24 évesen halt meg a legfiatalabb brit demenciás beteg, akinek az agya olyan volt, mint egy 70 évesé
A kegyetlen betegség alig két év alatt tette tönkre a fiatal férfi életét. Családja tehetetlenül nézte, ahogy elveszíti a beszédkészségét és magatehetetlenné válik.
Huszonnégy évesen elhunyt Andre Yarham, akit sokan Nagy-Britannia legfiatalabb demenciás betegének tartottak. Családja a tragédia után úgy döntött, a férfi agyát kutatási célokra adományozza, hogy másoknak reményt adjon.
A norfolki Andre Yarhamnál 22 évesen diagnosztizálták a betegséget, miután 2022-ben megjelentek nála az első tünetek: a feledékenység és az időnkénti üres tekintet.
A Science Alert cikke szerint a férfinál a demencia egy ritka formáját, a frontotemporális demenciát állapították meg, amely az Alzheimer-kórral ellentétben nem a memóriát, hanem a személyiségért, a viselkedésért és a nyelvért felelős agyterületeket támadja meg.
A betegség lefolyása rendkívül gyors volt. Élete végére Andre elvesztette beszédkészségét, nem tudta ellátni magát, kerekesszékbe kényszerült.
Az MRI-vizsgálatok döbbenetes eredményt mutattak: a 24 éves férfi agya egy hetvenes éveiben járó idős ember agyához hasonlított.
A szakértők hangsúlyozzák, ez nem az agy gyorsabb öregedését jelenti, hanem arról, hogy a betegség rövid idő alatt hatalmas mennyiségű idegsejtet pusztított el.
A tudósok szerint a frontotemporális demencia hátterében gyakran erős genetikai hajlam áll, ami megzavarja az idegsejtek fehérje-anyagcseréjét. A kórosan felhalmozódó fehérjék az idegsejtek pusztulásához, majd az agyszövet zsugorodásához vezetnek. A betegségre jelenleg nincs gyógymód.
A család agyadományozása azért kiemelten fontos, mert a nagyon korai demenciával érintett agyak rendkívül ritkák, vizsgálatuk pedig elengedhetetlen az új kezelések kifejlesztéséhez.
Agyát a Cambridge-i Addenbrooke’s Hospital kutatóinak adományozták, akik a felajánlást kulcsfontosságúnak nevezték a betegség megértésében. A cikket jegyző idegtudós kiemeli: „gyakran megkérdezik tőlem, hogyan történhet ilyesmi valakivel ilyen fiatalon”, amire csak annyit tud válaszolni, hogy a tudomány még csak most kezdi megérteni, mi tesz egyes agyakat már a kezdetektől fogva sérülékennyé. A tragikusan fiatalon elhunyt Andre agya nagy segítség lehet a megértésben.
Huszonnégy évesen elhunyt Andre Yarham, akit sokan Nagy-Britannia legfiatalabb demenciás betegének tartottak. Családja a tragédia után úgy döntött, a férfi agyát kutatási célokra adományozza, hogy másoknak reményt adjon.
A norfolki Andre Yarhamnál 22 évesen diagnosztizálták a betegséget, miután 2022-ben megjelentek nála az első tünetek: a feledékenység és az időnkénti üres tekintet.
A Science Alert cikke szerint a férfinál a demencia egy ritka formáját, a frontotemporális demenciát állapították meg, amely az Alzheimer-kórral ellentétben nem a memóriát, hanem a személyiségért, a viselkedésért és a nyelvért felelős agyterületeket támadja meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drámai evakuáció a Nemzetközi Űrállomásról: kiderült, mivel vizsgálták meg a beteg űrhajóst
A Crew–11 legénysége január 15-én landolt Kalifornia partjainál egy orvosi vészhelyzet miatt. A 167 napos küldetés megszakítása az ISS történetének első ilyen esete volt.
A történelem során először kellett orvosi vészhelyzet miatt kimenekíteni a Nemzetközi Űrállomás legénységét. A Crew–11 négyfős csapata január 15-én, a SpaceX kapszulájával szállt vízre Kalifornia partjainál, miután a NASA idő előtt hazahozta őket.
Személyiségi jogokra hivatkozva a NASA nem árulta el, hogy pontosan mi történt, és a legénység melyik tagja miatt kellett megszakítani a küldetést. Annyit közöltek, hogy a bajba került űrhajós állapota stabil.
Az érintettek azóta megszólaltak, és elárulták, hogy egy hordozható ultrahangkészülék kulcsszerepet játszott a vészhelyzet kezelésében
– írta a Science Alert. Mike Fincke, a Crew–11 pilótája elmondta:
a készüléket január 7-én vetették be, miután egy nappal a tervezett űrséta előtt kiderült, hogy egyik társuknak egészségügyi problémái adódtak.
A NASA ezt követően elhalasztotta az űrsétát, majd a küldetés idő előtti befejezéséről döntött.
A legénység már a vészhelyzet előtt is rutinszerűen használta a készüléket a testük változásainak ellenőrzésére a súlytalanságban, „így amikor ez a vészhelyzet történt, a készülék nagyon hasznos volt” – mondta Fincke. A szakember szerint az eszköz annyira bevált, hogy a jövőben minden küldetés alapfelszerelésévé kellene tenni, mivel más, nagyobb orvosi diagnosztikai berendezés nem állt rendelkezésükre.
Zena Cardman, a küldetés parancsnoka szerint az űrállomás a lehető legjobban fel van készítve orvosi vészhelyzetekre, és a NASA helyesen döntött az űrséta elnapolásával.
A japán Kimiya Yui hozzátette: számára meglepő volt, milyen hasznosnak bizonyult a kiképzésen szerzett tudás, és úgy vélte, a mostani esetből sokat tanulhatnak a jövőbeni küldetések tervezésénél.
A Crew–11 legénységét Zena Cardman és Mike Fincke amerikai, Kimiya Yui japán és Oleg Platonov orosz űrhajós alkotta. A csapat tavaly augusztusban indult a Kennedy Űrközpontból, és a vészhelyzetig 167 napot töltött a világűrben. A NASA a tervek szerint február közepén indítja útnak az őket váltó új legénységet, a Crew–12-t.
A történelem során először kellett orvosi vészhelyzet miatt kimenekíteni a Nemzetközi Űrállomás legénységét. A Crew–11 négyfős csapata január 15-én, a SpaceX kapszulájával szállt vízre Kalifornia partjainál, miután a NASA idő előtt hazahozta őket.
Személyiségi jogokra hivatkozva a NASA nem árulta el, hogy pontosan mi történt, és a legénység melyik tagja miatt kellett megszakítani a küldetést. Annyit közöltek, hogy a bajba került űrhajós állapota stabil.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat az endometriózis diagnózisában: 200 ezer magyar nő életét változtathatja meg a Semmelweis Egyetem fejlesztése
A GE HealthCare és a Semmelweis Egyetem közös kutatás-fejlesztési programot indít egy MI-alapú, ultrahangba integrált alkalmazásra. A cél a diagnosztikai idő lerövidítése és a kezelés korábbi megkezdése.
Magyar kutatók és mérnökök fogtak össze, hogy mesterséges intelligencia segítségével forradalmasítsák egy, itthon több mint 200 ezer nőt érintő betegség, az endometriózis diagnosztikáját. A GE HealthCare és a Semmelweis Egyetem tegnap bejelentett, négyéves közös programja egy ultrahangkészülékbe integrált alkalmazással segítené az endometriózis és a gyakran ahhoz társuló adenomiózis korai felismerését, ezzel évekkel rövidítheti le a nők kálváriáját a pontos diagnózisig.
A fejlesztés célja, hogy
az MI-alapú megoldás gyorsítsa a megfelelő terápia megkezdését, csökkentse a krónikus fájdalmat és a szövődmények esélyét, miközben támogatja a családalapítási terveket is.
Az endometriózis a fogamzóképes korú nők 5–15 százalékát érinti világszerte, és a meddőség miatt kivizsgált páciensek felénél ez a betegség áll a háttérben. Az adenomiózis, amely során a méhnyálkahártya a méhizomzatba terjed, ultrahangos vizsgálatok alapján a reproduktív korú nők akár 20–34 százalékánál is kimutatható.
A partnerségben a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája végzi a klinikai feladatokat: a betegút-tervezést, az adatgyűjtést és a későbbi validációt. A mesterséges intelligencia fejlesztését, amely a különböző tapasztalati szinttel rendelkező orvosok munkáját is egységesítheti, a GE HealthCare magyarországi szoftverfejlesztő és adattudományi csapatai végzik. „Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztikája nagy kihívást jelent, hiszen a tünetek változatosak, súlyosságuk nem feltétlenül tükrözi a betegség előrehaladottságát” – nyilatkozta az IoT Magazinnak Ferenczi Lehel, a GE HealthCare adat és analitikai igazgatója.
A projekt összköltsége 2,3292 milliárd forint, amelyből 1,51398 milliárd forintot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal biztosít vissza nem térítendő támogatásként a „Nagyvállalati Fókuszterületi Innovációs Program” keretében.
A korai felismerés azért is kulcsfontosságú, mert a diagnózisig vezető út sokszor évekig tart, ami komoly lelki terhet ró az érintettekre.
„A végén már napi szinten jelentkeztek fájdalmak, kutyasétáltatás közben összeestem, annyira rosszul voltam”
– mondta korábban a Diagnózis Podcastban Eszter, aki maga is endometriózissal él.
A Semmelweis Egyetem már most is a legkomplexebb esetek ellátására specializálódott, ahol a legsúlyosabb, bél- vagy húgyúti érintettséggel járó endometriózist robotasszisztált műtétekkel kezelik. Ezek a beavatkozások milliméteres pontosságot tesznek lehetővé. „Tíz és félszeres nagyításban mindent három dimenzióban látunk” – magyarázta a technológia előnyeit dr. Szabó István, a klinika docense.
Magyar kutatók és mérnökök fogtak össze, hogy mesterséges intelligencia segítségével forradalmasítsák egy, itthon több mint 200 ezer nőt érintő betegség, az endometriózis diagnosztikáját. A GE HealthCare és a Semmelweis Egyetem tegnap bejelentett, négyéves közös programja egy ultrahangkészülékbe integrált alkalmazással segítené az endometriózis és a gyakran ahhoz társuló adenomiózis korai felismerését, ezzel évekkel rövidítheti le a nők kálváriáját a pontos diagnózisig.
A fejlesztés célja, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még 5300 évvel a halála után is képes újabb titkokat felfedni Ötzi, a Jégember. Egy friss kutatás szerint a legendás alpesi múmia egy magas kockázatú, rákot okozó vírust hordozott. A felfedezés nemcsak Ötzi viszontagságos életéről fest árnyaltabb képet, de átírhatja azt is, amit az emberiség egyik leggyakoribb kórokozójának történetéről eddig gondoltunk.
A Jégemberként ismert természetes múmiát 1991-ben, lenyűgözően megőrződött állapotban találták meg az Ötztali-Alpokban, Ausztria és Olaszország határán. Az időszámításunk előtt 3300 és 3100 között élt, halálakor körülbelül 45 éves férfi nagyjából 160 centiméter magas lehetett. A jég nemcsak a testét, hanem a ruházatát és a vele lévő eszközöket is konzerválta, így a tudósok páratlan bepillantást nyerhettek a rézkori ember életébe.
Ez a vírus ma is rendkívül elterjedt, és olyan daganatos megbetegedések kockázatát növeli, mint a szájüregi, mandula- vagy torokrák. A felfedezés súlyát növeli, hogy a kutatók egy másik, Szibériában talált, 40 000 éves emberi maradványban, az úgynevezett Ust-Ishim egyén mintájában is kimutatták a vírus jelenlétét, ami azt jelzi, hogy a kórokozó jóval régebb óta kíséri az emberiséget, mint eddig hittük.
A São Pauló-i Szövetségi Egyetem kutatóinak eredményei egyelőre egy bioRxiv nevű tudományos szerveren jelentek meg, ami azt jelenti, hogy a tanulmány még nem esett át a független szakértői lektorálás folyamatán, így az eredményeket előzetesként kell kezelni.
A HPV-fertőzések ma is globális egészségügyi problémát jelentenek; a WHO becslése szerint 2019-ben világszerte csaknem 700 000 daganatos esetet okoztak.
Ötzinek nem a HPV volt az egyetlen egészségügyi problémája. A testén végzett vizsgálatok kimutatták, hogy bélparazitáktól szenvedett, a tüdeje pedig fekete volt a tábortüzek füstjétől. A körmein lévő barázdák arra utalnak, hogy halála előtti hónapokban többször is súlyosan megbetegedett,
a hajában talált magas réz- és arzénszint pedig arra enged következtetni, hogy köze lehetett a fémmegmunkáláshoz.
A Jégember halálának pontos oka máig vita tárgya. A testében talált nyílhegy erőszakos cselekményre utal, de a kutatók felvetették a rituális áldozat vagy a fagyhalál lehetőségét is. Utolsó étkezése részben megemésztett kőszáli kecskehús volt, amit kevesebb mint két órával a halála előtt fogyaszthatott el.
Még 5300 évvel a halála után is képes újabb titkokat felfedni Ötzi, a Jégember. Egy friss kutatás szerint a legendás alpesi múmia egy magas kockázatú, rákot okozó vírust hordozott. A felfedezés nemcsak Ötzi viszontagságos életéről fest árnyaltabb képet, de átírhatja azt is, amit az emberiség egyik leggyakoribb kórokozójának történetéről eddig gondoltunk.
A Jégemberként ismert természetes múmiát 1991-ben, lenyűgözően megőrződött állapotban találták meg az Ötztali-Alpokban, Ausztria és Olaszország határán. Az időszámításunk előtt 3300 és 3100 között élt, halálakor körülbelül 45 éves férfi nagyjából 160 centiméter magas lehetett. A jég nemcsak a testét, hanem a ruházatát és a vele lévő eszközöket is konzerválta, így a tudósok páratlan bepillantást nyerhettek a rézkori ember életébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egy ilyen felfedezés lesújtó volna. Ez lenne egy újság címlapján valaha megjelenő legrosszabb hír” – állítja Nick Bostrom, az Oxfordi Egyetem filozófiaprofesszora. A kijelentés elsőre ellentmondásosnak tűnik, hiszen az emberiség évszázadok óta kutatja, egyedül vagyunk-e a világegyetemben. Bostrom érvelése azonban a Fermi-paradoxon egyik lehetséges magyarázatán, a Nagy Szűrő elméletén nyugszik.
A Fermi-paradoxon azt a problémát veti fel, hogy ha a világegyetem hatalmas és idős, és statisztikailag nagy a valószínűsége az idegen életnek, akkor miért nem látjuk fejlett civilizációk nyomait?
A Nagy Szűrő hipotézise szerint létezik egy rendkívül valószínűtlen vagy pusztító lépcsőfok, amely megakadályozza, hogy az élet eljusson a csillagközi terjeszkedésig.
A legnyugtalanítóbb kérdés, hogy
az emberiség túljutott-e már ezen a szűrőn, vagy az még a jövőben vár ránk.
Bostrom szerint minél gyakoribbnak bizonyul az élet a Naprendszeren belül – például ha a Marson vagy az Europa holdon is kialakult –, annál valószínűbb, hogy nem az élet keletkezése a Nagy Szűrő. Ez pedig azt jelentené, hogy a szűrő egy későbbi evolúciós vagy technológiai lépésnél található, ami jelentősen rontaná az emberiség hosszú távú túlélési esélyeit.
A lehetséges szűrők beazonosításához a filozófus szerint a Földön lezajlott evolúciót kell megvizsgálni. „Egy szempont az, hogy az átmenet csak egyszer következett be” – írta. Azok a tulajdonságok, amelyek többször is, egymástól függetlenül kialakultak, nem lehetnek a Nagy Szűrő részei. „A repülés, a látás, a fotoszintézis és a végtagok mind többször is kialakultak itt a Földön, ezért ezek kiesnek.” Ezzel szemben egy olyan esemény, amely a szükséges előfeltételek megléte után is rendkívül hosszú ideig nem következett be – mint maga az élet eredeti kialakulása –, erős jelölt a szűrőre.
Ha tehát a jövőben mikrobákat találnánk a Marson, az azt sugallná, hogy az élet viszonylag könnyen kialakul, a szűrő a fejlődés egy későbbi, fejlettebb szakaszán van. Ha többsejtű élet nyomaira bukkannánk, az még rosszabb hír lenne, hiszen tovább szűkítené a lehetőségeket, és azt jelezné, a szűrő valószínűleg a technológiai civilizációk szintjén lép működésbe, például önpusztítás formájában. A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha gerincesek fosszíliáit találnánk, mert az szinte bizonyítaná, hogy a Nagy Szűrő java még előttünk áll.
Másképp fogalmazva: nagy szűrőt képzeld el úgy, hogy egy vagy több rendkívül valószínűtlen lépést jelent az evolúciós átmenet során, amely egy olyan, a földihez hasonló, intelligens civilizációhoz vezetne, amely érzékelhető lenne a jelenlegi megfigyelési technikáinkkal.
Egy-egy fajnak bizonyos kritériumoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy intelligens, csillagközi civilizációvá váljanak. A kritériumok egyike azonban szinte lehetetlen, és szinte mindenki elbukik rajta, és ez az oka, hogy nem találkoztunk még ilyen civilizációval.
A Nagy Szűrő elméletét eredetileg Robin Hanson közgazdász dolgozta ki az 1990-es években, a Fermi-paradoxon alapjait pedig Enrico Fermi fizikus tette le 1950-ben.
Sok-sok evolóciós lépés után a fejlett fajnak komplex és eszközhasználó lényeknek kell lenniük, és fejlett technológiát kell kidolgozniuk, amelyekkel képesek lehetnek az űrbe jutva hódítani, az űrt - az emberiség ennél a lépésnél tart - valamint az űrutazásra képes fajnak más bolygókat és csillagrendszereket kell meghódítania anélkül, hogy saját magát elpusztítaná. Ez a legutóbbi egyelőre kérdéses az emneriség számára.
Ha tehát eljutunk odáig, hogy élet jeleit találjuk a Marson, akkor lehetséges, hogy egy nagy szűrő még előttünk áll, ami akár az is lehet, hogy a fejlett technológiánkkal egymást, vagyis saját magunkat pusztítjuk el.
És van-e élet a Marson? A kérdés megválaszolásához a jelenleg is futó és tervezett űrmissziók vihetnek közelebb. Az Európai Űrügynökség Rosalind Franklin rovere 2028-ban indulhat a Marshoz, hogy mélyfúrásokkal keressen múltbeli életnyomokat. A NASA Europa Clipper szondája már úton van a Jupiter felé, hogy a jeges hold óceánjának lakhatóságát vizsgálja. Eközben a marsi kőzetminták Földre juttatása körül verseny alakult ki az Egyesült Államok és Kína között.
Bostrom reméli, hogy a kutatások nem járnak sikerrel. „Remélem, hogy űrszondáink élettelen köveket és homokot találnak a Marson, a Jupiter Európa nevű holdján és mindenütt, ahová csillagászaink néznek. Ez életben tartaná a reményt az emberiség nagy jövőjére.”
„Egy ilyen felfedezés lesújtó volna. Ez lenne egy újság címlapján valaha megjelenő legrosszabb hír” – állítja Nick Bostrom, az Oxfordi Egyetem filozófiaprofesszora. A kijelentés elsőre ellentmondásosnak tűnik, hiszen az emberiség évszázadok óta kutatja, egyedül vagyunk-e a világegyetemben. Bostrom érvelése azonban a Fermi-paradoxon egyik lehetséges magyarázatán, a Nagy Szűrő elméletén nyugszik.
A Fermi-paradoxon azt a problémát veti fel, hogy ha a világegyetem hatalmas és idős, és statisztikailag nagy a valószínűsége az idegen életnek, akkor miért nem látjuk fejlett civilizációk nyomait?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
