A légiközlekedés a földbe állt, mégis nagyon jól járhat, aki most kezd el pilótának tanulni
Aligha létezik olyan ember, akinek gyerekkorában ne fordult volna meg a fejében a „mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre, milyen lenne egy óriási repülőgépet vezetni. A többségnél ez aztán csak álom marad, de akadnak páran, akik tényleg mindent arra tesznek fel, hogy megvalósítsák.
De milyen hosszú út áll azelőtt, aki komolyan a fejébe veszi, hogy pilóta akar lenni? Hol tanulhatja ezt a szakmát Magyarországon, mennyi pénzre van szüksége hozzá, és miben változtatta meg mindezt a légiközlekedés totális lenullázódását hozó koronavírus-járvány?
A fentiekre kerestük a választ, amikor ellátogattunk a gödöllői reptérre, ahol a Cavok Aviation repülőiskola székhelye található. Itt nemcsak megválaszolták a kérdéseinket, de egy Cessna C172-es géppel élesben is megmutatták nekünk – persze csak passzív megfigyelőként –, hogy néz ki egy oktatórepülés.
Olyan, mint a szamárlétra
Aki pilóta szeretne lenni, azelőtt két lehetséges út áll – tudtuk meg Kovácsházi György oktatótól. Jelentkezhet egy külön ilyen céllal induló képzésre, akár egy autósiskolába. Az alsó korhatár 17 év, de vitorlázni ennél is hamarabb, már 14 éves kortól el lehet kezdeni.
A képzés szigorúan egymásra épülő modulokból épül fel, a következő szintre mindig csak az előző elvégzése után lehet lépni.
Az első állomás a hobbipilóta-jogosítvány megszerzése, amihez az elméleti vizsga mellett 45 repült órára van szükség.
Ezután kezdődhet a kereskedelmi pilótaképzés elméleti része, amivel párhuzamosan a repült órákat is tovább gyűjtögetheti a jelölt – ebből összesen 200 kell –, mivel az előző vizsga sikeres letételével már szerzett egy szakszolgálati engedélyt.
Eligazítás felszállás előtt
100-120 óra után kaphat éjszakai képesítést, és ha itt is megvannak az elméleti vizsgák, következhet 50 óra úgynevezett műszerrepülés, amikor a jelölt látómezejét egy speciális szemüveggel korlátozzák, így kizárólag a műszerfalon látottak alapján kell tájékozódnia.
A következő szint a kétmotoros gépre érvényes jogosítvány, ezt legalább 6 óra repülés után lehet megszerezni, majd pedig az előző kettő kombinálásaként a kétmotoros műszerrepülés.
Ha ez is megvan, már csak egy 15 órás képzés választ el attól, hogy kereskedelmi pilóta legyél. Utóbbi engedély birtokában már lehet városnéző- és sétarepüléseket vezetni, ejtőernyősöket szállítani, illetve ami talán a legtöbbek vágya: jelentkezni egy légitársasághoz.
Az eddig felsoroltak elvégzéséhez másfél-két év szükséges, a költsége pedig nagyjából 14 millió forint, amit persze nem egy összegben kell befizetni.
A másik opció a BME által meghirdetett pilótaképzés. Ez összesen 22 millió forintba kerül, de jóval alaposabb is. Az ide járók a minimum elvárásnál többel, 230 órával végeznek, és az elméleti felkészítésre is nagyobb hangsúlyt fektetnek.
Nagy előnye még, hogy diákhitelt is fel lehet rá venni akár 0%-os önrésszel, ami majdhogynem az egész világon egyedülállóvá teszi.
Aki mégsem az egyetemet választaná, hanem valamelyik repülőiskolát, annak számos opciója van: Gödöllő mellett például Tökölön, Budaörsön, Nyíregyházán is rendszeresen indulnak képzések.
A műszerrepüléshez használt speciális szemüveg
A megszerzett kereskedelmi pilóta jogosítvánnyal lehet jelentkezni légitársaságokhoz, ahová bekerülve további 2-3 hónapos típusképzés vár a jelöltre, hogy az adott társaság gépeit is vezetni tudja.
Ennek 7-10 millió forintos költségét sokszor kifizeti a cég, cserébe viszont vagy határozott idejű szerződést kötnek, amit csak büntetés terhe alatt lehet felmondani, vagy a költségek törlesztéséig csökkentett fizetést adnak.
