HÍREK
A Rovatból

Rogán Antal: „Az a minimum, hogy erkölcsi elégtételt várok el azoktól, akik minden bizonyíték nélkül belém rúgtak”

A miniszter szerint politikai bosszú miatt került fel januárban az amerikai szankciós listára. Most elmondta, mit tapasztalt a háttérben és kinek nem bocsát meg.


Rogán Antal neve négy hónappal azután került le az Egyesült Államok szankciós listájáról, hogy január elején korrupciós vádak miatt felkerült rá. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az Indexnek adott interjúban beszélt az ügyről.

Korábban a leköszönő Biden-kormány döntése alapján tették fel a listára, 2025. január 7-én. A döntést David Pressman, az akkori amerikai nagykövet jelentette be. A bejelentés után Pressman azt állította, hogy Rogán Antal minisztersége alatt visszaélt a hatalmával, és „egy korrupciós rendszer elsődleges tervezője, megvalósítója és haszonélvezője” volt.

Rogán szerint: „Ez egy politikai döntés volt, kifejezetten az amerikai demokrata kormány és Pressman nagykövet részéről. És ezt utólag a körülmények is egyértelműen igazolták. Azért is kerültem le ilyen gyorsan erről a listáról.”

A miniszter már a kezdetektől biztos volt abban, hogy nem marad sokáig rajta a listán. „Biztos voltam abban, hogy le fogok kerülni a szankciós listáról” – mondta. Szerinte az amerikai lépés mögött nem voltak bizonyítékok. „Nem volt semmilyen bizonyíték, csak az egy darab újságcikk, egy külföldi internetes portálon. Semmi konkrét állítás, csak általános vádaskodás.”

Rogán szerint az eljárást David Pressman nagykövet kezdeményezte, aki szerinte politikailag elfogult volt Magyarországgal szemben. „Ez az ő személyes bosszúja.” Azt is hozzátette: „David Pressman ugyanis nem egyenes ember. Politikai aktivista, aki szerepet játszik. Mást mond négyszemközt és mást a nyilvánosság előtt.”

A miniszter szerint a nagykövet évente legalább kétszer, de volt, hogy háromszor is találkozott vele, de a vádakról sosem esett szó. Úgy fogalmazott, Pressmant „mindössze két dolog érdekelte, Ukrajna, valamint az LMBTQ-jogok”. Szerinte „az öröksége itt maradt”, mert azok az ellenzéki politikusok, akikkel rendszeresen kapcsolatban állt, ma is ezeket tartják a legfontosabb témáknak.

Rogán úgy látja, hogy Pressman azért nem beszélt nyíltan a vádakról négyszemközt, mert maga is tudta, hogy nincs igaza. „Ha tudta volna, hogy igaza van, és lett volna hozzá gerince, akkor azt az én szemembe is belemondja. De ezt nem tette meg soha.”

Hozzátette: „Azt, hogy Pressman nem mondott igazat, bizonyítja az a tény is, hogy távozása után nyilatkozatait törölték a nagykövetség honlapjáról.”

A politikus ezek után azt gondolja:

„Az a minimum, hogy erkölcsi elégtételt várok el azoktól, akik ennek kapcsán minden bizonyíték nélkül belém rúgtak. Ez nem csak Kálmán Olgára vonatkozik, hanem minden egyéb közszereplőre és médiumra, akik minden alap nélkül, bizonyítékok híján vádoltak.” Azt is mondta: „Tudom, hogy ezt sokan nem fogják megtenni, de attól még az erkölcsi elégtételt azt elvárom, és ezt mindenkitől kérni is fogom.”

Március végén Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció képviselője kérdezte a parlamentben Rogán Antalt a szankcióról. A miniszter akkor így válaszolt: „Amikor megváltozik a döntés, mert rövidesen meg fog változni, akkor bocsánatot kér tőlem, képviselő asszony?”

A mostani fejleményeket sem tekinti személyes sikernek. Azt mondta, az amerikai döntés nem az ő érdeme, és nem is a magyar diplomáciáé. Szerinte most végre rendezett vágányra kerülnek a magyar–amerikai kapcsolatok.

„Ez a normális rend, mert ha két ország jó kapcsolatot akar egymással és együtt akar működni, akkor az a normális, hogy a nagykövetek nem vádlóként lépnek fel a fogadó országban, és nem próbálnak meg rákényszeríteni semmit a fogadó félre, amit az nyilvánvalóan nem akar” – fogalmazott.

Szerinte az új amerikai kormányzat más hozzáállást képvisel: „tekintettel van arra, hogy Magyarországnak is lehet véleménye”.

A jövőre nézve azt mondta, ha ideje engedi, még az idén elutazik az Egyesült Államokba.

„Biztos, hogy el fogok menni az Egyesült Államokba, főleg azért, mert van amerikai kormányzati szereplőktől meghívásom. Hogy erre lesz-e időm a következő egy évben, még azelőtt, hogy választások lesznek Magyarországon, azt még nem tudom eldönteni, de szándékomban áll valamelyik meghívást elfogadni.”

Rogán Antal neve április 15-én este került le az OFAC, az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal szankciós listájáról. A döntést az amerikai külügyminisztérium azzal indokolta, hogy a további szankcionálás „nem egyeztethető össze az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel”.

Az úgynevezett SDN-listára azokat a személyeket, cégeket és szervezeteket sorolják, akiket pénzügyi és gazdasági szankciók sújtanak. A listán szereplőkkel az Egyesült Államokban tilos üzletelni.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már április elején jelezte, hogy hamarosan levehetik Rogán nevét a listáról. Akkor úgy fogalmazott: „Meg vagyunk győződve arról, hogy rekordrövidségű lesz az az időszak, amit Rogán Antalnak a szankciós listán kell töltenie. Mivel ennek az intézkedésnek semmilyen alapja nem volt, reméljük, hogy az új amerikai adminisztráció hamar visszavonja.”

Forrás: Index, Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Zárjatok ki engem is!” - Dobrev Klárának üzent a kecskemét DK-s képviselő, és hazugsággal vádolja saját pártját
Siposné Bodrozsán Alexandra kiállt a DK-ból kizárt Kopping Rita mellett Kecskeméten. Posztjában a pártvezetést hazugsággal vádolja, és a saját kizárását is kéri.


„Zárjatok ki engem is!”, posztolta szombat délután a Facebook-oldalára Siposné Bodrozsán Alexandra, a kecskeméti önkormányzat DK-s képviselője, miután a párt pénteken kizárta Kopping Ritát, a kecskeméti (Bács-Kiskun 1.) országgyűlési képviselőjelöltjét. Siposné, aki 2018 óta dolgozik együtt Koppinggal, a bejegyzésében tudatos hazugságnak nevezte a pártvezetés állításait.

A képviselő a posztjában azt írta,

végig kell néznie, ahogy évek munkáját és küzdelmét „egyetlen nap alatt próbálják meg hazugságokkal bemocskolni”.

Visszautasította a Demokratikus Koalíció állítását, miszerint a helyi frakció „tiszás tagjai” zsarolták volna meg Koppingot. „Álljunk meg egy pillanatra!

Nincs tiszás tag a frakcióban. Egy sincs. Ez nem véleménykérdés, ez tény. Már itt összeomlik az egész történet”

– fogalmazott a politikus, aki szerint a zsarolás eszközeként említett bizottsági elnöki pozícióról egyébként sem az ötfős frakciójuk, hanem csak Kopping maga vagy a Fidesz-többségű közgyűlés dönthet.

Siposné állítása szerint pénteken „csendben, központilag, magyarázat nélkül” elvették tőle a hozzáférést a DK kecskeméti Facebook-oldalához.

Dobrev Klárának címezve a posztját azzal zárta: „Ez a DK ma. Nem tudom ezt máshogy mondani: ez így nagyon nincs rendben.”

Szombaton a Momentum frakcióvezetője, Bedő Dávid tíz billegő körzet DK-s és MKKP-s jelöltjét kérte visszalépésre, példaként éppen a Kopping-ügyre hivatkozva.

A konfliktus pénteken robbant ki, amikor a DK bejelentette Kopping Rita kizárását, miután a képviselőjelölt közölte, mégsem indul a választáson. Kopping a visszalépését azzal indokolta, hogy a Bács-Kiskun vármegye 01. számú választókerületben nagyon szoros eredmény várható, és „ilyenkor igenis számít, hogy hányfelé szakadnak a szavazatok”. Arra kérte a választókat, hogy pártlistán a DK-t támogassák, egyéniben pedig arra szavazzanak, „akinek a legnagyobb esélye van legyőzni Orbán rendszerének kiszolgálóját”.

Ezzel szemben Dobrev Klára, a DK elnöke azt állította, Koppingot megzsarolták, és a visszalépésével azt bizonyította, hogy fontosabb volt neki a pozíció és a pénz, mint a kormányváltás.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Szijjártó Péterről: Az, hogy Szergej Lavrov jóbarátja, minden uniós ülésről szinte percenként jelent az oroszoknak, az nettó hazaárulás
A Washington Post szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat „Gamechanger” fedőnéven vetette fel a tervet. A kormány a hírt ukrán propagandának minősítette, a Tisza Párt pedig elszámoltatást ígért.


Az orosz hírszerzés egy megrendezett, Orbán Viktor elleni merényletkísérlettel akarta befolyásolni a magyar választási kampányt, hogy az érzelmi síkra terelődjön – írta a Washington Post egy megszerzett belső jelentésre hivatkozva. A „Gamechanger” fedőnevű stratégiát az orosz Külső Hírszerző Szolgálat egyik egysége vetette fel, miután a múlt hónapban „riasztást adtak ki” Orbán Viktor népszerűségének csökkenése miatt. A dokumentumot egy európai hírszerző szolgálat szerezte meg és hitelesítette. A lap arról is írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter az uniós találkozók szüneteiben rendszeresen egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. A Kreml a merényletkísérlet ötletét dezinformációnak nevezte.

Magyar Péter szombaton Nyúlon tartott beszédében hazaárulásnak nevezte a külügyminiszter állítólagos jelentéseit.

„Az, hogy a magyar külügyminiszter, Szergej Lavrov jóbarátja, minden uniós ülésről szinte percenként jelent az oroszoknak, az nettó hazaárulás. Nemcsak a hazáját, hanem Európát árulta el ez az ember”

– mondta a Tisza Párt elnöke. Hozzátette, a választási győzelmük esetén visszamenőleg is elszámoltatnák a felelősöket, megemlítve az MNB-botrány százmilliárdos vagyonvesztését is. Magyar Péter a miniszterelnök családjának amerikai költözésére is utalt.

„Valamiért a miniszterelnök lánya nem Moszkvába vagy Kalinyingrádba, hanem a szabad világba, az ígéret földjére ment.

Megjegyzem, van még kiadatás az Egyesült Államok és Magyarország között. De nem akarok ötleteket adni”. A megrendezett merénylet ötletével kapcsolatban azt mondta, ez nem lepte meg, számoltak vele a választás előtt.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ korábban a Washington Post értesülését teljes mértékben hamisnak és ukránpárti propagandának minősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tíz napja egy centit sem mozdul a Balaton, a nyárra jósolt 40 centis apadás a hajózást is megbéníthatja
A siófoki vízmérce szerint a tó vízszintje 90 centiméter, ami messze elmarad az optimális 110-115 centis tavaszi értéktől. A vízhiány a turizmus mellett a tó ökológiai egyensúlyát is veszélyezteti.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 21.



A Balaton vízszintje tíz napja 90 centiméteren stagnál a siófoki vízmérce szerint, ami aggasztóan alacsony a tavaszi időszakban. A szakértők szerint a nyári hónapokban a természetes párolgás további 30–40 centimétert is csökkenthet a vízszinten, ami azt jelenti, hogy a vízállás őszre akár az 50–60 centiméteres tartományba is süllyedhet – írja az Időkép.

Ez a szint már nemcsak az ökológiai egyensúlyt veszélyezteti, hanem komoly korlátozásokat tehet szükségessé a balatoni hajózásban és a vitorlázásban is.

A mostani 90 centiméteres szint jelentősen elmarad az ilyenkor optimálisnak tartott 110–115 centiméteres tartománytól, és az elmúlt évtizedben nem fordult elő, hogy a tó vízállása ilyen alacsony lett volna tavasszal.

A Balaton vízszintje egyre szélsőségesebb ingadozásokat mutat: míg két évvel ezelőtt a magas vízállás miatt a parti sétányokat öntötte el a víz, idén több strandon már most homokpadok váltak láthatóvá.

Ez a drasztikus változás a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, amely a hidrológiai rendszerekben is egyre nagyobb kihívásokat okoz.

A vízügyi szakemberek az elmúlt években a maximális szabályozási szintet 110-ről 120 centiméterre emelték, hogy a tavaszi időszakban több vizet tudjanak visszatartani a nyári párolgási veszteségek ellensúlyozására.

Az idei 90 centiméteres kiinduló állapot azonban messze elmarad ettől a céltól, és komoly kihívást jelent a vízkészlet-gazdálkodás számára.

A jelenlegi helyzet tehát nemcsak a turizmusra, hanem a tó környezetére és élővilágára is jelentős hatással lehet, különösen akkor, ha a tavaszi csapadékmennyiség nem pótolja a hiányzó vízmennyiséget. A Balaton vízszintjének alakulása így nemcsak helyi, hanem országos szinten is figyelmet érdemel, hiszen a tó állapota hosszú távon is meghatározza a régió gazdasági és ökológiai stabilitását.

Via Pénzcentrum


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Örülök, hogy meghalt” – így reagált Donald Trump annak az ügyésznek a halálhírére, aki a 2016-os kampányát vizsgálta
81 évesen elhunyt az FBI volt igazgatója, aki a 2016-os orosz beavatkozást vizsgálta. Az amerikai elnök szerint Mueller „ártatlan embereket bántott”, ezzel újra felélesztve a régi politikai vitákat.


81 éves korában elhunyt Robert Mueller, a Szövetségi Nyomozó Iroda egykori igazgatója, aki különleges ügyészként a Donald Trump 2016-os kampányát érintő orosz beavatkozás ügyét vizsgálta. A halálhírre Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában reagált, éles szavakkal kommentálva a halálesetet, írja az Associated Press.

Trump a Truth Social nevű platformon a következőket írta:

„Robert Mueller meghalt. Remek, örülök, hogy meghalt. Most már nem tud ártatlan embereket bántani!”

Az elnök posztja illeszkedik abba a narratívába, amelyet a Mueller-vizsgálattal kapcsolatban évek óta hangoztat, igazságtalan „boszorkányüldözésnek” nevezve az eljárást.

Ezzel szemben Muellert a politikai élet más szereplői a közszolgálat és a jogállamiság elkötelezett hívének tartották.

Pályája során mindkét politikai tábor bizalmát élvezte: 2001-ben George W. Bush elnök nevezte ki az FBI élére, kinevezését a szenátus egyhangúlag hagyta jóvá, és akkor is teljes körű támogatást kapott, amikor Barack Obama felkérte, hogy tízéves hivatali ideje után is maradjon a posztján.

Mueller összesen 12 évig állt a Szövetségi Nyomozó Iroda élén, ezzel J. Edgar Hoover óta ő lett a leghosszabb ideig hivatalban lévő igazgató.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után kulcsszerepet játszott az ügynökség terrorizmusellenes fókuszú átszervezésében. Később különleges ügyészként az ő nevéhez fűződött a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozás kivizsgálása, amelynek során több, Trumphoz köthető személy ellen indult büntetőeljárás.

Mueller családja tavaly augusztusban jelentette be, hogy 2021-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála.

Via The Daily Beast


Link másolása
KÖVESS MINKET: