HÍREK

Óriási villámokkal és több mint 20 milliméternyi esővel csapott le a vihar éjjel az ország egy részére

Főleg nyugaton kaptak az égi áldásból, keletre már kifulladt a zivatar ereje.


Intenzív zivatarok alakultak ki szerda késő este a Dunántúl keleti-északkeleti részén, majd éjfél körül a középső országrészre is átterjedtek, írja az Időkép.

A viharok 22 óra után kezdődtek a Mosonmagyaróvár-Pécs vonal mentén, és fokozatosan haladtak észak-északkelet felé, elérve a Kiskunfélegyháza-Balassagyarmat vonalat is. A zivatarok ereje hajnalra csökkent, reggelre pedig szinte teljesen el is tűntek.

A viharokat jelentős villámtevékenység kísérte. Az esőzés különösen jótékony hatással volt az aszály sújtotta területekre, ahol a növények már régóta várták a frissítő csapadékot.

Ménfőcsanak (fotó: Funnelcloud26/Időkép)
Komló (fotó: Időkép/Cseke László)

A legtöbb eső a Dunántúl északkeleti részén és a főváros környékén esett. Budakeszin 23 milliméter csapadékot mértek, míg Száron 21 millimétert rögzítettek. A növények végre fellélegezhettek az áztatás után, ami jelentős enyhülést hozott a szárazság sújtotta területeknek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Sulyok Tamás négy mondattal elintézte az árvizet
A köztársasági elnök előbb megállapította, hogy nagy árvíz lesz, majd sok erőt kívánt a gátakon dolgozóknak.


Négy mondatot és egy fotót posztolt a Magyarország felé közelítő hatalmas árvízről Sulyok Tamás. A köztársasági elnök vasárnap esti bejegyzésben előbb két megállapítást tett:

„A vízügyi szakemberek több folyó Kárpát-medencei szakaszán is rekod vízszintet prognosztizálnak. Hamarosan Magyarországot is eléri az ár.”

Ezután ugyanilyen terjedelemben szólt a gátakon dolgozókhoz is:

„Kitartást és sok erőt kívánok a gátakon szolgálatot teljesítőknek, segítőknek és önkénteseknek. Honvédeinknek és azoknak a honfitársainknak, akik már most kemény küzdelmet vívnak az egyre fokozódó árral”

- próbálta virtuálisan lelkesíteni a védekezésben dolgozókat a köztársasági elnök.

A teljes posztot itt lehet egyben is elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Migránsok tízezreit telepíti be a kormány: tavaly 78 ezer külföldi kapott letelepedési engedélyt Magyarországon
A tartósan Magyarországra érkezők 70 százaléka dolgozni jött ide. A legtöbben Vietnámból érkeztek.


77 749 külföldi állampolgár kapott magyarországi tartózkodási engedélyt 2023-ban, derül ki az Eurostat összesítéséből.

A részletes adatok alapján a hazánkba érkező külföldiek túlnyomó többsége (69%), azaz 53 542 ember munkavállalás miatt érkezett hozzánk.

A összes betelepülő közül majdnem 16 ezren Vietnámból érkeztek, őket követik sorrendben az ukránok (7504), a fülöp-szigetekiek (7122), a kínaiak (4589) és az indiaiak (3815). Külön érdekesség, hogy nem sokkal maradnak el a közvetlen élmezőnytől az Oroszországból érkezők (2986) sem.

Az adatokat a Vakmajom blog összesítette:

Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy az Európai Unió 2023-ban több mint 3,7 millió első tartózkodási engedélyt adott ki nem EU-s állampolgároknak, ami 4,7 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest.

Az engedélyek 33 százalékát munkavállalási célból kérték, míg 26,4 százalékát családi okok miatt. A családi alapú kérelmek száma több mint 6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A tanulmányi célból kiadott engedélyek 14 százalékot tettek ki.

A legtöbb engedélyt ukrán állampolgárok kapták, őket fehéroroszok és indiaiak követték. Munkavállalási engedélyeknél az ukránok domináltak, míg a családi alapú kérelmeknél a marokkóiak és oroszok vezetnek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Árvízi védekezés: ezeken a településeken várják a lakosság segítségét
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság listát tett közzé az önállóan védekező településekről.


Az elmúlt 24 órában számos helyről érkezett megkeresés, hogy a lakosság milyen módon támogathatja az árvízi védekezést, ezért közzétették az önállóan védekező települések listáját, írja az MTI az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vasárnapi közleménye alapján.

Az OVF azt javasolja, ha valaki tevékenyen részt vállalna a helyi védekezésben, az keresse meg az adott település polgármesterét, aki a helyszínen tartózkodó műszaki irányítókkal szervezi a munkát, és tájékoztat a teendőkről.

A közzétett lista szerint

az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén Dömös, Dunaalmás, Esztergom, Gönyű, Hédervár, Lábatlan, Mosonmagyaróvár, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Pilismarót, míg a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén Budakalász, Dunabogdány, Dunakeszi, Kismaros, Kisoroszi, Leányfalu, Nagymaros, Százhalombatta, Szentendre, Szob, Sződliget, Tahitótfalu, Tass, Vác, Verőce, Visegrád, Zebegény települések érintettek.

Az OVF javasolja azt is, hogy a segíteni akarók keressék fel annak a településnek a honlapját vagy közösségi média oldalait, ahol segíteni szeretnének.

A teljes posztot itt lehet elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin nukleáris teszttel üzenne a Nyugatnak, ha Ukrajna engedélyt kapna nyugati fegyverek orosz földön történő bevetésére
Komoly eszkalációs kockázata van egy ilyen lépésnek. Kérdés, az orosz vezető meddig szorítható sarokba.


Vlagyimir Putyin legutóbbi figyelmeztetése komoly eszkalációra utalhat, ha a Nyugat engedélyezi Ukrajnának, hogy amerikai ATACMS vagy brit Storm Shadow hosszú hatótávolságú rakétákat használjon Oroszország területén belüli célpontok ellen. A Reuters elemzői szerint

Putyin válaszlépései szélsőséges esetben akár egy nukleáris tesztet is magukban foglalhatnak,

hogy világossá tegye: Oroszország nem tűri a Nyugat közvetlen beavatkozását a háborúba.

A helyzet a Kelet és Nyugat közötti feszültségek új, veszélyes szakaszába lépett, miközben Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tárgyalt arról, hogy lehetővé tegyék Ukrajnának a rakéták használatát. Putyin csütörtöki figyelmeztetése a legvilágosabb eddig:

ha a Nyugat ilyen lépést tesz, az „közvetlen harcot jelentene Oroszországgal”, és megváltoztatná a konfliktus természetét.

„Megfelelő választ fogunk adni” – mondta az orosz elnök, bár nem részletezte, hogy ez pontosan mit jelenthet.

Ulrich Kuehn, a hamburgi Békekutatási és Biztonságpolitikai Intézet fegyverszakértője szerint Putyin nem zárja ki a nukleáris fegyverek tesztelését, hogy megfélemlítse a Nyugatot. „Ez egy drámai eszkaláció lenne” – mondta Kuehn, hozzátéve, hogy

a nyomás hatására Putyin kényszerhelyzetbe kerülhet, és a Nyugat növekvő támogatása Ukrajnának egyre inkább sarokba szoríthatja az orosz vezetőt.

„Mi marad Putyin eszköztárában, ha a Nyugat továbbra is halad előre, azon kívül, hogy ténylegesen nukleáris fegyvert használjon?”

Oroszország 1990 óta nem hajtott végre nukleáris tesztet, és egy ilyen robbantás a hidegháború utáni legveszélyesebb korszak kezdetét jelezhetné. Kuehn szerint a nukleáris teszt „új elem lenne”, és Oroszország „számos nemzetközi biztonsági megállapodást” már felrúgott az utóbbi években, így ez a lépés illeszkedne a mostani orosz stratégiai irányvonalba.

Hasonló véleményen van Gerhard Mangott, az Innsbrucki Egyetem biztonságpolitikai szakértője is, bár szerinte kevésbé valószínű, hogy Putyin nukleáris fegyvert vetne be. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy egy nukleáris tesztet hajtanak végre.

„Az oroszok már minden szükséges előkészületet megtettek. Robbantani tudnának egy taktikai nukleáris fegyvert az ország keleti részén, csak hogy megmutassák, komolyan gondolják a fenyegetést”

– mondta Mangott.

A Kreml részéről Dmitrij Peszkov szóvivő szintén megerősítette, hogy Putyin legutóbbi figyelmeztetése „rendkívül világos és egyértelmű volt”. Az orosz vezetés szerint, ha a Nyugat engedélyezi Ukrajnának a hosszú hatótávolságú rakéták használatát, akkor az „közvetlen agressziónak” minősülne, és nem maradna válasz nélkül.

Szergej Markov, egykori Kreml-tanácsadó a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy ha London engedélyezi Ukrajnának a Storm Shadow rakéták használatát, akkor Moszkva „közvetlen fegyveres agresszióként” fogja kezelni az Egyesült Királyság részvételét a konfliktusban.

„Oroszország válaszlépései között a brit nagykövetség bezárása, brit drónok és harci repülőgépek támadása is szerepelhet, például a Fekete-tenger térségében. Sőt, akár F-16-os vadászgépek bázisait is célba vehetik, Romániában vagy Lengyelországban”

– tette hozzá.

Putyin több alkalommal próbált már vörös vonalat húzni a Nyugat előtt, de a NATO folyamatos ukrajnai támogatása ellenére eddig nem sikerült megfékeznie a nyugati fegyverszállításokat. Most azonban elemzők szerint Putyintól elvárják, hogy tegyen valamit, ha London vagy Washington valóban engedélyezi a rakéták bevetését Oroszország ellen.

Mangott szerint Putyin most olyan helyzetbe került, amelyben „bizonyítania kell”. A figyelmeztetések visszhangja az orosz állami médiában folyamatosan erősödik, ami elvárásokat támaszt az elnökkel szemben.

„Putyin legutóbbi figyelmeztetéseit már sokszor ismétlik az orosz állami televízióban, ami azt jelenti, hogy tényleges lépéseket kell tennie”

– mondta Mangott.

Egyes elemzők szerint, ha a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát és engedélyezi a hosszú hatótávolságú rakéták bevetését, akkor Putyin válasza súlyos eszkalációhoz vezethet. Kuehn szerint Oroszország hagyományos eszközökkel is fokozhatja a támadásait Ukrajna ellen, például a polgári infrastruktúra elleni csapásokkal. Emellett hibrid módszerek is várhatóak, mint például

szabotázsakciók Európában vagy beavatkozás az amerikai választásokba.

A Nyugat számára azonban továbbra is az a legnagyobb kérdés, hogy hol húzódnak Putyin vörös vonalai, és mi válthatja ki Oroszország végső válaszát. Mangott szerint sokan tévednek, amikor azt mondják: „Semmi sem fog történni, csak csináljuk.”

Link másolása
KÖVESS MINKET: