HÍREK
A Rovatból

Kovács Gergely: Felszámolhatják a Kutyapártot, 90 emberen követelhetik a 686 milliót

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem érte el az 1 százalékos választási eredményt, ezért indulhat ellene felszámolási eljárás. A párt társelnöke szerint a vagyonuk eladása sem fedezné a tartozást, így a jelöltek kerülhetnek bajba.


Felszámolási eljárás indulhat a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ellen – erről beszélt Kovács Gergely, a párt társelnöke az ATV-ben. A politikus szerint ez egy lehetséges opció, miután a párt nem érte el az 1 százalékot a választáson, ami miatt vissza kell fizetniük a 686 millió forintos kampánytámogatást.

Kovács Gergely állítja, hogy ha a párt ezt nem tudja visszafizetni, akkor a törvény szerint felszámolási eljárást indítanak ellene. Ennek során értékesítenék a párt vagyonát, de szerinte ez nem oldaná meg a problémát. „Ami után továbbra sem fogjuk tudni visszaadni, mert nem tudom, van pár hat éves nyomtatónk meg hasonló jellegű, nincsenek ingatlanjaink, vagy nem tudom, gépjárműveink, tehát ilyen komolyabb értékeink” – fogalmazott.

„Mindegy, majd max megcsináljuk a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kettőt” - tette még hozzá.

A társelnök szerint az igazi gond nem ez, hanem hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a tartozást az egyéni és listás jelöltektől, valamint a pártvezetéstől is követeljék. Ez körülbelül 90 embert érint.

„Na most nekem az a legrosszabb ebben az egészben, hogyha most ez a helyzet, hogy évekig kilencven embernek a feje fölött lóg egy ilyen tartozás, amire ráadásul egy egyetemleges felelősséget vállalt, értem mindenki, aki indult” – magyarázta.

Hozzátette, hogy ez azt jelenti, hogy ha valaki ki is fizeti a rá eső részt, a többiek adósságáért továbbra is felel. Ezt különösen kellemetlennek tartja a jelöltekkel szemben. „És kapnak egy ilyen sokmilliós cechet, úgyhogy nekünk az lenne a célunk, hogy valami olyan, nyilván megpróbáljuk összekalapozni a pénzt.” A párt adománygyűjtést indított a kampánypénz visszafizetésére, az interjú idején 35 millió forintnál tartottak.

Kovács Gergely elmondta, a céljuk, hogy minél többet összeszedjenek, és olyan megállapodást kössenek, ahol a párt vállalja a felelősséget a vagyonával, de a magánszemélyeket nem terheli a tartozás. „Nyilván az ennél fontosabb, hogy a természetes személyeknek ne kelljen évekig attól rettegni, hogy mi lesz velük később” – jelentette ki.

A felvetésre, hogy nem lett volna-e jobb, ha a párt jobban beszáll a kampányba, úgy reagált: „szerintem teljesen mindegy, hogy most mit csináltunk volna ebben a kampányban.” Álláspontja szerint azért nem féltek attól, hogy nem érik el az 1 százalékot, mert korábban ez sikerült, és ennél több ember szeretné őket a parlamentben látni. A fő problémát abban látta, hogy a kormányváltó hangulatban mindenki arra a pártra akart szavazni, amelyik le tudja váltani a Fideszt, és az 5 százalék alatti pártokkal szemben „elég erős ellenszél volt”.

„És aztán ez egy ilyen önbeteljesítő jóslattá vált, mert ugye senki nem szavaz olyannak, aki 5% alatti, nehogy elvesszen a szavazata, és akkor végül senki nem szavaz, és nincs is meg” – mondta.

A társelnök szerint olyan közhangulat alakult ki, amiben már mindegy volt, mit csinálnak. Beszélt arról is, hogy a visszalépésre való felszólítások mellett olyan vádak is megjelentek velük szemben, amelyekről tudja, hogy nem igazak.

Példaként említette a Mérő Vera által készített dokumentumfilmet és azt, hogy a Fidesz ügynökeinek nevezték őket. „Engem Dobrev Klárával ábrázoltak ilyen képeken, mintha bármi közünk lenne egymáshoz. És igen, tehát gyakorlatilag az terjedt, hogy minket biztos akkor a Fidesz fizet” – fogalmazott.

A legnagyobb problémának azt tartja, hogy egy nemleges dolgot nem lehet bizonyítani.

„Én tudom, hogy nem fizetett nekünk a Fidesz, de nyilván nehéz úgy, hogy ez nyilván olyan közhangulatot teremtett, ahol nem biztos, hogy az én többszereplésem segített volna a helyzeten” – mondta arról, miért nem volt aktívabb a kampányban.

A filmről azt mondta: „nyilván kevés dolog esett nekem ilyen rosszul az életemben, mint ez a film, persze.” Hozzátette, a tehetetlenség a legrosszabb, mert hiába reagált egy kétórás videóban a vádakra, mindenki azt hisz, amit akar.

A kerületi politikára a filmnek szerinte nincs érdemi hatása, az abban elhangzó vádak már korábban is keringtek. A párt esetleges megszűnése jogilag nem befolyásolja a képviselő-testületi munkát, ő polgármester marad, a képviselők pedig megtartják mandátumukat, legfeljebb függetlenként.

A párt megszűnését azért tartaná sajnálatosnak, mert szerinte az elmúlt húsz évben végzett munkájuk hasznos volt az országnak. „Amit mi csináltunk az elmúlt húsz évben, az egy hasznos dolog az országnak, az emberek gondolkodásmódjára tök jó irányba hatott” – vélekedett.

Kovács Gergely a legfontosabb feladatnak most a jelöltek megmentését tartja a tartozástól.

„Először a jelöltjeinket kell megmentenünk, tehát én abban érzek jelentős felelősséget, hogy nekik ne maradjon egy ilyen teher évekig az életükben” – szögezte le.

A párt jövőjével kapcsolatban elmondta, szívesen folytatná a munkát, de ehhez valószínűleg neki is többet kell a párttal foglalkoznia. „Valószínűleg nekem is többet kell foglalkoznom a párttal, mint az elmúlt egy évben, mert valóban én ilyen huszonnégy órában a polgármesterkedéssel foglalkoztam” – ismerte el.

A teljes interjú


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Benyó Rita a petíciózó közmédiásoknak: 16 évig asszisztáltatok emberek lejáratásához, most jut eszetekbe a tisztességes újságírás?
A korábbi közmédiás újságíró egy Facebook-posztban bírálta az MTVA petíciózó munkatársait. Szerinte ők évekig asszisztáltak lejáratásokhoz, ezért nem érti, hogy miért csak most álltak ki.


Sajtóinformációk szerint több tucat közmédiás dolgozó követeli levélben az MTI pártatlan hírszolgáltatásának visszaállítását. Benyó Rita újságíró erre reagált, azzal kezdte Facebook-posztját, hogy visszaemlékezett egy 2011 decemberi esetre, amikor az M1 Híradójában kitakarták a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökének arcát. Elmondása szerint ő is ott dolgozott aznap. A történtek miatti felháborodásában cselekedett: „elküldtem a Duna TV oldalára feltöltött anyagot Thüringer Barbarának, aki akkor még az Indexnél dolgozott.” Az ügyből állítása szerint országos botrány kerekedett.

A poszt írója szerint a felelősséget egyetlen vezető sem vállalta. „Ehelyett meghurcoltak egy évtizedek óta ott dolgozó vágót, mintha az egész az ő hibája lett volna” – állítja.

Benyó Rita arról ír, hogy csalódott a szerkesztőségi összetartás hiányában. Szerinte már akkor „Petíciót írtak a vágók, én pedig azt javasoltam a riporter kollégáknak, hogy csatlakozzunk hozzájuk, és aznap este senki ne engedje, hogy a riportjára kiírják a nevét.”

Elmondása szerint a kezdeményezést kevesen támogatták. „Rajtam kívül összesen egy ember vállalta ezt.” A többiek szerinte csendben maradtak, „és végignézték, ahogy eltiltanak minket a híradózástól.”

Úgy véli, akkor még lett volna lehetőség megakadályozni a negatív folyamatokat. „Pedig ott még csírájában elfojtva, lehet, hogy lett volna esély arra, hogy ne féltehetségű pártkatonák vegyék át a köz tájékoztatását” – fogalmazott.

Azt írja, neki két évbe telt feldolgozni és elengedni az MTV-t, „de nem 16!!!!”.

Benyó Rita szerint sokan vannak a szakmában, akik hozzá hasonló utat jártak be. „Ebben a szakmában több százan választottuk a nehezebb, kiszolgáltatottabb utat.” Saját pályafutásáról így ír: „Az elmúlt 16 évben öt szerkesztőségben dolgoztam — nem azért, mert nem bírok megülni a seggemen, hanem azért, mert vagy cenzúrázták, vagy bezárták azt a helyet, ahol a legjobb tudásom szerint, politikai erőktől függetlenül akartam dolgozni.” Hozzáteszi, hogy az elmúlt évtizedben számos megbélyegzést kaptak.

„Bő egy évtizede kapjuk a bélyegeket: Soros-csicska, dollárbaloldali, ukrán ügynök, poloska.”

A posztjában felteszi a kérdést a most petíciózó közmédiás kollégáknak: „A most petíciózó MTVA- és MTI-munkatársak akkor hol voltak? Mikor vállaltak velünk szolidaritást?” Kijelenti, hogy ő a szakmaiságban hisz, nem a politikai bosszúban.

„De azt nehéz komolyan venni, hogy valakiknek 16 év után jut eszébe a tisztességes újságírás, miközben addig asszisztáltak emberek lejáratásához, tönkretételéhez és konkrét hazugságok terjesztéséhez”

– fogalmaz.

Zárásként arról ír, hogy a közelmúltbeli munkahelyei visszaadták a hitének egy részét. „Az elmúlt évek a Szabad Európánál, majd most a Válasz Online-nál és a Partizánnál visszaadták a hitemet abban, hogy van társadalmi igény a független, objektív újságírásra.” Benyó Rita szerint a szakmai normák helyreállításához elengedhetetlen a múlttal való szembenézés és a „megtisztulás.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megjött a válasz a lázadó MTI-seknek: „mindenki dolgozzon tovább”, de több szerkesztő már be sem ment reggel
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója levélben reagált a munkatársak követeléseire. Azt kérte, az új Országgyűlés megalakulásáig mindenki dolgozzon tovább a jogszabályok szerint, a HVG viszont úgy tudja, hogy egyesek már szabadságra mentek.


Válaszolt a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója a független működést követelő MTI-seknek: a munkatársaknak küldött levelében azt kérte, hogy a jogszabályokat és a munkaszerződésüket betartva mindenki dolgozzon tovább.

A feszültség azután hágott a tetőfokára, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerda reggel a közmédiában adott interjúiban bejelentette, kormányalakítás után felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.

Ezt követően szerdán állománygyűlést tartottak a Kunigunda utcai központban, ahol Németh Zsolt, a Hírigazgatóság csatornaigazgatója szintén közölte, a munka változatlanul folyik. Egy kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint egy dolgozó azt is kifogásolta, hogy egy MTI-szemléből kihúzták Várhegyi Attila és Rogán Antal nevét.

A csatornaigazgató viszont azt is mondta, hogy a változást akarók a következő időszakban elmehetnek szabadságra. A HVG most azt írja, hogy ma az MTVA hírszerkesztőségéből többen már nem is mentek be dolgozni, köztük az egyik híradós műsorvezető sem.

Az állománygyűlés után MTI több mint kilenc munkatársa közös levélben, vagy ahogy ők fogalmaztak, „parasztlázadás” keretében követelte a szakmai függetlenség helyreállítását és Németh Zsolt felügyeleti jogkörének megszüntetését.

Altorjai Anita a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója most válaszolt a levélre: kitért arra, hogy a választásokon győztes párt új médiatörvényt tervez, ami a közmédiára is hatással lesz. Arra kérte a dolgozókat, hogy „legyenek türelemmel”, és az új Országgyűlés megalakulásáig, illetve az új jogszabályokig a hatályos törvények és a munkaszerződésük alapján lássák el a munkájukat. Azt is jelezte, hogy azoknál, akiknek az MTVA a munkáltatójuk, az alap jogosult intézkedéseket hozni.

A vezérigazgató jelezte, hogy hogy hamarosan összehívják az Országgyűlés alakuló ülését, és ezzel a „jelenlegi kabinet befejezi a működését”.

Az MTI-s források a HVG-nek választ álszentnek nevezték, mondván, ők éppen a törvényekben előírt független, szakmai működés visszaállítását kérték.

Egyikük Altorjai e-mailjére válaszul tette fel a kérdést a vezérigazgatónak: „a hivatkozott törvényekben és szabályokban hol esik szó arról, hogy az elkészült és beadott hírügynökségi anyagot bármiféle indoklás és a szerzővel folytatott konzultáció nélkül ki lehet hajítani a kukába, ahogy ez napi rendszerességgel és tömegesen történik?”

A levélíró azt is kifogásolta, hogy az anyagokat „egyeztetésre, magyarul cenzúrára” hivatkozva késleltetik, és hogy nemzetközi szervezeteket, például az Amnesty Internationalt vagy a Greenpeace-t tiltólistára tettek.

Szerinte nem kell új médiatörvény ahhoz, hogy a jelenlegi, jogszabályokat sértő gyakorlatot megszüntessék, és „álljon vissza a nemzeti hírügynökség szerkesztőségi autonómiája: ismét mi dönthessünk arról, hogy mely eseményeket tudósítjuk, és mi határozhassuk meg a tudósítások felépítését, saját szakmai alapelveink alapján”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kirúgták a TV2 hírigazgatóját, Szalai Vivien pozíciója is megszűnik
A TV2 Csoport csütörtökön jelentette be Szalai Vivien hírigazgató felmentését, akinek regnálása alatt a csatorna hírszolgáltatásában a Fidesz narratívája érvényesült, és állítólag többször is járt a Karmelitában. A hivatalos indoklás szerint a pozíció egy szervezeti átalakítás részeként szűnik meg.


Csütörtökön felmentették Szalai Vivient, a TV2 hírigazgatóját, a pozíciója pedig ezzel egy időben meg is szűnik – írja a Telex. A csatorna közleménye szerint a döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, amelynek célja a vezetői struktúra egyszerűsítése.

„A mai nappal Vaszily Miklós vezérigazgató felmenti pozíciójából Szalai Vivient, aki 2016 februárja óta töltötte be a TV2 Csoport hírigazgatói tisztségét. A döntés oka, hogy a hírigazgatói pozíció a vállalat szervezeti átalakításának részeként megszűnik”

– áll a TV2 közleményében.

Az átalakítás részeként a jövőben a TV2 infotainment műsorainak – köztük a Tények, a Tények Plusz, a Napló és a Mokka – főszerkesztői közvetlenül Vaszily Miklós vezérigazgatónak felelnek. A csatorna szerint a hírigazgatói feladatkör a továbbiakban nem önálló vezetői pozícióként működik tovább.

Szalai Vivien 2016 februárja óta vezette a hírigazgatóságot. Ebben az időszakban a TV2 hírszolgáltatása erősen Fidesz-irányba tolódott el, a választási műsorokban a hírolvasók többször is nyíltan a kormánypártokat támogatták

- jegyzi meg a Telex a hír kapcsán.

Szalai utolsó fontosabb bejelentése januárban a Napló című riportműsor visszatérése volt.

Akkor azt ígérte, a hírszerkesztőség „profi szakembereivel a folytatásban is azon dolgoznak majd, hogy kivételes interjúkat és exkluzív riportokat” készítsenek.

A hírigazgató 2024 májusában, Hszi Csin-ping kínai elnök látogatásakor, és 2023 novemberében is járt a Karmelita-kolostorban - állítja a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Annyi bűnt követett el” – Nagy Ervin Vidnyánszky Attila jövőjéről beszélt
Nagy Ervin, a Tisza Párt képviselője egy interjúban beszélt arról, hogy Vidnyánszky Attilának nem lesz keresnivalója a kulturális döntéshozatalban. A kemény kijelentés mellett ugyanakkor hangsúlyozta a „kultúrbéke” fontosságát és az európai kulturális kapcsolatok helyreállítását.
DP - szmo.hu
2026. április 16.



„Mi nem a Fidesz színvonalán cserélgetünk majd embereket, de aki annyi bűnt követett el a magyar színházi élet ellen, mint Vidnyánszky Attila, annak nyilván nem sok keresnivalója van a magyar kulturális döntéshozatalban” – jelentette ki Nagy Ervin a HVG360-nak adott interjúban.

A Tisza Párt frissen megválasztott országgyűlési képviselője, akit leendő kulturális miniszterként is emlegetnek, vázolta a kormányváltás utáni kultúrpolitikai elképzeléseit.

A színész-politikus szerint az egyik legfontosabb cél a „kultúrbéke” megteremtése, valamint a magyar kulturális élet visszavezetése az európai asztalokhoz és forrásokhoz. Személyes motivációjáról azt mondta: „A kizökkent időt, a kizökkentett életünket a kétharmad birtokában vissza lehet állítani, a gyerekeim már jobb országban nőnek fel.”

„Körön belülről” jöttem, nem pedig a gyógyszerészszakmából.

A politikai változások körüli bizonytalanságot jelzi, hogy a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház nem is hirdetett új évadot, a döntést a hivatalos iránymutatás hiányával indokolva. Nagy Ervin maga korábban a rendkívül nyomasztó politikai klímát nevezte meg politikai szerepvállalása egyik fő okaként.

Nagy Ervin kijelentette, hogy nem terveznek politikai alapú, teljes körű tisztogatást a kulturális intézmények élén, a kinevezett vezetők kitölthetik a mandátumukat.

Vidnyánszky Attila személye azonban kivételt képez, akinek szerinte a magyar színházi élet ellen elkövetett „bűnei” miatt nem lehet helye a jövőbeni döntéshozatalban.

Ezzel egyértelművé tette, hogy bár nem lesz bosszúhadjárat, a felelősségre vonástól sem riadnak vissza.

Vidnyánszky Attila korábban többször is vitára hívta Nagy Ervint, és visszautasította a kritikákat, hangsúlyozva a Nemzeti Színház és a megújított Színház- és Filmművészeti Egyetem eredményeit. A vita a két fél között hónapok óta tart, de eddig csak a sajtón keresztül üzengettek egymásnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: