor miért ne gondolhatná az ellenzék is, hogy ebben nem akar versenyhátrányba kerülni?

– Versenyhátrányt jelent a nyilvánosság, ha megismerhetővé válnak a jelöltek?

– Attól függ, milyenek a jelöltek.

– Másképp kérdezem: érdemes olyan jelölteket indítani, akik ilyen kockázatot jelentenek? Jók-e azok a jelöltek, akiket félünk kiengedni a nyilvánosság elé?

– Nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy milyen országban élünk. Sok ezer milliárd forint van propagandára, és azt is megtapasztalhattuk, hogyan bánhat a propaganda egy-egy jelölttel. Az, hogy emberek elindulnak ellenzéki jelöltként, ehhez a nevüket adják, az már tiszteletreméltó tevékenység. Ahogy egyébként azt gondolom, hogy ha a kormánypárt képviseletére valaki a nevét adja, az is természetesen tiszteletreméltó, de azért mindenkinek tudnia kell, hogy ezzel ő is felelőssé válik azért a politikai kultúráért, ami éppen az országban van. A mindenkori kormánypárt és képviselői mindig sokkal nagyobb felelősséggel bírnak, mint az ellenzék és annak tagjai.

– Az aHang aktivistái Nyíregyházán felemeltek egy feliratot szemben a csarnokkal, ahol Orbán Viktor készült beszélgetni, hogy az emberek többsége miniszterelnök-jelölti vitát szeretne. A gyűlésre igyekvő fideszesek, illetve DPK-aktivisták egyöntetűen azt mondták, hogy semmi szükség ilyen vitára. Van, aki azzal érvelt, hogy Magyar Péter a bokájáig sem érne fel Orbán Viktornak. Legtöbben elismételték azt a tételt, hogy Orbán Viktor igazi kihívója nem itt van, hanem Brüsszelben.

– A DPK aktivistái alapvetően Orbán Viktor álláspontját visszhangozzák, és ha Orbán Viktor akarna vitát, akkor ők is akarnának. Ezzel nincs semmi baj, szeretik a vezetőjüket, ami erényes tulajdonság. Ugyanakkor ebben a kérdésben komoly meglepetés is érheti őket.

Orbán Viktor később még gondolhatja úgy, hogy mégiscsak szüksége lenne egy olyan vitára, amit megnéz sokmillió választó.

Már korábbi, önnek adott interjúmban is mondtam, hogy egyáltalán nem gondolom végleges döntésnek Orbán részéről, hogy ne legyen vita. Lehet akár olyan politikai helyzet is a választás hajrájában, amikor Orbán Viktor számára válik fontosság egy vita, és már Magyar Péternek nem lesz szüksége erre.

– Orbán Viktor most nagyon sok helyen interjút ad, az ATV-ben adott interjúja talán erősen hozzájárult ahhoz, hogy kezdi befogni a Fidesz a TISZA Pártot. Bár ugye mindketten az eddig még nem aktivizált sokaságban értek el eredményeket, azaz nem arról van szó, hogy a TISZA támogatói csökkentek volna, de a különbség mégiscsak kisebb.

– Szerintem a Bors háborús, rettegtető, és ingyenes „különszáma” még fontosabb is, mint az, hogy Orbán Viktor mit csinált az ATV-ben. Egyáltalán:

az augusztus óta tartó miniszterelnöki aktivitás sokat számít abban, hogy legalább visszaerősödött a tábora.

Hogy mekkora mértékben, azt nem tudjuk. De ha Orbán Viktor erősödik, és úgy érzi, hogy megnyerheti a választást vita nélkül, akkor nem lesz vita. Ha éppen gyengülne, ha az lenne, hogy a TISZA kezd elhúzni, akkor van esély vitára, mert akkor nem lesz Orbánnak más választása.

– Nyíregyházán elég nagy meglepetésre bemutatták a Nyíregyházi 1-es OEVK jelöltjét, Gajdos Lászlót, akit szinte abban a pillanatban betámadott a Fidesz, és ez a támadás azóta is folyik. Ennyire ijesztő lenne ez a jelölt, vagy az, amit most Gajdossal szemben elindítottak, azt mutatja, hogy milyen lesz ez a kampány, mindenkivel szemben egyenként?

– Ebben nyilván szerepet játszhatott az a kormánypárti felháborodás is, hogy ezt hogyan csinálhatták meg a kormányfővel, hiszen korábban milliárdokkal támogatták az Állatparkot. Azt várták volna el tőle a kormányzati oldalról, hogy cserébe ne politizáljon, „szakmázzon”. Van ennek a rendszernek néhány olyan jellemzője, ami Orbán Viktor hatalmát nagyon erősíti. Például az, hogy ő a „bölcs vezető”, aki mindenről mindig mindent tud, mert egy csodagépezet dolgozik alá. Az tényleg jó kérdés, hogy nem tudta, kit fog bejelenteni Magyar Péter, hogyhogy nem értesült erről a mindent tudó vezető.

– Mit hozhat Gajdos a TISZA-Pártnak?

– Nyíregyházán a városban eleve ellenzéki többség van, népszerűségben, nem a politikai vezetésben. Igazából, ami a Fideszt meglephette, hogy mennyi olyan jelölt van, akik helyben beágyazottak. Sőt, szerintem a párton belül is okozott meglepetést jó néhány helyen, hogy kik is lettek a TISZA jelöltjei. Ők mind fontos, beágyazott emberek helyben. Hogy ezzel mit tud kezdeni a Fidesz? Jó kérdés. A propagandának mindig arra van szüksége, hogy ha valaki új szereplő a másik oldalon, azt ők mutathassák be a saját szájuk íze szerint a nyilvánosságnak.

De ha a nyilvánosság már régóta ismeri az illetőt, akkor nehéz átpozicionálni és rátolni a propagandát.

Amit talán meg lehet tenni: ezek az emberek újak a politikában, látszik, hogy Magyar Péter teljesen új arcokat, új személyiségeket hozott, de nyilvánvaló, hogy attól még a helyi politikai vagy közéleti elit tagjai. Talán valamiféle elitellenességet lehetne építeni ellenük, de azt hiszem, a Fidesz eszköztára most erre nem lenne képes.

– Nyilván nagyon komoly egzisztenciális támadásokra lehet felkészülni. A jelölteket megnézve sokan vannak köztük olyanok, akikről el tudjuk képzelni, hogy olyan stabil háttérrel rendelkeznek, hogy ezt kibírják, de azért nem mindegyikük ilyen. Ezek a támadások, ha 106 jelölt ellen indulnak el tömegesen, nem nyírják-e egymást ki? Nem fordulhat-e visszájára, ha a támadások tömegessé válnak?

– Ha egyénileg megtámadják őket, ahogy mondtam, a helyben beágyazott embereket, az kontraproduktív is tud lenni. Itt a Fidesznek, ami esélye van, az az osztogatás, amiből népszerűséget építhet, és a riogatás, hogy

ha nincs Fidesz, akkor háború lesz és emberhalál.

És ha ezt az általános koncepciót, tehát a nagypolitikai koncepcióját a Fidesz a propagandahátterével jól meg tudja alapozni, az lehet veszélyes a TISZA-Pártra. Az egyéni lejárató kampányok a helyben ismert szereplőkkel szemben talán kevésbé.

– Van az a stratégia, hogy rászervezik a Magyar Péter országjárását a DPK-gyűlésekre, illetve ahol DPK-s rendezvény van, úgy két-három hetente, ott biztos Magyar Péter is megjelenik. Azt látom, hogy ez Orbán Viktort is bosszantja, nem is tudta megállni, hogy ne szóljon emiatt be Magyar Péternek. Ez működhet a továbbiakban?

– Persze, hogy működik. Az működik, hogy Magyar Péter nyílt fórumot tart, miközben Orbán Viktor zárt környezetben jelenik meg.

Ez idegesítette fel Orbán Viktort, mert nem így képzelte az országjárását.

Az lehetne a jó válasza, ha kimenne az emberek közé, mert tényleg furcsa képet mutat, hogy Orbán Viktor bent van a zárt, pártos környezetben, míg Magyarhoz például bárki odamehet, mindig ott van a nyilvánosság előtt.

– Viszont jön a tél, Nyíregyházán is megtapasztaltam, hogy a hideg ritkítja a tömeget. Meddig fog működni az, hogy Magyar Péter körül tömegek vannak, ha igazán hideg, vagy legalábbis kellemetlen időjárás lesz? Mert azért egy fűtött csarnokban ücsörögni jóval kényelmesebb...

– Persze, kényelmesebb, viszont felmutatni azt, hogy valaki még a hidegben is odaáll az emberek elé, az sem rossz dolog. Nem tudom a matematikai képletet, hogy mennyire fog vagy nem fog ez működni.

De az az üzenet, hogy Magyar Péter ott van az emberek előtt, és bármikor lehet vele beszélgetni, nagyon erős ahhoz képest, hogy a kormányfő zárt térben mondja a politikai mantráját.

Persze a Fidesznek mások az eszközei. Például ott van a minden háztartásba eljuttatott Bors „különszám”, ami egyetlen dologról szól, arról, hogy atombombákat dobálnak majd az európai vezetők, és hogy Európára is atombombák hullanak majd, mert egy óriási nagy háború fog kitörni, ha nem Orbán Viktor győz és az orbáni „békepolitika”. Ez is komoly eszköz, hogy a választókhoz szóljon valaki. Nem is kell ilyenkor közvetlenül szóba állni velük. Elég, ha a postaládán (és más marketingcsatornákon) keresztül, a propaganda eszközeivel üzennek az embereknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: