Pontosítottak a szlovákok: mégsem lehet az oltással kiváltani a karantént a határátlépéskor
A szlovák Közegészségügyi Hivatal elismerte, hogy hibázott, és a sokak által üdvözölt enyhítések mégsem olyan jelentősek. Az új szabályok szerint ugyanis mégsem lehet szabadon átjárni a határon az oltási igazolvány birtokában.
Csütörtökön mi is megírtuk, hogy Szlovákia új szabályokat hozott határainak átlépéséről, azóta azonban kisebb káosz alakult ki annak értelmezésével kapcsolatban. Az intézkedések arról szóltak, hogy az mRNS- és a vektoralapú vakcinákkal oltott emberek úgy léphetik át a szlovák határt, hogy nem kell kötelező 14 napos karanténba vonulniuk. Most azonban kiderült, hogy ez még sincs így.
Péntek este a szlovák közmédia csatornája számolt be arról, hogy a Közegészségügyi Hivatal, amely csütörtök este nyilvánosságra hozta az új szabályokat, hibázott.
Azóta a hivatal Facebook-oldalára - ahol először jelentek meg az új szabályok - kikerült a pontosítás, miközben az eredeti posztot már törölték. Az új bejegyzésben elismerik:
valóban hibáztak, és a nyilvánosságra hozott szövegben rosszul fogalmazták meg a beoltottakra vonatkozó határátlépési szabályokat. A kellemetlenségekért elnézést kérnek. Az új szabályok hangsúlyozzák: mégsem lehet szabadon átjárni a határon az oltási igazolvány birtokában.
Több ponttal egészítették ki a csütörtökön nyilvánosságra hozott intézkedések azon részét, amely a beoltottakra vonatkozik.
Ezek értelmében a beoltottak is csak úgy léphetik át a határt, ha:
72 óránál nem régebbi negatív antigén vagy PCR-teszttel rendelkeznek
az átlépést követően 14 napos otthoni vagy állami karanténba vonulnak, amelynek akkor szakad vége, ha a karantén bármely napján egy negatív PCR-tesztet produkál az illető.
A változás (és a tényleges enyhítés) az utolsó pontban látható: eddig ugyanis a kötelező karanténban leghamarabb a nyolcadik napon lehetett teszteltetni, tehát nyolc napnál korábban nem lehetett szabadulni a karanténból még teszttel sem. Az új szabályok értelmében ez most változik, tehát
aki be van oltva, az két negatív teszttel kiválthatja a kötelező karantént.
A Facebook-poszt alatt és a határátlépéssel kapcsolatos csoportokban nyilvánvalóan nem aratott túl nagy sikert a pontosítás, nagyon sokan adtak hangot nemtetszésüknek azzal kapcsolatban, hogy mégsem lesz olyan egyszerű Szlovákiába utazni.
Csütörtökön mi is megírtuk, hogy Szlovákia új szabályokat hozott határainak átlépéséről, azóta azonban kisebb káosz alakult ki annak értelmezésével kapcsolatban. Az intézkedések arról szóltak, hogy az mRNS- és a vektoralapú vakcinákkal oltott emberek úgy léphetik át a szlovák határt, hogy nem kell kötelező 14 napos karanténba vonulniuk. Most azonban kiderült, hogy ez még sincs így.
Péntek este a szlovák közmédia csatornája számolt be arról, hogy a Közegészségügyi Hivatal, amely csütörtök este nyilvánosságra hozta az új szabályokat, hibázott.
Azóta a hivatal Facebook-oldalára - ahol először jelentek meg az új szabályok - kikerült a pontosítás, miközben az eredeti posztot már törölték. Az új bejegyzésben elismerik:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tisza 52, Fidesz 34” – Magyar Péter egy eltitkolt közvélemény-kutatásról beszélt
Azt mondta a Klubrádióban: „Kérdezzük már meg a kormányt, hogy miért nem hozzák le azt az ötezer fővel készített legfrissebb közvéleménykutatást, aminek az eredménye: Tisza 52, Fidesz 34.”
Magyar Péter múlt héten gyalog indult el Nagyváradra. Az akcióját azután jelentette be, hogy szerinte Orbán Viktor a tihanyi apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a külhoni magyarságot, és ezzel a nemzetet is.
A Klubrádió Megbeszéljük című műsorának hétfői adásában beszélt az útjáról. A beszélgetés idején még úton volt Kisújszállás felé, amely aznap estére volt a célja.
A Tisza Párt elnöke arról is beszélt, hogy létezik egy közvélemény-kutatás, amely szerinte jelentős előnyt mutat a Tisza Pártnak. Azt mondta: „Kérdezzük már meg a kormányt, hogy miért nem hozzák le azt az ötezer fővel készített legfrissebb közvéleménykutatást, aminek az eredménye: Tisza 52, Fidesz 34. Ha már ennyi pénzt kidobtak rá, akkor igazán nyilvánosságra hozhatnák.”
Magyar szerint ezt a kutatást nem közvetlenül a kormány rendelte meg, hanem egy nagyobb cég megbízásából készítik el minden választás előtti évben. Azt állította, hogy ez az anyag „a Karmelita csodás teraszára is” eljut. Ennél többet nem árult el, mert szerinte ez a kormány dolga lenne, de hozzátette, hogy ha úgy alakul, a Tisza is megtehetné.
Úgy fogalmazott, hogy „rögtön érthetővé válik a pánik, és ez a dühreakció, mint egy kisgyerek, aki dühös, amikor elveszik a labdáját”. Azt mondta, a kormányban is tudnak erről a kutatásról, és szerinte ezért ilyen a reakciójuk.
Magyar Péter múlt héten gyalog indult el Nagyváradra. Az akcióját azután jelentette be, hogy szerinte Orbán Viktor a tihanyi apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a külhoni magyarságot, és ezzel a nemzetet is.
A Klubrádió Megbeszéljük című műsorának hétfői adásában beszélt az útjáról. A beszélgetés idején még úton volt Kisújszállás felé, amely aznap estére volt a célja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Európa Tanács a nagytakarítási törvényről: felszólítjuk a magyar Országgyűlést, hogy függessze fel a törvénytervezet tárgyalását
Szerintük a törvény „felhatalmazná a kormányt arra, hogy korlátozásokat vezessen be egyesületek és médiumok ellen, homályos és pontosan meg nem határozott indokokra hivatkozva, amelyek csődbe vihetik vagy bezárásra kényszeríthetik ezeket.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének két jelentéstevője, az észt Eerik-Niiles Kross és a görög George Papandreou is véleményt mondott a magyar törvénytervezetről. A két tisztviselő szerint a „közélet átláthatóságáról” szóló javaslat komoly következményekkel járhat.
Azt írják, hogy „a jelenlegi formájában előterjesztett törvényjavaslat lehetetlenné tenné a civil társadalmi szervezetek és a független médiumok működését, sőt létezését is. Indokolatlan és aránytalan támadást jelent a magyar állampolgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadsága ellen. A javaslat elfogadása sértené Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait az emberi jogok és alapvető szabadságok tekintetében.”
Szerintük a törvény „felhatalmazná a kormányt arra, hogy korlátozásokat vezessen be egyesületek és médiumok ellen, homályos és pontosan meg nem határozott indokokra hivatkozva, amelyek csődbe vihetik vagy bezárásra kényszeríthetik ezeket. Emellett nem biztosít elegendő garanciát az önkényes alkalmazás ellen.”
A közleményben azt is leírták, hogy nem tartják jogilag megalapozottnak a magyar kormány érvelését, amely szerint a törvény hasonlít az Egyesült Államok Külföldi Ügynökök Regisztrációs törvényéhez - írta a 444.hu.
Kiemelték: „Ahogy azt a Reykjavíki Demokrácia-elvek is hangsúlyozzák, a magyar kormány – mint az Európa Tanács tagja – köteles biztosítani a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információhoz való hozzáférés és annak továbbadásának jogát. A szabad, független és sokszínű média, valamint a civil társadalom a demokratikus társadalom alapkövei.”
A két jelentéstevő szerint egy ilyen törvényt nem lehet elfogadni anélkül, hogy ne történjen előtte egy széles körű értékelés és egyeztetés. „Ezért felszólítjuk a magyar Országgyűlést, hogy függessze fel a törvénytervezet tárgyalását, és kötelezze el magát egy átfogó és inkluzív felülvizsgálati folyamat mellett, beleértve a Velencei Bizottság véleményének kikérését is.”
A törvénycsomagot Halász János nyújtotta be május 13-án. A parlament kedden vitázik róla, és a héten akár el is fogadhatják.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének két jelentéstevője, az észt Eerik-Niiles Kross és a görög George Papandreou is véleményt mondott a magyar törvénytervezetről. A két tisztviselő szerint a „közélet átláthatóságáról” szóló javaslat komoly következményekkel járhat.
Azt írják, hogy „a jelenlegi formájában előterjesztett törvényjavaslat lehetetlenné tenné a civil társadalmi szervezetek és a független médiumok működését, sőt létezését is. Indokolatlan és aránytalan támadást jelent a magyar állampolgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadsága ellen. A javaslat elfogadása sértené Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait az emberi jogok és alapvető szabadságok tekintetében.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy szerint egy átlagos tanár egy éves nettó fizetéséből lehet megvásárolni ezt a papucsot – derült ki a Facebookon közzétett bejegyzéséből.
„Egy honfitársunk így mutatta be a szandit: a Hermes Chypre krokodilbőr női papucska (mert én ezt szandálnak nem nevezném), az ára jelentősen változhat a bőrtípus, szín és ritkaság függvényében. Új modellek ára: Hermes, Chypre Techno szandál Himalaya krokodilbőrből: kb. $7,500 - 8,000 - től indul és határ a csillagos ég. Ez egy ritka, limitált kiadású modell, amelyet például a Madison Avenue Couture kínálatában és más luxus shopokban találhatunk meg” – írta a független országgyűlési képviselő.
„Itt is mondjuk el: a gazdagság nem bűn, a hivalkodás legfeljebb gáz.
A bűn az, ha ezt a luxust mi, adófizetők fizetjük - márpedig ezt a szandit is Önök vették Katalin asszonynak.
A napokban pl. az Átlátszó által kiperelt adatokból kaptunk újabb bizonyítékokat arról, hogy Kata és Cecília közös honlapocskájában Rogán propaganda minisztériuma hirdet orrba-szájba- így könnyű összehozni az évi milliárdos osztalékot…” - zárta kedd reggeli posztját a politikus.
Hadházy szerint egy átlagos tanár egy éves nettó fizetéséből lehet megvásárolni ezt a papucsot – derült ki a Facebookon közzétett bejegyzéséből.
„Egy honfitársunk így mutatta be a szandit: a Hermes Chypre krokodilbőr női papucska (mert én ezt szandálnak nem nevezném), az ára jelentősen változhat a bőrtípus, szín és ritkaság függvényében. Új modellek ára: Hermes, Chypre Techno szandál Himalaya krokodilbőrből: kb. $7,500 - 8,000 - től indul és határ a csillagos ég. Ez egy ritka, limitált kiadású modell, amelyet például a Madison Avenue Couture kínálatában és más luxus shopokban találhatunk meg” – írta a független országgyűlési képviselő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kósa Lajos elmagyarázta az RTL-nek, miért listázható bárki, aki uniós támogatást fogad el
Halász János a bizottsági ülés után sem válaszolt a sajtónak, Kósa Lajos viszont igen. Elmondta például, miért tiltanák el az egy százalékos felajánlásoktól a listázott szervezeteket.
Átment az igazságügyi bizottságon az úgynevezett átláthatósági törvény, és a parlamentben már holnap megtartják az általános vitáját. Ezt négy órára korlátozták, hogy megakadályozzák az ellenzéki obstrukciót, vagyis azt, hogy elnyújtsák a vitát. A bizottsági ülés után a beterjesztő, Halász János nem nyilatkozott, Kósa Lajos viszont elmondta, azért nem tesznek kivételt az uniós támogatások esetében, mert szerinte az unió támadja a legagresszívebben a magyar szuverenitást.
Még Tordai Bence független képviselő biztatására sem válaszolt az RTL híradójának kérdésére Halász János, az úgynevezett közélet átláthatóságáról szóló törvény beterjesztője. Az Igazságügyi Bizottság ülésére igyekezett, ahol döntöttek a javaslat tárgysorozatba vételéről.
A törvénytervezet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára a kormány listázná azokat a külföldről is támogatott szervezeteket, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását, és befolyásolják a választói akaratot. A listára került szervezetek nem kaphatnának például egy százalékos adófelajánlást, a NAV akár magánlakásokban is házkutatást tarthatna, és hónapokra befagyaszthatnák a szervezetek számlájára érkezett támogatásokat. A bizottság DK-s alelnöke azt mondta, a javaslat elhallgattatna minden kritikus hangot.
Sebián-Petrovszki László, (DK)
"Önök, fideszes képviselő urak, tulajdonképpen azt a logikát követik már megint, csak ebben az elmúlt egy pár hónapban talán már harmadjára, negyedjére, hogy aki nem azt képviseli, amit önök, az ne is létezzen. Az lehetőleg pusztuljon."
A momentumos Cseh Katalin azt kérdezte, hogy a kormány tényleg ki akarja-e léptetni Magyarországot az Európai Unióból:
"Teljesen felfoghatatlan az, hogy önöket még ennyire zavarja a nyilvánosság, a megmaradó része. Miért szeretnék önök ennyire kiirtani a szólásszabadságnak az utolsó bástyáit is Magyarországon, miért zavarja önöket ennyire a civil szervezet, nincs még elég erejük, nincs még elég hatalmuk? Mi kell még önöknek?"
Halász János azt mondta, a törvény olyan szervezetekre vonatkozik, amelyek a közélet befolyásolására törekszenek, külföldi támogatásból, és ezzel veszélyeztetik az ország szuverenitását:
"Ezeknek a feltételeknek együtt meg kell állnia. Erről van szó a törvényben. És önök mindenféle mást belelátnak. Ez persze a politikai vitánknak a része tud lenni, de önök mindenbe mindig ugyanazt látják bele."
Halász János az ülés után sem válaszolt a sajtónak, Kósa Lajos viszont igen. Elmondta például, miért tiltanák el az egy százalékos felajánlásoktól a listázott szervezeteket:
"Hogy ha valaki külföldi befolyás alatt van, akkor a külföldi befolyásnak fog eleget tenni, csak akkor egy kis magyar társfinanszírozással együtt, az nem jó."
Arról is beszélt, hogy szerinte nem probléma, ha a jogszabály vitát vált majd ki az Európai Unióban, és elmondta, miért nem tesznek kivételt az uniós támogatásokkal:
"Hát az unió a legagresszívebben próbál beleavatkozni a magyar belpolitikába, a magyar szuverenitás érvényesítésébe, nem tűnt fel önnek?"
A nagytakarítási törvény vitája holnap kezdődik a parlamentben. Kocsis Máté frakcióvezető kezdeményezésére nyolc perc alatt összehívták a házbizottságot, és döntöttek arról, hogy négy órás időkeretben tárgyalják majd, ezzel megakadályozták az ellenzéki obstrukciót, vagyis azt, elhúzzák a javaslatról szóló vitát.
Átment az igazságügyi bizottságon az úgynevezett átláthatósági törvény, és a parlamentben már holnap megtartják az általános vitáját. Ezt négy órára korlátozták, hogy megakadályozzák az ellenzéki obstrukciót, vagyis azt, hogy elnyújtsák a vitát. A bizottsági ülés után a beterjesztő, Halász János nem nyilatkozott, Kósa Lajos viszont elmondta, azért nem tesznek kivételt az uniós támogatások esetében, mert szerinte az unió támadja a legagresszívebben a magyar szuverenitást.
Még Tordai Bence független képviselő biztatására sem válaszolt az RTL híradójának kérdésére Halász János, az úgynevezett közélet átláthatóságáról szóló törvény beterjesztője. Az Igazságügyi Bizottság ülésére igyekezett, ahol döntöttek a javaslat tárgysorozatba vételéről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
