Egyetlen szóval reagált Orbán Viktor a kiszivárgott Putyin-beszélgetésre

Pénteken befejezi működését a Megafon: a Media1 információi szerint ma megszűnik az utolsó dolgozó munkaviszonya is a kormánypárti véleményvezéreket tömörítő központnál. A lap egy belső forrásra hivatkozva azt írja, a teljes leépítést két hullámban hajtották végre, az első csoport múlt vasárnap, a második pedig pénteken távozik, a folyamat összesen 55-57 embert érint.

A cég irodáit már felszámolták, a bútorokat és egyéb eszközöket eladták – tudta meg a Media1. A portál szerint hasonló folyamat zajlott a Digitális Szuverenitási Központnál is, ahol szintén értékesítettek bútorokat és technikai felszereléseket.

A teljes leállásig ellentmondásos belső kommunikáció vezetett. A Fidesz április 12-i választási vereségének estéjén Dukász Magor, a Megafon egyik vezetője még a folytatásról beszélt a stábnak. Egy későbbi értekezleten azonban már arról volt szó, hogy változások jönnek, a munkatársak pedig szembesítették a vezetést a téves győzelmi előrejelzésekkel. Ekkor merült fel az is, hogy a jövőben közösségi finanszírozásra állhatnak át.

A végleges döntésről Kovács István ügyvezető április 21-én tájékoztatta a munkatársakat: közölte, hogy ha nem találnak megoldást a finanszírozásra, május 21-én bejelentik a csoportos létszámleépítést. Ez május 21-én meg is történt.

A távozó dolgozók a törvény szerint járó végkielégítést kapták meg, egységes, bővebb juttatási csomag nem volt. A forrás szerint a munkavállalók körében különösen nagy visszhangot váltott ki, hogy éppen ebben az időszakban jelentek meg hírek Dukász Magor érdekeltségeinek jelentős nyereségéről.

A szervezet több mint 300 ezer feliratkozóval rendelkező YouTube-csatornája, a Patrióta jövője bizonytalan, bár a csatorna főszerkesztője a borítókép tanúsága szerint szintén távozik.

A Megafon leépülése egy szélesebb körű folyamat része, amely a teljes jobboldali médiabirodalmat érinti. A választási vereség óta tömeges elbocsátások zajlanak a Mediaworks-nél, a Mandinernél, a PestiSrácok teljes stábját elküldték, a Bors nyomtatott kiadását felfüggesztették, és több más lap működése is megváltozott.

Pénteken országszerte számos kisebb, családi tulajdonban lévő benzinkút zárva tart. A Független Benzinkutak Szövetsége egynapos bezárással tiltakozik, mert állításuk szerint a védett, hatósági árak miatt elviselhetetlen mértékűre nőttek a veszteségeik, a Fidesz-kormány által korábban beígért kárenyhítő támogatást pedig nem kapták meg – írta a Telex. A tiltakozás másik oka egy új törvényjavaslat, amely ellen szintén felemelték a szavukat.

A szövetség attól tart, hogy a Tisza legújabb javaslata alapján „bárki egyszemélyes, korlátlan felhatalmazást kapjon arra, hogy bármikor új hatósági árat vezessen be”, méghozzá ismeretlen okból és mértékben. A szervezet szerint a helyzet már korábban is fenntarthatatlan volt, a vita pedig odáig fajult, hogy 2022-ben több tulajdonos úgy döntött, perli az államot Strasbourgban.

A tiltakozásról holnap, pénteken 11 órakor egy inárcsi töltőállomásnál tartanak sajtótájékoztatót.

A kormányzat korábban azzal indokolta az árszabályozást, hogy az a családokat védi az áremelkedésektől, és a mostani javaslatot is egyfajta válsághelyzeti eszközként kezelnék, amelyet csak piaci sokkok vagy indokolatlan drágulás esetén vetnének be.

A javaslatot élesen kritizálva a szövetség azt is hozzátette, hogy az egyetlen ember szubjektív döntésére bízná több ezer magyar család megélhetését.

A védett áras rendszer idén márciusban indult egy kormányrendelettel, amely az ellátásbiztonság érdekében jelentős mennyiségű üzemanyagot szabadított fel az állami stratégiai készletekből. Május közepén újabb, 575 millió liter felszabadításáról döntöttek, rögzített nagykereskedelmi árakkal.

A Független Benzinkutak Szövetsége szerint azonban a tartalékkészletből felszabadított üzemanyaghoz sokan nem, vagy csak késve jutottak hozzá, ami több helyen ellátási problémákhoz és időszakos bezárásokhoz vezetett. A szövetség szerint ez a modell hosszú távon működésképtelen, a pénteki akcióval pedig erre a helyzetre és az új törvényjavaslat veszélyeire kívánják felhívni a figyelmet.

A „hazugsággyár” megszűnéséről és a „NER vergődéséről” írt Facebook-posztot Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, aki szerint miközben ez zajlik, közösen el lehet kezdeni felépíteni egy új országot. A bejegyzés apropóját a jobboldali médiában zajló átalakulások adták. Konkrét példaként említi, hogy a Mandinertől 60 embert bocsátottak el, és még 48-an maradtak, ami szerinte több mint 50%-os leépítés. Hozzáteszi, a Pesti Srácoknál „mindenkit elküldtek”. Az eseményeket a „bukott Orbán-kormány fő propagandagépezetének számító” Mediaworks csoportnál zajló folyamatos leépítések sorába illeszti.

A miniszter szerint a piac jól tudja, mire van igény. „Ha egy termék a jogszabályi kereteket betartva, tisztességesen, átlátható módon finanszírozva működik, akkor egyetlen dolog számít - hogy van-e rá kereslet. Hogy teremt-e olyan értéket, amiért az olvasók, hirdetők hajlandók fizetni.” Leszögezi, hogy a TISZA-kormány nem korlátozza a sajtószabadságot, a Mediaworks összeomlása pedig a tulajdonosok beismerése arról, hogy a cégcsoport soha nem volt piaci alapon életképes. „A kormányzat bukása után, a közpénzcsapok elzárása elegendő volt ahhoz, hogy a hazug híreket, lejáratásokat, valóságtorzító publikációkat szakmányban gyártó gépezet megtörjön. Hiszen nem sajtótermékeket árult, hanem propagandát gyártott.”

Tanács a cégcsoport jövőjét illetően a teljes összeomlást valószínűbbnek tartja a megtisztulásnál. Az ellenzékbe szorult Fidesz azon kijelentéseit, hogy veszélyben a sajtószabadság és családok százai kerülnek veszélybe, „álszentségnek” nevezi. Úgy fogalmaz: „Akkor nem volt ekkora a felháborodás, amikor a most elbocsátott "újságírók" (elnézést, propagandisták) embereket, családokat tettek tönkre, lejáratásokkal, gyűlöletkeltéssel, százszor bíróság előtt is kimondott hazugságokkal fertőzték a közéletet. És mindezt közpénz milliárdokból.” Szerinte most eljött az igazság pillanata: az elbocsátottaknak a piacon kell munkát keresniük.

A posztban élesen elválasztja egymástól a „nemzeti nagytőkéseket” és a NER oligarcháit. „A NER oligarchái NEM nemzeti nagytőkések. Döntő többségük nem üzletember, hanem stróman” – írja, hozzátéve, hogy a valódi nemzeti tőkés piaci alapon építette fel vagyonát, míg a NER oligarchái „közönséges közpénztolvajok”, akik állami megrendelések nélkül nem versenyképesek, és csak haszonszerzés vagy a „börtön elkerülése” érdekében támogatnák a jobboldali sajtót. A miniszter szerint a legtöbben már nem a NER vergődésére, hanem a jövő építésére szeretnének koncentrálni, és ebbe most mindenkinek van beleszólása.

Felhívja a figyelmet a kormány honlapján zajló két társadalmi egyeztetésre: az Alaptörvény átmeneti, 17. módosítására (június 27-ig) és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására (június 30-ig). Előbbi a „maffia politikai csápjait”, utóbbi a „gazdasági csápjait” hivatott levágni.

„Nem lenne szép dolog szembemenni a demokratikus népakarattal és felhatalmazással…” – kommentelte Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön, miután Török Gábor politikai elemző a Tisza-kétharmad lépését az előző másfél évtized alkotmányos megoldásai között is feltűnőnek nevezte. A kormányfő a Telex Facebook-oldalán reagált arra a cikkre, amelyben a politikai elemző véleményét ismertették – írta a lap.

Török Gábor szerint az alkotmányozó többséggel a hatalom gyakorlója szinte bármit megtehet, a fegyver kint van az asztalon, és „a hatalom gyakorlásának mércéje így az lesz, hogy mikor, mire és hogyan használja.” Az elemző úgy látja, a kormány mostani lépése azért is kirívó, mert „hivatalban lévő államfőt távolítana el egymondatos alkotmánymódosítással. Nem bonyolítja túl, nem akarja intézményátalakításba csomagolni”.

A hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet valóban egyszerűen fogalmaz.

A javaslat szerint ezt követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választana új államfőt.

A kormányzati csomaghoz kapcsolódik az a kedden bejelentett javaslat is, amely megvonná az élethosszig tartó juttatásokat azoktól a köztársasági elnököktől, akik nem töltik ki a hivatali idejüket.

A kormány hétfőn, a „Tisztítótűz-művelet” keretében jelentette be az Alaptörvény módosítását. A tervet éles bírálatok érték: az Amnesty International szerint veszélyes precedenst teremt a személyre szabott jogalkotás, a Fidesz pedig diktatórikus lépésről beszélt. Sulyok Tamás korábban óvott „a közhatalom önkényes gyakorlásától”, majd jelezte, kész harcolni a pozíciójáért.