HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Idén, ha az úristen is úgy akarja, lezárhatjuk a nyugati civilizáció egy dicstelen korszakát

A magyar kormányfő beszédet mondott a CPAC jobboldali konferenciáján. Arról is beszélt, hogy ő ha akarná, sem tudná megüzenni a magyar bíróságoknak, hogy mit csináljanak.


„Magyarorszának ma híre van a nemzetközi politikában. Ez szokatlan.”

Orbán arról beszélt a CPAC (egyes vélemények szerint szélső-)jobboldali konferenciáján, hogy szerinte Magyarországnak ma híre van a nemzetközi politikában, ami azért újdonság, mert hazánk kicsi – írta meg a Telex. A kormányfő hozzátette, hogy országunkban

  • van valami vonzó és egzotikus, ami lehet akár a nyelvünk, amit nem ért senki rajtunk kívül;
  • illetve, mert nálunk megmaradt „egy konzervatív sziget” a progresszív-liberális óceánnal szemben.

A magyar miniszterelnök beszédében elmondta azt is, szerinte Magyarország jogállam, elvégre még a CPAC-t is meg lehetett szervezni, sőt minálunk mindenki „azt a helyet bérli ki, amit akar” és „azt mond, amit akar”. Hozzátette továbbá, hogy a CPAC olyan konzervatív konferencia, amit nem akarnak ellehetetleníteni úgy, mint Brüsszelben.

„Én ha akarnám se tudnám megüzenni egy magyar bíróságnak, hogy mi a helyes döntés. Sőt, ha üzenném is, dafke az ellenkezőjét döntenék”.

Orbán Viktor ezután köszöntötte a közönségben helyet foglaló szövetségeseit, mint például Janez Janša volt szlovén miniszterelnököt – akit korábban korrupció miatt ítéltek el –, illetve a lengyel PiS legutóbbi kormányfőjét, Mateusz Morawieckit. Emellett pedig képviselőket üdvözölt Grúziából, Izraelből, de még Chiléből is.

Orbán felidézte, hogy az konzervatív konferencián beszélt a magyar sikerreceptről, egy éve pedig arról, hogy Magyarország liberalizmus elleni laboratórium. De szerinte a 2024-es év „nem az elmélet, hanem a gyakorlat éve”, ugyanis választások lesznek a világban, „amiket meg kell nyernünk”. Sőt ennél is tovább ment, úgy fogalmazott:

„Idén, ha az úristen is úgy akarja, lezárhatjuk a nyugati civilizáció egy dicstelen korszakát”.

Hozzátette: „A progresszív liberálisok érzik a veszélyt. A korszak leváltása az ő leváltásukat is jelenti. A progresszív világszellem végét”.

– összegezte Orbán, de megtoldotta azzal még, hogy jelenleg a progresszív-liberálisok vannak hatalmon, akik veszélyesek.

Idén harmadik alkalommal rendezték meg az amerikai Republikánus Párt (szélső)jobb szárnya által szervezett éves szuperkonferencia (CPAC) hazai kiadását, a budapesti CPAC Hungaryt, aminek minden évben Orbán Viktor miniszterelnök a főszónoka. Ahogyan az elmúlt években történt, úgy idén is a közpénzzel megtámogatott Alapjogokért Központ szervezi a jobboldali konferenciát április 25. és 26. között.

A CPAC eredetileg az 1970-es évek óta az amerikai jobboldal éves nagygyűlése, de az első európai fórumot, a CPAC Hungaryt 2022-ben rendezte meg az Alapjogokért Központ. Az fórum ismertetője szerint „a világ legismertebb jobboldali vezetői, kutatói és influenszerei látogatnak el” a CPAC Hungaryre, ezért történhetett meg, hogy tavaly például Donald Trump volt amerikai elnök és Tucker Carlson műsorvezető is videóüzenetben köszönt be a résztvevőknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Meghalt Dusciza Ferenc
Az RTL-lel dolgozó lelkész hosszan tartó betegség után hunyt el. Dusicza Ferenc a képernyőn és a kollégái között is példaképnek számított.


73 éves korában elhunyt Dusicza Ferenc református lelkész, az RTL korábbi vallási és kulturális szerkesztője. A halálhírt az RTL jelentette be a híradójában.

Kotroczó Róbert, az RTL hírigazgatója így emlékezett rá:

„Dusicza Ferenc több volt, mint kolléga: sokszor lelki támaszt is nyújtott munkatársainak”, majd hozzátette: „Dusicza Ferenc remek ember volt.”

Dusicza Ferenc Budapesten született 1951-ben. Az 1990-es években kezdett vallási műsorokban szerepelni, először az MTV-nél, majd az RTL Klub indulásától dolgozott a csatornának. Gyakran szerepelt a képernyőn is.

Közreműködött az Üzenet című műsorban, ahol híradós felvételeket kommentáltak evangéliumi tanításokkal. A Reggeliben állandó rovata volt Szívvel-lélekkel címmel. A Híradóban és a Fókuszban is gyakran kérdezték őt. Néhány alkalommal az augusztus 20-i tűzijátékokat is ő közvetítette.

Egyetemeken is tartott előadásokat, és vallási témájú cikkeket írt. Hosszan tartó betegség után hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Itt lehet élőben nézni a pápaválasztás eseményeit – mutatjuk azt is, mikor érdemes a kéményt figyelni
A Vatican News csatornája élőben közvetíti az eseményeket, de nem szállhat fel bármikor a fehér füst. A 267. pápa megválasztása akár hosszabban is elhúzódhat.


Ahogy arról korábban írtunk, szerdán megkezdődik a pápaválasztás folyamata. A bíborosok délután fél ötkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este hét óra előtt biztosan nem száll fel – ezt Matteo Bruni szentszéki szóvivő közölte hétfőn.

Az eseményeket élőben lehet nézni a Vatican News YouTube-csatornáján – ahol már szerda délután megkezdődött az élő közvetítés, de ekkor természetesen még csak lézengő-gyülekező embereket lehet látni a Szent Péter téren.

A Magyar Kurir katolikus hírpotál közzétette azokat az időpontokat is, amikor a pápát megválasztó lehetséges fehér füst megjelenhet a Sixtus-kápolna kéményéből. Mint írják: Az első nap este a konklávé eredményét jelző fehér vagy fekete füst várhatóan 19.00 és 19.30 óra között száll fel. A további napokon, ha a délelőtti ülés első fordulójában megválasztják az új pápát, várhatóan 10.00 és 10.30 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 11.30 és 12.00 óra között (fehér vagy fekete füst) adnak jelzést. Ha a délutáni ülés első fordulójában megszületik a döntés, várhatóan 17.30 és 18.00 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 19.00 és 19.30 óra között (fekete vagy fehér füst) adnak jelzést.

Ez a portál táblázatában így néz ki:

A megválasztott szentatya, Ferenc utódja a történelem 267. római katolikus pápája lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Biden kiakadt: „Mi a fene folyik itt?” – Trumpot és Putyint is kiosztotta az egykori elnök
Joe Biden először szólalt meg hivatalos távozása óta, és nem finomkodott. A volt elnök Trump terveit őrültnek, Putyin politikáját veszélyesnek nevezte.


Joe Biden a BBC-nek adta első interjúját, amióta elhagyta a Fehér Házat. Az egykori amerikai elnök többek között Donald Trumpról, Vlagyimir Putyinról, Ukrajnáról és a demokrácia jövőjéről is beszélt.

Biden szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megér, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés. Úgy fogalmazott, nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.

Donald Trump ukrajnai rendezési stratégiáját, amely területi engedményeket kínálna Oroszországnak a háború lezárása érdekében, Biden a „modernkori lekenyerezés” megfelelőjének nevezte. Az appeasement kifejezés a második világháború előtti brit politikát idézi, amikor Neville Chamberlain miniszterelnök területeket engedett át Hitlernek a háború elkerülése reményében.

Biden azt mondta, Vlagyimir Putyin úgy gondolja, hogy Ukrajna „az orosz anyaország része”, ezért Oroszország történelmi jogot formálhat rá. Szerinte az orosz elnök „újra létre akarja hozni a Varsói Szerződést, és nem tudja elviselni azt a tényt, hogy a Szovjetunió összeomlott”.

Kijelentette: nem érti, hogy gondolhatják egyesek, hogy ha „egy diktátornak, egy huligánnak” megengedik, hogy olyan területeket vegyen el, amelyek nem az övéi, akkor majd megelégszik.

Hozzátette: attól tart, hogy az Oroszországgal határos NATO-országok is erre a következtetésre juthatnak.

A volt elnök szerint az Egyesült Államok jelenlegi béketerve, amely elismerné a Krím annexióját és befagyasztaná a mostani területi viszonyokat, szintén egy „modernkori lekenyerezés” Putyin felé.

Biden arról is beszélt, hogy szerinte Európa el fogja veszíteni a bizalmát az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Szerinte az európai vezetők máris felteszik a kérdést, hogy lehet-e még bízni Amerikában és az amerikai vezető szerepben.

Trump terveiről is szó esett, például arról, hogy visszaszerezné a Panama-csatornát, megszerezné Grönlandot, és Kanadát „51. államként” csatolná az Egyesült Államokhoz. Biden ezt így kommentálta

„Mi a fene folyik itt? Melyik elnök beszélt így valaha? Mi nem ilyenek vagyunk.”

Hozzátette: az Egyesült Államok „nem ez”, hanem a demokráciáról, a szabadságról, a lehetőségekről szól, nem pedig arról, hogy másoktól területeket ragad el.

Az Ovális Irodában történt szóváltásról, amely Trump és Volodimir Zelenszkij között zajlott, Biden azt mondta, ami ott történt, az nem volt méltó Amerikához.

A volt elnök arra is reagált, hogy sokak szerint a Biden-kormányzat csak annyi támogatást adott Ukrajnának, ami az ellenálláshoz volt elég, de nem a háború megnyeréséhez. Biden ezzel szemben azt állította, hogy az ő elnöksége alatt az Egyesült Államok mindent megadott Ukrajnának ahhoz, hogy megőrizhesse függetlenségét.

Arra a kérdésre, hogy félti-e Trumptól az amerikai demokráciát, Biden azt mondta: jelenleg kevésbé aggódik emiatt, mint korábban, mert érzése szerint a Republikánus Párt is kezd ráébredni arra, „hogy ki is Donald Trump”.

Donald Trump a múlt héten győzelemként beszélt a hivatalban eltöltött első 100 napjáról. Biden erre csak annyit mondott: „Ezt majd a történelem megítéli. Nem látok semmi olyat, ami diadalmas volt.” Egy chicagói konferencián úgy fogalmazott, lélegzetelállító, hogy Trumpék mennyi pusztítást végeztek kevesebb mint száz nap alatt.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Íme a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
A diákoknak idén is 12 rövid feladatot kellett megoldani.


Szerdán történelemből vizsgáznak az érettségizők. A feladatsor megoldására összesen 180 percük van. A vizsga két részből áll: az első részben rövid feladatokat kapnak, a második részben esszéket kell írniuk.

A diákoknak idén is 12 rövid feladatot kellett megoldani. Mint azt korábban már mi is megírtuk: a rövid feladatok között szerepel az ókori görög és római építészet, Hunyadi Mátyás háborúi, az iszlám vallás, a kapitalizmus, a magyarországi katolikus megújulás, az első ipari forradalom, a zsidó emancipáció, a II. világháború, a Tanácsköztársaság, a hidegháború, a Rákosi-korszak és a Magyarországon élő nemzetiségek.

Az Eduline most közzétette a rövid feladatok nem hivatalos megoldásait, ezt ITT tudod megnézni.

A hivatalos megoldásokat az Oktatási Hivatal csütörtökön reggel 8 órakor teszi majd közzé.

A vizsgázóknak a rövid feladatokon túl két esszét is kell írniuk: egy rövidet és egy hosszút. A rövid esszék témái a liberalizmus vagy Európa népessége a 20. század közepétől. A hosszú esszéknél a Rákóczi-szabadságharc vagy a bethleni konszolidáció közül választhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: