Orbán Viktor: A Magyarországon áthaladó, Ukrajnának fontos dolgokat le fogjuk állítani
A miniszterelnök a Kossuth rádióban beszélt a Barátság kőolajvezeték körüli vitáról és a magas üzemanyagárakról. A kormány állami eszközökkel avatkozhat be, ha a magyar gazdaság egyensúlya megrendül.
„Az talán túlzás lenne, de jól nem esett” – felelte Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban arra a kérdésre, hogy megijedt-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fenyegetésétől. A miniszterelnök szerint a probléma az, hogy Ukrajnának követelései vannak Magyarországgal szemben, és úgy látja, ő és a kormány útban van Kijevnek, ezért „el akarnak bennünket takarítani.”
Az interjúban Orbán Viktor kitért a Barátság kőolajvezeték körüli vitára is, és
továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a vezetéken nincs olyan műszaki hiba, amely meggátolná az orosz olaj beérkezését.
A kőolajvezeték ukrajnai szakaszán január 27. óta áll a szállítás, miután ukrán hivatalos közlések szerint orosz dróntámadás érte. Az Európai Bizottság és több nyugati forrás is ezt tartja a leállás okának. Zelenszkij elnök március 5-én maga is jelezte, hogy a vezeték javítása „nem megy olyan gyorsan”. A magyar kormány ezzel szemben politikai okokat sejt a háttérben. A vita odáig fajult, hogy Magyarország és Szlovákia az uniós szankciós csomagok és az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hiteltámogatás ügyét is a Barátság újraindításához köti.
„Soha nem fogunk támogatni semmilyen pénzügyi támogatást Ukrajnának, amíg Ukrajna nem teljesíti a kötelezettségeit. Megállítottuk az ukrán benzinszállítást, dízelt sem szállítunk, villamosenergiát még igen, és a Magyarországon áthaladó, Ukrajnának fontos dolgokat is le fogjuk állítani"
– mondta a miniszterelnök, aki szerint Ukrajna előbb fogy ki a pénzből, mint Magyarország az olajból.
„Az talán túlzás lenne, de jól nem esett” – felelte Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban arra a kérdésre, hogy megijedt-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fenyegetésétől. A miniszterelnök szerint a probléma az, hogy Ukrajnának követelései vannak Magyarországgal szemben, és úgy látja, ő és a kormány útban van Kijevnek, ezért „el akarnak bennünket takarítani.”
Az interjúban Orbán Viktor kitért a Barátság kőolajvezeték körüli vitára is, és
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A lengyel külügyminiszter a magyar akcióról: Megették a zebrákat, ellopták a pénzt
Az ukrán külügyminiszter azzal vádolja a magyar hatóságokat, hogy túszul ejtették az állami takarékbank hét munkatársát. Az ügy miatt Kijev minden európai kollégát határozott fellépésre sürget a magyar kormánnyal szemben.
„Megették a zebrákat, ellopták a pénzt” – írtaRadosław Sikorski lengyel külügyminiszter az X-en, megosztva Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter bejegyzését arról, hogy a magyar hatóságok elfogták az ukrán állami takarékbank hét alkalmazottját.
A lengyel politikus azután posztolt, hogy az ukrán külügyminiszter péntek reggel azt közölte, a magyar hatóságok „gyakorlatilag túszul ejtették” az ukrán állami takarékbank hét alkalmazottját. Az ukrán külügyminiszter hamar újabb posztban válaszolt Sikorskinak, és megköszönte neki a gyors reakciót.
„Nem tolerálhatjuk az állami terrorizmust. Arra sürgetem minden európai kollégámat, hogy reagáljanak határozottan a magyar kormány jogsértésére, és az emberek elrablására.”
Sikorski már tavaly is szóba hozta a zebrákat, amikor a hatvanpusztai birtokról készült drónfelvételekre reagált.
„A zebrák hagyományos haszonállatok Magyarországon?”
„Megették a zebrákat, ellopták a pénzt” – írtaRadosław Sikorski lengyel külügyminiszter az X-en, megosztva Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter bejegyzését arról, hogy a magyar hatóságok elfogták az ukrán állami takarékbank hét alkalmazottját.
A lengyel politikus azután posztolt, hogy az ukrán külügyminiszter péntek reggel azt közölte, a magyar hatóságok „gyakorlatilag túszul ejtették” az ukrán állami takarékbank hét alkalmazottját. Az ukrán külügyminiszter hamar újabb posztban válaszolt Sikorskinak, és megköszönte neki a gyors reakciót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiutasítják Magyarországról a NAV által elfogott pénzszállító ukránokat
A TEK állította elő a páncélozott járműveket, a NAV pedig pénzmosás gyanújával indított eljárást a hét ukrán ellen. Ukrajna időközben utazási figyelmeztetést adott ki Magyarországra.
Kiutasítanak Magyarországról pénteken hét ukrán állampolgárt, miközben a magyar és az ukrán fél között éles diplomáciai vita robbant ki arról, hogy a több tízmillió dollárt és eurót, valamint 9 kilogramm aranyat szállító páncélozott járművek pénzmosáshoz köthetők-e, vagy szabályos banki készpénzszállítást végeztek.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a kiutasításról azután döntöttek, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonosította az előállítottak hátterét.
A magyar hatóságok szerint a pénz- és aranyszállítás irányítását az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte, helyettese az ukrán légierő egykori őrnagya volt, munkájukat pedig katonai tapasztalattal rendelkező személyek segítették.
A Terrorelhárítási Központ március 5-én, csütörtökön csapott le az M5-ös autópálya egyik benzinkútjánál két páncélozott járműre, amelyek Ausztriából Ukrajnába tartottak. A NAV pénzmosás gyanújával indított eljárást, miután a járművekben 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat találtak. A hatóság szerint az idei évben már több százmillió dollárnyi készpénz és jelentős aranymennyiség haladt át az országon.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó”, és amíg Ukrajna nem ad kielégítő magyarázatot, a magyar hatóságok a lehető legmélyebb vizsgálatot folytatják. A külügyminiszter érthetetlennek nevezte, miért utaztatnak ekkora értékeket páncélozott járművekben banki átutalás helyett.
Az ukrán fél egészen másként látja a történteket. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint Magyarország „túszul ejtette” a hét ukránt, nem engedi be hozzájuk a konzulokat, és „ellopta a pénzt”. Állítása szerint az érintettek az állami Oschadbank dolgozói, akik szabályos nemzetközi készpénzszállítást végeztek. A bank közleményben erősítette meg, hogy a szállítmány szabályos volt, alkalmazottaikat pedig „jogtalanul tartóztatták fel”.
A diplomáciai konfliktus odáig fajult, hogy az ukrán külügyminisztérium arra figyelmeztette saját állampolgárait és vállalkozásait, hogy kerüljék Magyarországot, mert a magyar hatóságok „önkényes intézkedései” miatt nem garantálható a biztonságuk, és számolniuk kell a „vagyonelkobzás kockázatára”.
Kiutasítanak Magyarországról pénteken hét ukrán állampolgárt, miközben a magyar és az ukrán fél között éles diplomáciai vita robbant ki arról, hogy a több tízmillió dollárt és eurót, valamint 9 kilogramm aranyat szállító páncélozott járművek pénzmosáshoz köthetők-e, vagy szabályos banki készpénzszállítást végeztek.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a kiutasításról azután döntöttek, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonosította az előállítottak hátterét.
A magyar hatóságok szerint a pénz- és aranyszállítás irányítását az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte, helyettese az ukrán légierő egykori őrnagya volt, munkájukat pedig katonai tapasztalattal rendelkező személyek segítették.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Testével védte a 19 milliárdos kampányszerződéseket Rogán munkatársa a 444 elől
Egy közérdekű adatigénylésen akadályozták a 444 újságíróját a kormányzati kommunikációs szerződések megismerésében. A vaskos iratkötegek több mint 90 százalékát fém iratkapcsok tömegével fűzték össze. Az eljárást végül meg is szakították.
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda változatos módokon akadályozta azt a február 27-i iratbetekintést, amelyen a 444 újságírója a tárca friss kommunikációs szerződéseit szerette volna megismerni. A minisztérium két jogásza felügyelte a folyamatot, a betekintésre összeállított vaskos iratkötegek több mint 90 százalékát pedig fém iratkapcsok tömegével fűzték össze.
Az összekapcsolt iratokat a Kabinetiroda egyik munkatársa olyan szigorúan őrizte, hogy amikor az újságíró mégis be akart pillantani azokba, az illető felpattant és a testével takarta el a dokumentumokat,
A lap eredetileg négy, egyenként több milliárd forintos keretösszegű kommunikációs szerződés tartalmát szerette volna megismerni. Ezek az Európa jövőjét érintő, nemzetközi és hazai kormányzati kommunikációval, illetve az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására vonatkoznak. A minisztérium egyik munkatársa az iratcsipeszekre mutatva közölte az újságíróval: „Ön miatt szereztük be ezeket.”
Az eseményről készült jegyzőkönyv szerint az eljárást végül megszakították, mert az újságíró a felszólítás ellenére is megpróbálta megnézni a letakart iratokat.
„A felhívás ellenére a letakart iratokat megpróbálta megtekinteni, a betekintést ezért 10:54 perckor megszakítjuk” – olvasható a jegyzőkönyvben.
A Kabinetiroda trükközése ellenére az újságíró végül betekinthetett a Nemzeti Konzultációhoz és a kormány több jóléti intézkedéséhez – köztük az Otthon Start Programhoz, a családtámogatáshoz és a 3 százalékos kkv-hitelhez – kapcsolódó hirdetési kampányok anyagaiba.
Ebből kiderült, hogy a „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció hirdetésére több mint 8 milliárd forintot költöttek tavaly október és december között. Erről a 300 oldalas anyagról egy bíróság január 14-én első fokon kimondta, hogy nem köthető a Tisza Párthoz, bár a március 5-i sajtóhírek már ellentmondásosan számoltak be arról, hogy az ítélet jogerőre emelkedett-e. Az Otthon Start támogatást több mint 11 milliárd forintért hirdette a Kabinetiroda.
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda változatos módokon akadályozta azt a február 27-i iratbetekintést, amelyen a 444 újságírója a tárca friss kommunikációs szerződéseit szerette volna megismerni. A minisztérium két jogásza felügyelte a folyamatot, a betekintésre összeállított vaskos iratkötegek több mint 90 százalékát pedig fém iratkapcsok tömegével fűzték össze.
Az összekapcsolt iratokat a Kabinetiroda egyik munkatársa olyan szigorúan őrizte, hogy amikor az újságíró mégis be akart pillantani azokba, az illető felpattant és a testével takarta el a dokumentumokat,
Dráma a Nyírőben: 19 orvos felmondása lép életbe, mert a főigazgató nem távozott
Ézsi Robin főigazgató a helyén maradt, miután hétfőn 27-en helyezték letétbe felmondásukat. A távozások miatt a budapesti pszichiátriai ellátás biztonsága is veszélybe kerülhet.
Mivel Ézsi Robin nem mondott le csütörtökig a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatói posztjáról, péntek délelőtt 19 orvos felmondása lép életbe, írja a Telex. A lap információi szerint hétfőn még 16 szakorvos és 11 rezidens helyezte letétbe a felmondását, ám azóta néhányan visszaléptek.
A kórházban dolgozó orvosok szerint az újabb távozások működésképtelenné tehetik az intézményt, mert ennyi szakembert nem lehet máshonnan átvezényelni.
Ézsi Robin ezzel szemben azt közölte, hogy „a betegek teljes körű és biztonságos ellátását eddig is és a jövőben is biztosítani fogjuk”.
A kialakult helyzetről a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergelyt is megkérdezték. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Ézsi Robin esetleges menesztésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „Természetesen minden elképzelhető”.
Maga a főigazgató egy folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva nem kívánt részletes tájékoztatást adni. „Tájékoztatni szeretném, hogy a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság február 24-ével az intézmény szakmai működését érintő, egy mindent átfogó, teljes körű külső vizsgálatot rendelt el. Erre való tekintettel, a független bizottság munkájának lezárultáig nem kívánok tájékoztatást adni” – írta a Telexnek.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság korábban szintén azt közölte, hogy a vizsgálat lezárultáig nem döntenek a főigazgató sorsáról.
A mostani felmondási hullám előzménye, hogy január végén nyilvánosságra került:
két év leforgása alatt 15 magasan kvalifikált pszichiáter szakorvos hagyta ott a Nyírőt, kritikus orvoshiányt okozva. Negyven orvos petícióban tiltakozott, amelyben jelezték, hogy egyes osztályokon már a biztonságos betegellátás feltételei sem adottak.
Emellett bejelentették, hogy március 31-i hatállyal felhagynak az önként vállalt ügyeleti többletmunkával. A 15 szakorvos Ézsi Robin 2024 elején kezdődött főigazgatósága alatt távozott. Ézsi a kinevezése előtt üzemorvosként dolgozott, azt megelőzően pedig az asztrológiát és mágiát oktató Nimród Életbölcseleti Akadémiát vezette.
Mivel Ézsi Robin nem mondott le csütörtökig a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatói posztjáról, péntek délelőtt 19 orvos felmondása lép életbe, írja a Telex. A lap információi szerint hétfőn még 16 szakorvos és 11 rezidens helyezte letétbe a felmondását, ám azóta néhányan visszaléptek.
A kórházban dolgozó orvosok szerint az újabb távozások működésképtelenné tehetik az intézményt, mert ennyi szakembert nem lehet máshonnan átvezényelni.
Ézsi Robin ezzel szemben azt közölte, hogy „a betegek teljes körű és biztonságos ellátását eddig is és a jövőben is biztosítani fogjuk”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
