ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Öt gyerek? Hogy lehet ezt kibírni?

Nem kibírni kell – árulja el Barbara, az ötgyermekes édesanya. „Gyerekkel az élet” sorozatunk második részében egy nagycsalád életébe pillanthatunk be.


„Ez egy tök jó kaland” – adja meg Barbara a rövid választ arra, hogy milyen is öt gyermek édesanyjának lenni. Hozzáteszi, hogy azért persze nem mindig egyszerű, mert az öt gyerek léte sok nehézséget is tud okozni, de amikor esténként leülnek a férjével átbeszélni a nap történéseit, akkor elég sok mókás és kedves pillanatot tudnak felidézni.

Csodák mindig vannak

Barbara egyke volt, férje nagycsaládból érkezett, négyen voltak testvérek. Eredetileg három gyermeket terveztek, és úgy tudták, hogy Barbarának természetes úton nem lehet gyermeke, orvosi segítségre volt szükségük ahhoz, hogy teherbe essen. Aztán amikor Barbara még épp szoptatta az akkor 9 hónapos harmadik gyermeket, egyszer csak kiderült, hogy újra várandós. Orvosa csak annyit tudott erre mondani, hogy csodák mindig vannak. Úgy tűnik, a csodák képesek megismétlődni: az ötödik gyermek ugyanis ugyanígy érkezett a családba, eredetileg nem számítottak rá.

„A legfiatalabb gyermekünk 7 éves, a legidősebb 17. 14, 12 és 10 évesek a többiek. Nekem a nagycsalád elég sokkoló élmény volt, hogy ezek mind az én gyerekeim és mindig itt vannak.”

„Ennek ellenére, ha a kapacitásaink – főleg anyagilag, vagy a lakásunkat tekintve – többre is terjedtek volna, ha nem múltam volna már el 40 éves, és ha nem lennék szívbeteg, én még szültem volna gyereket”

– mondja Barbara.

Hogy anyagi akadálya ne legyen a család bővülésének

„A gyermek érkezése a családba tervezést és sokszor újratervezést igényel, nemcsak a napi logisztika, a szükséges eszközök beszerzése, vagy a lakás be- és átrendezése, hanem a pénzügyek terén is. A családok mára számos állami támogatás és kedvező konstrukciójú, visszatérítendő állami támogatású kölcsön közül választhatnak céljaiktól függően. A legmegfelelőbb pénzügyi megoldás kiválasztásában azonban érdemes szakértő segítséget kérni. Az állami támogatások szakértője, az OTP Bank munkatársai 370 fiókban állnak az érdeklődő házaspárok rendelkezésére” – mondta el dr. Rajmonné Veres Ibolya, az OTP Bank hitelezési folyamatokért felelős vezetője.

Több gyerek, több tapasztalat

Gelencsér Józsefné védőnő – aki maga is nagycsaládos, 11 gyermek édesanyja – azt mondja, hogy ahol már van legalább egy gyerek a családban, ott már megvan az a tudás, hogy hogyan kell bánni egy újszülöttel, miért sír, mire van szüksége. „Gyakori tapasztalás, hogy a szülők a második gyermeküknél már közel nem aggódnak és problémáznak annyit, mint az elsőnél. Ha nagycsaládba érkezik gyermek, akkor akár a testvérek is be tudnak segíteni a szülőknek a különböző feladatokban.”

Ha sok gyerek van a családban, adódik a kérdés, nem lesznek-e féltékenyek egymásra a testvérek. A szakember szerint ez gyakran előfordulhat, de a szülőkön is múlik, hogy bekövetkezik-e: „Különbözőképpen reagálhatnak a kisgyerekek ilyenkor, van, aki újból kisbaba akar lenni, van olyan, aki nem tud jól aludni, vagy érzelmi dühkitörései lesznek. Ha nagyobb már a gyerek, mikor testvére érkezik, akkor kevésbé valószínű a testvérféltékenység. A szülők nagyon sokat javíthatnak a helyzeten, ha külön szánnak időt az idősebb gyermekre is.”

„Gyakran kérdezik, ha kiderül, hogy öt gyerekünk van, hogy hogyan lehet ezt kibírni. De ezt nem kibírni kell”

– összegzi Barbara, mit jelent számára a nagycsaládos élet. – „Persze vannak nehéz pillanatok, nyilván sokkal nehezebb az anyagaikat beosztani, megoldani az iskoláztatást, átvészelni egy bárányhimlős időszakot, de összességében jó dolog öt gyereket nevelni.”

„Sok mindent kap belőle az ember, mi magunk is változunk közben, és olyan dolgok jönnek az életünkbe, amik másként nem jöttek volna. Például lehet, hogy soha életemben nem kezdtem volna blogot írni, ha nincs öt gyerekünk.”

NÉZD MEG A BARBARÁVAL KÉSZÜLT KISFILMET!

Milyen előnyei lehetnek a nagycsaládos életnek?

„Nagycsaládban felnőni sok előnnyel jár. Lehetőséget ad arra, hogy megtanuljunk közösségben élni, keretek között létezni, szabályokhoz alkalmazkodni, de egyben nagyfokú rugalmasságot is tanulni, és pillanatról pillanatra alkalmazkodást tudunk kialakítani – mindezt ráadásul a kortárs közegben tudjuk megtapasztalni” – mondja Jakobovits Kitti pszichológus. A szakember azért azt is kiemeli, hogy ugyan vitathatatlan a testvérek előnye személyiségünk formálódásában, de attól, hogy valaki egyke, még nem lesz feltétlenül kevesebb. Nagyon sok tényezőn múlik a személyiség kialakulása: milyen a szülők attitűdje, milyen érzelmi háló veszi körül, mit tanul a gyerek kortársaitól.

A pszichológus azt tanácsolja, hogy ha kistestvér érkezik, akkor kezdettől fogva érdemes bevonni ebbe a nagyobb gyereket, gyerekeket. „Az ő korának megfelelően beszélni vele erről, várakozássá tenni a kistestvér érkezését, kérdéseket feltenni neki és meghallgatni az ő kérdéseit. Nyilván érezni fogja, hogy változások vannak, ezért nem érdemes eltitkolni a dolgot.

„Ha megfelelően kommunikáljuk, akkor sokkal valószínűbb a kistestvér pozitív fogadtatása, meg lehet előzni a testvérféltékenységet.”

Öt gyermek mellett is van lehetőség az önmegvalósításra

Barbara eredetileg egyiptológusnak tanult, de egész más területre került, újságíróként dolgozott az MTI-nél. A több műszakos munkát nehezen tudta összeegyeztetni a többgyermekes családi léttel, ezért nem tért vissza szakmájába, de egy idő után hiányzott neki az írás.

Férje javaslatára kezdett blogot írni nagycsaládos életükről, aminek időközben saját felületet is kialakítottak. Barbara itt osztja meg gondolatait a nagycsaládos létről, ad praktikus tippeket sütéshez, főzéshez, barkácsoláshoz, de hangsúlyozza, hogy nincs birtokában a tuti recept, hogy hogyan is kell öt gyermeket nevelni:

„Soha nem szeretnék olyat mondani, hogy 5 tuti tanács, hogyan nevelj magabiztos gyereket a kallódó kamaszodból. Miért? Mert fogalmam sincs. Nem biztos, hogy beválik másnál, ami nekem bevált.”

„Hiszen ezt a saját gyerekeimnél is megtapasztaltam, hogy lehet, hogy az egyiknek az jött be legjobban, ha hason altattam, a másik már akkor üvöltött, ha hasra próbáltam fordítani. Ugyanaz a család, ugyanaz a vér, és mégis öt teljesen különböző gyerek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk