KULT
A Rovatból

Tolcsvay László-Müller Péter Sziámi: Koldus és királyfi – egy zseniális mese dalokban elmesélve

A bemutató után Müller Péter Sziámit kérdeztük a darabról, melyben a szerepet cserélő két főhőst Ember Márk és Fülöp Kristóf alakítják. Mészáros Árpád Zsolt igazi jutalomjátékaként két nagyon erős karakterként is színpadra lép. Pavletits Béla és Haumann Máté pedig két igen eltérő jellemet hoz a történetbe.


A szomszéd kertje mindig zöldebb. Sokszor nem értékeljük, amink van és inkább a máséra vágyunk. Erről szól Mark Twain ifjúsági regénye, a Koldus és királyfi. A legendás történetből most zenés színdarab készült, melyet a Magyar Színházban mutattak be.

Tolcsvay László nem először dolgozik együtt Müller Péter Sziámival. Gyümölcsöző barátságuk eredménye a Mária Evangéliuma, az Isten pénze és a Beszterce ostroma is. A sor most a Koldus és királyfival bővült Nagy Viktor rendező felkérésére. Az örökérvényű történetet úgy vitték színpadra, hogy minden generáció számára érdekes lehet.

A sztori középpontjában két, egymásra kísértetiesen hasonlító fiatal áll, Edward, Walesi herceg és Tom Canty, aki koldusként tengeti mindennapjait. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve helyet cserélnek, hogy kiszakadjanak saját életük börtönéből. Temérdek kalanddal, veszéllyel és újdonsággal találják szembe magukat, melyek alapjaiban rengetik meg korábbi személyiségüket.

A Magyar Színház előadásában Edwardot Fülöp Kristóf alakítja, míg Tom Canty szerepében Ember Márkot láthatjuk. Mészáros Árpád Zsolt két karakter bőrében is felbukkan, VIII. Henrik, angol királyt és John Canty, koldust is remekül kelti életre. A darabban láthatjuk még többek között Jenes Kittit, Molnár Jankát, Pavletits Bélát, Haumann Mátét és Trokán Annát is. Az előadás során és utána a tapsvihar közepette is érezhető volt, hogy a közönség milyen szeretettel viszonyul a művészekhez.

Müller Péter Sziámi az előadás előtt egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy ő és Tolcsvay László is törekedtek arra, hogy kellőképpen megjelenjenek a karakterek a szövegben és a zenében egyaránt. Mindkettőjük számára nagyon élvezetes munka volt a darab elkészítése. A szerzők és a szereplők mondataiból is kiderült, hogy mennyire szerették a közös munkát és milyen egységes a csapat, amely a produkción dolgozott. A légkört is ideálisnak festették le, és érezhető volt, hogy máskor is örömmel dolgoznának ezzel az alkotóközösséggel.

Müller Péter Sziámi:

"A Koldus és Királyfi az egyik legalapvetőbb mese. Az elcserélt, vagy elrabolt sorsok története, hiszen a két fiú mellett a lovag is egy sorsától kifosztott ember. Ezt a művet nem lehet kihagyni, hiszen minden generációnak megvan az élménye arról, hogy ismeri a Koldus és királyfit. Sok darab és film született az eredeti műből, de szerintem most sikerült Tolcsvay Lászlóval egy olyan zenés darabot előállítanunk, amit nem érdemes kihagyni. A darabban két rokon sors, rokon karakter jelenik meg, mint a jing és jang, a fent és lent. Egy azonos történet, amelyben a koldus és a királyfi egy elcserélt párhuzamos történetet él meg."

Sziámit megkerestük a premier után pár nappal, hogy megtudjuk, hogy érzi magát a bemutatót követően, hogy látta, mennyire valósult meg mindaz a színpadon, amit szerző- és alkotótársaival előzőleg elképzeltek.

Elmondta, hogy a 37 dalt tartalmazó darab jobban működött, mint amiben reménykedett. Lettek benne olyan kiemelkedő pillanatok, amik miatt úgy érzi, hogy "érdemes volt ennyit melózni rajta".

„Most már pár előadás lement, nem csak a bemutató, és azt látom, hogy nagyon hálásak érte. Meg hát a Tolcsvay Lacival mi nagyon szeretjük egymást, meg sok közös meló van mögöttünk. Kimaradt egy kis idő, és ez nagyon jókor jött, fölfrissítettük ezt a munkabarátságot.”

Hozzátette, hogy nem igazán olvasott még kritikákat, de átküldtek neki két "hozsannázó" írást, elmondása szerint pedig ezektől „már pirul az ember”.

A színházi csapat is lenyűgözte: „Itt lényegében született egy új színház. Hiába egy létező társulat, felfrissült és bejött egy olyan szellemiség, amit én nagyon régóta keresek. Nagyon társulati, nagyon együttműködő, nagyon jókedvű és hihetetlen nyugati tempót diktáló stáb van. Az öltöztetőktől a koreográfuson át” – mesélte.

Elmondta, hogy bár nem szabad elkiabálni, de az előadás nagy siker. Azt is elárulta, hogy, külföldi producerek is részt vettek a bemutatón és rögtön érdeklődést mutattak a darab iránt.

„Mindenki kiemelte azt, hogy az első felvonás a feladvány miatt hosszabb és kevésbé látványos, de nagyon jó dalok vannak benne, a második pedig húz, és minden jó, amikor jó a vége. Szóval én is azt gondolom, hogy ezt így lehetett megcsinálni. Nagyon sok Koldus és királyfit láttam, színpadon, meg filmen is, és egyik sem ment igazán a dolog mélyére. Mark Twain egy egészen fantasztikus író, a gyerekkorom kedvence. A Koldus és királyfi az egy gyerekebb és felületibb történet önmagában, viszont van egy alig rejtett mélysége, én pedig ezt próbáltam beleírni.” Izgalmas a helyet cserélő két fiú története is, de mellette lehet izgulni az öccse által ellehetetlenített lovagért, és a sztori végén pedig van még egy csavar: mikor a koldusnak öltözött királyfi a koronázáskor előkerül, az ő szerepét játszó koldus megtehetné, hogy elviteti a Tower-be, és ő lehetne a király – mesélte. Ezt a feszültséget a zenében és a szövegben is próbálták megjeleníteni.

Arra a kérdésre, hogy volt-e kedvenc szerep-karaktere, azt válaszolta, hogy őszintén azt érzi, hogy minden figura kedves neki. Mivel ő írta a darabot és a verseket is, így „mindenkibe bele kellett költözni. Nagyon jó volt látni, hogy ezek a figurák feléledtek”. Beszélt arról is, hogy egy remek színész-gárdával tudtak együttdolgozni: „nagyon jók a színészek, ezt el kell mondanom” – tette hozzá. „Ha csak egyet emelhetek ki, akkor az MÁZS, mert egészen bravúros, ahogy két szélsőséget megjelenít. De mindenki kiválóan énekel. Szóval nekem ez egy örömélmény volt”.

A bemutató előtt, a zeneszerző Tolcsvay László elmondta:

"Én egy meserajongó vagyok, és szerintem a Koldus és királyfi egy zseniális mese, amely mindig aktuális marad. Milyen fantasztikus dolog lehet, hogy az ember azt elképzelheti, hogy milyen a másik sorsában benne lenni, milyen a másik ember életét egy pillanatra élni".

Képgaléria: Fotók a Koldus és királyfi előadásról (Kattints a képre a többi fotóért)

Ember Márk:

„Ez a történet nekem arról szól, hogy mennyire nem vagyunk képesek értékelni azt az életet, amit éppen élünk. És hogyan kell megtanulnunk azt, ami nekünk adatott. Sem a koldus nem veszi észre, azt hogy miféle szabadságban él a nyomora ellenére, és a királyfi sem veszi észre, hogy milyen könnyű életet élhetne akár, a korlátai mellett.”

Mészáros Árpád Zsolt:

„A Koldus és királyfi ősbemutatójára készülve megnéztem a 2000-es években forgatott Koldus és királyfi angol kosztümös filmet, és fantasztikus volt felismerni benne magyar színészeket. Nem is tudtam, hogy Molnár Piroska és Gyuriska János szerepeltek benne, ráadásul Sopronban forgatták egyes jeleneteit. Igazán inspiráló élmény volt!”

A színész a darabban két szerepet is játszik, igazi jutalomjáték a két karakter:

„Két teljesen más karaktert kell megformálnom, ami baromi nehéz, de pont ettől izgalmas. Nekem ez jutalomjáték, egy színészi ajándék. Úgy vagyok vele, hogy én nem egy állami kitüntetést kaptam, hanem ezt: egy olyan feladatot, amire nagyon büszke leszek. John Canty, a koldus apja, egy fröcsögő, röfögő, agresszív gazember, aki a túlélésért küzd London utcáin. A fiát lopásra és koldulásra neveli, hogy elkerülje a Towerbe kerülést. Egy szakadt, savanyú humorú figura, aki lehet, hogy megérdemli a sorsát, de nem minden földönfutó tehet arról, ahol van. Ezzel szemben ott van VIII. Henrik, egy erőskezű, de jólelkű uralkodó, aki egyedül neveli fiát, mert az édesanya belehalt a szülésbe. Bár betegeskedik, mégis friss gondolkodású, és az utolsó napjaiban is azon dolgozik, hogy fiát méltó uralkodóként ültesse a trónra.

Ez a két történet párhuzamosan fut, tele viszontagságokkal, ahogy a koldus és a királyfi helyet cserél. Ez nem egy szokványos adaptáció, hanem egy friss, fiatalos megközelítés, ahol Müller Péter Sziámi, Tolcsvay László, Nagy Viktor és a fantasztikus csapat egy igazán különleges előadást hozott létre.

Szó szerint ugrálok a szerepek között, mert John Canty és VIII. Henrik totál más világ. A két társadalmi réteg különbsége baromira érezhető, nemcsak a zenében, hanem az egész stílusukban is. John Canty néha rappel, a zene friss, fiatalos, néhol népi motívumokkal átszőtt. Van itt minden: lírai dalok, kemény háborús nóták, meg pátoszos, himnikus nagyzenék – egy rohadt jó egyveleg.

A két karakter hangban, mozgásban, temperamentumban is ég és föld. Az egyik harsány, nyers és agresszív, a másik lassabb, megfontoltabb, egy haldokló uralkodó. Nem egyszerű váltani közöttük, nagy kihívás. Remélem, hogy a nézők értékelik majd” – mesélte Mészáros Árpád Zsolt.

VIDEÓ: Tolcsvay László - Müller Péter Sziámi: Koldus és királyfi (Te, Kölyök!)

VIDEÓ: Egy kis kulisszatitok: így készül John Canty látványos sebhelye MÁZS arcára

A főbb szerepekben: EDWARD, walesi herceg - Fülöp Kristóf, VIII. HENRIK, angol király - Mészáros Árpád Zsolt. LADY ELIZABETH, Edward féltestvére - Jenes Kitti, LADY JANE GREY, Edward rokona - Molnár Janka, TOM CANTY, koldus - Ember Márk, JOHN CANTY, Tom apja - Mészáros Árpád Zsolt, NANCY, Tom anyja - Lőrincz Nikol, ANDREW, pap / LORD HERTFORD, udvari tanácsadó - Rancsó Dezső, MILES HENDON - Pavletits Béla, HUGH HENDON, Miles Hendon öccse - Haumann Máté, EDITH, Miles Hendon menyasszonya - Trokán Anna, REMETE, tébolyult szerzetes - Barsi Márton, FEKETE BESS - Varga Fekete Kinga.

A díszlet Horesnyi Balázs, a jelmez Rátkai Erzsébet munkája.

VIDEÓ: Fülöp Kristóf dala, aki Edward walesi herceget játsza

VIDEÓ: Pavletits Béla Miles Heldon szerepében

A Koldus és királyfi című előadás most 2025. január 12-ig van műsoron, jegyek korlátozott számban még kaphatóak.

Bővebb információk: ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
Elhanyagolta a gyerekeit, több mint 84 millió dollárt költött a válásaira, és ma már 24 órás felügyeletre szorul – Phil Collins 75 éves
Zenélésen, éneklésben, színészkedésben egyaránt halmozta a sikereket, az elromlott házasságok és a rengeteg egészségügyi probléma végül megtört emberré tették.


Philip David Charles Collins 1951. január 30-án született a nyugat-londoni Chiswickben Greville Collins biztosítási ügynök és Winifred June Strange menedzser és színházi ügynök gyermekeként. Három testvér közül a legfiatalabbként egy középosztálybeli családban nőtt fel a bátyjával, Clive-val és a nővérével, Carole-lal. Collinsék 1954-től Hounslow-ban éltek, ahol Phil anyja szórakoztatóipari kapcsolataitól befolyásolt környezetben nőtt fel, így már korán érdeklődést mutatott a színjátszás és a zene iránt. 1956-ban, ötéves korában kapott egy játék dobkészletet, amit imádott, anyja bátorítására pedig színész leckéket is vett. 13 évesen otthagyta az elemi iskoláját, hogy beiratkozzon a Barbara Speake Stage Schoolba, egy speciális drámaintézménybe, amely a táncot, a színészetet és a zenét helyezte előtérbe. 12 évesen már teljes profi dobkészlete volt, és önálló gyakorlással csiszolta a tudását, míg a színészi képzése közben olyan szerepeket játszott el például, mint Artful Dodger az Oliver! című darabban. 13 évesen már statisztaként tűnt fel olyan filmekben, mint az Egy nehéz nap éjszakája (1964), a Csodakocsi (1969) vagy a Háromig számolok (1970). Ezek az élmények alapozták meg későbbi zenei pályafutását, amelyben a családja abszolút támogatta.

Szó szerint úszott a sikerben

Collins zenei érdeklődése erősebbnek bizonyult, miután a színpadi iskola zenekarában, a The Real Thingben kezdett dobolni. 1968-ban csatlakozott a The Freeholdhoz, ahol felvette első saját szerzeményű dalát, és helyi fellépései voltak. Hamarosan a Flaming Youth rockzenekarhoz került, amely 1969-ben kiadta az Ark 2 című albumot, de csak kisebb kereskedelmi sikert aratott. Nem sokkal később, 1970-ben azonban jó időre maga mögött hagyta a színészkedést, mivel csatlakozott egy bizonyos Genesis nevű zenekarhoz…

Első igazi zenei szerelme egyébként a The Beatles volt, de ahogy ő (és a dobszerkója) nőtt, a The Who, illetve a kevésbé ismert londoni The Action lettek azok a bandák, amelyek a legnagyobb hatással voltak rá, és gyakran járt el a koncertjeikre is.

1970-ben, miután a rövid életű Flaming Youth feloszlott, Collins válaszolt egy hirdetésre a brit Melody Maker zenei magazinban, amelyben dobost kerestek a Genesis zenekarhoz. A meghallgatásra az énekes Peter Gabriel szüleinek házában került sor, ahol úszómedence is volt. Mivel Collins korán érkezett, a bandatagok azt javasolták, hogy ússzon egyet, amíg a többi dobost meghallgatják. Úszás közben Phil hallotta a dalokat, és azon nyomban meg is tanulta azokat.

Mivel már jól ismerte a részeket, amikor végül ő került sorra, és leült a dobokhoz, sikeresen teljesítette a feladatot, és megkapta az állást. Az elkövetkező öt évben, a Genesisben pedig a legjobb dobosok közé emelkedett. 1975-ben Peter Gabriel elhagyta a bandát, hogy szólókarrierbe kezdjen, majd egy hosszadalmas és sikertelen meghallgatássorozat következett a pótlására. Végül azonban a zenekar tagjai úgy döntöttek, hogy a szintén jó hangú Collins veszi át a vezető énekesi szerepet. A következő album, az A Trick of the Tail kritikai és kereskedelmi sikert aratott.

Szólóban és bandában

A következő időszakban Collins különböző projektekben működött közre, többek között Peter Banks (Yes), Steve Hackett és Anthony Phillips szólóalbumaiban, két Brian Eno-lemezen, a Thin Lizzy dobosaként, és csatlakozott a Brand X-hez is.

1981-ben indította el (a Genesis mellett) szólókarrierjét a Face Value című albummal, amelyen az ikonikus In The Air Tonight című dal is szerepelt. A lemez nagy sikert aratott, így jöhettek a következők. A harmadik albuma, a No Jacket Required (1984) és az azt kísérő világ körüli turné a világ egyik legnagyobb sztárjává tette Collinst, illetve ez az időszak a Genesis számára is a legsikeresebbnek bizonyult az Invisible Touch lemezzel. Ez a „kettős játék”, a Genesisen belül és kívül egészen a ’90-es évek közepéig tartott. Végül 1996-ban egy vicces sajtóközleményben jelentették be, hogy Phil Collins elhagyta a zenekart

„A Genesis befejezi húszéves kísérletét, és úgy döntött, hogy Peter Gabriel helyett új énekest keres” – állt a szövegben.

2006-ban a 40. évfordulós turnéjukra később újra összeálltak.

Liánon lengő Oscar

Persze a filmekről sem mondott le, s bár a legtöbbször a zenéit használták a mozgóképesek, azért színészkedett is hébe-hóba. Az 1980-as évek egyik legnagyobb sikersorozata a Miami Vice volt, amely az In The Air Tonight című dalát használta az epizódok kezdetén. Egy későbbi évadban Collins vendégszereplőként a csaló „Phil the Shill” karakterét alakította. Főszerepet játszott később a Buster című 1988-as krimi-vígjátékban is, amely A nagy vonatrablás című film alapján készült, és az Egyesült Királyságban kasszasiker lett. Ezt követően volt egy vicces cameója Steven Spielberg Hook című 1991-es fantasyjében (Good felügyelőként), majd következett az 1993-as Szigorúan piszkos ügynök gonosz főszerepe Hugo Weaving mellett. Feltűnt még továbbá az És a zenekar játszik tovább… (1993) című AIDS-drámában, s ez volt az utolsó egész estés játékfilmes szerepe, ezután már csak szinkronizált, például a Baltóban (1995), A dzsungel könyve 2-ben (2003) vagy a Nyuszi Péter című animációs sorozatban (2014-2016).

A legnagyobb filmes sikerét természetesen zenészként érte el. A Disney ugyanis felkérte őt, hogy írja meg a betétdalokat a 1999-ben bemutatott Tarzanhoz. Ez nagy egy változást jelentett a hagyományos Disney-féle hozzáálláshoz, mivel az összes dalt Collins énekelte fel, nem pedig a film egyes szereplői, ahogy korábban szokták. Sőt, Phil még spanyol, olasz, francia és német nyelvű változatokat is rögzített. A magyart sajnos nem, így abban Ákos helyettesítette őt. Bár Collins eleinte ideges volt a projekt miatt, a film végül hatalmas kasszasiker lett, a You’ll Be In My Heart című dalért pedig Phil Oscar- és Golden Globe-díjat nyert. Később a 2003-as Mackótestvérnek és a 2006-os Majdnem a mennyben című drámának is ő szerezte a zenéjét.

Nem épp mintaapa

Phil Collins összesen háromszor házasodott, ám mindhárom házassága válással végződött. Először Andrea Bertorellit vette el 1975-ben. Közös ismerősökön keresztül ismerkedtek meg a zenei szcénában, de a kapcsolatuk felbomlott, miután Collins egyre több időt fordított a Genesisre, ami érzelmi távolsághoz és hűtlenségi vádakhoz vezetett mindkét fél részéről. Az 1980-as válásuk ihlette az In the Air Tonight komor hangvételét, amely tükrözi a szakításuk keserűségét.

A második házassága az amerikai Jill Tavelmannel 1984-től 1995-ig tartott, s ebből a frigyből született ismert lánya, Lily Collins (1989. március 18-án), a mostanra világhírűvé vált színésznő, köszönhetően az Emily Párizsban című Netflix-szériának.

Collins turnéprogramja és a média figyelmének növekedése miatti, egyre növekvő összeférhetetlenség vetett aztán véget ennek a házasságnak is. A megállapodásuk állítólag Collins vagyonának jelentős részét felemésztette.

A harmadik házasságra a svájci ékszertervező Orianne Cevey-vel került sor 1999-ben. Közös gyermekeik is születtek, két fiú: Nicholas 2001-ben és Matthew 2004-ben. Végül 2006-ban romlott meg a kapcsolatuk, ekkor szakítottak is, de csak 2008-ban mondtak ki a válásukat. Ez a procedúra akkoriban rekordot jelentett, Collins ugyanis körülbelül 47 millió dollárt fizetett Cevey-nek, vagyis a három válás összesen több mint 84 millió dollárba fájt neki. Cevey és Collins egyébként 2015-ben egy rövid időre kibékültek, és 2020-ig újra együtt éltek, amikor a vagyonmegosztással kapcsolatos viták újabb jogi csatákhoz vezettek, többek között ahhoz, hogy Cevey elfoglalta Collins Miamiban található kastélyát.

Zenészünknek egyébként összesen öt gyermeke van, mivel az első házasságából van egy örökbe fogadott lánya, Joely (született 1972-ben), valamint Bertorellivel van egy közös biológiai fiuk is, Simon (született 1976-ban).

Phil állítólag sosem volt mintaapa, mivel különféle beszámolók szerint a turnéit és a karrierjét előbbre valónak tartotta, minthogy ott legyen a csemetéi életében.

Lily Collins például nyilvánosan leírta, hogy gyerekkorában távolságtartó volt az apjával, és a válás után a transzatlanti távolság még tovább rontotta a kapcsolatukat. Ez oda vezetett, hogy csak ritkán beszéltek egymással, s Lily már jócskán felnőtt volt, amikor újra közelebb került az apjához, bár továbbra is bírálta Phil korábbi gyakori távolléteit. Collins később sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a munkája miatt keveset tudott a gyermekeivel lenni (a hűtlenségnek, a karrierbeli nyomásoknak és az eltérő életmódnak köszönhetően), de továbbra is részt vesz az életükben és az azóta született unokáéiban is.

Régóta nincs jól

Phil Collins egészségügyi problémái nagyrészt abból erednek, hogy évtizedeken át magasra emelt karokkal dobolt, ami fokozatos gerinckopáshoz vezetett. 2007-ben, a Genesis európai turnéja során, a testtartása következtében gerincsérülést szenvedett, amelynek során a felső nyakcsigolyája kificamodott. 2009 júniusában gerincfúziós műtéten esett át, a beavatkozás azonban komplikációkhoz vezetett, többek között idegkárosodáshoz a kezeiben és a lábában. Ez súlyosan rontotta a dobverők fogásának képességét, ezért Collins kénytelen volt azokat az alkarjához ragasztószalaggal rögzíteni a fellépések során. Ezt a módszert 2014-ben kezdte el alkalmazni szóló turnéi közben, illetve a Genesis 2019-es és 2021-2022-es búcsúturnéin is folytatta.

Ez az állapot később jelentős mozgáskorlátozottságot okozott, ami miatt gyakran mankóra, végül pedig ülő fellépésekre vagy kerekesszék használatára volt szükség a színpadon. 2015-ben és 2016-ban további gerincműtétek következtek, hogy a degeneratív változások által károsított további nyakcsigolyákat összekapcsolják.

Collins emellett 2-es típusú cukorbetegséggel is küzd, amit még a karrierje elején diagnosztizáltak, sőt, 2000 óta halláskárosodása is van a jobb fülében, amit egy vírusos fertőzés váltott ki, és amelyre nincs hatékony kezelés. A gyógyulás érdekében több korrekciós műtétet és adaptív technikát alkalmaztak, hogy a fogyatékosság ellenére is folytathassa a fellépéseket. 2025 júliusában térdprotézisműtéten esett át, hogy orvosolja a korábbi gerincproblémák miatt súlyosbodott mozgáskorlátozottságát. Pár hónappal korábban, 2025 februárjában jelentette ki, hogy „nagyon beteg”, így nem képes új zenét komponálni.

Sajnos jelenleg sincs jól. Nem sokkal a 75. születésnapja előtt, január 21-én nyilatkozott a BBC Eras című podcastjében, ahol elmondta, „nehéz” kihívásokkal kell szembenéznie. „Ez egy folyamatos dolog. Van egy 24 órás bentlakásos ápolóm, aki gondoskodik arról, hogy a gyógyszereimet a megfelelő módon szedjem. Problémáim vannak a térdemmel. Minden, ami rosszul sülhetett el, rosszul is sült el. A kórházban ráaádsul megfertőződtem a Coviddal. A veséim elkezdtek leállni. Úgy tűnt, minden egyszerre történt. Az elmúlt néhány év nehéz, érdekes és frusztráló volt” – ismerte el, de azért, hogy megnyugtasson mindenkit, hozzátette: „De most már minden rendben van.” Így legyen!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Magyarként elsőnek, mindössze 20 évesen söpörte be a cirkuszosok Oscar-díját
Kifaggattuk Richter Angelinát, aki nemrég a 21 lovas artistaprodukciójával megnyerte az Arany Bohóc-díjat, a monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál fődíját. Pedig 3 hónapja még elszakadt a hátsó combizma a lovon gyakorolva.
Tóth Noémi - szmo.hu
2026. január 30.



A több évszázadra visszanyúló Richter-dinasztia egyik legfiatalabb tagjaként nyilván nem is volt várható, hogy Richter Angelina irodista lesz, hiszen már négyévesen fellépett egy pónilovas számmal. 2023-ban Guinness-rekordot döntött, amikor egyedüli nőként a világon 20 lóval bemutatta a Magyar Posta című produkciót.

Karrierje során több cirkuszi zsánert is kipróbált: lovas akrobatikát, lábzsonglőr mutatványokat elefántháton, illetve szerepelt a testvére, Kevin ugródeszka-csoportjában is, sok európai fesztiválsikert besöpörve.

Nem volt olyan régen a legutóbbi szakmai elismerése sem, hiszen Angelina kapta tavaly a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ által alapított Karádi Béla Arany Emléklánc-díjat, amelyet évente ítélnek oda az év kiemelkedő magyar artistaművészének.

– A monte-carlói győzelem után mi volt az első gondolatod, és hogyan ünnepelted meg a nemzetközi sikerélményt?

– A győzelem után az volt az első gondolatom, hogy büszkévé tettem a családomat és magamat, és ez hatalmas boldogsággal töltött el. Azon gondolkoztam, mennyi munka volt ebben, és mennyit mindent tettem ezért – de közben nem akartam elhinni, hogy engem választottak, mint legjobb produkció! Rögtön utána nem volt rá alkalmam, hogy megünnepeljük, mert másnap is dolgoztam, úgyhogy utólag pótoljuk.

– Szerinted mi a siker kulcsa a szakmádban – a megfeszített, szívós munkán felül? Mi a legnagyobb kihívása a cirkuszi létformának?

– A siker tág fogalom. Próbálom a legjobbat kihozni magamból, illetve mindig a munkámat és a lovaimat helyeztem az első sorba, nem volt soha hétköznapi tinédzser életem. Gyerekkorom óta dolgozom, és ez megtanított értékelni a dolgokat, miközben szerettem volna sikeres lenni. Nagyon örülök ennek a hatalmas elismerésnek, de meg hosszú az utam. Nem gondolom magam nagyon sikeresnek, hanem inkább azt mondanám, hogy soha sem adom fel, és az álmaimért mindent megteszek.

– Mennyire volt magától értetődő részedről, hogy magadtól is ezt a családi vonalat viszed tovább, és hogyan tudtad kislányként megélni a gyerekkort a cirkuszi létforma mellett?

Sokféle produkciót kipróbáltam, de hosszú távon egyiket sem éreztem igazán sajátomnak. Gyerekként nagyon visszahúzódó voltam, és nem igazán találtam a helyemet a világban, de az istállóban annál inkább.

A lovak mindig részesei voltak az életemnek. És ahogyan évről évre egyre szorosabb kötelék fűzött össze minket, akkor már tudtam, hogy nekem ők lesznek a jövőm. Lovakkal bármilyen produkcióra nyitott vagyok, nagyon szeretek velük dolgozni.

– Láthatóan a lovak mellett tetted le a voksodat, hiszen a szabad idomítás művészetét tökéletesíted már jó ideje. Hogyan emlékszel vissza a kezdetekre, és milyen saját lóidomár-trükkjeid vannak az összhang megteremtéséhez, hogy készülsz fel egy-egy műsorszámra?

– 17 évesen állítottam fel a Guinness-rekordot, amelyre úgy 3 évig készültem. Nagyon nehéz volt számomra akkoriban ez a produkció, és az új lovakkal közös munka, de egy idő után megtaláltuk az összhangot. A koreográfiák teljesen random jönnek, attól függ, milyen zenével szeretnek dolgozni, milyen stílust képvisel az előadás.

– Volt komolyabb sérülésed a cirkuszi munkád során? Hogyan tudsz egy-egy esés után újra talpra állni mentálisan, legyőzve a félelmeidet?

– Volt persze már több balesetem is, de pár csonttörésnél komolyabb soha, ezért nagyon hálás vagyok.

Soha nem féltem visszatérni, mert soha sem a lovak tehettek róla, ha éppen leestem róluk. Ezért tudtam, hogy ezt magammal kell lerendeznem, és átgondolnom, hogy mit is csináltam rosszul.

De nyilván emberek vagyunk, nem gépek, és az állatok úgyszintén: mindenkinek lehet rossz napja, vagy amikor fáradtabbak vagyunk a kelleténél. Az utolsó balesetem nagyjából 3 hónappal ezelőtt volt, amikor egy rossz mozdulat miatt a lovon elszakadt a hátsó combizmom. Akkor ezzel nehezen tudtam megbirkózni mentálisan, mert féltem, hogy mi lesz, ha nem lesz jó a lábam a versenyre, és nem tudok 100%-ot nyújtani. De elképesztő, hogy mire képes az elménk, amikor igazán akarunk valamit, hiszek az öngyógyításban. Hála Istennek sikerült helyrejönnöm időben, nagyon sok gyógytornával és tudatos edzéssel.

– Van olyan víziód, amelyet – akár a lovakkal, akár más témában – még mindenképpen megvalósítanál a szakmádban?

– A szakmában ezzel a díjjal elértem a csúcsra, ami hatalmas szó 20 évesen. Megvalósítottam a legnagyobb álmomat, amire nagyon büszke vagyok. Sok van tervem a jövőre nézve, de jobban szeretném, ha ezek majd magukért beszélnének!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
78 éves korában meghalt Fenyő Miklós
A Hungária alapítójának halálhírét családja közölte a zenész hivatalos Facebook-oldalán szombat reggel. A zenész hetek óta tüdőgyulladással és annak szövődményeivel küzdött.


78 éves korában elhunyt Fenyő Miklós – a hírt a zenész hivatalos Facebook-oldalán közölték szombat reggel.

„A legmélyebb fájdalommal tudatjuk veletek, hogy Miklós a hajnali órákban örökzöld álomba szenderült… Zenéje, dalszövegei, színdarabjai, könyvei, az egész szellemisége örökre velünk marad. A család kéri, hogy a média és a közösségi oldalakon megnyilvánulók tiszteljék gyászukat!” – olvasható a posztban.

Az énekes már tavalyelőtt is egészségügyi problémákkal küzdött, majd néhány hete tüdőgyulladással kórházba került. Január 11-én a hivatalos Facebook-oldalán adtak hírt arról, hogy kórházi kezelés alatt áll. Bár múlt héten, január 23-án még arról számoltak be, hogy a tüdőgyulladásból kilábalt, a kialakult szövődmények miatt továbbra is orvosi felügyeletre szorult.

Fenyő Miklós 1947-ben született Budapesten. 1956-ban családjával az Egyesült Államokba emigrált, ahol három évet töltött. Magyarországra visszatérve több zenekarral, a Sztárral, a Devilsszel és a Syconorral is próbálkozott, végül a Hungária megalapításával vált országosan ismertté. A zenekar már 1968-ban megnyerte a Ki mit tud? című televíziós tehetségkutatót a „Csavard fel a szőnyeget” című slágerrel.

A Hungária a hetvenes-nyolcvanas években a hazai pop-rock élet ikonikus jelenségévé vált. Fenyő Miklós nevéhez fűződik a Hotel Menthol és a saját életéből ihletet merítő Made in Hungária musical, majd később a belőle készült film is. A zenekarral 1995-ben a Népstadionban adott stadionkoncertet, a legendás felállás pedig 2024-ben a Puskás Arénában állt újra össze. Tavaly jelent meg „Mélyvíz, csak megúszóknak” című életrajzi könyve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk