HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor a szavazás után: Amit Alexandra tanácsolt, azt csináltam

A miniszterelnök sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy Vitézy Dávidra szavazott. Szerinte a gyűlölet nem szép dolog, de ebben neki nincs felelőssége, ő a béke embere.


„Amit Alexandra tanácsolt, azt csináltam. Négy lányom van és egy feleségem, azt tanultam meg, legjobb, ha azt teszem, amit a hölgyek tanácsolnak” - ezekkel a szavakkal árulta el szavazatának leadása után tartott sajtótájékoztatón a miniszterelnök, hogy a budapesti főpolgármester-választáson Vitézy Dávidra voskolt.

Arra a kérdésre, hogy Vitézy az LMP jelöltje, ami az ő logikájuk szerint egy háborúpárti párt, Orbán Viktor úgy reagált: „De én a Fideszre szavaztam.”

Megkérdezték Orbán Viktortól azt is, Vitézy-vel jobban együtt tudna-e működni, mint Karácsony Gergellyel. „Remélem ez egy komoly kérdés lesz, releváns kérdés, és akkor majd meglátjuk” - mondta.

Elmondta, ő semmilyen egyeztetésben nem vett részt senkivel, így Vitézy Dáviddal sem a fővárosi kampányban. „A fővárosi kampányt azt Szentkirályi Alexandra képviselő-asszony irányította, a döntését is mindig elfogadtam, én bízok abban, hogy ő jól ítélte meg a helyzetet.”

Szentkirályi Alexandrával kapcsolatban elmondta még,

„A legjobb jelöltet állítottuk, hosszú évtizedek óta."

Úgy fogalmazott, nagyon büszke arra a munkára, amit bepótolva korábban el nem végzett munkákat, elvégzett. „Benne marad a fővárosi politikában, és egy nagy jövő előtt álló, erős vezetője lesz a Fidesznek.”

A miniszterelnök szerint az ország nem megosztott, hanem demokratikus. „Ezt akartuk 1990-ben, hogy sok vélemény lehessen, hát most sok vélemény van. Mindenkihez eljut, mindenki megfontolhatja és utána szavazhat.”

„A gyűlölet nem azonos a megosztottsággal, az nem szép dolog” - fogalmazott. Szerinte azonban ebben neki nincs semmilyen felelőssége. „Én a béke embere vagyok.”

Magyar Péter kampányáról azt mondta, nagyon örül, hogy az emberek úgy tűnik, nagyobb számban fognak részt venni az Európai Parlamenti választáson, mint korábban. „És ez jó. Jó a magyar demokráciának.”

„Magyar Péterrel kapcsolatban egy problémát érzek: sose fizette be a tagdíjat” - mondta még.

Kérdezték a kegyelmi ügyről is, arról, hogy miért nem lehet hónapokkal a botrány után sem tudni, miért kapott kegyelmet a bicskei gyermekotthon igazgató-helyettese. „A köztársasági elnök ezt az ügyet lezárta, így mi is” - válaszolta. Hozzátette, beszélt Novák Katalinnal erről a kérdésről, de nincs felhatalmazva arra, hogy elmondja, mit válaszolt. Azt kérte, az újságírók forduljanak Novák Katalinhoz. Amikor felvetették, hogy nem lehet elérni, Orbán Viktor úgy reagált:

„A szakmának vannak ilyen nehézségei.”

Szóba került az újabb bicskei pedofilügy is. „Semmi sincsen rendben, de mindent megszigorítottunk, és küzdeni fogunk, hogy minden rendben legyen” - válaszolta az ezzel kapcsolatos kérdésre a miniszterelnök.

Az orosz hekkertámadással kapcsolatos kérdésekre megismételte, hogy évente tucatnyinál is több kibertámadás éri a magyar államot, és minden alkalommal megteszik a szükséges lépéseket „mind a diplomácia, mint a titkosszolgálati eszközök bevetésével.” Arra nem tudott válaszolni, miért nevezték kampányhazugságnak két éve, hogy megtörtént ez a támadás.

„Én nem tudom, minek nevezték, de nem is foglalkozok a kérdéssel, tekintettel arra, hogy van egy protokoll. Mindegy, hogy ki mit mond, nem várhatom el a külügyminisztertől, hogy feltárja a világ előtt a magyar állami működés gyenge informatikai pontjait.”

„Sose fogjuk bevallani, legalábbis azon melegében biztosan nem, hogy hol hatolt be és ki hatolt be, amíg azokat ki nem javítottuk, és meg nem védtük magunkat. Ezért ilyenkor ezeket a kérdéseket elhárítjuk, és a titkosszolgálati protokoll szerint megvédjük magunkat. Ez a helyes eljárás. Hogy közben ki mit mond, az én számomra másodlagos.”

Az akkugyárakkal kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, ha az ő házától 100 méterre épülne egy ilyen gyár, elvárná, hogy azokat a szabályokat, amik Németországban érvényesek, Magyarországon is alkalmazzák, és garantálják számára az egészséges életet. „A hatóságoknak az a dolguk, hogy ezeket a szabályokat betartassák.”

Egy újabb kérdésre kijelentette, Srebrenicában szerinte is népirtás történt, de az ezzel kapcsolatos emléknapot azért nem támogatták, mert „a többséghez akartunk tartozni, és a többség nem szavazta meg. A világ többsége nem szavazta meg. Nem kérhetik rajtunk számon, hogy miért nem szavaztunk a kisebbséggel.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videó: Megnéztük mit épít Balásy Gyula Máriaremetén – Akkora luxusvillát találtunk, amihez még a hegyet is el kellett hordani
Megtekintettük, hogy milyen ingatlan épül pontosan Máriaremetén, amiről Balásy Gyula elcsukló hangon állította, hogy az egy többgenerációs családi ház. A munkások egy idő után megtiltották a videózást, és a helyszínen köröző autókból is érdeklődtek, miért vagyunk ott.


Miután Balásy Gyula maga sem tudta eldönteni, mit is jelent a „luxizás”, a Szeretlek Magyarország megnézte a vállalkozó Máriaremetén épülő házát. A helyszínre Hadházy Ákos útmutatása alapján jutottunk el, aki azt mondta,

„nem fogjuk tudni eltéveszteni, mert akkora építkezés lesz, hogy olyat még nem láttunk”.

Egy hatalmas toronydaru dolgozik a hegyoldalban, ahová annyira meredek út vezet, hogy a riporterünk csak lábujjhegyen tudott felfelé menni.

Balásy Gyula a Kontrollnak azt mondta, hogy „Igen, egy többgenerációs házat szerettünk volna építeni magunknak”, majd elcsukló hangon hozzátette, hogy nem tudja, hogy ez valaha megvalósul-e.

A helyszínen viszont úgy láttuk, hogy a beruházás léptéke messze meghaladja egy átlagos házét.

Az építkezéshez szemmel láthatóan el kellett hordani a hegy egy részét.

A forgatásunkat nem nézték jó szemmel a helyszínen. A  munkások egy idő után megtiltották a videózást. Emellett riporterünk mellett több autó is megállt, hogy megkérdezzék, mi járatban van.

@szeretlekmagyarorszag.hu #balásygyula #ner #luxizás #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter sógora lemond a miniszteri jelöltségről
Melléthei-Barna Márton csütörtökön bejelentette, hogy mégsem vállalja az igazságügyi minisztérium vezetését. Lemondását azzal indokolta, hogy a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolata most nem segíti a társadalmi konszenzust.


Melléthei-Barna Márton arról ír a Facebookon, hogy mégsem vállalja az igazságügyi miniszteri pozíciót a leendő Tisza-kormányban.

„Bejelentés - lemondok a miniszteri jelöltségről

Soha nem látott társadalmi konszenzus áll a jogállam visszaállítása és az igazságtétel mellett. A választáson példátlan tömeg, 3,3 millió ember döntött a változás mellé. Azóta is százezrek álltak a rendszerváltás oldalára: a TISZA 70 százalékon áll a közvéleménykutatásokban. Ilyenre az újkori magyar demokrácia történetében nem volt még példa.

Büszke vagyok arra, hogy én is hozzájárultam ehhez a sikerhez. 2024 februárjában a Partizán-interjút követően azonnal felajánlottam segítségemet, elsők között csatlakoztam Magyar Péterhez, nem kis kockázatot vállalva. Részt vettem az első rendezvények lebonyolításában, ügyvédként és aktivistaként is, ekkor még csak maroknyian voltunk. Ezután a jogi munka került előtérbe: a párt átvételének jogi megszervezése, az európai parlamenti és az önkormányzati választáson való sikeres részvétel jogi lebonyolítása egyaránt rám hárult.

Az Európai Parlamenti választások után sem állt meg a munka, továbbra is elláttam a TISZA és a Tiszához kapcsolódó személyek jogi ügyeit, tanácsadástól a szerződésíráson át a peres képviseletig. Nem mindennapi helyzetekben is helyt kellett állni, amelyek részben már ismertek a szélesebb közvélemény előtt: volt adatlopás, titkosszolgálati megfigyelés, belső vizsgálat...

Az ilyen és ehhez hasonló ügyek intézése mellett megszerveztem a párt jogi csapatát. Irányításom alatt más munkacsoportokhoz hasonlóan hatalmas munkát végeztünk azért, hogy felkészüljünk a kormányzásra, írtunk programot, előkészítettünk jogszabálytervezeteket. Büszke vagyok arra, hogy ezt a csapatot vezethettem, ahogy arra is, hogy a kollégák közül többen parlamenti képviselők lettek.

Az sem titok, hogy az uniós pénzek hazahozatalához szükséges előkészítő munka is hatalmas igénybevételt jelentett, ahogy az igazságügyi területen a kormányzásra való felkészülés is. Arról talán beszélnem sem kell, hogy a kampány és a választás lebonyolítása, a törvényesség biztosítása milyen terhelést és felelősséget jelentett a jogi csapat számára.

Az egész párt, és ezen belül a jogi csapat kiváló munkát végzett, ezzel is hozzájárultunk a TISZA történelmi sikeréhez.

Időközben, 2024. augusztusában, 25 év után találkoztam újra Magyar Péter húgával. A találkozásból őszre kapcsolat, majd egy évvel később házasság lett. Azóta született egy közös gyermekünk is.

Az igazságügyi miniszteri pozícióra való jelölésem hatalmas megtiszteltetés volt és egyáltalán nem a fél éve fennálló rokoni, vagy az évtizedek óta fennálló baráti kapcsolatnak szólt. Természetesen hosszan gondolkoztunk azon, hogy elfogadjam-e a felkérést, és arra jutottunk, hogy alkalmas vagyok, készen állok a feladatara.

De éppen a hatalmas felhatalmazásból következik az is, hogy a társadalmi konszenzust növelni, nem pedig csökkenteni kell a jogállam és az igazságtétel mögött. Ezt pedig a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolat most nem segíti. Hiszek abban, hogy mind jogi, politikai, erkölcsi és emberi szempontból kikezdhetetlen lett volna a kormánytagságom, de most úgy tudom segíteni ezt a nemzeti egységet, ha hátrébb lépek. Én a rendszerváltásra tettem fel az életemet az utóbbi két évben, engem nem személyes célok vezéreltek, pláne nem pozíciót kerestem.

Ezért annak érdekében, hogy a legkisebb árnyék se vetüljön a rendszerváltásra, egyeztettem Magyar Péterrel, és abban maradtunk, hogy az ország és a TISZA-kormány érdekét az szolgálja legjobban, ha a miniszterelnök egy olyan alkalmas és elkötelezett szakembert kér fel az igazságügyi miniszteri pozícióra, akit kizárólag tevékenysége alapján ítél meg a nyilvánosság.

A leendő miniszterelnökkel sok évtizedes barátság, szakmai és értékközösség köt össze: a jogállam, a demokratikus berendezkedés melletti elkötelezettség, egy szabad, működő és emberséges Magyarország mellett. Büszke vagyok arra a közös munkára, aminek eredményeképpen ez ma már nem csak remény, hanem olyan jövő, amit együtt valósíthatunk meg valamennyi magyar emberrel és a TISZA megalakuló kormányával, és országgyűlési frakciójával. Büszke vagyok, hogy országgyűlési képviselőként e frakció tagja lehetek, köszönöm a választók bizalmát. Mindenkinek hálás vagyok, aki hitt bennem a látszat ellenére is, és biztatott, vagy kiállt mellettem. Külön köszönöm a jogászok közösségének támogatását!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
MNB-botrány: Házkutatást tartott az ügyészség az Állami Számvevőszéknél, iratokat is lefoglaltak
A Központi Nyomozó Főügyészség MNB-botrányhoz kapcsolódó iratokat foglalt le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületében. Közlésük szerint az akció nem az ÁSZ ellen indult, csak a büntetőeljárási törvény az iratok hivatalos személy jelenlétében történő átadására kizárólag ezt a jogintézményt ismeri.


Új szakaszba lépett a Magyar Nemzeti Bank körüli botrány: ügyészségi nyomozók tartottak kutatást és foglaltak le iratokat csütörtökön az Állami Számvevőszék épületében. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával több mint egy éve zajló eljárásnak továbbra sincs gyanúsítottja.

A Központi Nyomozó Főügyészség a 24.hu-nak megerősítette a hírt. Közleményük szerint az Állami Számvevőszéknél azért volt szükség a nyomozati cselekményre, hogy az ügyben értékelendő iratokat biztosítsák.

A KNYF szerint a kutatás és lefoglalás „az ügyben értékelendő iratok hiteles és strukturált formában történő egyidejű átadása céljából” történt.

Kiemelték, nem merült fel, hogy a dokumentumokat bárki el akarta volna rejteni vagy megsemmisíteni, és az sem, hogy az ÁSZ-nál bárki érintett lenne az ügyben. A házkutatásra azért volt szükség, mert a büntetőeljárási törvény az iratok hivatalos személy jelenlétében történő átadására kizárólag ezt a jogintézményt ismeri.

A lépés mégis meglepő, mert a nyomozás éppen az Állami Számvevőszék feljelentése alapján indult tavaly februárban, ami arra utal, hogy a nyomozás alapját képező dokumentumok hivatalos, egyidejű átadására csak most került sor - jegyzi meg a lap.

Az eljárás nemrég került a rendőrségtől az ügyészséghez, miután a Legfőbb Ügyészség saját hatáskörébe vonta a nyomozást. A Központi Nyomozó Főügyészség pedig külön nyomozócsoportot állított fel az MNB-s vagyon felderítésére és visszaszerzésére.

A botrány középpontjában a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa köré szerveződött hálózat áll, ahol az Állami Számvevőszék szerint százmilliárdos nagyságrendű, közpénzeket érintő vagyonvesztés történhetett Matolcsy György jegybankelnöksége idején.

A vádakra reagálva Matolcsy György volt jegybankelnök közleményben azt írta, az alapítványi vagyon nem tűnt el, csak jelenleg kevesebbre árazza a tőzsde az értékét.

A botrányt tovább szította, amikor a 444 arról írt, hogy a Matolcsy család konténerekben szállíttatja vagyontárgyait, köztük sportautókat Dubajba. Fia, Matolcsy Ádám ezt többször is tagadta, legutóbb a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, az állítás „egyszerűen nem igaz.”

Matolcsy Ádám a vádakra reagálva kijelentette:

„Nem politikusok vagy újságírók feladata eldönteni, kit és miért kell felelősségre vonni. A bevételeim legális és átlátható tevékenységekből származnak.”

Azt is elmondta, évek óta rendelkezik tartózkodási engedéllyel az Egyesült Arab Emírségekben, ahol bútoripari vállalkozást üzemeltet. Hozzátette, teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal, amennyiben kiadatását kérnék. Ezt megnehezítheti, hogy a két ország között nincs kiadatási egyezmény.

A jegybank körül nem csak alapítványi vagyon az egyetlen visszás ügy. Ott van még költségesen felújított MNB-székház is. A sajtóban Matolcsy Ádám barátjához kötött kivitelező cég munkája után több mint négyezer hibát találtak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Guardian is a magyar közmédiáról cikkezik: Rettegnek a „hazugsággyár” dolgozói, hogy mi lesz velük
A brit Guardian budapesti riportja szerint az MTVA és az MTI dolgozói a kormányváltás utáni tisztogatásoktól és bizonytalanságtól tartanak. Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását, amíg annak közszolgálati jellegét helyre nem állítják.


Alig két nappal a kormány eskütétele előtt a közmédia folyosóin a félelem az úr, miközben a kormányváltás történelmi esélyt is kínál a „hazugsággyárként” emlegetett intézmény átalakítására. Erről ír a brit The Guardian budapesti riportja, mely szerint a változást ígérő Magyar Péter elsőként a közmédiát alakítaná át gyökeresen, és ott lebeg az állami média alkalmazottainak feje felett a kérdés:

elsötétül-e a képernyő szombaton?

A lapnak nyilatkozó közmédiás és MTI-s dolgozók bizonytalanságról és félelemről beszéltek. Egyikük a belső hangulatról elmondta, nem tudni, milyen mélységű lesz az átalakítás.

„Mindenki fél. Meddig megy el ez a tisztogatás? És milyen mértékben?”

A lap megszólaltatja a Riporterek Határok Nélkül vezetőjét, aki szerint Orbán Viktor stratégiája egyedülálló volt. Thibaut Bruttin, úgy fogalmazott, a korábbi miniszterelnök súlyos fizikai retorziók nélkül tette tönkre a független újságírást.

A szintén megszólaló Polyák Gábor médiajogász szerint ugyanakkor a független sajtó ellenállt, és kulcsszerepet játszott a rendszer megingatásában. Balogh Krisztina pedig, aki két évig dolgozott a közmédiánál, arról beszélt, hogy a működést központi ukázok és előre megírt narratívák határozták meg. Szerinte a rendszer nem csupán intézményi, hanem társadalmi sebeket is hagyott.

„Ami megmaradt, az feldolgozatlan trauma: hazugságok rendszere, állandó manipuláció és félelemalapú kommunikáció, amely mély sebeket hagyott.”

Polyák Gábor szerint a Fidesz-közeli magánmédia-hálózat várhatóan nem tűnik el, legfeljebb összezsugorodik. Balogh Krisztina szerint a valódi kérdés a jövőre nézve nem csupán intézményi.

„A kulcskérdés nemcsak az, hogy milyen médiarendszer jön létre, hanem az is, hogy lesz-e valódi társadalmi igény az igazságra.”

A lap még kitér arra, hogy Magyar Péter a választási győzelme után egyértelművé tette, hogy kormányra lépve felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását, amíg annak elfogulatlan, közszolgálati működése helyre nem áll. Emellett új sajtótörvényt és új médiahatóságot is ígért.

Via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET: