HÍREK
A Rovatból

Kovács Gergely: Felszámolhatják a Kutyapártot, 90 emberen követelhetik a 686 milliót

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem érte el az 1 százalékos választási eredményt, ezért indulhat ellene felszámolási eljárás. A párt társelnöke szerint a vagyonuk eladása sem fedezné a tartozást, így a jelöltek kerülhetnek bajba.


Felszámolási eljárás indulhat a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ellen – erről beszélt Kovács Gergely, a párt társelnöke az ATV-ben. A politikus szerint ez egy lehetséges opció, miután a párt nem érte el az 1 százalékot a választáson, ami miatt vissza kell fizetniük a 686 millió forintos kampánytámogatást.

Kovács Gergely állítja, hogy ha a párt ezt nem tudja visszafizetni, akkor a törvény szerint felszámolási eljárást indítanak ellene. Ennek során értékesítenék a párt vagyonát, de szerinte ez nem oldaná meg a problémát. „Ami után továbbra sem fogjuk tudni visszaadni, mert nem tudom, van pár hat éves nyomtatónk meg hasonló jellegű, nincsenek ingatlanjaink, vagy nem tudom, gépjárműveink, tehát ilyen komolyabb értékeink” – fogalmazott.

„Mindegy, majd max megcsináljuk a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kettőt” - tette még hozzá.

A társelnök szerint az igazi gond nem ez, hanem hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a tartozást az egyéni és listás jelöltektől, valamint a pártvezetéstől is követeljék. Ez körülbelül 90 embert érint.

„Na most nekem az a legrosszabb ebben az egészben, hogyha most ez a helyzet, hogy évekig kilencven embernek a feje fölött lóg egy ilyen tartozás, amire ráadásul egy egyetemleges felelősséget vállalt, értem mindenki, aki indult” – magyarázta.

Hozzátette, hogy ez azt jelenti, hogy ha valaki ki is fizeti a rá eső részt, a többiek adósságáért továbbra is felel. Ezt különösen kellemetlennek tartja a jelöltekkel szemben. „És kapnak egy ilyen sokmilliós cechet, úgyhogy nekünk az lenne a célunk, hogy valami olyan, nyilván megpróbáljuk összekalapozni a pénzt.” A párt adománygyűjtést indított a kampánypénz visszafizetésére, az interjú idején 35 millió forintnál tartottak.

Kovács Gergely elmondta, a céljuk, hogy minél többet összeszedjenek, és olyan megállapodást kössenek, ahol a párt vállalja a felelősséget a vagyonával, de a magánszemélyeket nem terheli a tartozás. „Nyilván az ennél fontosabb, hogy a természetes személyeknek ne kelljen évekig attól rettegni, hogy mi lesz velük később” – jelentette ki.

A felvetésre, hogy nem lett volna-e jobb, ha a párt jobban beszáll a kampányba, úgy reagált: „szerintem teljesen mindegy, hogy most mit csináltunk volna ebben a kampányban.” Álláspontja szerint azért nem féltek attól, hogy nem érik el az 1 százalékot, mert korábban ez sikerült, és ennél több ember szeretné őket a parlamentben látni. A fő problémát abban látta, hogy a kormányváltó hangulatban mindenki arra a pártra akart szavazni, amelyik le tudja váltani a Fideszt, és az 5 százalék alatti pártokkal szemben „elég erős ellenszél volt”.

„És aztán ez egy ilyen önbeteljesítő jóslattá vált, mert ugye senki nem szavaz olyannak, aki 5% alatti, nehogy elvesszen a szavazata, és akkor végül senki nem szavaz, és nincs is meg” – mondta.

A társelnök szerint olyan közhangulat alakult ki, amiben már mindegy volt, mit csinálnak. Beszélt arról is, hogy a visszalépésre való felszólítások mellett olyan vádak is megjelentek velük szemben, amelyekről tudja, hogy nem igazak.

Példaként említette a Mérő Vera által készített dokumentumfilmet és azt, hogy a Fidesz ügynökeinek nevezték őket. „Engem Dobrev Klárával ábrázoltak ilyen képeken, mintha bármi közünk lenne egymáshoz. És igen, tehát gyakorlatilag az terjedt, hogy minket biztos akkor a Fidesz fizet” – fogalmazott.

A legnagyobb problémának azt tartja, hogy egy nemleges dolgot nem lehet bizonyítani.

„Én tudom, hogy nem fizetett nekünk a Fidesz, de nyilván nehéz úgy, hogy ez nyilván olyan közhangulatot teremtett, ahol nem biztos, hogy az én többszereplésem segített volna a helyzeten” – mondta arról, miért nem volt aktívabb a kampányban.

A filmről azt mondta: „nyilván kevés dolog esett nekem ilyen rosszul az életemben, mint ez a film, persze.” Hozzátette, a tehetetlenség a legrosszabb, mert hiába reagált egy kétórás videóban a vádakra, mindenki azt hisz, amit akar.

A kerületi politikára a filmnek szerinte nincs érdemi hatása, az abban elhangzó vádak már korábban is keringtek. A párt esetleges megszűnése jogilag nem befolyásolja a képviselő-testületi munkát, ő polgármester marad, a képviselők pedig megtartják mandátumukat, legfeljebb függetlenként.

A párt megszűnését azért tartaná sajnálatosnak, mert szerinte az elmúlt húsz évben végzett munkájuk hasznos volt az országnak. „Amit mi csináltunk az elmúlt húsz évben, az egy hasznos dolog az országnak, az emberek gondolkodásmódjára tök jó irányba hatott” – vélekedett.

Kovács Gergely a legfontosabb feladatnak most a jelöltek megmentését tartja a tartozástól.

„Először a jelöltjeinket kell megmentenünk, tehát én abban érzek jelentős felelősséget, hogy nekik ne maradjon egy ilyen teher évekig az életükben” – szögezte le.

A párt jövőjével kapcsolatban elmondta, szívesen folytatná a munkát, de ehhez valószínűleg neki is többet kell a párttal foglalkoznia. „Valószínűleg nekem is többet kell foglalkoznom a párttal, mint az elmúlt egy évben, mert valóban én ilyen huszonnégy órában a polgármesterkedéssel foglalkoztam” – ismerte el.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lázár János váratlanul megjelent a parlamentben, Magyar Péter azonnal kérdőre vonta
Amint Lázár János helyet foglalt a parlament hátsó soraiban, Magyar Péter miniszterelnök azonnal félbeszakította felszólalását. A kormányfő egyenesen a volt miniszternek szegezte a mohácsi Duna-híd százmilliárdos előlegére vonatkozó kérdéseit.


„A propaganda ma összeomlott, nem tudom hallotta-e?” – fordult Gulyás Gergely felé Magyar Péter miniszterelnök a Parlamentben hétfőn, miközben kormányülési jegyzeteket mutatott fel a vitnyédi „migránstábor” tervéről. A napirend előtti felszólalások utáni viszontválaszában a kormányfő személyes hangvételűre vette a vitát, amelyben a kormánypárti padsorokból Gulyás Gergely próbált reagálni, de a válaszából kevés hallatszott - írja a 444.hu.

Magyar Péter azt állította, a felmutatott iratokban „feketén-fehéren” ott van a tábor terve, majd Gulyáshoz fordult.

„Az önök jegyzőkönyvei voltak ezek, igen vagy nem? Az van odaírva, hogy migránstábort akarnak létrehozni vagy nem?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök.

Magyar felszólalásának központi eleme annak ellentmondásnak a bemutatása volt, amely szerint a kormányoldal korábban az EU-val szembeni „trükként” beszélt a vitnyédi tervekről, míg a legújabb kommunikáció szerint Vitnyéden iskola működik. „Nem válaszolt, hogy iskola vagy trükk” – tette hozzá Magyar.

A felszólalás egy pontján Magyar Péter egy újabb állítással is előállt: szerinte a vitnyédi kollégiumi épület portása arról számolt be neki, hogy a belügy megfenyegette az ott elszállásolt kárpátaljai magyar menekülteket, hogy menjenek el onnan, különben visszatoloncolják őket.

A parlamenti vitában akkor jött az újabb fordulat, amikor a terem hátsó soraiban megjelent Lázár János volt építési és közlekedési miniszter. Magyar Péter azonnal hozzá kezdett beszélni, a mohácsi Duna-híd ügyét vetve fel.

„Hogy lehet az, hogy pár nappal a választások előtt sikerült 100 milliárdot kifizetni a Duna Aszfaltnak, hogy lehet az, hogy teljesen szokatlan módon 20-ról 90 százalékra emelte fel az önerő részét?” – sorolta a kérdéseket.

A miniszterelnök azt is tudakolta, miért döntöttek minden szakértői vélemény ellenére a 17 kilométeres útszakasz kétszer két sávossá tétele mellett. Lázár a helyéről bólogatva figyelte a felszólalást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Omlik a Mediaworks: a tömegmédia-divízió 90 százalékát elküldik, a Bors már keddtől megszűnhet
Már 600 fő elküldéséről suttognak a szakmában. A hírek szerint a Fanny magazin „bedőlt”, a Hot! magazin pedig maradhat, de a régi gárdát elküldik. A PestiSrácoknál a 20 fős stábból 14 embert bocsáthatnak el. Várhatóan megszűnik a Ripost is, a Magyar Nemzet pedig napilapból hetilappá alakulhat. A megyei lapokat is megtizedelik.


Hétfőn délelőtt 10 órára összehívott állománygyűlésen jelentették be a Mediaworksnél a leépítéseket, ezt követően pedig egyesével, ábécésorrendben hívták be a munkavállalókat a vezetők – írja belső információkra hivatkozva az Economx. A portál egyik forrása szerint a tömegmédia-divízió 90 százalékát elküldik, a Bors című lap pedig már keddtől megszűnhet.

A helyszíni beszámolók szerint a dolgozók vegyesen, volt, aki sírva, más nevetve fogadta a hírt, miközben az irodaház előtt az RTL stábja várta az elbocsátott munkatársakat.

Az elbocsátottak információk szerint két havi kompenzációt kapnak, a harminc napos felmondási idő mellett harminc nap rendelkezésre állást is kifizet a cég. A távozóknak le kellett adniuk a céges eszközeiket, de lehetőségük volt megvásárolni a telefont és a laptopot.

A Media1 eközben arról ír, hogy

A leépítés a korábban közölt 180-200 főnél jóval nagyobb, akár 600 embert is érinthet.

A hírek szerint a Fanny magazin „bedőlt”, a Hot! magazin pedig maradhat, de a régi gárdát elküldik. A PestiSrácoknál a 20 fős stábból 14 embert bocsáthatnak el, a maradék 6 fő pedig az Origo stábjába kerülhet át.

Várhatóan megszűnik a Ripost is, a Magyar Nemzet pedig napilapból hetilappá alakulhat.

A megyei lapok közül teljesen megszűnhet a Nógrád, a Heves és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap, míg a Vas, a Zala és a Kisalföld megyei lapok megmaradhatnak napilapként, a többi megyei kiadvány pedig hetilapként működhet tovább.

A Mediaworks hivatalosan annyit erősített meg, hogy létszámot is érintő átszervezést és termékportfólió-átalakítást hajt végre, de részleteket nem közölt.

Az eseményekre Magyar Péter miniszterelnök is reagált a Facebookon, szerinte a folyamat igazolja korábbi jóslatát.

„Ahogy a választás előtt megjósoltam, az orbáni propaganda pillanatok alatt összedől, amint megszűnik az állami támogatása. És lám, így is lett. Egy hazug világ szilánkokra tört.”

A Mediaworks a 2025-ös évet mintegy 14 milliárd forintos veszteséggel zárta. A pénzügyi nehézségeket már korábban jelezte, hogy a kiadó május végén felmondta a Népszava nyomtatását és terjesztését, egy héttel korábban pedig ideiglenesen felfüggesztette a Metropol ingyenes napilap nyomtatott kiadását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A kormány több évfolyamon eltörölheti a kompetenciamérést, és már 2026/2027-es tanév szüneteit is eltervezte
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott egy tervezetet, amely megszüntetné a páratlan évfolyamokon a kompetenciaméréseket. A 2026/2027-es tanévre vonatkozó javaslat egy új témanapot is bevezetne, és rögzítené az iskolai szünetek időpontjait a jövő tanévre.


Jelentősen átalakulhat a diákok terhelése, miután a kormány megszüntetné a páratlan évfolyamokon a kompetenciaméréseket, bevezetne egy „Diákok hangja” nevű témanapot, és már a 2026/2027-es tanév szüneteit is megtervezte – írja a Telex.

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tervezetet, amelyre június 23-ig várják az észrevételeket.

A legfontosabb változás a kompetenciaméréseket érinti. Lannert Judit leendő oktatási miniszter korábban a „felesleges kompetenciamérések” leállítását ígérte. Most így nézne ki a rendszer:

A javaslat szerint a 4. évfolyamon szövegértésből és matematikából mérnék a diákokat, míg az 5., 7., 9. és 11. évfolyamon teljesen megszüntetnék a méréseket. A 6., 8. és 10. évfolyamon szövegértésből, matematikából, természettudományból, idegen nyelvből és célnyelvből írnának tesztet a tanulók.

A mérések nyelvi részét is részletezték.

A tervezet szerint „az idegen nyelvi mérést az angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében, a célnyelvi mérést angol és német nyelvből kell lebonyolítani”.

A szakgimnáziumban a 10. évfolyamon a természettudományos mérés csak akkor lenne kötelező, ha a tantárgyat az adott évfolyamon tanulják. A mérésekre 2027. március 22. és május 28. között kerülne sor.

A tervezet egy új témanapot is bevezetne „Diákok hangja” címmel.

Ezzel párhuzamosan a nevelőtestület a korábbi hat helyett már csak öt tanítás nélküli munkanapot használhatna fel, hogy a törvényben előírt 180 tanítási nap teljesüljön.

Egy adminisztratív kötelezettség is megszűnne, a nemzetiségi nyelven matematikát oktató iskoláknak a jövőben nem kellene egyénenként jelezniük, mely tanulóknak kell a mérőeszközt az adott nemzetiség nyelvén biztosítani.

A tervezet a 2026/2027-es tanév rendjét is rögzíti. Eszerint az első tanítási nap 2026. szeptember 1., az utolsó pedig 2027. június 18. lenne.

  • Az őszi szünet 2026. október 22. (csütörtök) után kezdődne, és a diákok november 2-án (hétfőn) térnének vissza.
  • A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. december 18. (péntek) lenne, a szünet utáni első pedig 2027. január 4. (hétfő).
  • A tavaszi szünet 2027. március 24-én (szerdán) kezdődne, és április 5-én (hétfőn) érne véget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbánék megkérték az embercsempészeket, hogy becsszó, üljék le a büntetésüket Szíriában, vagy ahonnan jöttek
Magyar Péter a parlamentben azt állította, a korábbi kormány ezzel az egy abszurd kéréssel engedte szabadon az elítélt embercsempészeket. A miniszterelnök vizsgálóbizottságot sürget.


A parlementben ma is előkerült az EU új Migrációs és Menekültügyi Paktuma. A miniszterelnök a hétfői parlamenti ülésen kijelentette, hogy

„nem hajtjuk végre ebben a formájában a migrációs paktumot, remélem, világos volt”.

Ezt követően a Fidesz és a Mi Hazánk frakcióvezetőitől azt kérdezte, mikor kérnek bocsánatot a „megvezetett emberektől”, akiket azzal hergeltek, hogy június 12-én menekültek árasztják el az országot.

Majd Magyar Péter a korábbi kormány egyik legvitatottabb intézkedését vette elő, és Gulyás Gergelyhez fordulva arról beszélt, miért engedték ki az elítélt embercsempészeket.

Mint ismert, egy 2023-as kormányrendelet alapján 1385 embercsempészetért elítélt külföldit engedtek ki a börtönökből azzal a feltétellel, hogy 72 órán belül elhagyják az országot.

A kormányfő ezt úgy foglalta össze, hogy az előző kormány megkérte „az embercsempészeket, hogy becsszó, üljék le a büntetésüket Szíriában, vagy ahonnan jöttek”.

„Ilyen még egy filmszínházban sincsen, kedves Pócs János” – értékelte Magyar Péter a 2023-as eseményeketTelex tudósítása szerint, hozzátéve, hogy soha senki nem ellenőrizte, hogy az elkövetők valóban elhagyták-e Magyarországot.

Azt is bejelentette, hogy a Tisza Párt által felállítandó vizsgálóbizottságnak ezt az ügyet is ki kell vizsgálnia.

A parlamenti vitában ismét előkerült a vitnyédi beruházás ügye. Magyar Péter botrányosnak nevezte, hogy a korábbi kabinet ötmilliárd forintért akart menekülttábort építeni, miközben a nyilvánosság előtt ezt tagadta.

A Fidesz és a Mi Hazánk képviselői visszautasították a vádakat.

Gulyás Gergely szerint ha tömeges migrációs nyomás éri az országot, a jelenlegi kormány nem fog tudni mit tenni, mert „korlátlanul fognak menekülteket beengedni”.

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője pedig egy fogadást ajánlott a miniszterelnöknek: „Ha ön talál migránst Csermajorban, ahányat talál, annyi szotyis túró rudit veszek önnek”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk