SZEMPONT
A Rovatból

Raskó György: „A magyar burgonya január közepére elfogy, egy kiló se lesz”

Az agrárközgadász szerint ha eltűnik az olcsó beszerzési forrás, a kereskedők kénytelenek lesznek külföldről behozni az ársapkás krumplit, cukrot, tojást és étolajat, miközben a veszteségek miatt a magyar kisboltok tönkremennek.
Fischer Gábor - szmo.hu
2023. január 02.



Raskó Györgyöt, az Antall-kormány volt földművelésügyi közigazgatási államtitkárát, agrárközgazdászt az ársapka szabályozás hatásairól kérdeztük, és arról, mi várható 2023-ban. Azért is őt, mert jelenleg is mezőgazdasági vállalkozó, aki több, mint száz egyéni gazdával termel közösen Lajoskomárom környékén, tehát nem csupán az elmélet embere, hanem nagyon is látja, gyakorlati oldalról, hogyan működik az (élelmiszer)gazdaság.

– Ön egy meglehetősen határozott, talán még indulatosnak is mondható Facebook-posztban reagált a kormány legutóbbi rendelkezésére, ami előírta, hogy a befagyasztott árú termékekből az eddigi dupláját tartsák a boltosok. Hova vezet az az út, amim lassan már egy éve jár az ország?

– Magyarországon politikai kormányzás van, és ez az elmúlt évben mindennél jobban kiderült. Az Orbán-kormány csak az teszi meg, amit közvélemény-kutatások alapján úgy vél, hogy népszerű vagy eladható.

Miután folyamatos szondáztatás van, annak pedig az lett az eredménye, hogy a választópolgárok nagy hányadának az ársapka-rendelkezés tetszik, ez mindent felülír, tehát a gazdasági ésszerűséget is.

Akik ezt támogatják, azok a saját érdekeik ellen cselekszenek, csak éppen erről nincsen tudomásuk, hiszen annyira jól működik a kormánymédia és a kormánypropaganda. Tisztán politikai szempontból nézve, a hatalomgyakorlás és hatalommegtartás aspektusából tekintve a dolgot, ez működik. Szerintem világrekordnak tekinthető, ahogy az Orbán-kormány ilyen brutális infláció és életszínvonal-hanyatlás ellenére is ugyanolyan támogatottságot kap a magyar választópolgároktól, mint a korábbi években. Ezek az intézkedések hiába irracionálisak közgazdasági oldalról nézve, politikailag hasznosak. Ráadásul az ellenzék semmiféle módon nem tudott ebből profitálni, vagy azért, mert abszolút tehetségtelenek alkotják, vagy azért, mert a kormánymédia mindent elnyom Magyarországon. Ráadásul azoknak a véleményét is elnyomja, akik a vállalkozói szektorban vannak.

Azt gondolom, hogy erre egy kormánynak jobban oda kellene figyelnie, hiszen a bevezetése óta már nagyjából 300-350 milliárd forintjába került a magyar vállalkozóknak a kormány jótékonykodása.

A kereskedőktől kezdve az élelmiszer-feldolgozókon át az egyszerű gazdákig, mindenki hozzájárult valamilyen formában ahhoz, hogy az ársapkát, illetve annak következményeit finanszírozza. A kérdés az, hogy ez nem vezet-e egy olyan gazdasági hanyatláshoz, ami után az derül ki, hogy mindennek sokkal nagyobb kára volt a magyar nemzetgazdaság számára, mint előnye, azaz végső soron magának a népnek is hátrányára volt. Lehet, hogy kell egy-két év, mire mindez nyilvánvaló lesz.

– Van-e különbség egy tőkeerős nagy áruházlánc és egy kis falusi bolt között, már ami a következményeket illeti?

