HÍREK
A Rovatból

Sokkal többen halhatnak bele a koronavírusba Indiában, mint ahány áldozatot a kormány jelent

Nemcsak a kórházak, a krematóriumok is megteltek, sok helyen már nem is tudnak újabb holttesteket fogadni, míg máshol órákat kell várni egy hamvasztásra.

Link másolása

Egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Indiában a hivatalos koronavírus okozta halálozások száma nem egyezik azzal, amit a gyászoló családok mondanak, és amit a kórházakban lehet tapasztalni - írja a Sky News.

Ahogy arról már napok óta beszámolunk, nagyon súlyos a járványhelyzet a világ második legnépesebb országában. Ott most a második hullám tombol,

naponta több mint 300 ezer új fertőzöttet azonosítanak, és már több mint egy hete bőven 2000 felett van a napi elhunytak száma, sőt kedden már a háromezret is átlépte. Mivel a kórházak többsége már teljesen megtelt a betegekkel, sokan otthonukban halnak meg, köztük számos olyan ember is, akiket meg lehetne menteni megfelelő orvosi kezeléssel.

Az indiai kormány azt állítja, hogy minden halálesetet rögzítenek a hivatalos statisztikában, de erős a gyanú, hogy az amúgy is elképesztően magas számok valójában még magasabbak lehetnek. Ugyanis bármennyire sokan halnak meg naponta, számuk még mindig viszonylag kevés a fertőzöttek számához képest.

A Sky News stábja az elmúlt napokban több krematóriumban is járt Delhiben és a szomszédos állambeli Gáziábádban, és mindkét helyen úgy tűnt számukra, hogy

sokkal több holttest van, mint amennyit lejelentenek.

A Delhi keleti részén található Electric Crematoriumban egy órán belül legalább 30 égő vagy előkészített halotti máglyát számoltak, és ez idő alatt számos mentőautó érkezett újabb halottakkal. Az egyikben öt holttestet szállítottak egyszerre. A sofőr azt mondta, naponta 10-12 elhunytat visz oda csak egy kórházból.

A Sky News kérdésére a kreatóriumban azt közölték, hogy aznap 20 holttestet regisztráltak, de mint kiderült, ez nem a napi szám, hanem csak arra az egy órára vonatkozott, amikor a stáb ott volt.

Delhiben naponta körülbelül 400-an halnak meg koronavírus-fertőzés következtében a hivatalos adatok szerint, de sok helyi szerint valójában sokkal többen. Egy gyászoló családtag azt mondta, hogy

1000 körül lehet a napi halálos áldozatok száma, vagy még ennél is több.

A Nyugat-Bengália állambeli Orvosok Szövetségének főtitkára az Observer nevű lapnak azt mondta, az indiai kormány által kiadott fertőzési adatok valójában alábecsültek. Sok covid-gyanús nem is tesztelteti magát, így be sem kerül a rendszerbe.

Szerinte a súlyos álllapotú betegek száma kétszer-háromszor nagyobb lehet annál, amit a kormány jelent.

A gáziábádi Hindon krematóriumban körülbelül 25 holttest várt hamvasztásra, nyolc pedig már égett, amikor a Sky News stábja ott volt. Az egyik illetékes azt mondta, hogy naponta átlagosan csak körülbelül hat halottal foglalkoznak, de amikor később az egyik stábtag megkérdőjelezte ezt,

bevallotta, hogy a hatóságok utasították őket arra, hogy ezt a számot mondják, ha valaki megkérdezi.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nem nézett ki jól Orbán a beszéde közben: „Hivatalból mindig egészséges” – ennyit mondtak csak róla
Sokaknak feltűnhetett a miniszterelnök rekedtes hangja az MKIK évadnyitóján. Sajtófőnöke szerint nincs miért aggódni.

Link másolása

Aki követte Orbán Viktor beszédét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évadnyitó rendezvényén, annak feltűnhetett a kormányfő reszelős, rekedtes hangja. A Blikk rá is kérdezett Havasi Bertalannál, a miniszterelnök sajtófőnökénél, hogy jól van-e Orbán.

„A miniszterelnök hivatalból mindig egészséges”

– válaszolta a lapnak Havasi. Felidézik, hivatalosan utoljára 2019 decemberében esett ágynak a miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Vörös vonal: Pokorni Zoltán is reagált arra, hogy 150 ezres tandíjat kérnének a szülőktől a kerület egyik iskolájában
A távozó polgármesternek „elvi és gyakorlati problémái” is vannak a fenntartóváltással. Szerinte az egyetem és a Klebelsberg Központ is követett el hibákat az ügyben.

Link másolása

Botrány és tiltakozás kíséri a XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium fenntartócseréjét. Miután a Gábor Dénes Főiskola átvenné az intézményt, tandíjat kérnének, ami akár havi 150 ezer forintos plusz terhet is róhatna a családokra.

„Kiráz a hideg az egésztől” – mondta el egy szülő a fenntartóváltásról, miután hétfőn aláírásgyűjtésbe kezdtek a szülők annak érdekében, hogy az iskola ne kerüljön az egyetemhez. A megszólaltatott édesanya gyerekei, bár szeretik az iskolájukat, kénytelenek lesznek váltani, ha fizetőssé teszik az intézményt.

„Hát, gondolom, a szokásos. Megint lenyúlják az iskolát, ingatlant, épületet, aztán majd lehet, hogy egyszer csinálnak egy lakóparkot. Bármi lehet”

– mondta el a Blikknek egy apuka.

Az Élhető Hegyvidékért Egyesület elnöke, Balla Judit szerint nem azzal van a baj, hogy magániskola nyílna a kerületben, hanem azzal, hogy emiatt megszűnne egy jól működő, mindenki által szeretett ingyenes intézmény.

„Ahhoz képest, hogy egy iskola átvételéről van szó, az az anyag, amit letettek, semmi. Ha ezt valaki komolyan gondolná, egy nagyon komoly anyag kellene, amiben igenis vannak ígéretek és igenis vannak vállalások” – mondta el az ügyről Novák István, az egyesület elnökségi tagja.

Az ügyben megszólalt Pokorni Zoltán is. A XII. kerület távozó polgármestere elmondta a Blikk kérdéseire küldött válaszában az alábbiakat közölte:

„Számomra a közfeladatot ellátó oktatási intézmények tandíjkötelessége mindig is vörös vonal volt. Egyházak, sőt, egyetemek is vettek át már köznevelési intézményeket, de a tandíjmentesség mindenhol megmaradt.

Egyetértek Fonti Krisztina alpolgármesterrel abban, hogy a Tamási jövőjével kapcsolatban az önkormányzat számára a szülők és a pedagógusok véleménye a döntő. De az biztos, hogy a most odajárók, a kerületi családok, a német nemzetiségi tanulók és a Hegyvidéken élők a jövőben sem fizethetnek tandíjat a Tamásiban.

Elvi és gyakorlati problémákat látok az ügyben. Az első és legfontosabb a tandíj kérdése. A másik, hogy egy területi feladatokat ellátó iskola profilját meg lehet-e ennyire szűken határozni. Kétségtelen, hogy ma a műszaki és IT-végzettség jelenti a legmagasabb várható kezdő és életjövedelmet. Az is kétségtelen, hogy a magyar iskolarendszer gyengén teljesít műszaki, természettudományos képzés tekintetében, jó lenne ezen erősíteni. De az ellenkező véglet, a nyelvi és humán kompetenciák sem válhatnak másodlagossá.

Persze, vannak gyakorlati, sőt, stílusbeli kifogásaim is. Hiba volt, hogy a KLIK [helyesen: Klebelsberg Központ – a szerk.] és az egyetem csak a gimnáziumi jelentkezések lezárását követő napokban jelezte az érintettek felé az igényt a fenntartóváltásra, amikor már a miniszter döntés határideje szorítja az egyeztetéseket. Az időprés, az ultimátum nem az érdemi párbeszédnek, hanem az indulatoknak kedvez. Ez pedig nem jó tanácsadó.

Amikor a mostani tamásis gyerekek szülei még a felsőoktatásban tanultak, akkor a Gábor Dénes Főiskola nem a felsőoktatási intézményi rangsor elején foglalt helyet. Azóta egyetemmé vált, de nem mutatta be a szülőknek az elmúlt 20-30 év előrelépéseit. Ennek pótlása is talán megnyugtató lehetne.

A Hegyvidéken élők sokféle középiskolákból válogathatnak. Talán az országban itt a legnagyobb és legszínesebb a kínálat. Ez egyszerűtől az elit állami középiskolákig, az egyházi iskoláktól a Lauderen és a Waldorfon keresztül az angol, osztrák, japán nyelvű iskoláig. Megszoktuk a színes kínálatot, ez így jó, sokat dolgoztunk ezért. Az országos kompetenciaméréseken a Hegyvidék mindig az élbolyban van, az itteni családok gyermekei jó színvonalú képzést kapnak.

Biztosan nem támogatunk olyan elképzelést, amely az eredményeink ellen hat, és amelyet a szülők, a pedagógusok többsége elutasít”

– fogalmazott a kerületvezető.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ókovács Szilveszter: „nem támadni kellene, hanem inkább tanítani” az Operaház büfészünetét
Az igazgató szerint szükségük van arra a bevételre, amit a Carmina Burana előadásba beillesztett kényszerű büféztetésből szereznek.

Link másolása

Vasárnap szabályosan letarolta az internetet a hír, hogy Ókovács Szilveszter utasítására az eddig megszakítás nélkül játszott Carmina Burana előadását egy félórás szünettel vágják ketté kifejezetten azért, hogy az Operaház büféjének bevételét növeljék.

Az ez ellen tiltakozó karmester ellen az intézmény jogi lépéseket tervez, míg az ügyben megszólalt – többek között – Miklósa Erika operaénekes és Pottyondy Edina humorista-influenszer is. A közösségi oldalakat pedig elárasztották az opera büféjével kapcsolatos mémek.

Forrás: Facebook

Miután sokat kritizálták az Opera gyakorlatát, megszólalt a büféztetés ügyében Ókovács Szilveszter is. Az igazgató nem lát semmi kivetnivalót a gyakorlatban, sőt. Az RTL Híradónak nyilatkozva azt mondta:

„Fontos leszögezni: az Opera boltjai, túrái, büféi is saját üzemeltetésben vannak, azok nyereségét a kollégák Szép-kártyáira vezetjük rá. Ezt a gyakorlatot nem támadni kellene, hanem inkább tanítani!”

Az igazgató úgy fogalmazott: „engedjék meg, hogy a bevételhez hozzájussunk”, miután elmondása szerint a magyar Operaház a párizsi hasonló intézmény költségvetésének nagyjából ötödéből működik.

„Aki Operába akar jönni, és ebben a minőségben, ilyen környezetben kívánja meghallgatni a zeneműveket, az el tudja dönteni, hogy akar-e perecet venni, vagy sem. De a kollégáimat ne fosszák meg ennek a bevételnek a lehetőségétől” – tette hozzá Ókovács Szilveszter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kárpátalja Magyarországhoz kerülne egy térkép szerint, amit a volt orosz elnök mögé vetítettek
A Dmitrij Medvegyev mögé vetített, a tervezett jövőt ábrázoló térképen az Oroszországgal ellenséges Románia és Lengyelország is területekhez jutna, míg Ukrajnából alig maradna valami.

Link másolása

A 2008 és 2012 között (lényegében technikai okok miatt) Vlagymir Putyint az elnöki székben váltó Dmitrij Medvegyev sokáig szelídebb hangot ütött meg az országot 2000 óta ténylegesen irányító kollégájával szemben, ám az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta megszokhattuk, hogy rendre a legvadabb nyilatkozatokkal bombáz, akár az USA-ról, akár az ukránokról, akár Európa szerepéről beszél a háborúban.

A jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyetteseként működő Medvegyev ezúttal egy térkép előtt arról beszélt, hogy Ukrajna mindig is Oroszország része volt, a történelmi területeknek vissza kellene térniük Oroszországhoz.

„Ukrajna egyik korábbi vezetője valamikor azt mondta, hogy Ukrajna nem Oroszország. Ennek a koncepciónak örökre el kell tűnnie. Ukrajna határozottan Oroszország”

– üzente Medvegyev, nagy tapsot kiváltva a nézőközönségből.

A volt elnök és miniszterelnök mögötti térkép azonban sok embernek még jobban szemet szúrt, mint maga a beszéd. Ezen az látható, hogy a jelenlegi Ukrajna területét alaposan megcsonkítanák – azonban nem csak Oroszország javára. Északnyugat-Ukrajna eszerint Lengyelországhoz kerülne – ami azért érdekes, mert Lengyelország az egyik legharcosabb támogatója megszállt szomszédjának, míg az egyik legellenségesebb politikát folytatja Oroszországgal szemben az egész Európai Unióban.

A kép szerint a Moldovovától északra eső területek (a szintén Ukrajna-barát) Romániához kerülnének, míg

Magyarország megkapná a teljes Kárpátalját.

Utóbbinak azért van jelentősége, mert Európa-szerte sokan Magyarországot tartják a leginkább oroszbarát országnak, és a cáfolatok ellenére sokakban tartja magát az az elmélet, hogy Putyin hazánk támogatása és Ukrajna elleni vétóiért cserébe megkapná a magyarok lakta ukrajnai területeket.

Bár az orosz vezetők többször ellenséges és megszállandó területként beszéltek a szintén volt szovjet tagköztársaság Moldováról is, a jelenlegi térkép ezt az országot érintetlenül hagyná, és a szövetséges Belarusz területe sem változna. A jelenleg hivatalosan több mint 600 ezer négyzetkilométeres Ukrajnából azonban mindössze Kijev megye maradhatna meg.

A sokak által oroszbarátnak kikiáltott magyar kormányzat legutóbb múlt héten tett azért, hogy ez a vélemény ne sokat változzon: Orbán Viktor tiszteletre nem méltó sovinisztának nevezte a moszkvai börtönben meghalt ellenzéki vezetőt, Alekszej Navalnijt, özvegyének európai parlamenti beszédén a fideszes képviselők nem vettek részt, míg temetése napján Szijjártó Péter nevetgélt önfeledten Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk