Magyar Péter a nemzeti összetartozás napi beszédében is odaszúrt Sulyok Tamásnak és Orbán Viktornak
Magyar Péter kormányfő a nemzeti összetartozás napján a Kossuth téren elmondott beszédét a trianoni békeszerződés 1920. június 4-i aláírásának felidézésével kezdte. Szerinte ezen a napon Magyarországon megállt az élet. Úgy fogalmazott, a magyar történelem tragédiája 106 évvel később is „kősziklaként nehezedik a szívünkre”.
A miniszterlnök szerint a magyar nemzet jogosan érezte úgy, hogy nem ura a sorsának, és hiába próbálkoztak az ősök a lehetetlennek tűnő helyzetben. Ezt követően arról beszélt, hogy a trianoni katasztrófát további tragédiák követték, felsorolva a világháborút, a doni katasztrófát, a holokausztot, a kitelepítéseket és a kommunista terrort.
Álláspontja szerint az 1989-es rendszerváltással Magyarország új lehetőséget kapott. „Esélyt arra, hogy begyógyítsuk a nemzet szívén húzódó sebeket, hogy kezet nyújtsunk egymásnak, hogy végre a magunk urai legyünk” – mondta, hozzátéve, hogy az ország vezetői sokáig nem éltek, hanem visszaéltek ezzel a lehetőséggel.
„Ítéletet mondott a megosztottság fölött. Ítéletet mondott a gyűlölet és a félelemkeltés fölött” – jelentette ki. Úgy véli, a magyarok kimondták, hogy sokkal több köti össze őket, mint ami elválasztja, és összefogtak egymással és egymásért.
Szerinte a magyarok arra adtak felhatalmazást, hogy újraegyesítsék a nemzetet, és olyan közjogi méltóságok képviseljék az országot, akik valóban kifejezik a nemzet egységét. Olyan vezetőkre van szerinte szükség, akik „nem hallgatnak, amikor meg kell szólalni”, és kiállnak az elesettek, a rászorulók és a magára hagyott gyermekek mellett - utalt is Sulyok Tamás köztársasági elnökre, akinek általában ezeket szokta felróni.
A miniszterelnök azt is mondta, nem engedik, hogy bárkit kirekesszenek a nemzetből – itt ismét csak Orbánra utalhatott, aki korábban a nemzeti ünnepen lepoloskázta a kormánnyal nem szimpatizáló újságírókat, bírókat, civileket, és rendszeresen használja a "nemzeti oldal" kifejezést a Fideszre és támogatóira.
Magyar Péter szerint egy olyan országot kell építeni, ahol nemcsak a polgárok szeretik a hazájukat, hanem a haza is viszontszereti őket. Ez a gondolat szerinte minden olyan közösségben megjelenik, amely megőrizte identitását, így a külhoni magyar közösségekben is. Kijelentette: „Magyarország mindenkori vezetőinek kötelessége kiállni minden magyar érdek mellett.” Meglátása szerint nincs jobb vagy rosszabb magyar, csak magyar van, ezért ki kell állni például azon felvidéki magyarok mellett, akiktől a Beneš-dekrétumokra hivatkozva koboznak el magánvagyont.
A miniszterelnök beszédében ismét elmondta, hogy a tegnapi napon óriási eredményt ért el Magyarország, mivel hosszú idő után a kárpátaljai magyar kisebbség is megkapja azokat az alapvető jogokat, amelyek mindenkit megilletnek.
Részletezte, hogy a megállapodás értelmében megőrizhetik és fejleszthetik nyelvi, vallási önazonosságukat, használhatják nemzeti szimbólumaikat, és anyanyelvükön tanulhatnak, valamint intézhetik hivatali ügyeiket. „A nemzetiségi iskolások tanulói ünnepségeiken elénekelhetik majd a magyar himnuszt, használhatják a nemzeti lobogót” – tette hozzá.
Az ukrán fél garanciát vállalt arra is, hogy alacsonyabb létszám esetén is fenntartja a nemzetiségi iskolákat. „A megállapodásnak köszönhetően mint egy százezer magyar ember, magyar honfitársunk kapja vissza alapvető jogait és a reményt” – összegzett.
A megállapodás hátteréről azt mondta, azért jöhetett létre, mert a magyar nemzet tudja, hogy az ország akkor lehet sikeres, ha erős szövetséges és kiszámítható partner. Kiemelte, hogy jó viszonyra van szükség a szomszédos országokkal, mivel „mi vagyunk a világ talán egyetlen olyan országa, amely saját magával szomszédos”.
Elmondása szerint az utóbbi években ez nem volt mindig így, a párbeszéd megszakadt a legfontosabb szövetségesekkel, a visegrádi négyekkel is. Bejelentette, hogy június 23-án Budapesten felélesztik ezt a szövetségi rendszert egy miniszterelnöki találkozó keretében.
Úgy véli, az erős Magyarországhoz erős Közép-Európára van szükség, a térség stabilitása pedig hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország hangja erősebben jelenjen meg a nemzetközi térben. „Ez a valódi szuverenitás” – tette hozzá.
Beszéde végén arról beszélt, a magyar nemzet ereje abban áll, hogy képes egyszerre megőrizni történelmi emlékezetét és közös jövőt építeni.
– zárta gondolatait.