– Ha valakikkel a rendelet jó alaposan kitolt, azok a független kisboltok, vegyesboltok, amelyek döntő hányadban a falvakban vannak, ahol lehet, hogy 100-150 árucikknél nincs is több. Az ársapka okozta veszteségeket itt szétteríteni szinte lehetetlen. Ugyanez egy 5-6 ezer terméket forgalmazó áruházláncnál nem okoz különösebb gondot. Láthatjuk, hogy az ársapka-rendelet nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi tulajdonban lévő diszkont kiskereskedelmi láncok elképesztő piaci pozíciószerzést értek el ebben az évben.

A három nagy diszkont részesedése az élelmiszer-, illetve a vegyiáru-kereskedelemben 32 százalék körül volt tavaly, idén valószínűleg 38 százalékra. Nyilvánvaló, kiknek a rovására.

A független árusítóhelyek, illetve néhány rosszul működő magyar kiskereskedelmi hálózat kárára.

– Azt nehezen tudom elképzelni, hogy egy kis faluban megjelenjen egy nagy nemzetközi áruházlánc a falusi vegyesbolt helyett. Mi lesz az ilyen helyen akkor, ha a kisboltosok lehúzzák a rolót?

– Ma már teljesen bevett szokás, hogy egy-egy faluban, akik vásárolni akarnak, összeállnak, és összedobják a benzinpénzt, átmennek a szomszédos kisvárosba, vagy esetleg a nagyobb városba. Például ott, ahol az én vállalkozásaim vannak, Lajoskomáromban, bevett szokás, hogy vagy Siófokra, vagy Enyingre mennek át vásárolni az emberek a diszkontokba. Távolság 10-20 kilométer, nem akkora költség, ugyanakkor egy-egy nagyobb bevásárlásnál óriási az árelőny a falusi bolthoz képest. Ott veszik meg a termékek nagy részét, a saját falujukban meg csak azokat a dolgokat, amelyeken ársapka van, és amik a szerencsétlen falusi boltosnak csak veszteséget termelnek. És ez még általánosabbá válik a jövőben. A statisztikai adatok is alátámasztják, hogy ezek a vegyesboltok egymás után zárnak be, és miután a rezsiköltségeik is óriásit emelkednek idén, ezért

biztosra veszem, hogy az ársapka bevezetésétől kezdve 2023 végéig 4-5 ezer vegyesbolt, áruda fog végleg bezárni Magyarországon.

Ennek a 99 százaléka magyar tulajdonban lévő vállalkozás.

– Ha ők nem fizetnek adót, és nem működtetik a vállalkozásukat, nem csak a saját helyzetük romlik, hanem az államra is további terheket rónak, mert már nem a bevételi, hanem a kiadási oldalát növelik az állami költségvetésnek.

– Pontosan így van. Egyrészt körülbelül tízezres nagyságrendben szűnhetnek meg munkahelyek, és válnak munkanélkülivé emberek. Másrészt az államnak valamilyen formában gondoskodnia kell erről a rétegről. Megfigyelhető, hogy a magas infláció és a reálbérek csökkenése a világ minden országában a diszkontok felé viszi el a vásárlót. Ez egy természetes folyamat, nem lehet megakadályozni sem Magyarországon, sem Németországban. Amikor az embernek kevés pénze van, akkor még inkább rászorul arra, hogy olyan helyen vásároljon, ahol viszonylag olcsóbban tudja beszerezni a szükségleteit. Ez azt jelenti, hogy ezek a diszkontláncok 2023-ban további piaci részesedést szereznek maguknak. Valószínűleg 40 százalék fölé mennek.

– Spanyolországban úgy oldották meg ezt a helyzetet, hogy a rászoruló családok támogatást kaptak, illetve az élelmiszerek áfáját nullára csökkentették átmenetileg. Miközben a magyar modell az, hogy az állam helyett a boltosok támogatják a lakosságot, és nemcsak a rászorulókat, hanem tulajdonképpen mindenkit. Ez tényleg egy gazdaságos modell az államháztartás szempontjából?

– Nem az. De politikailag fantasztikusan bejön, hiszen szociológiai felmérések bizonyítják, hogy éppen a magukra hagyott legszegényebbek az Orbán-rendszer legnagyobb támogatói. Például a roma közösség Magyarországon. A mélyszegénységben élők szavaznak a legnagyobb arányban a kormányzó pártra. A Fidesz rájött arra, hogy ezeknek a rétegeknek nem szükséges plusz szociális segélyt adni, esetleg áfát csökkenteni, hiszen a támogatásuk anélkül is a legstabilabb. Ez fölösleges lépés lenne hatalomtechnikai, politikai szempontból. Ráadásul még plusz állami költségvetési kiadást is jelentene.

Spanyolországban viszont verseny van a pártok között, vannak kormánypártok, ellenzéki pártok, kizárólagos hatalma senkinek nincsen. Ott igenis szükségesek a szociális intézkedések, látványos lépések is ahhoz, hogy egy koalíció a népszerűségét meg tudja tartani. Magyarországon erre nincsen szükség.

Azt gondolom, hogy ez az a jelenség, ami nagyon komoly szociológiai elemzést igényel, mivel Magyarország a tipikus példája annak, hogy egy antiszociális kormányzati attitűd milyen stabil hatalmat tud magának megtartani, beleértve közvéleménykutatások által alátámasztott népszerűséget is. Hiába a nagymértékű leszakadás, ez a réteg továbbra is stabil Fidesz-szavazó, ami valószínűleg a kitűnő módon működő rogáni propagandamunka látványos eredménye. És ezzel láthatóan az ellenzék nem tud kezdeni semmit. A kormány nincsen versenyhelyzetben, nincsen kényszerhelyzetben, senki nem kényszeríti rá, hogy önként hozzon olyan szolidaritáson alapuló szociális intézkedéseket, amit például a spanyol kormány is megtett.

– Számomra ez azt sugallja, hogy a rendszeren belül nincsen megoldás erre a problémára.

– Igen. A kormányzat think tank csapata, a Nézőpont Intézet arra jött rá, hogy szavazatszerzés szempontjából hasznos az a politika, hogy a legelesettebbeket alig támogatjuk, csak afféle üveggolyókkal, hogy adunk egy utalványt, meg krumplit kiviszünk, stb. Ez jobban szolgálja az érdekeiket, mintha valódi, szolidaritáson alapuló, szociális intézkedéssorozatot hoznának.

– Ha ezt az ön által vázolt haszonelvűséget nézem, abból számomra az következik, hogy a mostani állapot az ársapka tekintetében addig fog tartani, amíg nem állandósul a hiány.

– Igen, és ez valószínűleg olyan március, április táján meg fog történni.

– És miért pont akkor?

– Azért, mert eddig az ársapkás termékeket részben Magyarországról is be lehetett szerezni úgy, hogy nagy veszteség nem párosult hozzá, részben pedig importból. Most Magyarországról már gyakorlatilag nem lehet beszerezni veszteség nélkül az érintett árucikkeket. Például a magyar burgonya január közepére elfogy, egy kiló se lesz. Onnan kezdve importból kell az ársapkás burgonyát beszerezni. Ugyanez vonatkozik részben majd a tojásra, és a többi termékről, az étolajról, cukorról nem is beszéltem.

Tehát kifutóban van az olcsó beszerzési forrás.

A hazai véglegesen, az import pedig egyre szűkösebben, mert mondjuk lehet fagyasztott sertéscombot vásárolni Spanyolországban készlet-kiárusításkor, időnként meglepően olcsón is, de nyilvánvalóan az nem az a minőség, mint a friss magyar sertéscomb. Mennyiségi oldalról nézve komoly beszerzési gondokról idáig nincs szó. Viszont ma már egyre gyakrabban szorulnak rá a kereskedők arra, hogy külföldön szerezzék be az ársapkás termékeket. Miután ezeket csak veszteséggel tudják eladni itthon, nyilvánvaló, hogy a beszerzésüket nagyon vissza fogják fogni. Nem érdekük ezekből nagy forgalmat csinálni, mert egyenes arányban nő a veszteségük. Amit a kormány rendeletben előírt, a január 16-ával kezdődő kétszeres készletfeltöltést meg fogják csinálni, azonban utána

szép lassan leolvad majd a készlet arra a szintre, hogy szinte minden boltban egy kiló cukrot, egy kiló lisztet, egy liter étolajat lehet majd vásárolni.

Tehát ez egy természetes reakció a kereskedők részéről, és meggyőződésem, hogy amennyiben a kormány elkezdi őket komolyan büntetni, elmennek a bíróságra, és teljesen biztos vagyok benne, hogy még Magyarországon is pert fognak nyerni az állam ellen. Hogy mikor jön el ez a pillanat, azt nem tudom. Akik bíróságon kompetensek tudnak lenni, azok az olyan nagy áruházi láncok, amelyek most is abszolút nyereségesek, így különösebben nem akarnak ujjat húzni az állammal. A kisebbek, például a független boltok pedig erre nem is gondolnak, hiszen ez olyan ügyvédi költségekkel, bírósági kiadásokkal járna, aminek a finanszírozását nem tudják megoldani.

– Tehát mi a prognózis?

– Azt gondolom, hogy a következő hónapokban fokról-fokra szorul majd a hurok, és növekszik a készlethiány. Egy idő után ez valószínűleg az államnak is lesz annyira kínos, hogy azt mondja, akkor most már többet veszítek az ársapka fenntartásával, mint amit nyerek, és akkor szabadjára engedi az árakat. Ami persze nem egyszerű döntés, mert az élelmiszer-inflációt iszonyú mértékben újra megemeli majd, hiszen az ársapkás termékek szinte mindegyike már körülbelül 100 százalékkal drágult 2021 októberéhez képest. Ez a 2023-as hazai élelmiszer-inflációt legalább 4%-kal meg fogja dobni. Ez is egy kínos dolog, hiszen az Európai Unión belül már így is mi vagyunk az „éllovasok” az élelmiszer-inflációban, és miközben a

többi országban már elkezdődött az infláció növekedési ütemének csökkenése, tehát trendforduló van, nálunk újabb és újabb rekordokat döntünk.

Ez előbb-utóbb valószínűleg a Fideszt lelkesen támogatóknak is feltűnik, és esetleg felteszik a kérdést, hogy vajon jól van-e ez így?

– És akkor?

– Ennek csak sokára lesz komolyabb következménye az állampártra nézve, miután a Fidesznek nincs igazából potens ellenfele hazai vizeken. A Parlamentben ülő ellenzéki képviselők valójában statiszták, nem függ tőlük semmi, ülnek a teremben és felveszik a honoráriumot. A magyar nép nem vár tőlük semmit, mint ahogy azt stagnáló népszerűségük alá is támasztja.

Nagyon kínos az ellenzék számára, hogy a mostani mély gazdasági és szociális válságból sem tud semmit profitálni.

Javaslom, vonják le ebből a következtetést, lehetőleg minél előbb. Amíg ez nem történik meg, az Orbán-kormány pozícióját, elképesztő mértékű döntési szabadságát nem veszélyezteti semmi. Magyarországon a helyzet változatlan marad, még ha „fokozódik” is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Urbán Ágnes: A TV2-t el fogják adni, Mészáros Lőrincnek nem érdeke tovább működtetni
A médiakutató szerint a kormánypárti médiarendszer a vártnál is gyorsabban és látványosabban omlik össze. Urbán Ágnes arra számít, hogy a Tv2-nél a Tények megszűnésénél jóval jelentősebb változások lesznek, a nyomtatott lapok pedig sorra eltűnnek majd.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 08.



A Tények megszűntetésének bejelentése sokakat váratlanul ért, és a hozzá fűzött magyarázat is furcsán hatott, ami szerint Vaszily Miklós egyszer csak rádöbbent a brand eróziójára, és ígéretet tett arra, hogy a tanulságok levonása után „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő” hírszolgáltatást nyújtanak majd. A propaganda-híradó arcait, Marsi Anikót és Gönczi Gábort már a választások másnapján eltűntették a képernyőről, majd a Rogán Antalhoz közvetlenül kötődő hírigazgatót, Szalai Vivient is menesztették.

Megmenthető-e a csatorna úgy, hogy a tulajdonos személye nem változik? Miért omlik össze ennyire gyorsan a kormánypárti médiabirodalom? És mi lesz a következő nagy változás? Erről beszélgettünk Urbán Ágnes médiakutatóval, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjével.

A TV2 megszünteti a Tényeket és átprofilírozza magát. Még a választások előtt beszéltünk arról, hogy egy esetleges változás után gyorsan össze fog dőlni a kormánypárti médiabirodalom. Úgy tűnik, igaza lett.

— Számítottam rá, hogy gyorsan történnek a dolgok, de arra nem, hogy ennyire gyorsan. Ez a tempó még az én várakozásaimat is felülmúlja.

Lehetett látni, hogy ez az egész kormánypárti médiabirodalom szakmailag és üzletileg is légvárra épült.

Ennek nem volt valós alapja, nem volt mögötte közönségigény. Ezért gondoltam azt, hogy a leggyorsabban fog összeomlani, ha egyszer elindul ez a dominó.

Mi kényszeríti a TV2 vezetőit az előremenekülésre? Nyilván nem arról van szó, hogy már most el is fogyott a pénz. Látják, hogy az üzleti modelljük fenntarthatatlan?

— Abban az értelemben most fogyott el a pénz, hogy a folyamatos pénzforrás fogyott el. Látható, hogy vége van az állami bevételeknek. Ilyenkor egy olyan üzletember, akibe szorult némi racionalitás, nem akarja mindenáron az összes tartalékot felélni. Inkább gyorsan döntéseket hoz, hogy legyen erőforrása a teljes átstrukturálásra. Tényleg öngyilkos megoldás lett volna, ha semmit nem csinálnak, csak várják a csodát. Az nem lett volna reális forgatókönyv, hogy ölbe tett kézzel várnak, amíg az utolsó fillér el nem tűnik a bankszámlájukról. Itt most lépni kellett.

Itt kétfajta tőkéről beszélhetünk: a pénzről és a bizalmi tőkéről. Olyan arcok tűntek el vagy léptek hátrébb, mint Marsi Anikó vagy Gönczi Gábor, de a vezetőség, például Vaszily Miklós, maradt. Tovább lehet vinni ezt a brandet, megmaradhat a TV2?

— Azért azt ne felejtsük el, hogy a TV2 elsősorban és alapvetően nem politikai termék, hanem egy kereskedelmi televízió. A műsorstruktúrájában nagyon erősen dominálnak a szórakoztató műsorok, és a legtöbb néző ezt várja el tőlük. Persze, mi tudjuk, hogy ki az a Vaszily Miklós, és gondolkozunk azon, hogy vajon egy ennyire meggyengült branddel mit lehet kezdeni.

Meggyőződésem, hogy azok az emberek, akik napi szinten nézik a TV2-t a különböző műsoraik miatt, nem annyira foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Nagy részüknek fogalmuk sincs, ki az a Vaszily Miklós, és fogalmuk sincs, hogy a TV2 Mészáros Lőrinchez köthető. A téma iránt érdeklődőknek, a tájékozottaknak ez talán fontos, de az átlag TV2-néző kevésbé van kihegyezve ezekre a kérdésekre.

Minden kétséget kizáróan ki fog derülni, hogy ki a TV2 valódi tulajdonosa?

— Én azt gondolom, hogy igen. Sőt, még ennél is tovább megyek:

szerintem a TV2-t el fogják adni.

Minden tudásunk szerint Mészáros Lőrincé a TV2, de erre valójában csak indirekt bizonyítékaink vannak, nem láttunk olyan céges papírt, amin ez 100%-ig rajta lenne. Gyakorlatilag tekinthetjük úgy, hogy övé a tévé. Őszintén szólva egyáltalán nem látom be, hogy Mészáros Lőrincnek milyen érdekeltsége lenne abban, hogy ezt tovább működtesse. Meg merem kockáztatni, hogy a TV2 esetében nagyon reális forgatókönyv most az új tulajdonos keresése. Ugyanakkor ha le tudná passzolni egy tulajdonosnak, akár egy külföldi befektetőnek, akkor elég jelentős bevételhez jutna, ami a családi kasszában valószínűleg jól jönne.

A reklámpiacot eddig torzították az állami megrendelések. Ha ez megszűnik, a TV2 a nézettségével természetesen szerezhet bevételeket. De mennyire akarnak majd a cégek egy ilyen hírű televíziónál hirdetni? Vagy csak a nézettség számít, a pedigré nem?

— Nagyon nehéz ezt megmondani. Számítok arra, hogy valamennyire vissza fognak esni a klasszikus kereskedelmi bevételek is. Leginkább azért, mert hosszú ideje lehetett hallani olyan piaci pletykákat, hogy különböző nagyvállalatokhoz érkeztek üzenetek, hogy muszáj a Fidesz-közeli médiában hirdetni. Különösen abban az esetben, ha hirdetnek független médiában is, elvárás volt velük szemben, hogy a Fidesz-közeli médiában is hirdessenek. Nem nagyon volt olyan nagy cég, amelyik konfrontálódni akart volna a magyar kormánnyal. Amennyire én hallom, ezt az elvárást többé-kevésbé teljesítették is.

Azok, akik eddig csak kényszerből hirdettek a Fidesz-közeli médiában, és egyébként nem remélték ott a célcsoportjuk megtalálását, szerintem nagyon gyorsan le fogják állítani a költést.

De van egy csomó olyan cég a piacon, amelyiknek el kell érnie a társadalom széles rétegét: bankok, távközlési cégek, kiskereskedelmi láncok. Nem hiszem, hogy le akarnak mondani több százezer elért nézőről csak azért, mert a televízió tulajdonosi szerkezetének és múltjának rossz az optikája. De még egyszer hangsúlyozom, ez elsősorban kereskedelmi televízió, és a műsoridejének kilencven-egynéhány százalékában kifejezetten szórakoztató tartalmakat sugároz.

— Eközben felébredt a Gazdasági Versenyhivatal, és a Blikk felvásárlása kapcsán vizsgálódik. Mindezt egy olyan jogszabály ellenére, ami ezt elvileg nem tenné lehetővé. Vissza lehet ezt csinálni?

— Hogy vissza lehet-e csinálni, vagy hogy mi történhet, ennek a megbecslésére nem vállalkozom. Ez egy iszonyatosan izgalmas és furcsa jogi helyzet lesz. Nem vagyok jogász, így nem tudok forgatókönyveket felvázolni a kifutásáról. Az azonban biztos, és ez egy fontos adalék a jogi alaphoz, hogy született egy Európai Médiaszabadság Törvény, az EMFA (European Media Freedom Act), ami tavaly augusztus óta hatályos. Mivel ez jogi formáját tekintve egy rendelet, az uniós tagországokban közvetlenül hatályos. Abban a pillanatban, amikor hatályba lépett, automatikusan Magyarországon is hatályba lépett. Még úgy is, hogy a magyar jogalkotó nem implementálta, nem változtatott a magyar médiatörvényen, pedig kellett volna. A Ringier-Indamedia-deal októberben volt, tehát már bőven augusztus után, emiatt az EMFA megteremtette a jogalapot arra, hogy vizsgálatot lehessen indítani. Azt sejtem, hogy a GVH vagy tudta ezt eddig is, csak próbálta elkerülni, vagy mivel márciusban érkezett hozzájuk egy bejelentés, utólag döbbentek rá, hogy itt valóban van egy európai jogból származó jogalap, és nekik ezzel dolguk van. De nem látok bele, hogy melyik történt.

— Balásy Gyula nevét pár napja az is ismeri, aki eddig sosem hallott róla. Megdöbbentő volt látni azokat az ábrákat, amelyek bemutatták, hogy a cégei a magyar reklámpiac bevételének több mint a felét uralták az állami megrendelésekkel. Ez a tér most felszabadul?

— Az biztos, hogy a piac összemérete csökkenni fog, kisebb lesz a volumene, egész egyszerűen azért, mert ez az őrületes állami pénzforrás véget ért. Ugyanakkor fontos látni, hogy kereskedelmi cégek is szerződtek a Balásy-féle ügynökségekkel, pont azért, mert próbáltak igazodni. Éppen valamelyik nap jelentette be két cég, a Kifli és a Használtautó.hu, hogy szerződést is bontottak. Nem tudom pontosan, mennyi ilyen cég lehetett, de ezek most majd normálisan működő, korrekt ügynökségeket fognak keresni. Ilyen szempontból növekedhet a piac. Hosszabb távon, ahogy elkezd gyógyulni a magyar gazdaság, és beindulnak a fejlesztések, az szépen lassan beindíthatja a reklámpiaci költést is.

Az igazi, normális piaci alapon működő cégeknek sokkal jobb lesz, mert egy tisztességesebben és egészségesebben működő piacon fognak dolgozni.

De újraosztani a Balásy-cégek portfólióját nyilván nem lehet, hiszen annak nagy része állami pénzekről szólt.

Eltűntek az óriási politikai propaganda-plakátok is az utcákról. Ez rengeteg felületet jelentett. Most több a plakáthely, mint amennyit a piac fel tud szívni?

— Valóban az a helyzet, hogy itt állnak üresen a plakáthelyek, és valószínűleg nincs kinek eladni őket. El tudok képzelni egy olyan forgatókönyvet, hogy elkezdenek eltűnni az óriásplakátok, vagy legalábbis egy részük. Ennek lehet szabályozási oka is, például ha a Tisza Párt vagy az önkormányzatok településkép-védelmi szempontból szűkítik a számukat. De az is lehet, hogy egyszerűen kereslet nélkül maradnak a helyek, és a plakátcégek kénytelenek lesznek felszámolni őket. Az a benyomásom, hogy ilyen mennyiségben sima piaci, kereskedelmi hirdetők nem fognak óriásplakát-helyet vásárolni.

Mi lesz a következő lépés? Beharangozták, hogy újabb és újabb pentitók fognak vallani.

— Hogy a szappanopera műfajban mi fog történni, ki fog legközelebb bemenni egy nagy adag papírzsebkendővel valamelyik stúdióba, azt abszolút nem látom. Viszont amire mindenképpen számítok, az az, hogy a KESMA, vagy ha úgy tetszik, a MediaWorks portfóliójában jelentős változások lesznek. Elsősorban és időben legelőször azt sejtem, hogy a nyomtatott lapokkal fog történni valami.

A megyei lapokkal?

— Igen, például a megyei lapokkal, az országos terjesztésű napilapokkal. Ott van a Metropol, a bulvár, mint a Bors, vagy a Magyar Nemzet.

Nagyon sok nyomtatott lap meg fog szűnni.

A nyomtatott lapokkal az a baj, hogy ez egy nagyon drága műfaj. Egy online portált a töredékéből lehet üzemeltetni, nem is beszélve a különböző YouTube-csatornákról, beszélgetős műsorokról, amelyeknek elenyésző költségük van. Viszont egy nyomtatott napilap, részben a nyomtatás, de főleg a terjesztés miatt, tehát hogy fizikailag elvinni minden áldott nap az ország minden szegletébe, annyira drága történet, hogy ezt nem fogják tudni kigazdálkodni. Ha egy nagy piaci változásra kell előrejelzést tenni, akkor azt sejtem, hogy ezek fognak leghamarabb eltűnni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk