KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Mi vesz rá egy csapat zenészt, hogy vasárnap délután szemetet szedjen a Duna-parton?

Mi is részt vettünk a Rock the Planet – Zenészek a bolygóvédelemért nevű kezdeményezés kampányában, hogy megtudjuk.


Ha valaki – akár csak hallomásból is – tudja, hogy nagyjából hogyan néznek ki a zeneiparban tevékenykedők hétvégéi, akkor biztosan azt gondolja, hogy lehetetlen küldetés rávenni őket arra, hogy vasárnap kora délután szemetet szedjenek a Duna-parton. Mégis, legyen szó zenészekről, roadokról, hangtechnikusokról vagy akár rendezvényszervezőkről, van egy vezényszó, ami megmozgatja őket: környezetvédelem. Így volt ez november 7-én, vasárnap is: a Képzelt Város, az IDEGEN, a Mayfly és a D Λ R K M E S S zenekarok, valamint az A38 Hajó munkatársai fogtak össze a Rock the Planet csapatával, hogy együtt szépítsék meg az A38 körüli rakpartot.

A Hajó felé haladva hamar kezdtem megérteni, hogy miért is fontos az, amit a Rock the Planet csinál. Mivel szemétszedésre érkeztem, itt már nyitott szemmel jártam, és észrevettem, hogy egymást érik a cigicsikkek, az üvegek és a sörösdobozok – ez viszont néhány órával később már nem volt így az önkénteseknek köszönhetően. Miközben a kövek közül piszkáltuk ki a műanyag zacskókat, szedtük össze a felniket az út mellől és szidtuk azokat, akik nem tudják kukába dobni a csikkeket, beszélgettünk is – elsősorban természetesen a bolygóvédelemről.

Fotó: Szabó Anna

A Rock the Planet egyik megálmodója, Kurcz Orsi arról mesélt, hogy mi áll az egész projekt hátterében.

„Évek óta beszélgettünk olyan, zeneiparban dolgozó barátokkal – zenészekkel, koncertszervezőkkel –, akiknek szintén fontos a bolygóvédelem, hogy hogyan lehetne összehozni ezt a két szenvedélyt, illetve hogyan lehetne ezt a közönség felé kommunikálni.”

Nem egyszerű ugyanis a környezet- és bolygóvédelem témakörét úgy tálalni a mai fiataloknak, fiatal felnőtteknek, hogy az valóban megfogja őket. Sok hasonló projekt azért nem tud sikeres lenni, mert száraz tényekkel, olykor nyomasztással igyekszik rájuk hatni – ezt fogta meg másként az RTP. A kezdeményezés tulajdonképpen egy minikampány-sorozat, ami több olyan akcióból áll össze, ami igyekszik barátibbá, elérhetőbbé és hétköznapibbá tenni a témát, hogy a fiatalabbak közelebb érezhessék magukhoz a missziót.

A RTP a koronavírus miatt egy kicsit megkésve, idén nyáron tudott útjára indulni kézzelfogható megmozdulásokkal. Először az Alpárfeszten jelentek meg, ami nem véletlen, hiszen az alapítók között többeknek is van érdekeltsége ebben a zenei fesztiválban. Itt arra vállalkoztak, hogy megtisztítsák a Holt-Tisza partját.

„Sok pozitív visszajelzést kaptunk, többen kedvet kaptak, elkezdett bővülni a csapat, így nem sokkal később a Művészetek Völgyébe is meghívtak minket.”

A kapolcsi fesztiválon a Zöld Udvarban kapott helyet a RTP-stand, ahol a fellépő zenészekkel közösen újrahasznosított ékszereket készítettek abból a hulladékból, amit a rendezvény területén találtak.

„Ez is megmutatta, hogy milyen szuper dolgokat lehet alkotni, ha nem dobunk ki mindent.”

Orsi elmondása szerint a csapat folyamatosan ötletel, mindig igyekeznek szokatlan, különleges eseményekkel és minikampányokkal előállni, amelyek tényleg felkeltik a célcsoport figyelmét. Hamarosan közzéteszik például az első fotósorozatukat, amelyet több is követ majd, és amelyeken ismert zenészekkel dolgoznak fel égető környezetvédelmi kérdéseket. De természetesen ilyen az A38 Hajóval közösen kitalált szemétszedő kampány is, amire több banda tagjai ellátogattak, így őket is megkérdezhettem a témában.

Az egyik a D Λ R K M E S S zenekar volt, akiknek az első EP-je egy konceptalbum: az egészet egy klímakatasztrófa utáni világra építették fel, amelyben egy űrbárkát követhetünk végig – Noé bárkájának analógiájából kiindulva. A tagokat pedig egyenként a bolygóvédelem több aspektusa is foglalkoztatja.

„A legalapvetőbb dolog az lenne, hogy a kukáig elvisszük a szemetet. De ahogyan itt is látjuk, manapság ezt még mindig kevesen teszik meg. Ahogyan az sem jellemző, hogy részt vegyenek ehhez hasonló akciókban, pedig maximum két órát szánunk rá az életünkből. Bármikor, bármelyik baráti társaság megcsinálhatná, hogy fogja magát, és rendbe szed egy-egy területet” – mondta Zoli, a gitáros.

Leginkább arra próbálok odafigyelni, hogy csökkentsem a fogyasztásomat. Hiába tudom, hogy valamit megengedhetnék magamnak, mielőtt megveszem, végiggondolom, hogy valóban szükségem van-e rá

– mondta Nimród, a basszusgitáros, aki egyébként azt vallja, hogy a probléma magában a piaci logikában van. Abban, hogy a mai világ kvázi kikényszeríti a fiatalokból, hogy szükségtelenül halmozzanak fel tárgyi javakat. Norbert (dobok) szerint sem csak kicsiben érdemes gondolkodni – ezt pedig szerencsére egyre több nagyobb szereplő ismeri fel.

Soha nem használtam sem otthon, sem akár egy fesztiválon olyan dolgokat, amik környezetszennyezőek lennének, de jó látni, hogy már az ilyen rendezvények is papíralapú termékekre cserélték a műanyagokat, és hogy odafigyelnek az olyan apróságnak tűnő, de fontos dolgokra, mint például a repohár.

Fotó: Szabó Anna

A MAYFLY zenekar tagjai nemcsak azért érkeztek, hogy a többi résztvevővel együtt megtisztítsák a partot, hanem azért is, hogy ezzel másokat is változtatásra ösztönözzenek.

„Fontos felhívni mások figyelmét arra, hogy igenis, egy ilyen kis kezdeményezés is lehet hatásos, és hogy ki tudja magát annyira nőni, hogy nyomot hagyjon maga után”

– mondta Levi, a zenekar basszusgitárosa, zeneírója. Egyébként a zenekarnak jövő tavasszal érkezik az első nagylemeze, melyen több dalban megjelenik a természetközeliség, az ember természettel való összefonódása, így tőlük sem állnak távol az ilyen és hasonló témák. A dobos, Szabi pedig egy jó tippet is adott azoknak, akik valakit szemetelésen kapnak az utcán.

„Ha valakit meglátsz szemetelni, csak vedd fel, vidd utána és mondd neki, hogy bocsi, ezt elejtetted. Ha ezt teljesen jóhiszeműen mész oda, akkor köpni-nyelni nem tudnak majd.”

A Képzelt Város zenekar november elején játszott az A38-on, ahol a 15. születésnapjukat ünnepelték, innen jött az ötlet, hogy részt vegyenek a RTP és a Hajó közös eseményén is. Persze nem csak ezért érkeztek szemetet szedni: ők is fontosnak tartják az ilyen jellegű társadalmi felelősségvállalást és az önkénteskedést.

„Kerületi lakosként szívesen járok én is a rakpartra, szomorú látni, hogy mi minden marad ott mások után. Jó érzés egy kicsit rendbe szedni a körletet”

– mondta Bos Mici csellista. A zenekar basszusgitárosa és gitárosa, Győrffy Máté neve nemcsak a Képzelt Város miatt csenghet ismerősen, ő ugyanis a VI. kerület egyik alpolgármestere. Így amellett, hogy például igyekszik mérsékelni a fogyasztását, nem használ autót és nem rendel házhoz ételt, még többet is tud tenni.

„Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a munkám során is tudok tenni egy élhetőbb környezetért. Alpolgármesterként egy zöld fordulatért dolgozom Terézvárosban, forgalmat csillapítunk, fasorokat ültetünk és a gyalogos, biciklis közlekedést támogatjuk az autózással szemben.”

Összességében vallják: a legfontosabb az lenne, hogy minél többen éljék a mindennapjaikat a „sok kicsi sokra megy” elv alapján – hiszen ezek az apróságok azok, amikre van ráhatásunk. És éppen ez az, amire a Rock the Planet összes kezdeményezésével igyekeznek felhívni a figyelmet.

Fotó: Szabó Anna

Az akció végeztével az összeszedett szemétből egy látványos, halat formázó installációt készítettek Bán Viktória, a Smörgås márka alkotójának segítségével, ami november 14-ig lesz látható a klub lejáratánál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
900 ezres kórházi számlát kapott a Miskolcon szült nigériai anyuka, napok alatt egymilliót dobtak neki össze az adakozók
A geológusnak készülő Mary ösztöndíjjal érkezett, de egy veszélyeztetett terhesség mindent felborított. A császármetszés utáni komplikációk miatt most a hazajutásuk is a magyarok jó szívén múlik.


Pillanatok alatt összedobtak egymillió forintot az adakozók annak a nigériai egyetemista lánynak, akinek egy miskolci kórházban kellett világra hoznia a kisfiát. A szülés utáni komplikációk miatt az anyának 900 ezer forintos számlát kellene kifizetnie, a gyűjtésből azonban már nemcsak erre, de a hazaútra is futhatja – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó.

Arukwe Chinazaekpere Mary tavaly érkezett ösztöndíjjal a Miskolci Egyetemre. A geológus végzettségű nő már várandós volt, de úgy tervezte, időben hazautazik Nigériába a szülésre. A drámai fordulat akkor következett be, amikor kiderült, hogy veszélyeztetett terhes, így nem szállhatott repülőre.

„Szeptember közepén megvettem a jegyet a hazaútra, de kiderült, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, így nem utazhattam” – mesélte a kismama, akit ezt követően egy egyházi szervezet, a Miskolc–Selyemrét Római Katolikus Plébánia fogadott be.

Kisfia, Jason végül január 28-án, császármetszéssel született meg a miskolci megyei kórházban. A beavatkozás után azonban komplikációk léptek fel, Mary többször is vérátömlesztést kapott. A baba jól van, de az anya még gyenge. A kórházi ellátásért – a kórház méltányossága mellett is – közel 900 ezer forintot kellene fizetnie, mivel nem volt magyar társadalombiztosítása. A helyi sajtó szerint a császármetszés díja önmagában 482 500 forint, a baba ellátása pedig további 150 ezer forintba került, ehhez jönnek még a gyógyszerek és a kezelések költségei.

A horribilis összeg miatt a miskolci Supersum Alapítvány gyűjtést indított. Az alapítvány elnöke szerint egy külföldi diáknak szinte lehetetlen küldetés a magyar TB-rendszerbe való bekerülés.

„A nemzetközi hallgatóknak a TAJ-kártya igényléséhez visszamenőleg 25 hónap társadalombiztosítást kellene megfizetniük. Ez egyszeri 3 millió 750 ezer forintos összeg, és havonta is 150 ezer forint lenne a TB-költségük. Ez olyan tetemes teher, amit egy nigériai hallgató, akinek nincs gazdag családi háttere, nem tud kifizetni”

– magyarázta Bernasconi-Bús Katalin, a Supersum Alapítvány elnöke.

A civil összefogás azonban rendkívül sikeresnek bizonyult: a gyűjtés néhány nap alatt elérte az egymillió forintot.

„Csodálatos ez a támogatás. Nem számítottam rá, hogy ennyien segítenek, ezért különösen hálás vagyok” – mondta meghatottan a kismama.

Az alapítvány most abban bízik, hogy a kórházi számla kifizetése után az adományokból Mary és a kis Jason hazautazására is jut majd pénz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Húsz éve találkoztak a Szigeten, most felforgatja az internetet a szőke lány után a francia férfi
Ludo a Redditen vallotta be, mekkora hibát vétett, amikor nem kérte el a Szigeten megismert lány elérhetőségét. Most egyetlen városnév, Pozsony maradt a reménye.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 20.



Húsz évvel egy romantikus Sziget-éjszaka után az interneten keresi egy francia férfi azt a titokzatos szőke lányt, akivel egyetlen koncert erejéig hozta össze a sors. A Ludo nevű férfi történetét a Blikk szúrta ki, aki egy online felhívásban kéri a közösség segítségét, de hangsúlyozza: nem a múltat akarja újraéleszteni, csupán szeretné tudni, hogy a lány jól van-e.

„2005 augusztusában, a budapesti Sziget fesztivál első napján, pont a Ska-P koncert elején találkoztunk”

– idézte fel Ludo a húsz évvel ezelőtti pillanatot.

A férfi leírása szerint a lány különleges jelenség volt a tömegben. „Egy gyönyörű szőke lány voltál, akkoriban 16-18 év közötti, világos (valószínűleg kék) szemekkel. Azon kevés lány egyike voltál, akik elég őrültek voltak ahhoz, hogy tömegben maradjanak, és hirtelen a karjaimba borultál... Tali volt a neved, vagy valami nagyon hasonló, talán a Natália beceneve?” – írta. Az együtt töltött este alatt nevettek, táncoltak, még egy tányér tésztán is megosztoztak. Ludo azt is felidézte, hogy a lány nem tudta rendesen kiejteni a nevét, és Youdónak szólította, amit ő kifejezetten elbűvölőnek talált.

Azonban a reggel elhozta a búcsút, és egy olyan döntést, amit a férfi azóta is bán. Amikor a lánynak indulnia kellett, megkérdezte Ludót, vele tart-e, de ő nemet mondott.

„Mire rájöttem, mekkora ostoba hibát követtem el, te már elmentél... és esélyünk sem volt megosztani egymással az elérhetőségeinket. Megbántam, hogy nem kérdeztem meg az e-mail-címedet, a címedet, vagy akár a vezetékneved”

– vallotta be.

Ludo húsz év távlatából is tisztában van vele, hogy az élet mindenkit megváltoztatott, és a célja nem egy régi románc felmelegítése. „20 év után mindannyian más emberek vagyunk, más élettel. A legtöbb esetben én is kerülöm a nosztalgiát. Ebben az esetben azonban nem arról van szó, hogy bármit is újraélesszek, vagy reménykedjek. Csak őszintén örülnék, ha azt hallanám, jól van, talán férjnél van, gyerekekkel, egyedülálló, bármi – feltéve, hogy boldog és egészséges. Szó szerint csak így tudna csalódást okozni: ha valami rossz történt volna vele.”

A keresésben egyetlen halvány nyom segíthet: a férfi úgy emlékszik, a beszélgetéseik során egyetlen városnév merült fel, mégpedig Pozsony, ezért elképzelhető, hogy a lány Szlovákiából érkezett. A 2005-ös Sziget Fesztiválon egyébként olyan nevek vonzották a tömeget, mint Natalia Imbruglia, a Tankcsapda, a Kispál és a borz, illetve a Korn, de Ludo számára az este a Ska-P koncertjén megismert lánnyal vált felejthetetlenné, akit most égen-földön keres.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad” – egyre többeknek tetszik Rónai Egon ötlete
Rónai Egont láthatóan megrázta Fenyő Miklós halála, akivel még közös terveik voltak. A riporter egyetlen mondata lavinát indított el, amire a rajongók egy még merészebb ötlettel tromfoltak rá.


„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban!” – Rónai Egon, Prima Primissima díjas riporter és műsorvezető felvetése vasárnap lavinát indított: a rajongók sorra állnak az ötlet mellé, miután Fenyő Miklós tegnap hajnalban, január 31-én, 78 évesen elhunyt.

A felvetés személyes gyászból és közös munkákból táplálkozik, a riportert láthatóan megrázta a magyar rock and roll királyának halála. Rónai Egon vasárnap délutáni bejegyzésében arról írt, még nem tért magához.

„Úgy volt, hogy folytatjuk a beszélgetéseket. Hogy folytatja a könyvet, legalább négy, de lehet, hogy öt kötetben. Meg persze úgy volt, hogy lesz még új zene, koncert, hogy még van idő. Most írják az okosok, hogy “csak” rock and roll. Az minden popzene alapja, abból bújt elő a sok jó és a sok vacak, amit az elmúlt 70 évben hallgattunk! Úgy tudta, ismerte, értette, mint itthon senki más. Ezeket az alapokat díszítette remek (helyenként zseniálisan szellemes) szövegekkel, sodró lendülettel, rengeteg romantikával.” Bejegyzését azzal zárta:

„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad.”

A személyes sorok közösségi visszhangra találtak, valóságos hozzászólásözön indult el a poszt alatt. „A legszebb megemlékezés lenne Mikiről, ha valóban létre jönne a Fenyő Miklós-sétány a Szent István parkban!” – írta egy hölgy. Mások még tovább is mentek: „A Szent István parkban a Fenyő Miklós sétányon egy padon ülő Fenyő Miklós szobor is megilletné őt így bárki mellé ülhetne. Remélem, hogy az is meglesz!”

A helyszínválasztás nem véletlen, Fenyő kötődése a környékhez közismert. A Hungária együttes legendás frontembere ízig-vérig angyalföldi volt, és több dalában is megénekelte a XIII. kerületet, így nem csoda, hogy Rónai Egon riporter ötlete nyomán éppen a Szent István parkban neveznének el róla sétányt - írta a Blikk.

Az utolsó nyilvános beszélgetést éppen Rónai Egon készítette vele még decemberben a budapesti Akvárium Klubban, ahol Fenyő Miklós telt ház előtt, a könyvbemutatóján még tele volt tervekkel: az életrajzán dolgozott, és fürdött a szeretetben. A decemberi tervek azonban Fenyő Miklós halálával örökre tervek maradtak, a kezdeményezés viszont most közösségi és intézményi döntések elé kerülhet.

Egy közterület elnevezéséhez önkormányzati kezdeményezés és jóváhagyás szükséges, a rajongók támogatása pedig erős jelzés lehet a döntéshozók felé. A kommentelők által felvetett szoborjavaslat külön eljárást, tervezést és finanszírozást igényelne. A közösségi emlékezet formálása mindenesetre megkezdődött. Egy esetleges sétány és szobor a rajongók gyászát közös térben alakíthatná emlékezéssé, Rónai Egon mondata pedig – „Lesz még Fenyő Miklós sétány…” – a közösségi akarat mottójává válhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Szívszorító posztban búcsúzott Egressy Mátyástól az egyik tanára: Együtt lehetett vele tanulni az életet
A megható sorokban a pedagógus felidézi a fiú humorát, segítőkészségét és azt is, milyen volt a kapcsolatuk. Elárulta azt is, mit mondott volna neki búcsúzóul a kitűnő érettségije után.


Megható posztban emlékezett meg a napok óta eltűntként keresett Egressy Mátyásról az irodalomtanára. Szerette volna leírni, ki volt „a mi, sokunk Matyija”, mert szerinte akik találkozhattak vele, mind mind kincseket őriznek belőle.

A bejegyzést Kosztolányi Dezső Halotti beszédének soraival kezdte:

„Látjátok feleim, egyszerre meghalt

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,

csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.

De nincs már.

Akár a föld.

Jaj, összedőlt

a kincstár.”

A tanár mutatott egy fotót Mátyás utolsó, irodalomból beadott házi dolgozatáról, amit egy héttel korábban, határidő előtt hozott be, még mielőtt befejezték volna az anyagot. Hozzáteszi, innentől Kafka Átváltozása is örökre rá fogja emlékeztetni.

Bár a diák a hátsó padban ült, ami a tanár szerint látszólag passzív hely, Mátyás mégis mindig követte az órákat.

„Láttam, tudtam, éppen lelkisegélyszolgálatot tart (mikor nem azt tartott?!), de minden kérdésemre tudta a választ... gondolkodva, megértve. Szerettem a gondolkodását, hogy tudott felfedezni, elmélyülni minden kérdésben... legyen az biológia, kémia vagy történelem”

– fogalmazott a pedagógus, aki a fiú humorát is méltatta, mondván, szerényen és érdek nélkül viszonyult mindenhez, ezért sokat lehetett vele együtt nevetni.

A tanár a sors legdrámaibb fintorának nevezi, hogy Mátyás sosem volt egyedül.

„Mindig barátok, évfolyamtársak, testvérek, edzőtársak vették körül. Szerettem figyelni a kapcsolódásait, annyira látszott, hogy mindenkinek tud adni, mindenki hozzá fordul... tanulmányilag, emberileg...”

A bejegyzésből kiderül, hogy több személyes kapcsolatuk is volt: a fiú élsportolóként, a sok edzés mellett is eljárt színházba, a testvére pedig az ő lányának lett iskolatársa. Miután Mátyás megszerezte a jogosítványát, a pedagógus hozzá fordult tanácsért, hogy kinél kezdjen el felnőtt fejjel vezetni tanulni. Úgy gondolta, az a tanító, aki a fiúnál bevált, neki is jó lesz, és így is lett.

„Együtt lehetett vele tanulni... az életet. A kapcsolódást. Az odafigyelést. A szorgalmat. A becsületet. Elmondtam volna ezt a kitűnő érettségije után, zsebében az olasz egyetemi felvételivel... de már nem tudom”

– írta a pedagógus.

Búcsúzó posztját szintén Kosztolányi-idézetekkel és személyes üzenettel zárta:

„Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.

Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.”

„ Megtiszteltetés volt Veled! Csak remélni tudom, hogy tudod!”

A rendőrség továbbra is eltűnt személyként keresi a 18 éves Egressy Mátyást, aki január 17-én hajnalban távozott a belvárosi Ötkert szórakozóhelyről, de otthonába nem érkezett meg. A nyomozás közben felmerült egy dunai hajó kamerájának felvétele, amelyen az látszik, hogy vasárnap reggel egy ember a Lánchídról a vízbe esik. Szerdán már azt közölte a rendőrség, hogy a Dunán is kutatnak Mátyás után. Később pedig a család az MTK Park Teniszklubon keresztül kiadott közleményében azt közölte, „nagy valószínűséggel” a fiú lehetett az, aki a Dunába zuhant a Lánchídról, de a rendőrségi eljárás lezárultáig eltűntként tartják nyilván.

A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, ahová a fiú járt, gyertyagyújtással emlékeztek, és fekete zászlót tűztek ki az épület homlokzatára. Az intézmény és sportklub, ahová Egressy Mátyás teniszezni járt, pszichológiai támogatást szervezett az érintetteknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk