ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Bográcsparti az iskolában? - Így is lehet közösséget építeni az osztálykiránduláson túl

Az iskolai közösségi programoknak nemcsak a társas kapcsolódásokra, hanem akár a tanórákon nyújtott teljesítményre is pozitív hatása lehet - véli pszichológus szakértőnk. Van egy jó hírünk: most pénzbeli támogatást lehet nyerni például osztálykirándulások megvalósítására.


A tanórán kívüli iskolai programok, projektek minden diák számára felejthetetlen élményeket nyújtanak, de jelentőségük ennél is sokkal mélyebb. Ezek az alkalmak nem csupán a tantermen kívüli ismeretszerzést segítik elő, hanem fontos szerepet játszanak a közösségi kapcsolatok erősítésében is. Egy közös túra, kulturális program során a diákok együttműködése, csapatmunkája és egymásra utaltsága által új szintre kerülhetnek a barátságok, és a gyerekek az összetartozás érzését is sokszorosan megtapasztalhatják.

Erre erősít rá megkérdezett szakértőnk, Lengyel Fanny pszichológus is: "Az osztálykirándulások és oktatáson kívüli egyéb iskolai programok javíthatják az osztályközösséget és a diákok szociális készségeit, ami kiemelten fontos a Covid óta. Ezek a közös élmények erősíthetik a diákok közötti kapcsolódást, elősegíthetik az empátia, az együttműködés és a kommunikáció fejlődését."

"Hosszú távon ezek az események javíthatják a csoportdinamikát, növelhetik a diákok közötti összetartást, ami pozitív hatással lehet a tanulmányi eredményekre és az egyéni pszichés jóllétre is"

- emeli ki a szakember.

Hogy szélesebb képet kapjunk az iskolai közösségi programokról, megkértünk néhány fiatalt, akik nemrég érettségiztek, hogy elevenítsenek fel olyan élményeket az iskolás időszakukból, ami különösen megmaradt az emlékezetükben. Egy szülőt is megkérdeztünk, mit tapasztal e téren az iskolás gyerekeivel kapcsolatban.

Filmkampány, sportnap, külföldi út

Csanád (22) volt iskolájában rengeteg ilyen programra sor került. „A végzősök kampányfilm-versenye volt a kedvencem” – kezdi el mesélni. A verseny alatt az osztályok teljes bedobással próbálták népszerűsíteni a filmjüket, aminek már az elkészítése is kreativitásra és kooperációra sarkallta őket. Emellett

a sportnapot is nagyon élvezte, hiszen „ott egy csapatként nagyon lehetett érezni a közösség erejét.”

Az iskola által szervezett Erasmus+ tanulmányi utat is nagy élményként élte meg, ehhez előre le kellett forgatni interjúkat, és az is összerázta a brigádot. A bolyai csapatversenyek is jók voltak ilyen szempontból – mondja – főleg, ha bejutottak a budapesti díjátadóra, ami akkor nem volt mindennapos.

Pályázzatok és nyerjetek félmillió forintot a terveitek megvalósításához! Egy menő új eszköz, egy különleges kirándulás vagy éppen az iskolaudvar fejlesztése? Az OTP Class Pályázat idén kettő, közösségépítés és iskolai környezet fejlesztése kategóriában várja az osztályok 2-3 perces kreatív videóját, amelyben bemutatkoznak, és bemutatják, hogy mire költenék szívesen a megpályázott összeget.

A négy díjazott osztály osztályonként 500 000 Ft támogatást kap, további két osztály pedig az OTP Fáy Alapítvány Különdíjban részesülhet. Az idei évben újdonságként minden pályázó osztály részére lehetőséget biztosítanak, hogy részt vegyenek egy pénzügyi edukációs előadáson, amit az OTP Bank munkatársai tartanak az osztályok iskoláiban.

A pályázat november 3-ig tart, részletei ezen a linken találhatók.

Egy emlékezetes tanulmányi kirándulás

A 12. osztályos osztálykirándulás során Andrisék (19) Budapestre utaztak. Az egyik napjukat a zsidó negyedben töltötték, ahol egy részletes történelmi előadást hallgattak meg a holokausztról és a magyar zsidóság történetéről. Andris azt mondja, ez mélyen megérintette őket, különösen az, amikor a Dohány utcai zsinagóga előtt álltak, és szinte a vállukon érezték a történelmi események súlyát.

„Ez az élmény csendet és gondolkodást váltott ki az egész osztályból, olyan volt, mintha mindannyian egy kicsit közelebb kerültünk volna egymáshoz,

közösen osztozva a pillanat erejében.”

A történelmi séta után szabadidőt kaptak, és néhány osztálytársával úgy döntöttek, hogy kiülnek egy tetőteraszra, ahol órákon át beszélgettek. Szó esett az érettségiről, a jövőről, de még arról is, ki hova szeretne továbbtanulni, és hogy mit várnak az egyetemtől. „Ezek a beszélgetések nemcsak felületesek voltak, hanem mélyebb témákat is érintettek, amik addig talán sosem kerültek volna elő. Ezen a napon nemcsak jobban megismertük egymást, hanem igazi baráti kötelékek alakultak ki, amelyek a kirándulás után is megmaradtak” – meséli Andris.

Éjszaka az iskolában

Ádám (20) úgy emlékszik vissza a kilencedik osztályra, mint egy vízválasztóra. „Új gimnázium, mentünk sítáborba, és teljesen véletlenül összekerültünk két sráccal, akik azóta a legjobb barátaim. Szerintem ez adta meg a barátságunk alapját.” Az iskolájukban volt még egy Janus Night nevű esemény, ami hagyománnyá vált az évek során. A program általában egy szeptemberi péntek délutánon kezdődik, ilyenkor

előadók jönnek minden féle területről, és előadásokat tartanak. A későbbi órákban játékokon, interaktív programokon vehetnek részt, illetve társasozásra is van lehetőség.

„Ilyenkor bent töltjük az egész éjszakát az iskolában, aki akar, alszik, de nem muszáj. Az összes program fakultatív, és nagyon király, mert remekül összehozza az osztályokat, közösségeket” – idézi fel nosztalgikusan Ádám.

Bográcsparti a szülőkkel és a tanárokkal

„Nálunk általános iskolában május végén mindig volt bográcsparti” – kezdi lelkesen Kristóf (20). Az iskola udvarán sütögettek, bográcsoztak a szülők a gyerekekkel, voltak sorversenyek, foci, és egyéb játékok, ahol nyereményeket is lehetett szerezni. A felső tagozatban úgynevezett

portyát is tartottak, amikor is osztályonként körbe kellett járni a környéken, és feladatokat végrehajtani.

Ez általában egy szombati napon volt, hogy a szülők is ráérjenek, hiszen ez kifejezetten erre volt kihegyezve, hogy a tanárok is találkoznak a szülőkkel, és jókat lehessen beszélgetni. „Ez tényleg egy jópofa kis közösségépítő program” – zárja Kristóf.

Az osztálykirándulások több szinten hozzák össze a közösséget

Betti 11 és 12 éves gyermekei egy megyeszékhely általános iskolájába járnak. Életkoruk miatt általában egy napos, jellemzően környékbeli vagy budapesti kirándulásokra mennek. Ő a tanulmányokhoz kapcsolódó kirándulásokat preferálja, hiszen sokan nem tudnak eljutni családdal, vagy nem tudják, hogy tematikailag mi is lenne a helyes program a gyereknek – ezért is jobb az iskolai vagy tanári szervezés. „Ehhez jó lenne a különbusz, mert a tömegközlekedést nagyon nehézkes használni a késések és a külön csoport bejelentésének körülményessége miatt” – teszi hozzá. A külön busz nagyon drága, az iskola vagy a szülők nem tudják finanszírozni. Azt mondja, amíg az osztálytársak közül többen is „lepacizzák” a tehenet addig akár egy falusi, vidéki kiruccanás is elég lehet, például a környezet-és honismeret tantárgyakhoz.

Betti szerint

a kirándulások közösségformáló szerepe akkor jön elő, amikor például valaki megsérül, és segítik, támogatják, vigasztalják, vagy amikor megosztják a vitt nasit.

Ha késik a vonat, addig pedig kitalálnak egy közös játékot. „A tanároknak is hasznos ez, hiszen más oldalukról ismerik meg a gyerekeket, vidámabb, kötetlenebb lehet a hangulat, formálódnak barátságok, mert van rá idő, nemcsak 10 perc, mint a szünetekben.”

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hány éves korukban bírják legtovább a férfiak az ágyban
Friss kutatásban vizsgálták meg, hány percig tartanak az együttlétek különböző korosztályokban.


Nem titok, hogy a férfiaknál nagyban függ az életkortól az, hogy mennyi ideig tart nekik eljutni az orgazmusig. A szexjátékok eladásával foglalkozó Lovehoney most kiderítette, hogy különböző korosztályokban meddig bírják a férfiak az ágyban – számolt be róla a Metro.

2025-ben készített felmérésük szerint – amelyben az előjátékot nem vették bele a számításba –

a 18–24 éveseknél átlagosan 16,14 percig tartanak az együttlétek.

Az ebben a korosztályban megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, 1-2 percig tart csak ki, de szintén 5 százalék vallotta azt, hogy minden aktusnál akár több mint egy órán keresztül is bírja.

A 25–34 éves férfiaknál az átlag 18,29 perc. Itt 21 százalék 11–15 perces átlagos időt mondott, 15% pedig 21–30 perc alatt jut el az orgazmusig.

„A kutatások azt mutatják, hogy az aktusok hossza a húszas évek végén–harmincas évek elején tetőzik, és ahogy a férfiak idősebbek lesznek, ez fokozatosan rövidül”

– mondja Sarah Mulindwa, a Lovehoney szakértője.

A 35-44 éveseknél enyhe csökkenés látszik: az átlag alig több mint egy perccel rövidül az előző évtizedhez képest. Erre a szakértő szerint az a magyarázat, hogy ebben a korban a férfiak már tapasztaltabbak, jobban kommunikálnak, ez pedig gördülékenyebbé teszi a szexet. A hátráltató tényező a stressz vagy a rendelkezésre álló idő rövidsége lehet, ezért érdemes az együttléteket akkorra időzíteni, amikor a legtöbb energia jut rá.

A 45–54 éves korosztályban nagyobb a visszaesés: az átlag 14,15 perc.

A megkérdezettek 25 százaléka 6–10 perc alatt ér a csúcsra, 18 százalék pedig 11–15 perc között jut el az orgazmusig. A szakértő elmondása szerint ennek legfőbb oka, hogy az ötvenes évekre a merevedés kevésbé kiszámíthatóvá válhat.

Az 55–64 éves férfiaknál már csak 11,3 perc az átlagos idő. Hatvan év felett már az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is közrejátszhat abban, hogy nehezebb elérni az izgalmi állapotot, majd az orgazmust.

A 65 év felettiek már csupán átlagosan 8,15 percig bírják az ágyban.

A leggyakoribb tartomány a 6–10 perc (28%), a megkérdezettek 26 százaléka alig 3–5 percet mondott, 1 százalék viszont azt állította, hogy egy óránál tovább is tart eljutni a csúcsra.

A Lovehoney szakértője felhívta a figyelmet, hogy mindegyik életkorban a kommunkáció, a technika és az élvezet a legfontosabb, nem az, hogy mennyi ideig tart az együttlét.

Egy 2024-es felmérés szerint egyébként a heteroszexuális férfiak 95%-a azt mondja, hogy mindig vagy általában eljut az orgazmusig, míg a nőknél ez az arány 65%. A férfiaknál több tényező befolyásolja az orgazmusig tartó időt: számít, mennyi alkoholt iszik valaki, mikor szexelt legutóbb, és az életkor is.

„Összességében az adatok azt mutatják, hogy a nagyjából 10–15 perces szeretkezések a leggyakoribbak minden életkorban, a nagyon hosszú együttlétek pedig ritkák. De a legfontosabb tényezők a hozzáállás, a technika és a kommunikáció”

– hangsúlyozza a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tényleg nem viszik el kukát október 1-től, ha papír, vagy műanyag van benne? Mutatjuk az új szabály részleteit
Több ponton is fontos változások jönnek: nem mindegy, hogy hova dobjuk a papírt és a műanyagot, 2026 januárjától pedig a túlcsordult kukáért külön díjat kell fizetni.


Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az

(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy

(b) Vegyes Hulladékkal vagy más Hulladékkal összetapadt vagy összeragadt.”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tiszta csomagolási karton, az újságpapír vagy a műanyag zacskó nem mehet a vegyes kukába.

De például a felvágottak csomagolópapírját vagy a tömlős sajt műanyag héját nem kell elmosni attól tartva, majd nem viszik el a kukát. És a tejfölös doboz miatt sem marad a ház előtt a teli kuka, ugyanis az ezekben lévő ételmaradék biológiailag lebomló hulladéknak számít.

A változás az „ÁSZF Közszolgáltatási résztevékenység (hatályos 2025.10.01-től)” pontban szerepel, és 2025. október 1-jétől lép életbe.

Emellett pedig vannak olyan változások, amelyek jóval súlyosabban érintik a lakosságot.

2026 januárjától ugyanis a túlcsordult kukák többlettartalmáért külön díjat kell fizetni,

és a háztartási mennyiségű sitt hulladékudvari lerakása fizetős lesz.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy mennyiért ebédelhetnek a debreceni BMW-gyár dolgozói
A konyha nyitott, a pultnál lehet sorban állni, és nem kötelező helyben enni: saját étel is hozható, melegítéshez több mikró és hűtő áll a dolgozók rendelkezésére.


A Vezess.hu is ott volt a debreceni BMW-gyár megnyitóján, és útközben benézett az üzemi étkezdébe is. Megnézték, milyen fogások közül választhatnak a dolgozók, és mennyit kell fizetni értük. Fotót is közöltek, melyről kiderül, hogy több ételnél két ár látható: a látogatóknak szóló normál és a dolgozói kedvezményes.

A kiemelt fogások és áraik:

  • Budapest sertésszelet petrezselymes burgonyával: 3 450 / 1 545 forint;
  • Rántott gomba rizzsel, tartárral: 2 915 / 1 010 forint;
  • Cigánypecsenye tepsis sültburgonyával: 3 450 / 1 545 forint.

A lap megjegyzi, hogy a

normál ár nem olcsó, dolgozói kedvezménnyel viszont már az.

A konyha nyitott, az alkalmazottak és a vendégek a kiszolgálópultnál állhatnak sorba.

Nem kötelező itt ebédelni: aki szeretne, hozhat otthonról ételt. Ehhez több mikrohullámú sütő és több hűtő is rendelkezésre áll, ezeket a dolgozók szabadon használhatják.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Vencel trükkje: így lehet egész napra feltankolni a SZIN fesztiválon
Nézd meg a cikkben található TikTok videónkat, hogy mi volt Vencel megoldása a túlélésre – és igen, a Lidl-ing külön jól jött hozzá. Ha még nem vagy feketeöves fesztiválozó, érdemes megismerned Vencel trükkjeit.


Egy fesztivál reggelén a legnagyobb kihívás sokszor nem a kedvenc koncertre való bejutás, hanem az, hogy újra lendületbe kerülj. A SZIN-en a koránkelők és a későnfekvők is ugyanazzal a problémával szembesülnek:

Korgó gyomor, fáradt test és az a bizonyos „Na jó, ma hogyan fogom végigcsinálni?” - érzés.

Vencel is pontosan így indult neki a napnak, amikor történt valami – de ezt videón is megörökítette, hogy akár Ti is lemásolhassátok az ő fesztiválmentő megoldását.

NÉZD MEG A VIDEÓT ITT!

@szeretlekmagyarorszag.hu #lidlmagyarorszag #szinfesztival #magyar #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Reggeli rántottával a startvonalon

A TikTok-videóban rögtön látszik, hogy Vencel nem a színpad felé vette az irányt, hanem a Lidlnél kötött ki. És milyen jól tette!

Nem valami gyors, összecsapott harapnivalót kapott, hanem egy meleg, frissen készült rántottát, amihez a tojást a Lidl FesztMarketjében vásárolta. Ráadásul úgy készítették el neki, ahogy ő szerette volna: sok sajttal, lágyan.

Ez egy fesztiválon olyan, mintha prémium szolgáltatást kapnál. A reggeli után Vencel szemmel láthatóan visszanyerte az energiáját, és a videóban is megjegyzi, hogy így már könnyebb nekiindulni egy teljes napnak. És tényleg: aki próbált már fesztiválon reggelizni, tudja, mekkora különbség, ha nem egy horrorárú szendvics vagy egy előző napról maradt félcsomag keksz az egyetlen opció.

Bevásárlás egész napra – horrorárak nélkül

A Lidl FesztMarket nem csak a reggeli miatt volt nyerő. Vencel gyorsan feltankolt pékáruból, gyümölcsből és üdítőből, így a nap további részére is bebiztosította magát. Az árakban nem volt semmi „fesztivál-felár”, minden ugyanannyiba került, mint egy bármilyen másik Lidl üzletben. A polcokon ráadásul nem csak a klasszikus „chips és kóla” kombó található: friss zöldségek, nemzetközi készételek és még vegán opciók is várják a vásárlókat.

Szett, kupon, bónusz – így lesz a fesztivál outfited is nyerő

A fesztiválon nemcsak az számít, hogy mit eszel, hanem az is, hogyan nézel ki közben. Vencel már rutinos fesztiválozó, a Campuson már megtanulta, hogy megéri Lidl-ingben érkezni, mert így nemcsak extrává teszi a szettjét, hanem egy exkluzív Lidl Plus kupont is bezsebelhet. A kuponnal pedig Vencel desszertet is be tudott szerezni – és ki mondana nemet egy fagyira, amikor 30 fok van a Tisza-parton?

Aki pedig nem készül Lidl-ruhadarabbal, az sem marad hoppon: a helyszíni Gift Store-ban válogathat a menő merch cuccok közül. Sőt, ha valaki 2.500 Ft felett vásárol a FesztMarketben, ajándékba is választhat egy új darabot. A fotótükröknél pedig egy pillanat alatt le is lehet csekkolni, mennyire áll jól az új outfit.

Amíg a telefonod tölt, töltődj te is!

Délután, amikor már kezd erősen tűzni a nap, ki ne vágyna egy kis hűsölésre, megpihenésre a fesztiválos forgatagban?

Érdemes megkeresni a Lidl chillzónát és ott belehuppanni az egyik babzsákfotelbe – csak aztán nehogy az legyen a gondod, hogy nem is akarsz onnan felállni.

Amíg Te lazulsz, a telefonod töltődhet: itt ugyanis ingyenesen használható töltőpontokat is találsz. De ha mégis inkább aktív maradnál, akkor bepillanthatsz abba, hogy milyen lehet a Lidlnél dolgozni, akár még a cég HR-eseivel is beszélgethetsz erről. A hangulat itt teljesen olyan, mintha a fesztiválon belül lenne egy külön kis közösségi tér, ahol egyszerre lehet pihenni, játszani és persze új emberekkel találkozni.

És mi van akkor, ha valaki túl sokat vásárolt, és maradt a szatyor alján egy-két zsemle vagy gyümölcs? Jó hír, hogy a Lidl a SZIN-en is figyel a fenntarthatóságra: a megmaradt élelmiszereket nem dobják ki, hanem karitatív partnereknek ajánlják fel.

Vencel fesztiválozása végül úgy alakult, hogy nemcsak, hogy túlélte a nehezen induló napot, de a komfortra és a pénztárcabarát megoldásokra is rátalált a Lidlnél.

A cikk a Lidl támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: