HÍREK
A Rovatból

Rogán Antal: „Az a minimum, hogy erkölcsi elégtételt várok el azoktól, akik minden bizonyíték nélkül belém rúgtak”

A miniszter szerint politikai bosszú miatt került fel januárban az amerikai szankciós listára. Most elmondta, mit tapasztalt a háttérben és kinek nem bocsát meg.


Rogán Antal neve négy hónappal azután került le az Egyesült Államok szankciós listájáról, hogy január elején korrupciós vádak miatt felkerült rá. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az Indexnek adott interjúban beszélt az ügyről.

Korábban a leköszönő Biden-kormány döntése alapján tették fel a listára, 2025. január 7-én. A döntést David Pressman, az akkori amerikai nagykövet jelentette be. A bejelentés után Pressman azt állította, hogy Rogán Antal minisztersége alatt visszaélt a hatalmával, és „egy korrupciós rendszer elsődleges tervezője, megvalósítója és haszonélvezője” volt.

Rogán szerint: „Ez egy politikai döntés volt, kifejezetten az amerikai demokrata kormány és Pressman nagykövet részéről. És ezt utólag a körülmények is egyértelműen igazolták. Azért is kerültem le ilyen gyorsan erről a listáról.”

A miniszter már a kezdetektől biztos volt abban, hogy nem marad sokáig rajta a listán. „Biztos voltam abban, hogy le fogok kerülni a szankciós listáról” – mondta. Szerinte az amerikai lépés mögött nem voltak bizonyítékok. „Nem volt semmilyen bizonyíték, csak az egy darab újságcikk, egy külföldi internetes portálon. Semmi konkrét állítás, csak általános vádaskodás.”

Rogán szerint az eljárást David Pressman nagykövet kezdeményezte, aki szerinte politikailag elfogult volt Magyarországgal szemben. „Ez az ő személyes bosszúja.” Azt is hozzátette: „David Pressman ugyanis nem egyenes ember. Politikai aktivista, aki szerepet játszik. Mást mond négyszemközt és mást a nyilvánosság előtt.”

A miniszter szerint a nagykövet évente legalább kétszer, de volt, hogy háromszor is találkozott vele, de a vádakról sosem esett szó. Úgy fogalmazott, Pressmant „mindössze két dolog érdekelte, Ukrajna, valamint az LMBTQ-jogok”. Szerinte „az öröksége itt maradt”, mert azok az ellenzéki politikusok, akikkel rendszeresen kapcsolatban állt, ma is ezeket tartják a legfontosabb témáknak.

Rogán úgy látja, hogy Pressman azért nem beszélt nyíltan a vádakról négyszemközt, mert maga is tudta, hogy nincs igaza. „Ha tudta volna, hogy igaza van, és lett volna hozzá gerince, akkor azt az én szemembe is belemondja. De ezt nem tette meg soha.”

Hozzátette: „Azt, hogy Pressman nem mondott igazat, bizonyítja az a tény is, hogy távozása után nyilatkozatait törölték a nagykövetség honlapjáról.”

A politikus ezek után azt gondolja:

„Az a minimum, hogy erkölcsi elégtételt várok el azoktól, akik ennek kapcsán minden bizonyíték nélkül belém rúgtak. Ez nem csak Kálmán Olgára vonatkozik, hanem minden egyéb közszereplőre és médiumra, akik minden alap nélkül, bizonyítékok híján vádoltak.” Azt is mondta: „Tudom, hogy ezt sokan nem fogják megtenni, de attól még az erkölcsi elégtételt azt elvárom, és ezt mindenkitől kérni is fogom.”

Március végén Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció képviselője kérdezte a parlamentben Rogán Antalt a szankcióról. A miniszter akkor így válaszolt: „Amikor megváltozik a döntés, mert rövidesen meg fog változni, akkor bocsánatot kér tőlem, képviselő asszony?”

A mostani fejleményeket sem tekinti személyes sikernek. Azt mondta, az amerikai döntés nem az ő érdeme, és nem is a magyar diplomáciáé. Szerinte most végre rendezett vágányra kerülnek a magyar–amerikai kapcsolatok.

„Ez a normális rend, mert ha két ország jó kapcsolatot akar egymással és együtt akar működni, akkor az a normális, hogy a nagykövetek nem vádlóként lépnek fel a fogadó országban, és nem próbálnak meg rákényszeríteni semmit a fogadó félre, amit az nyilvánvalóan nem akar” – fogalmazott.

Szerinte az új amerikai kormányzat más hozzáállást képvisel: „tekintettel van arra, hogy Magyarországnak is lehet véleménye”.

A jövőre nézve azt mondta, ha ideje engedi, még az idén elutazik az Egyesült Államokba.

„Biztos, hogy el fogok menni az Egyesült Államokba, főleg azért, mert van amerikai kormányzati szereplőktől meghívásom. Hogy erre lesz-e időm a következő egy évben, még azelőtt, hogy választások lesznek Magyarországon, azt még nem tudom eldönteni, de szándékomban áll valamelyik meghívást elfogadni.”

Rogán Antal neve április 15-én este került le az OFAC, az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal szankciós listájáról. A döntést az amerikai külügyminisztérium azzal indokolta, hogy a további szankcionálás „nem egyeztethető össze az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel”.

Az úgynevezett SDN-listára azokat a személyeket, cégeket és szervezeteket sorolják, akiket pénzügyi és gazdasági szankciók sújtanak. A listán szereplőkkel az Egyesült Államokban tilos üzletelni.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már április elején jelezte, hogy hamarosan levehetik Rogán nevét a listáról. Akkor úgy fogalmazott: „Meg vagyunk győződve arról, hogy rekordrövidségű lesz az az időszak, amit Rogán Antalnak a szankciós listán kell töltenie. Mivel ennek az intézkedésnek semmilyen alapja nem volt, reméljük, hogy az új amerikai adminisztráció hamar visszavonja.”

Forrás: Index, Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szabó Zsófi, Gönczi Gábor és Nagy Márton új Digitális Polgári Kört alapított
A Digitális Polgári Kör listáján politikusok, kormányközeli szereplők és médiasztárok is szerepelnek. A kezdeményezést Palóc André indította, akit Orbán Viktor bízott meg a projekt vezetésével.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Közzétették a Gazdálkodj okosan nevű Digitális Polgári Kör alapítóinak listáját, amelyben politikusok és a média ismert szereplői is feltűnnek, vette észre a Blikk. A kezdeményezést Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője indította el, akit Orbán Viktor bízott meg a projekt vezetésével.

Az alapítók között ott van Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint a tárca két államtitkára, Lóga Máté és Fónagy János. Tagja lett Lentner Csaba is, aki korábban az FKGP és a MIÉP politikusa volt, majd a Fideszhez csatlakozott. Lentner a jegybanki alapítványok kuratóriumi tagjaként és a PADME elnökhelyetteseként is dolgozott, de a százmilliárdos MNB-ügyben a felelősségét visszautasította.

A kör célja, hogy a gazdasági tudatosságot erősítse, és közérthető információkat adjon a digitális térben. Palóc André így fogalmazott:

„hiszünk abban, hogy a gazdaságról mindenkinek joga van beszélni, hiszen a mindennapi pénzügyek mindannyiunk életét érintik. A digitális teret arra használjuk, hogy hiteles információkat osszunk meg közérthetően, segítve mindenkit, hogy jobb pénzügyi döntéseket tudjon hozni.”

Az alapítók névsorában több médiaszereplő is szerepel. Csatlakozott Gönczi Gábor, a TV2 műsorvezetője és Szabó Zsófi, a csatorna másik ismert arca. A Mandiner szerkesztőségéből Kacsoh Dániel és Kohán Mátyás került be a körbe.

A kormányközeli intézmények képviselői sem hiányoznak. Alapító lett Talabér Krisztián a Nézőpont Intézettől, Sebestyén Géza az MCC-től, Hortay Olivér a Századvégtől és Pásztor Szabolcs az Oeconomustól. Szűcs Gábor, a Megafon és a Patrióta véleményvezére, aki az Alapjogokért Központ elemzőjeként is ismert, szintén csatlakozott.

A politikai szférából Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt vezetője, valamint Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere került az alapítók közé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Hatvanpusztánál: Múltkor a kerekemet akarták kiszúrni, most meg akartak ölni
A politikus videóban mondta el, hogy két autó is követte, és többször próbálták elzárni az útját. Szerencsére sérülés nem történt, de a balesetben az autója eleje megrongálódott.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő videóban számolt be arról, hogy autóbalesetet szenvedett, vette észre a 24.hu. Elmondása szerint a hatvanpusztai majorság környékén legutóbb a kerekét szúrták ki, most pedig egy férfi – aki szerinte a majorság biztonsági őreként dolgozik – autóval hajtott neki, és megpróbálta felborítani. Végül Hadházy kocsija borult fel.

„A helyszín az ugyanaz. Múltkor a kerekemet akarták kiszúrni, most meg akartak ölni, vagy nem tudom” - mondja a felvétel elején Hadházy.

A helyszínre érkező rendőröknek arról beszélt, hogy az úton haladt, mellette egy másik autó a fűben közlekedett. Meg akarta előzni, de az ráhúzta a kormányt, és az út egyenetlensége miatt végül az ő járműve borult fel.

„Szerencsére nem történt sérülés”

– mondta a felvételen a láthatóan zaklatott képviselő. Hozzátette, hogy a másik sofőrnek is segítettek kimászni az autóból, mentőt azonban egyikük sem kért.

Hadházy arról is beszélt, hogy két autó követte. Egy hátulról próbálta leszorítani, egy másik pedig szemből jött, és el akarta zárni az útját. Miután ez nem járt sikerrel, az egyik autó megfordult, és oldalról igyekezett leszorítani.

A képviselő apja autójával közlekedett, amelynek az eleje a balesetben összetört.

A politikus teljes videóját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Az utastérben láttam egy kést is” - Hadházy Ákos újabb részleteket osztott meg a hatvanpusztai balesetéről
A politikus szerint szándékosan hajtottak neki. Épp arrafelé történt az incidens, ahol korábban kiszúrták az autója kerekeit.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Még kedden délután számolt be arról Hadházy Ákos, hogy baleset történt közte és a feltételezett hatvanpusztai őrség autója között. A független országgyűlési képviselő szerint szándékosan ütköztek neki, pont ott, ahol korábban kiszúrták az autója kerekeit. Most újabb részleteket osztott meg a kedden történtekről, többek között azt, hogy a másik autóban egy kést is látott.

Korábban a Facebook-oldalán közzétett videóban mondta el, hogy egy mellékúton haladt, amikor az őrség kocsija megelőzte, majd szerinte ráhúzta az autójára és nekiütközött. A másik jármű felborult, de személyi sérülés nem történt.

Később arról írt, hogy szerinte nem egyértelmű, a sofőr önállóan döntött-e így, vagy valaki utasította. Hozzátette, hogy belépett a nyitott kapun, és a tulajdonost kereste, mert meg akarta tudni, hogyan lehet meglátogatni a műemléket. Gulyás Gergely miniszter nemrég ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a hatvanpusztai majorság „a műemlékvédelem gyönyörű példája”.

„Ugyan itt már szinte mindent földig romboltak, szinte semmi nincs már Habsburg József nádor majorságából, de ha ez egy műemlék, akkor annak láthatóságáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Ennek módjáról szerettem volna érdeklődni” – írta az újabb bejegyzésben. Azt is hozzátette, hogy a kertész közölte vele, Orbánék nincsenek ott, majd arra kérte, távozzon.

„Majd miután visszasétáltam Édesapám autójához (azzal jöttem, mert a múltkór kiszúrták a kerekemet…), észrevettük, hogy a távolból mindkét irányból nagy sebességgel érkezik két autó. A szemből jövő először szemből nekem akart jönni, majd miután ez nem sikerült, utánam jött és le akart szorítani. Nem sikerült neki, az út egyenetlensége miatt fel is borult. Az esetről videót is készített utastársam.

Az autót vezető biztonsági őr maga szállt ki (segítettem neki) és ő maga borította vissza a kocsiját. Úgy tűnik, nem sérült meg. Az utastérben láttam egy kést is, nem csodálkoznék, ha beleillene a kerekeimen keletkezett szúrásokba”

– folytatta.

A bejegyzését azzal zárta, hogy szerinte legközelebb nem egyedül kell majd odamenni.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Politico: Budapest lehet Trump, Putyin és Zelenszkij találkozójának helyszíne
Az amerikai titkosszolgálat több várost is vizsgált, de a lap szerint Budapest a legesélyesebb. Putyin Moszkvát, Macron Genfet támogatta volna, Svájc pedig jelezte: kész helyet adni a csúcstalálkozónak.


A Politico értesülései szerint Budapest lehet a helyszíne annak a háromoldalú találkozónak, amelyen Donald Trump amerikai, Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök ülne egy asztalhoz. A lap azt írja,

a választásban szerepet játszhatott Trump személyes kapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Az amerikai titkosszolgálat több várost is megvizsgált lehetséges helyszínként, de két forrás alapján Budapest tűnik a legesélyesebbnek. Putyin inkább Moszkvában látná szívesen a tárgyalást, Emmanuel Macron francia elnök pedig Genfet javasolta. Svájc közben jelezte: készek otthont adni az egyeztetésnek, és nem tartóztatnák le Putyint, noha tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, amely körözést adott ki ellene.

Ukrajna számára Budapest fájdalmas emlékeket idézhet fel, hiszen itt írták alá 1994-ben a budapesti memorandumot. Ez a dokumentum garantálta volna az ország függetlenségét és területi épségét az Egyesült Államok, Oroszország és az Egyesült Királyság részéről cserébe azért, hogy Ukrajna lemondott atomfegyvereiről. Oroszország azonban 2014-ben megszegte a megállapodást: megtámadta Ukrajnát, és annektálta a Krímet.

A Politico szerint Volodimir Zelenszkij valószínűleg a magyar kormány Ukrajna-ellenes kampánya miatt sem tartaná ideálisnak Budapestet a találkozó helyszínének.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: