KULT
A Rovatból

Péter Bence bebizonyította, hogy a világ legjobb billentyűsei és zongoristái is megirigyelhetnék különleges előadását

A hatalmas rajongói táborral rendelkező, világhírű fiatal magyar zongoraművész-zeneszerző elszakadva a megszokott technikától, hangszeréből olyan hangokat is tud varázsolni, amiket előtte még nem hallottunk másoktól.


Zeneszerzés, teltházas aréna koncert, Guiness-rekord. Ez egy amerikai szupersztár életrajzában is jól mutatna, de most egy magyar előadóról beszélünk. Egy fiatal srácról, aki pofátlanul hozzá mer nyúlni a klasszikus pop-slágerekhez, és nagyon jól teszi.

Nem volt kérdés, hogy Péter Bence mekkora karriert fut majd be. Kétféle út állt előtte. Dönthetett afelett, hogy a haknizást és szórakoztatást választja, vagy alkot és a művészetet helyezi előtérbe. Mindkettő irány működött volna neki, de választott. Az őszinte, kreatív önmegvalósítás és a totális szabadság vonzotta. A sallang nélküli virtuozitás, a közönség őszinte gyönyörködetése. Mindezt teljesen tudattalanul.

Egyszerre kaptuk meg az utcazenélés, a youtube videók, és az arénakoncertek hangulatát. Méghozzá lemez-minőségben. Az a helyzet, hogy van egy világsztárunk, de ridegen tartjuk. Ha az utca emberét kérdeznénk, hogy tudja-e kicsoda Péter Bence, nagy eséllyel nemleges választ kapnánk. Ennek ellenére

Budapest egyik legnagyobb koncerthelyszíne, az MVM Dome színültig telt, hogy lerója tiszteletét a zseni előtt, aki olyan technikával rendelkezik, amit a világ legjobb billentyűsei és zongoristái is megirigyelnének.

Péter Bence koncertje egyesíti a komolyzene elkötelezettjeit a popzene kedvelőivel és a rockzene szerelmeseivel. Stílustól függetlenül minden arannyá válik, amihez hozzányúl. Ez a közönség sokszínűségében is megmutatkozott, a gyerekektől a nyugdíjasokig minden korosztály képviseltette magát.

A Stainway and sons zongoragyártó cég alkalmazottai valószínűséggel elmondanak egy pár miatyánkot, amikor a bérlők neve közt felbukkan Péter Bence. Érthető, hiszen a fiatal művész nem csak a megszokott módon használja a hangszert, hanem a húrjait pengeti, rugdossa és dobol a tetején. Tulajdonképpen egyszemélyes zenekarként működik.

A koncert előtt volt alkalmunk beszélgetni a „világ leggyorsabb zongoristájával”, aki elmondta, hogy a populáris slágereket klasszikus köntösbe öltözteti, ugyanis a klasszikusokat nem igazán lehet poposítani.

Péter Bence egy internetes videóval robbant be, amiben Michael Jackson Bad című dalának sajátos feldolgozását adja elő. Elmondta, hogy ma már szinte csak így tud eljutni egy zenész a közönséghez. A social média és az internet korában a legjobb közvetítőeszköz a videó.

VIDEÓ: Michael Jackson - Bad (Piano Cover) - Peter Bence

A Guiness rekordok könyvébe 2012-ben került be azzal, hogy egy perc alatt 765 hangot szólaltatott meg a zongorán. Ő azonban nem szereti, ha ezzel kötik össze a nevét.

„A Guiness-rekord igazából egy vicc volt, poénból készült el. Semmilyen művészi tartalma nincs, ez egy sportág, amit szerintem a gamerek még valószínűleg jobban is meg tudnának csinálni. Semmi ördöngős dolog nincs benne. A zongora mechanikáját használja ki, meg azt, hogy valaki tényleg gyorsan tud repetálni. Igazából semmi sincs benne, amire büszkének kéne lenni, ez csak egy gag.”

Bár Magyarországon ritkán láthatjuk fellépni, külföldön rengeteg koncertje van. Éppen ezért különleges alkalom számára, amikor hazai pályán játszhat.

„Különösen jó érzés, hogy Magyarországon ilyen szuper helyszínen és ennyi ember előtt felléphetek. Ezt a műsort a világon sokfelé többször is látták, valahol már háromszor-négyszer és tudom, hogy Magyarország sokáig várt erre. Tavaly volt az első ilyen koncert, de azóta igazából itthon is egész aktívan jelen vagyunk, úgyhogy remélem, hogy ennek a jövőben is hasonló folytatása lesz.”

A jövőbeli terveivel kapcsolatban elárulta, hogy nagyon szeret szimfonikus zenekarokkal dolgozni, erre hazánkban is többször volt már alkalma. Sokat komponál zongorára és szimfonikus zenekarra és bízik benne, hogy ezzel egyszer eljut oda, hogy filmekhez írhasson zenét. Azt, hogy zongorázik, a csillagok állásának tudja be, igazán, mint zeneszerző érzi jól magát.

Végezetül azt is elárulta, hogy hogyan tud két lábbal a földön maradni és a dolgaira koncentrálni a sztárság helyett.

„Nálam a büszkeség kicsit negatív érzés. Nyilván büszkének kell lenni arra, amit az ember elért, de nem szeretem magam ezekkel a cukorkákkal etetni, mert az táplálja az egót. Inkább csak csinálom a dolgomat és remélem, hogy amit csinálok az a jó út és, hogy az embereknek tetszeni fog. Éppen ezért nem szoktam sem visszamenőleg, sem a jelenben elmélkedni ezeken.”

Képgaléria: Ilyen volt a koncert (Kattints a fotóra a többi képért)

A decemberi budapesti koncertjén két újdonságot is kitaláltak menedzserével, Zöld Szabolccsal: egy mobilos applikáció segítségével különleges fényjátokot varázsoltak a nézőtérre, a közönség közreműködésével. Majd jött az, amitől leesett az álla mindenkinek: Bence a színpadról leszaladva eltűnt, de csak azért, hogy a küzdőtéren egy guruló zongorán játszva bukkanjon fel. Így miközben ő zongorázott, a nézők karnyújtásnyira élvezhették a produkciót. A menedzser előtte elárulta nekünk, hogy ilyen "guruló zongorázást" még nem vállalt be más művész, így tekinthetjük ezt akár világpremiernek is.

Van olyan videója, ami már 62 milliós nézettségnél tart:

VIDEÓ: Despacito (Piano Cover) - Peter Bence

És egy különleges érdekesség:

Még 2013-ban, a missouri egyetem neurológusa, Jacob Jolij különböző kritériumok alapján, több ezer önkéntes segítségével tudományosan kiszámította, hogy melyik a világ legboldogabb dala. A nyertes a Queen Don’t Stop Me Now című slágere lett. Ezt a dalt dolgozta át zongorára Péter Bence, az eredmény pedig lehengerlő. A magyar virtuóz egyébként ugyanúgy szeptember 5-én született, mint a legendás Queen egykori frontembere, Freddie Mercury.

VIDEÓ: Queen - Don't Stop Me Now - Piano Cover - Peter Bence

A koncert előtt beszélgettünk Horváth Rolanddal is, aki a koncert szervezésével kapcsolatban elmondta, hogy a jegyértékesítés meg az előkészítés nagyjából 6-12 hónapos periódust szokott felölelni, viszont, ha megszereznek egy olyan előadót, akiről tudják, hogy egy nap alatt el tudja adni a jegyeket, akkor akár egy hónappal a koncert előtt is kijöhetnének az eseménnyel. Jelen esetben, mivel idősebb közönségről is szó volt, korábban el kellett kezdeni a marketingkampányt. Azt is elárulta, hogy választják ki az előadókat, akiket elhoznak Magyarországra: „Én Péter Bencét az első videója óta imádom. 2016 óta könyörgök a menedzserének, hogy dolgozzunk együtt, és sikerült tavaly a Szabolccsal leülni és meggyőzni, hogy mi legyünk a promóterei a prágai és a budapesti koncertnek. Nagyon örülünk, hogy velünk dolgoznak.”

Horváth Roland, a Koncertpromo tulajdonosa saját kedvenceit hozza el hazánkba, bízva abban, hogy a közízlést is eltalálja. A dupla André Rieukoncert mellett számtalan programmal készülnek a továbbiakban. „Én döntöm el, hogy mit szeretnék csinálni és miben érzek potenciált. Most nagyon-nagyon sok mindennel jöttünk ki. Ebben a hónapban négy Il Volo-tindítunk Európában, egy Ludovico Einaudit Budapesten, három Szex és New York-ot, Candice Bushnellel, a Szex és New York írónőjével lesz egy One Woman show-nk az Erkel Színházban, ahol a Szex és New York real és nem real sztorijait is el fogja mondani, azaz, hogy mi igaz, és mi nem. Emellett egy illuzionista show-t,a Louis de Matos: Impossible Live-ot fogjuk szervezni májusban Budapesten és Prágában. Jelenleg 16 koncertünkre zajlik az értékesítés és néhány bejelentéssel is készülünk.”

Péter Bence

A zenész 1991. szeptember 5-én született egy pedagógus családba. Debrecen után Hajdúböszörménybe költöztek. Zenei tehetsége kora kisgyermek korában megmutatkozott. Alig másfél évesen már lepötyögte egy rajzfilm zenéjét a nagymama zongoráján. Négyévesen vették fel a debreceni zeneiskola előkészítőjébe. Gyerekként a klasszikuszene, Mozart, Chopin lett a kedvence. Hétévesen komponálta első saját darabját.

Tizenhárom éves volt, mikor megjelt első CD-je. A debütáló albumát 2004-ben adták ki Green Music címmel. Ekkor már versenyen is indult, és elnyerte a Ferenczy György Nemzetközi Zongora Verseny harmadik díját. 2006-tól a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola zongora szakán tanult, miközben a Békéscsabai Országos Zongoraverseny döntőse lett.

Rajongott a filmzenéért is, nagy kedvence John Williams volt, elmondása szerint az ő zenéje inspirálta arra, hogy filmzenék komponálásával is foglalkozzon. 2008-ban adták ki a Nightfall című nagylemezét. 2009-ben a Cserhát Művészkör országos pályázatán első helyezést ért el, és a My Great Film zenei pályázatán is első díjas lett.

A bostoni Berklee College of Music-ban, a világ egyik legnagyobb kortárs zeneművészetet oktató egyetemén szeretett volna tanulni. 2010-ben a felvételi vizsgán Bartók Béla darabja mellett saját szerzeményeit is előadta. Első meghallgatása után is felvették. Tanárai az akadémián kimagasló tehetségnek tartották. Előforult, hogy egyik tanára, miután meghallgatta Bence szerzeményét, közölte vele, hogy nem tud már neki mit tanítani. Egyik nagy vágya volt, hogy John Williamsszel találkozhasson, ami végül megvalósult.

Az egyetemen három szemeszter alatt, hat szemeszter anyagából vizsgázott le. Végül haza kellett jönnie, mert nem volt már több pénzük a kinti tanulás finanszírozásához.

Tervei szerint 2015-ben visszament volna az egyetemre. Ám egy sikeres feldolgozás megváltoztatta az életét. Michael Jackson Bad című számára elkészített egy zongorafeldolgozást, ez kiment a YouTube-ra és hatalmas sikere lett. Több mint 10 millióan látták, és egy pillanat alatt világhírnevet szerzett, és azóta bejárta a világot, a legnagyobb koncerttermekben ad teltházas koncerteket. Magyarországon élőben először 2023-ban láthatta őt a közönség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Justin Timberlake 45 lett, de most inkább annak örül, hogy ezt az elmúlt két évet valahogy túlélte
A turné lement, a bíróság is megvolt, a pletykák is pörögnek: Timberlake születésnapjára minden összejött.


Ma tölti be 45. életévét Justin Timberlake, de az ünneplés helyett a popzene egyik legnagyobb sztárja inkább annak örülhet, hogy megúszta az elmúlt egy-két év eseményeit: egy titkolt, súlyos betegséggel tolt végig egy világkörüli turnét, miközben a törvénnyel is meggyűlt a baja. A házasságáról szóló pletykákról nem is beszélve.

A bíróság előtt végül felelősséget vállalt tettéért, és egy erős üzenettel zárta le azt az ügyet.

„Még ha csak egy italt ittál is, ne ülj a volán mögé. Annyi más lehetőség van” – mondta a bíróságon, miután elismerte bűnösségét. A rajongókat leginkább a tavaly júliusi bejelentése kavarta fel, amikor egy Instagram-posztban vallott arról, hogy Lyme-kórral diagnosztizálták, ami a két éven át tartó Forget Tomorrow World Tour alatt végig megnehezítette az életét.

A betegség tünetei, köztük a komoly idegi fájdalom, a kimerültség és az általános rosszullét, komolyan rányomták a bélyegét a teljesítményére is, amiért akkoriban kapott is kritikákat. „Ha átélted ezt a betegséget vagy ismersz valakit, aki igen, [akkor] tudod: mentálisan és fizikailag is könyörtelenül megterhelő tud lenni” – írta bejegyzésében. A nehézségek ellenére a turnét végigcsinálta.

„Úgy döntöttem, [hogy] a fellépések öröme sokkal többet ér, mint a testem pillanatnyi stressze. Örülök, hogy folytattam”

– tette hozzá. A turné végül több mint száz fellépéssel, 1,25 millió eladott jeggyel és nagyjából 67,7 milliárd forintnak megfelelő bevétellel zárult.

Egy jogi ügy is beárnyékolta a tavalyi évét. 2024 júniusában a New York-i Hamptonsban állították meg a rendőrök ittas vezetés gyanújával. A szeptemberi bírósági tárgyaláson végül egy enyhébb vádpontban, a csökkent képességű vezetésben vallotta magát bűnösnek.

A vádalku részeként körülbelül 250 ezer forintnak megfelelő bírságot és illetéket kellett fizetnie, emellett 90 napra bevonták a jogosítványát

New York államban, és 25 óra közösségi munkára ítélték. Magyarországon ennél jóval szigorúbb büntetéseket rónak ki ennél lényegesen enyhébb ittas vezetésű ügyekre is.

Zenei fronton az új album, az Everything I Thought It Was a Billboard 200-as listáján a negyedik helyen nyitott. A visszatérést egy különös popkulturális esemény is kísérte: amikor megjelent a Selfish című dala, Britney Spears rajongói egy akció keretében elkezdték vásárolni és streamelni Spears 2011-es, azonos című dalát, ami ennek hatására az iTunes-lista élére ugrott. A zenei visszatérés egyik csúcspontja volt, amikor 2024 márciusában Los Angelesben újra együtt állt színpadra a legendás fiúcsapat, az ’NSYNC.

A közös fellépésen előadták a Paradise című új dalt, de felcsendültek a régi klasszikusok is, mint a Bye Bye Bye.

A nehéz időszakban felesége, Jessica Biel végig mellette állt. Egy januári díjátadón a vörös szőnyegen áradozott férjéről. „Én vagyok az első számú rajongója… Egyszerűen nincs még egy olyan ember, mint ő, aki úgy tud fellépni és énekelni, ahogy ő. Nem érdekel, ha őrültnek néznek – két és fél órán keresztül végigtáncolom a koncertjét… Imádom őt.” Szép ez a nyilatkozat, de nem szabad elfelejtenünk, hogy immár 13 év házassággal a hátuk mögött az év végén nagyon felerősödtek a különköltözésről szóló pletykák, mondván: Jessica komoly terveket valósít meg a karrierjében, és nehezen viseli, hogy Justin csak a régi sikereken kesereg, a múltban ragadt.

A színpadi sikerek mellett Timberlake üzletemberként is aktív. 2022-ben egy nagyjából 33 milliárd forintnak megfelelő összegért eladta dalszerzői katalógusát egy befektetési alapnak. Emellett társtulajdonosa a Nashville-ben működő Twelve Thirty Club nevű, több szintes étteremnek és zenei klubnak, amelynek terjeszkedését is tervezik: Austinban egy közel 10 milliárd forintos beruházással nyitnak új egységet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: