Az ukrán külügyminiszter szerint a magyar hatóságok „gyakorlatilag túszul ejtették” az ukrán állami takarékbank hét alkalmazottját
Az ukrán állami Oschadbank két, Ausztria felől érkező pénzszállítóját állították meg a magyar hatóságok. Kijev hivatalos jegyzékben követeli az alkalmazottak szabadon bocsátását és az EU jogi értékelését kéri.
Állami terrorizmus, túszejtés és zsarolás – ezekkel a szavakkal illeti Ukrajna Magyarországot, miután
állításuk szerint a magyar hatóságok csütörtökön Budapesten feltartóztattak két ukrán pénzszállító járművet, és túszul ejtették a hétfős személyzetet.
Az ukrán állami Oschadbank két, Ausztria és Ukrajna között közlekedő pénzszállítóján 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak. A hírt Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége közölte pénteken hajnalban a Facebookon,
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter álláspontja szerint „ma Budapesten a magyar hatóságok gyakorlatilag túszul ejtettek hét ukrán állampolgárt. Ennek az okai jelenleg ismeretlenek, akárcsak az állapotuk vagy az, hogy lehet-e velük kapcsolatba lépni.” A közlemény szerint a magyar lépés egyenlő a túszejtéssel és a pénz ellopásával.
„Ha ez az az »erő«, amiről ma Orbán Viktor beszélt, akkor ez egy bűnszervezet ereje. Ez állami terrorizmus és zsarolás”
– fogalmaztak. Ukrajna hivatalos jegyzékben követeli a hét ukrán állampolgár azonnali szabadon bocsátását, és az Európai Unióhoz fordul, hogy jogilag értékelje a magyar lépéseket.
Az érintett Oschadbank (Takarékbank) a honlapján azt közölte, a két pénzszállítót „indokolatlanul” tartóztatták fel, miközben rendszeres szállítást végeztek az osztrák Raiffeisen Bankkal kötött nemzetközi megállapodás keretében.
A bank szerint „a rakományt a nemzetközi szállítási szabályoknak és a hatályos európai vámeljárásoknak megfelelően állították elő.”
A GPS-adatok alapján a feltartóztatott járművek Budapest központjában, egy magyar biztonsági szerv közelében tartózkodnak, az alkalmazottak holléte azonban péntek reggelig ismeretlen volt.
A magyar hatóságok egyelőre nem reagáltak a vádakra. A Budapesti Rendőr-főkapitányság és az Országos Rendőr-főkapitányság sem adott ki közleményt az ügyben. Az incidens egy rendkívül feszült magyar–ukrán diplomáciai helyzetben történt. A héten a magyar kormány jelezte, hogy megvétózza a Kijevnek szánt, 2026–2027-re tervezett 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot, miután a magyar fél szerint Ukrajna indokolatlanul nem indította újra a Barátság kőolajvezetéket. Szijjártó Péter és Orbán Viktor is élesen bírálta az ukrán vezetést az elmúlt napokban.
Állami terrorizmus, túszejtés és zsarolás – ezekkel a szavakkal illeti Ukrajna Magyarországot, miután
állításuk szerint a magyar hatóságok csütörtökön Budapesten feltartóztattak két ukrán pénzszállító járművet, és túszul ejtették a hétfős személyzetet.
Az ukrán állami Oschadbank két, Ausztria és Ukrajna között közlekedő pénzszállítóján 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak. A hírt Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége közölte pénteken hajnalban a Facebookon,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Mi Hazánk bejelentette, kit jelöl köztársasági elnöknek
A párt Tóth Máté energiajogászt jelöli államfőnek. A Mi Hazánk szerint a szimbolikus jelölés üzenet az alkotmányosság és az energiabiztonság fontosságáról.
A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt jelöli a köztársasági elnöki tisztségre – derül ki a párt pénteken kiadott közleményéből.
A jelölést szimbolikusnak nevezik, amivel azt üzenik, hogy a jelenlegi helyzetben olyan államfőre van szükség, aki képes őrködni az alkotmányosság felett, és komoly tapasztalattal rendelkezik az energiabiztonság területén is.
A párt közleménye szerint a pártfüggetlen, de „következetesen nemzetben gondolkodó” Tóth Máté kétszeres doktor, PhD- és LL.M.-fokozattal rendelkező közjogász, aki a bostoni Suffolk Egyetemen szerzett diplomát. Húsz éve dolgozik ügyvédként, tizenöt éve oktat egyetemeken, 2019-ben pedig a Wolters Kluwer az Év Jogásza díjjal ismerte el munkásságát.
A Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja és alelnöke. A Mi Hazánk szerint jelölését az is indokolja, hogy kiemelkedő tudása az energiabiztonsági kihívások kezelésében is segítheti Magyarországot - áll a közleményben.
A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt jelöli a köztársasági elnöki tisztségre – derül ki a párt pénteken kiadott közleményéből.
A jelölést szimbolikusnak nevezik, amivel azt üzenik, hogy a jelenlegi helyzetben olyan államfőre van szükség, aki képes őrködni az alkotmányosság felett, és komoly tapasztalattal rendelkezik az energiabiztonság területén is.
A párt közleménye szerint a pártfüggetlen, de „következetesen nemzetben gondolkodó” Tóth Máté kétszeres doktor, PhD- és LL.M.-fokozattal rendelkező közjogász, aki a bostoni Suffolk Egyetemen szerzett diplomát. Húsz éve dolgozik ügyvédként, tizenöt éve oktat egyetemeken, 2019-ben pedig a Wolters Kluwer az Év Jogásza díjjal ismerte el munkásságát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leállítják a jégkármérséklő rendszert, ahol a gazdák elutasítják
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter bejelentette a jégkármérséklő rendszer részleges leállítását. Hangsúlyozta, ez nem tudományos döntés arról, hogy okoz-e aszályt a rendszer, csak a gazdák kérésének tesznek eleget.
Azokban a vármegyékben, ahol a gazdák többsége ezt kéri, leállítják az Országos Jégkármérséklő Rendszert, azaz a JÉGER-t – jelentette be csütörtökön Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A döntés alapja egy friss, országosan reprezentatív felmérés, amelyben ötezer gazdálkodót kérdeztek meg.
A megkérdezettek 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetése mellett, míg 24,5 százaléka a fenntartása mellett foglalt állást.
A miniszter szerint a felmérés vármegyénként nagy eltéréseket mutat: a Dunántúlon zömmel bíznak a rendszerben, Vas vármegyében például a gazdák 65,5 százaléka szeretné a további működést. Bóna Szabolcs hozzátette, hogy „a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárközgazdasági Intézet tudományos módszertana alapján” készítette a felmérést.
Azokban a megyékben, ahol a rendszer tovább működik, jelentősen szigorítanak a feltételeken: az eddigi 50-60 százalékos jégeső-valószínűség helyett csak 80 százalékos rizikónál kapcsolják be a generátorokat.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy „a rendszer kizárólag a legindokoltabb esetekben lép működésbe”.
A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem tudományos döntés arról, hogy a JÉGER okoz-e aszályt; a rendszer működését egy független tudományos testület vizsgálja majd.
A gazdakörökben egy olyan, tudományosan nem bizonyított vélelmezés kering, hogy a jégkármérséklő rendszer hozzájárul az aszályhoz.
A JÉGER ellen kampányt is indított egy vállalkozó, aki szerint a rendszer felelős a csapadékhiányért. Petícióját 15 ezer aláírással adta át a miniszternek.
A kormányzat már május végén jelezte, hogy komolyan veszi a kritikákat, amikor Bóna Szabolcs bejelentette a rendszer működésének és szakmai felügyeletének felülvizsgálatát. Később, a petíció átvételét követően pedig arról beszélt, hogy a tudományos kérdéseket nem lehet szavazással eldönteni, ezért egy független szakértői testületet hoznak létre a tények tisztázására.
A helyzetet árnyalta, hogy miközben a viták zajlottak, az Agrárminisztérium június 29-től biztosította a rendszer további finanszírozását, és a működés visszaállt a korábbi, teljes veszélyességi szint szerinti riasztási rendre.
A rendszert üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és több szakmai szervezet következetesen azt kommunikálta, hogy a technológia a jégszemcsék méretét csökkenti, de a lehulló csapadék mennyiségét nem befolyásolja.
Az általuk hivatkozott mérések szerint a környezetbe juttatott ezüst-jodid mennyisége is elhanyagolható. A mostani döntéssel a kormány a gazdák többségi akaratának tett eleget, a tudományos végső szót azonban a felálló szakértői testületre bízta.
Azokban a vármegyékben, ahol a gazdák többsége ezt kéri, leállítják az Országos Jégkármérséklő Rendszert, azaz a JÉGER-t – jelentette be csütörtökön Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A döntés alapja egy friss, országosan reprezentatív felmérés, amelyben ötezer gazdálkodót kérdeztek meg.
A megkérdezettek 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetése mellett, míg 24,5 százaléka a fenntartása mellett foglalt állást.
A miniszter szerint a felmérés vármegyénként nagy eltéréseket mutat: a Dunántúlon zömmel bíznak a rendszerben, Vas vármegyében például a gazdák 65,5 százaléka szeretné a további működést. Bóna Szabolcs hozzátette, hogy „a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárközgazdasági Intézet tudományos módszertana alapján” készítette a felmérést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A hálózat csúcsterhelése tegnap a tervezett alatt maradt 151 megawattal
A kormányfő bejelentéseket tett a Paksi Atomerőművel és a áram-vészhelyzettel kapcsolatban. Elmondta, hogy tegnap a hálózat terhelése az önkéntes korlátozás miatt elmaradt a várttól.
Új bejelentést tett Magyar Péter a lehetséges energiavészhelyzettel és a Paksi Atomerőművel kapcsolatban. A miniszterelnök arról tájékoztatta a nyilvánosságot a közösségi oldalán, hogy
„jelenleg az energiaszolgáltatás rendben üzemel.”
A miniszterelnök elmondta, hogy az atomerőmű kevesebb mint a felét termeli a szokásosnak a termelésvisszafogás miatt.
„A Paksi Erőmű 2000 helyett 960 megawatton termel.”
Közlése szerint az áramfogyasztás önkéntes korlátozásának köszönhetően a hálózat terhelése enyhén alulmaradt a várt értéktől.
„A hálózat csúcsterhelése tegnap a tervezett alatt maradt 151 megawattal az önkéntes korlátozások miatt.”
A kormányfő azt is bejelentette, hogy a mai nap folyamán Százhalombattára és Paksra látogat.
Új bejelentést tett Magyar Péter a lehetséges energiavészhelyzettel és a Paksi Atomerőművel kapcsolatban. A miniszterelnök arról tájékoztatta a nyilvánosságot a közösségi oldalán, hogy
„jelenleg az energiaszolgáltatás rendben üzemel.”
A miniszterelnök elmondta, hogy az atomerőmű kevesebb mint a felét termeli a szokásosnak a termelésvisszafogás miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
273 millió forint közpénzből, alapfokú angoltudással utazta körbe a világot Budai Gyula fideszes képviselő
A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint Budai Gyula fideszes képviselő utazásaira több mint 273 millió forintnyi közpénz jutott. A politikus Szijjártó Péter miniszteri biztosaként összesen 57 országba jutott el.
Még mindig derülnek ki újdonságok az új külügyminisztériumi vezetés által megosztott adatokból. Több mint 273 millió forintnyi közpénzbe került Budai Gyula fideszes képviselő utazása a világ körül, amit a parlamenti adatlapja szerint alapfokú angol- és orosztudással tett meg.
Az RTL Híradó szerint a politikus az előző kormányzati ciklus alatt, Szijjártó Péter állandó partnereként, miniszteri biztosként utazgatott magángépen.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint a képviselőre eső költség meghaladta a 273 millió forintot.
Budai összesen 57 országba jutott el, járt többek között Thaiföldön, Japánban, a Fülöp-szigeteken és Indiában is. Parlamenti képviselői munkája mellett a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott miniszteri biztosként, a hivatalos titulus így szólt:
„a szankciókból fakadó kihívások miatt szükséges gazdaságvédelmi intézkedésekért felelős miniszteri biztos”.
Az RTL megkereste a képviselőt, hogy a magabiztos nyelvtudás hiánya ellenére hogyan tudott külföldön tárgyalni, de a politikus nem reagált a megkeresésre.
A mostani hír egy hónapok óta tartó folyamat újabb fejezete, amely a korábbi kormány utazási költségeinek feltárásáról szól. Július elején hozták nyilvánosságra, hogy a Szijjártó Péter vezette minisztérium 2022 és 2026 között összesen 53 alkalommal bérelt magánrepülőgépet, közel 4,9 milliárd forint értékben. A tárca korábban biztonsági okokra hivatkozva nem adta ki az utazások részleteit, ám egy bírósági ítéletet követően a minisztérium 2025 májusától felhagyott a magángépek bérlésével.
Azóta a sajtó többször is beszámolt a külügyminisztérium által kiadott költséglistákról.
Még mindig derülnek ki újdonságok az új külügyminisztériumi vezetés által megosztott adatokból. Több mint 273 millió forintnyi közpénzbe került Budai Gyula fideszes képviselő utazása a világ körül, amit a parlamenti adatlapja szerint alapfokú angol- és orosztudással tett meg.
Az RTL Híradó szerint a politikus az előző kormányzati ciklus alatt, Szijjártó Péter állandó partnereként, miniszteri biztosként utazgatott magángépen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
