Orbán Viktor kemény üzenetet küldött Magyar Péternek, miután az ellenzéki politikus húsz évre visszamenőleg vagyonosodási vizsgálatokat ígért egy esetleges TISZA-kormány alakulása esetén. Mint az utóbbi napok történéseit elemző cikkében a Telex felidézi, a miniszterelnök az évértékelő beszédében bejelentette: a jövőben a magyar európai parlamenti képviselőknek is ugyanolyan vagyonnyilatkozatot kell tenniük, mint az országgyűlési képviselőknek.
„Úgy látom, az ellenfeleink újra fenyegetőznek. Mi nem fenyegetünk, de azt se szeretjük, ha bennünket fenyegetnek. Nem is ajánljuk senkinek, hátha a végén még komolyan vesszük”
– fogalmazott Orbán. Majd utasította Kocsis Mátét, hogy készítse elő a szükséges törvénymódosítást. A Fidesz frakcióvezetője másnap a Kossuth Rádióban már arról beszélt, hogy igazságosabb lenne, ha minden politikus – a más elbírálás alá eső EP-képviselők is – azonos mérce szerint számolnának el a vagyonukkal.
Ezzel a Fidesz lehetőséget is teremtene arra, hogy a TISZA Párt politikusainak pénzügyei is nagyobb figyelmet kapjanak. A vita ráadásul újra előhozta Magyar Péter korábbi részvényügyeit.
Tavaly Vogel Evelin, Magyar volt barátnője egy titokban rögzített hangfelvételen azt állította, hogy a politikus 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezett. Szerinte Magyar olyan tőzsdei információkat használt fel a nyereséghez, amelyeket nem lett volna szabad. Az Index néhány hete azt írta: 2023 júliusában, egy pénteki napon, nem sokkal tőzsdezárás előtt Magyar eladta az összes részvényét, majd több tízmillió forint értékben vásárolt Mészáros Lőrinc cégéből, az Opus Global Nyrt.-ből. A lap szerint a következő héten az árfolyam megugrott, így a politikus nagy haszonnal adhatta el a részvényeket.
„Az Index című aljas, hazug propaganda lap állításaiból egy szó sem igaz. A cikkben idézett napon nem vettem és nem is adtam el részvényt”
– reagált Magyar. Hozzátette, hogy soha nem követett el tőzsdei bűncselekményt, és jogi lépéseket ígért. Szerinte Orbán ezzel a bejelentésével csak el akarja terelni a figyelmet saját családjának gazdagodásáról.
„Ne legyen gyáva, fogadja el a Tisza javaslatát! 20 évre visszamenőleg induljon vagyonosodási vizsgálat a közhivatalt betöltő politikusok és közeli családtagjaik ellen. Nézzük meg, hova jutott 20 év alatt az ön családja és az enyém. És azt is, hogy miből”
– üzente a miniszterelnöknek Facebookon. Hétfői hír, hogy a tőzsdei üggyel kapcsolatban már el is indult egy ügyészségi eljárás.
Orbán Viktor kemény üzenetet küldött Magyar Péternek, miután az ellenzéki politikus húsz évre visszamenőleg vagyonosodási vizsgálatokat ígért egy esetleges TISZA-kormány alakulása esetén. Mint az utóbbi napok történéseit elemző cikkében a Telex felidézi, a miniszterelnök az évértékelő beszédében bejelentette: a jövőben a magyar európai parlamenti képviselőknek is ugyanolyan vagyonnyilatkozatot kell tenniük, mint az országgyűlési képviselőknek.
„Úgy látom, az ellenfeleink újra fenyegetőznek. Mi nem fenyegetünk, de azt se szeretjük, ha bennünket fenyegetnek. Nem is ajánljuk senkinek, hátha a végén még komolyan vesszük”
– fogalmazott Orbán. Majd utasította Kocsis Mátét, hogy készítse elő a szükséges törvénymódosítást. A Fidesz frakcióvezetője másnap a Kossuth Rádióban már arról beszélt, hogy igazságosabb lenne, ha minden politikus – a más elbírálás alá eső EP-képviselők is – azonos mérce szerint számolnának el a vagyonukkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához
A szakember szerint a rossz gazdasági helyzet és egy karizmatikus vezető felbukkanása is a kormányváltás felé mutat. Azonban a győztesnek azonnal az EU-pénzekért és az euróért kellene harcolnia.
Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához. A Citadella alapot kezelő szakember úgy látja, bár nem biztos, hogy a Tisza Pártnak sikerül a kormányváltás, a lehetőség most megvan rá.
„Félautoriter rendszerekben, mint amilyen Magyarország, jellemzően legalább három dologra van szükség a vezető leváltásához. Az egyik az, hogy a rosszabbodó gazdasági helyzet miatt a kormányzat megítélése is romoljon. A második feltétel, hogy az ellenzék közös platformra tudjon állni, a harmadik pedig az, hogy legyen egy karizmatikus vezetője”
– fejtette ki Zsiday a Magyar Hangnak adott interjúban.
Ugyanakkor hozzátette: ha a Tisza Párt nyerne is, nem lenne sok költségvetési mozgásterük, „főleg úgy, hogy valószínűleg meg kell tartsák a Fidesz hangulatjavító kiadásnöveléseit”. Szerinte
egy esetleges új vezetésnek azonnal hozzá kellene látnia a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalához, és minél hamarabb deklarálnia kellene, hogy Magyarország csatlakozni kíván az eurózónához.
Zsiday semmi akadályát nem látja annak, hogy 2027-től 5-10 éven át évi 3 százalékkal nőjön a magyar gazdaság, de ehhez szerinte hiteles EU-integrációra, a források megszerzésére és az euró felé való elindulásra van szükség.
A közgazdász által felvázolt irány egybevág a Tisza Párt programjával, amely szintén az EU-kapcsolatok rendezését, a pénzek feloldását és az euró bevezetése felé tett lépéseket hangsúlyozza. Ezzel szemben Orbán Viktor rendszeresen bírálja a „brüsszeli befolyást”, és októberben egyértelművé tette, hogy nem támogatja az euró bevezetését.
A kormány a szuverenitás védelmére és az EU-pénzek hiányát ellensúlyozó amerikai pénzügyi megállapodásra hivatkozik. Az Európai Bizottság november közepén továbbra is mintegy 18 milliárd eurónyi forrást tartott vissza Magyarországtól a jogállamisági aggályok miatt, bár az év folyamán történtek kisebb átcsoportosítások.
Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához. A Citadella alapot kezelő szakember úgy látja, bár nem biztos, hogy a Tisza Pártnak sikerül a kormányváltás, a lehetőség most megvan rá.
„Félautoriter rendszerekben, mint amilyen Magyarország, jellemzően legalább három dologra van szükség a vezető leváltásához. Az egyik az, hogy a rosszabbodó gazdasági helyzet miatt a kormányzat megítélése is romoljon. A második feltétel, hogy az ellenzék közös platformra tudjon állni, a harmadik pedig az, hogy legyen egy karizmatikus vezetője”
– fejtette ki Zsiday a Magyar Hangnak adott interjúban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán maga vihette a selyemzsinórt: személyesen közölhette a zalai Fidesz-képviselővel, hogy már nem ő a jelölt
Információk szerint a miniszterelnök maga árulta el Vigh Lászlónak a rossz hírt, de kormányzati posztot is ígért neki. A háttérben a Tisza Párt elleni készülődés állhat.
Lapértesülések szerint személyesen közölte Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen Vigh László országgyűlési képviselővel, hogy a 2026-os választáson már nem őt, hanem a 37 éves önkormányzati képviselőt, Szilasi Gábort indítja a Fidesz.
Információk szerint a bejelentés teljesen váratlanul érhette a helyi politikust, aki hétfőn még kampányüzeneteket osztott, kedd reggel pedig izgatottan várta a gyáravatóra érkező „nagyon kedves vendéget”.
Az esemény után Vigh másfél napra elnémult a közösségi oldalain, majd egy nappal később úgy búcsúzott el választóitól a Facebookon, hogy utódját egy szóval sem említette – írta a Telex.
Vigh lecserélésének hátterében helyi konfliktusok és országos stratégia is áll.
A párt friss közvélemény-kutatása szerint a képviselő nem állt jól a választókerület központjában, Zalaegerszegen. A döntésben szerepet játszhatott Balaicz Zoltán polgármester, akinek népszerűségét jelzi, hogy a tavalyi önkormányzati választáson 73 százalékkal nyert. Helyi források szerint a két politikus között évek óta feszültség volt, a párt pedig a polgármester embereként számon tartott Szilasit választotta. Orbán Viktor a helyi sajtónak a Fidesz generációváltási szándékával indokolta a cserét.
„A megyei jogú városokban, ott, ahol tudunk, mindenképpen szeretnénk generációváltást elérni”
– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a megváltozott lakossági összetételhez való „alkalmazkodás időnként új személyi megoldásokat követel”.
Debrecen mindhárom választókerületében lecserélik a Fidesz jelöltjeit. Kósa Lajos, a párt alelnöke szerdán jelentette be, hogy 1998 óta tartó egyéni képviselősége után jövőre csak listán indul. Helyét Barcsa Lajos alpolgármester veszi át, míg a másik két körzetben Pósán László és Tasó László helyett Széles Diána alpolgármester és Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere indul.
Nem mindenhol zajlik azonban feszültségekkel a váltás.
Sátoraljaújhelyen Hörcsik Richárd már hónapok óta utódjával, Bánné Gál Boglárkával kampányol közösen. Hasonlóan békés az átmenet a nagyatádi körzetben is, ahol Szászfalvi László maga javasolta utódját, Kelei Zitát. „Kérek mindenkit, hogy segítse és támogassa őt az elkövetkező időben a jövő évi győzelmünk érdekében. Magam is ezt fogom tenni!” – írta a KDNP-s képviselő.
A jelöltek bejelentésének menetrendje körül ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el. A Fidesz országos választmánya hivatalosan csak januárban dönt, Orbán Viktor hétfőn a Blikknek mégis azt mondta: „A Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelölt személyéről.”
Az ellentétet Kósa Lajos oldotta fel, aki szerint az elnökség valóban meghozta a javaslatait, amelyekről a választmány akár már holnap is dönthetne. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón úgy fogalmazott, a párton belüli procedúra lezárultáig nincs hivatalos bejelentés, de „hogy kik a jelöltjelöltek, az akár napokon belül nyilvános lehet”.
A Telex gyűjtése szerint a Fidesz a választókerületek több mint harmadában, legalább 39-40 körzetben indít új jelöltet a 2022-es csapathoz képest. A cserék érintik a legtöbb megyei jogú várost, ahol a közvélemény-kutatások szerint a kormánypárt gyengébben áll. A helyzetet bonyolítja, hogy 2026-ban Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében pedig kettővel több választókerület lesz.
A Fidesz jelöltállítási folyamata azzal párhuzamosan zajlik, hogy a Tisza Párt péntek este mutatja be saját 106 jelöltjét, akiket egy kétfordulós online előválasztáson választottak ki.
Lapértesülések szerint személyesen közölte Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen Vigh László országgyűlési képviselővel, hogy a 2026-os választáson már nem őt, hanem a 37 éves önkormányzati képviselőt, Szilasi Gábort indítja a Fidesz.
Információk szerint a bejelentés teljesen váratlanul érhette a helyi politikust, aki hétfőn még kampányüzeneteket osztott, kedd reggel pedig izgatottan várta a gyáravatóra érkező „nagyon kedves vendéget”.
Az esemény után Vigh másfél napra elnémult a közösségi oldalain, majd egy nappal később úgy búcsúzott el választóitól a Facebookon, hogy utódját egy szóval sem említette – írta a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Azért utazok Moszkvába, hogy biztosított legyen Magyarország energiaellátása
A miniszterelnök a tél beállta előtt indult útnak, hogy „a magyar családoknak biztosítsa a fűtést”. A háború miatt nagy kerülőt kellett tennie, hogy az orosz elnökhöz eljusson.
A tél küszöbén, a háborús légtérkorlátozások miatt nagy kerülővel indult Moszkvába péntek hajnalban Orbán Viktor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon. A miniszterelnök a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a közmédiának azt mondta,
a találkozó célja, hogy a télre és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron.
A kormányfő szerint Magyarországon azért a legalacsonyabbak az energiaárak egész Európában, mert az ország hozzáfér a nemzetközi árszinthez képest olcsó orosz olajhoz és gázhoz.
„Nagy harc ez, egész Európában nagy kilengésekkel, de folyamatosan nőnek az árak. Ez megviseli a háztartásokat, és megviseli a gazdaságot is egész Nyugat-Európában”
– mondta Orbán Viktor. Hozzátette, a mostani út célja egyértelmű: „Most már csak gáz, meg olaj kell, ezt meg az oroszoktól lehet megvásárolni. Azért megyek tehát oda, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron.” A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a béke kérdése szóba kerül-e Putyin elnökkel, azt válaszolta: „aligha tudjuk elkerülni”.
A tél küszöbén, a háborús légtérkorlátozások miatt nagy kerülővel indult Moszkvába péntek hajnalban Orbán Viktor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon. A miniszterelnök a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a közmédiának azt mondta,
a találkozó célja, hogy a télre és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron.
A kormányfő szerint Magyarországon azért a legalacsonyabbak az energiaárak egész Európában, mert az ország hozzáfér a nemzetközi árszinthez képest olcsó orosz olajhoz és gázhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.
A pozíció létrehozását a Grönland ügyében kialakult feszültség és a két ország közötti időeltolódás indokolta
– írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.
Donald Trump tavaly december óta többször jelezte, hogy amerikai nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva szeretné megszerezni a világ legnagyobb szigetét az Egyesült Államoknak. A Fehér Házban azt is felbecsülték, mennyibe kerülhet Grönland megszerzése.
A grönlandiak elsöprő többsége – egy januári felmérés szerint 85 százalékuk – elutasítja az USA-hoz való csatlakozást, és márciusban több százan tüntettek az amerikai közeledés ellen.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök áprilisban Grönlandra látogatott, ahol kijelentette:
„Nem lehet annektálni egy másik országot, még biztonsági érveléssel sem.”
A sziget szuverenitása mellett más európai vezetők is kiálltak. „Grönland nem eladó, és nem elvehető. Hadd mondjam el egészen egyértelműen: nincsenek egyedül” – üzente Emmanuel Macron francia elnök júniusi nuuki látogatásán.
Trump ennek ellenére magabiztosan nyilatkozott a témában.
„Azt hiszem, meg fog történni” – mondta az annektálásról, hozzátéve, hogy a grönlandiak „velünk akarnak lenni.” Az amerikai kormányzat hivatalos kommunikációja ugyanakkor árnyaltabb. Miután Dánia augusztusban bekérette az amerikai ügyvivőt egy feltételezett grönlandi befolyásolási művelet miatt, a kormányzat közölte: „Az Egyesült Államok tiszteletben tartja a grönlandi nép jogát a saját jövőjének meghatározására.”
Jacob Kaarsbo, a dán védelmi hírszerzés volt vezető elemzője szerint a fejlemény azt mutatja, hogy az az elképzelés, miszerint az Egyesült Államok Dánia legnagyobb és legfontosabb szövetségese, már nem állja meg a helyét.
Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.
A pozíció létrehozását a Grönland ügyében kialakult feszültség és a két ország közötti időeltolódás indokolta
– írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
