prcikk: Orosz bankok és befolyásos személyek ellen rendelt el szankciókat a brit kormány | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Orosz bankok és befolyásos személyek ellen rendelt el szankciókat a brit kormány

Öt bankra és három nagyvállalkozóra vonatkoznak a büntetőintézkedések, például a vagyonbefagyasztás.


Öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást is tartalmazó szankciókat kedden a brit kormány, válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előző nap hivatalosan elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát.

Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában elmondta: a szankciós listán a Rosszija Bank, az ISZ Bank (Ipari Takarékbank), a General Bank, a Promszvjazbank és a Fekete-tengeri Fejlesztési Bank szerepel.

A brit kormány emellett személyi szankciókat léptetett érvénybe Gennagyij Tyimcsenko, valamint Borisz Rotenberg és Igor Rotenberg nagyvállalkozókkal szemben.

Johnson elmondta:

London befagyasztja a szankciós listán szereplők Nagy-Britanniában tartott vagyoneszközeit, a büntetőintézkedésekkel sújtott személyek nem utazhatnak be az országba, emellett a brit kormány megtiltja, hogy brit állampolgárok és vállalatok bármilyen üzleti kapcsolatra lépjenek velük.

A londoni külügyminisztérium nem sokkal Johnson tájékoztatása után közölte: Gennagyij Tyimcsenko a hatodik leggazdagabb orosz oligarcha, Boris és Igor Rotenberg pedig "hosszú ideje kötődik a rezsimhez".

A tárca szerint a szankciókkal sújtott öt orosz bank részt vett az orosz megszállás finanszírozásában, és London e pénzintézetek nagy-britanniai vagyoneszközeit is azonnali hatállyal befagyasztja.

A Rosszija Bank különösen közel áll a Kremlhez, a Promszvjazbank pedig alapvető fontosságú szerepet játszik az orosz védelmi szektor finanszírozásában - hangsúlyozza keddi tájékoztatásában a brit külügyminisztérium.

A tárca egyelőre részletek nélkül közölte:

London szankciókat vezet be az orosz törvényhozás azon tagjai ellen is, akik Ukrajna területi szuverenitásának égbekiáltó megsértésével megszavazták a két délkelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségének elismerését.

A brit külügyminisztérium szerint Nagy-Britannia a következő hetekben kiterjeszti a Krím-félszigeten már alkalmazott területi szankciókat a donyecki és a luganszki szakadár "köztársaságokra" is. Ez azt jelenti, hogy brit magánszemélyek és vállalatok nem folytathatnak üzleti tevékenységet ezekkel a térségekkel mindaddig, amíg e területek vissza nem térnek Ukrajna ellenőrzése alá.

A londoni külügyi tárca közölte azt is, hogy további orosz agresszió esetére a brit kormány példátlan újabb szankciókat tart készenlétben, köztük olyanokat, amelyek az orosz pénzügyi és kereskedelmi szektort érintenék. Ezek közé tartozna egyéb lépések mellett olyan törvény elfogadása, amely megtiltatná orosz államadósság-eszközök forgalmazását brit piacokon.

Nagy-Britannia a partnerországokkal együttműködve gyakorlatilag elszigetelné Oroszországot a világgazdaságtól, rendkívüli mértékben megnehezítve az oligarchák és az orosz üzleti vállalkozások tevékenységét Oroszország határain túl - áll a brit külügyminisztérium keddi állásfoglalásában.

Alsóházi felszólalásában a brit miniszterelnök is hangsúlyozta: az általa most bejelentett szankciócsomag csak "az első sorozat" azon intézkedések közül, amelyeket Nagy-Britannia kész érvénybe léptetni.

Boris Johnson kijelentette: nem lehet tudni, hogy a következő napok mit hoznak, de a lehetőségek között szerepel az is, hogy az ukrán határok mentén felsorakozott, teljes támadókészültségben lévő csaknem 200 ezer orosz katona általános offenzívát indít.

Ha a legrosszabb bekövetkezik, akkor egy 44 milliós európai nemzet válik semmivel sem igazolható, totális agresszív háború célpontjává, az orosz elnök által említett "abszurd, sőt misztikus okokból"

- fogalmazott a brit miniszterelnök.

Johnson hangsúlyozta: Nagy-Britannia komolyan veszi Oroszország biztonsági aggályait, és ezt demonstrálta azzal is, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter a minap több mint három órán át tárgyalt Moszkvában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökkel.

A brit kormányfő kijelentette: London nem hagy fel a diplomáciai erőfeszítésekkel, az utolsó lehetséges pillanatig keresi a diplomáciai megoldás módjait, de "szembe kell nézni azzal a lehetőséggel, hogy Vlagyimir Putyin semmiféle üzenetre nem reagál, és békíthetetlen elszántsággal törekszik Ukrajna még további alávetésére és gyötrésére".

Kedden a brit külügyminisztériumba kérették Andrej Kelint, Oroszország londoni nagykövetét, és vele is közölték, hogy további szankciók várhatók, ha Moszkva nem vonja vissza fegyveres erőit és nem tesz eleget nemzetközi kötelezettségeinek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor fontos bejelentésre készül péntek reggel
A miniszterelnök reggel fél nyolckor üzenne minden magyarnak a Facebookon. Arról egyelőre nem derült ki semmi, hogy miről szól majd a bejelentése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 09.



Nem sokkal csütörtök este fél tíz után új poszttal jelentkezett Orbán Viktor. „Bréking” - kezdte rejtélyes bejegyzését a miniszterelnök, aki a továbbiakban sem volt ennél bőbeszédűbb:

„Holnap 07:30-kor fontos üzenet minden magyarnak. Kövessétek itt, a Facebook-oldalamon.”

Orbán egy órával előtte arról is közzétett egy bejegyzést, hogy szombaton este a budapesti Szentháromság téren zárja a kampányt Szijjártó Péterrel és Lázár Jánossal közösen. A három politikus vadnyugati öltözékben látható a mellékelt fotón, de hármójuk közül a miniszterelnök viseli a seriffcsillagot:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egyetlen szóval reagált Orbán Viktor a kiszivárgott Putyin-beszélgetésre
Orbán Viktor a Debrecen felé vezető úton, egy benzinkúton minősítette a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésének kiszivárgását. A miniszterelnök szerint az ügy bűncselekmény, a beszélgetés leiratát a héten hozta nyilvánosságra a Bloomberg.


Orbán Viktor egyetlen szóval minősítette a Vlagyimir Putyinnal folytatott, tavaly őszi telefonbeszélgetésének kiszivárgását, amikor csütörtök este a Debrecen felé vezető úton, a görbeházai pihenőnél a Telex kérdezte. A miniszterelnök ugyanitt a 444-nek Donald Trump távjelenlétéről annyit mondott: „De ott volt.”

„Bűncselekmény.”

A miniszterelnök a nyilvánosság előtt reagált arra a tavaly októberi telefonbeszélgetésre, amelynek leirata a héten került nyilvánosságra. A kormányfő Debrecenbe tartva, egy görbeházai pihenőnél állt meg, ahol a kiszivárogtatásról feltett kérdésre válaszolt a fent idézett módon – írta a Telex.

A 444 stábja ugyanitt arról kérdezte, csalódott-e, hogy Donald Trump végül nem jött el személyesen Budapestre, amire Orbán a szimbolikus jelenlétre utalva válaszolt.

A Bloomberg által a hét elején nyilvánosságra hozott leirat szerint Orbán Viktor egy tavaly őszi telefonhívás során egy magyar mesére hivatkozva, a kisegér és az oroszlán történetével biztosította támogatásáról Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A beszélgetésben a magyar miniszterelnök felajánlotta, hogy Budapesten megszervezik az amerikai–orosz tárgyalásokat, és jelezte, hogy „bármiben” szívesen segít Putyinnak.

A telefonleirat nemzetközi vitát is kiváltott, Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en vonta felelősségre Orbán Viktort, ami nyilvános szóváltáshoz vezetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lélegeztetett beteggel állítottak meg egy mentőt az amerikai alelnök konvoja miatt
Az amerikai alelnök, JD Vance konvoja miatt percekre feltartóztattak egy mentőt Budapesten, amelyben a rendőrségi rádióforgalmazás szerint lélegeztetett beteg utazott. Az Országos Mentőszolgálat ezzel szemben azt közölte, a beteg stabil állapotban volt, és nem szorult lélegeztetésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 09.



Percekig vesztegelt egy mentőautó Budapesten az amerikai alelnök, JD Vance konvoja miatt, miközben a rendőrségi rádióforgalmazás szerint egy lélegeztetett beteget szállított – számolt be róla az RTL Híradó egy szemtanú által készített felvételek alapján. Az Országos Mentőszolgálat szerint azonban a beteg stabil állapotban volt, és nem szorult lélegeztetésre.

Az eset kedden, nem sokkal délután négy óra után történt, amikor JD Vance az MTK Sportparkba tartott, hogy beszédet mondjon és kiálljon Orbán Viktor mellett. A konvoj útvonalát a rendőrök hermetikusan lezárták, ekkor érkezett a Városligeti fasor felől egy szirénázó mentő.

„Ekkor vettem elő a telefonomat, mert mi sem értettük, mi történik, és miért állította meg a rendőr a mentőautót” – mesélte a csatornának a felvétel készítője, aki felháborítónak tartotta a látottakat.

A mentőautó a rendőri jelzésre visszafordult, de a dráma ezzel nem ért véget. A szemtanú egy perccel később a helyszínt biztosító rendőr rádióján hallotta, ahogy a mentő áthaladási engedélyt kér a Bajza utca és az Andrássy út sarkánál. A rádiózás szerint a mentőben egy beteget lélegeztettek, de a kérésre az a válasz érkezett, hogy nem mehetnek át. Néhány perccel később, a konvoj elhaladása után újra szóba került a jármű a rendőrségi rádióban:

„Mehet az Izabellán is!”

„Mármint ugyanarról a mentőről van szó?”

„Semmi más nem mehet, csak ez a mentő, aki lélegeztet.”

A telefonos felvételek időbélyegzője szerint a mentőnek körülbelül öt percet kellett várakoznia.

Az Országos Mentőszolgálat közleményében egészen más képet festett a helyzetről. Azt írták, egyetlen olyan esetet azonosítottak, ahol egy mentő a zárás miatt „rövid időre” megállni kényszerült.

Szerintük az ülve szállított beteg stabil állapotban volt, lélegeztetésre nem szorult, ezért nem volt szükség a forgalmi zárás feloldására.

Ezzel szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság elismerte a feltartóztatást. Közölték, hogy ilyenkor egy úgynevezett csapatszolgálati törzs hangolja össze a hatóságok munkáját, amelyben a mentők is részt vesznek, így az irányítóknak közvetlenül kellett hallaniuk a lélegeztetett betegről szóló rádiózást. A rendőrség szerint a forgalmat irányító rendőrnek van lehetősége mérlegelni, és ha lehetséges, átengedheti a megkülönböztető jelzést használó járművet, de a kérdéses esetben erre szerintük „már nem volt lehetőség”, ezért kellett a mentőnek várnia.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kurvaanyad1, Password, 1234567: százszámra szivárogtak ki magyar kormányzati jelszavak
A Bellingcat oknyomozó portál tárt fel egy súlyos adatszivárgást, amely közel 800 magyar kormányzati e-mail címet és jelszót érint. A kompromittált adatok között a honvédelmi és a külügyi tárca mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium is szerepel.


Közel 800 magyar kormányzati e-mail-cím és a hozzá tartozó jelszó kering az interneten – írta a Bellingcat oknyomozó portál. A nyílt forrásokon végzett elemzés alapján a kormány 13 minisztériumából 12 érintett, bizonyos esetekben pedig külföldön dolgozó katonai személyzet és köztisztviselők bizalmas adatai is nyilvánosságra kerültek.

A legsúlyosabban az a négy kulcsfontosságú minisztérium volt érintett, amelyek az ország kormányzásáért, védelméért, külügyeiért és pénzügyeiért felelősek. A Pénzügyminisztériumtól 145, a Honvédelmi Minisztériumtól 120, a külügytől 107, a Nemzetgazdasági Minisztériumtól pedig 99 e-mail-cím és jelszó kombinációja került ki.

A kínos jelszavak között szerepelt a „Password”, az „1234567” és az „embassy13hungary” is. A Belügyminisztérium alá tartozó büntetés-végrehajtásnál egy magas rangú tisztviselő az „adolf” jelszót használta.

A versenyt a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik munkatársa nyerte, aki a „Kurvaanyad1” jelszót használta.

Az érintettek között volt egy információbiztonságért felelős magas rangú katonatiszt, a külügyi minisztérium terrorizmusellenes koordinátora, valamint egy olyan alkalmazott, akinek a feladata az ország elleni hibrid fenyegetések azonosítása volt.

Az adatok zöme nem célzott, csúcstechnológiás behatolás, hanem a gyenge digitális higiénia következménye: a munkavállalók a munkahelyi e-mail-címüket használták civil weboldalakon való regisztrációhoz, amelyeket később feltörtek. Ugyanakkor 97 kormányzati gépen jelszólopó kártevő nyomait is azonosították.

„Világos a most napvilágra került adatszivárgásokból, hogy a kormányzati szervek nem vették elég komolyan az adatbiztonságot” – mondta Dull Szabolcs politikai elemző a Bellingcatnek.

A szakértők szerint a rendszerszintű védelem hiányosságaira utalhat a probléma. „Többtényezős hitelesítés nélkül a rendszerek lényegesen sérülékenyebbek a megszokott támadási módszerekkel szemben, mint a phishing vagy a hitelesítési adatok tömeges próbálgatása” – fejtette ki Bárdos Kata Kincső kiberbiztonsági szakértő.

A Bellingcat megkereste a kormányzati szóvivőt és a Miniszterelnöki Kabinetirodát, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ. A mostani eset nem előzmény nélküli: 2022-ben a Direkt36 írta meg, hogy az orosz titkosszolgálatok hozzáfértek a külügy számítógépes hálózatához. A minisztérium akkor „kampányhazugságnak” nevezte az értesülést. Később a 444 nyilvánosságra hozott egy, az Alkotmányvédelmi Hivataltól a külügynek küldött levelet, amely több ezer munkaállomást és 930 szervert „megbízhatatlannak” minősített.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk