HÍREK
A Rovatból

Orbán: Most igazán belevaló kormány kell, amely felelős, egyesíti az országot és kellő erőt mutat

A miniszterelnök szerint az erős választói akarat és a jövő bizonytalansága együtt minden korábbinál nagyobb felelősséget ró az új kormányra.


Most igazán belevaló kormány kell, amely felelős, egyesíti az országot és kellő erőt mutat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés keddi ülésén.

A miniszterek eskütétele előtt, miután ismertették a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről, a kormányfő felszólalásában kiemelte: a veszélyek és különösen a háború kijelöli a következő magyar kormány feladatait.

"Megőrizni, sőt megerősíteni a Kárpát-medence és Magyarország fizikai, anyagi és szellemi kulturális biztonságát, támogatni a magyar családokat, tőkeerőssé izmosítani a magyar vállalkozásokat és növekedési pályán tartani a magyar gazdaságot"

- sorolta. Hozzátette: Magyarország következő kormányának tagjait erre figyelemmel kérte fel a közös munkára.

Kifejtette: a választópolgárok akaratából 2010 óta a negyedik, összességében az ötödik alkalommal mutathatja be Magyarország új kormányának tagjait. A helyzet mégis páratlan Magyarország 1990 utáni történetében és köszönet illeti a választópolgárokat, hogy április 3-án "a népakaratot soha nem látott egyértelműséggel kinyilvánították" - mondta. Hangsúlyozta: 1990 óta soha nem állt még kormány mögött olyan nagy és egységes választói akarat, mint amekkora a most hivatalba lépő kabinet mögé sorakozott föl, "ez részben megszolgált, részben megelőlegezett bizalom". A kormány tagjaitól azt várja, hogy a megszerzett bizalmat megőrizzék, a megelőlegezett bizalmat pedig valóra váltsák - jelentette ki Orbán Viktor.

Úgy vélte, ez most különösen emberpróbáló feladat lesz, mert "a koronavírusból még alig lábaltunk ki, a szomszédunkban háború zajlik, Brüsszelben pedig összezavarodott az iránytű, ezért onnan nem számíthatunk segítségre". Felidézte, hogy 32 éve képviselő és vesz részt a külpolitikai életben, de még soha nem látott akkora bizonytalanságot a jövőt illetően, mint napjainkban. Hozzáfűzte:

az erős választói akarat és a jövő bizonytalansága együtt minden korábbinál nagyobb felelősséget ró az új kormányra.

A miniszterelnök szerint a 2020 és 2030 közötti évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora. 2020-2021-ben koronavírus-járvány volt, 2022 eleje óta pedig háború a keleti szomszédunkban - emlékeztetett. Úgy látja, mindezek következményeként menekültáradat, soha nem látott mértékű energia- és nyersanyag-áremelkedés, infláció is tört a világra. Egy időben fenyeget a 21. század eddigi legnagyobb geopolitikai átrendeződése, valamint egy globális energia- és élelmiszerválság.

Kiemelte: az energia- és élelmiszerválság destabilizálja a népes, de törékeny országokat, ami újabb háborúkat és még a 2015-ösnél is nagyobb népvándorlást indíthat útjára. Ez óriási kihívást jelent a világ gazdagabbik fele számára, ideértve Magyarországot is - tette hozzá. Közölte: ez "egy kirobbanó formában lévő, ragyogóan irányított Európai Unió" számára is komoly feladat lenne, de az EU "ma minden, csak nem kirobbanó formában lévő, ragyogóan irányított szervezet". Inkább késlekedést látni, zavaros ideológiákat hallani, kapkodó és ésszerűtlen döntéseket tapasztalni - mondta.

Orbán Viktor szerint Magyarország egy ilyen korszakban nem engedheti meg magának "a felelőtlenség, a széthúzás és a gyöngeség luxusát", vagyis most igazán belevaló kormány kell.

A kormányfő ismertette: Varga Juditot az Igazságügyi Minisztérium vezetésére kérte fel. Kiemelte: az igazságügyi miniszternek érvényre kell juttatnia az Alaptörvényt, védenie kell az alkotmányosságot, ezért számára vétójogot biztosít valamennyi minisztériumi előterjesztéssel szemben. Hozzátette: Deák Ferenc tárcája ma a kormány uniós kapcsolataiért is felelősséget visel. Ezt senki sem irigyli a tárca vezetőjétől - fogalmazott, hangsúlyozva: a miniszter a brüsszeli vitákban eddig is a magyar nemzeti érdek határozott képviselője volt és azt várják, a jövőben is az legyen. Ez továbbra sem lesz könnyű, ezért sok erőt és kitartást kívánt a miniszternek.

Pintér Sándorról - aki ismét a Belügyminisztériumot irányítja - a kormányfő azt mondta: 16 évet szolgáltak együtt és ezalatt minden rábízott feladatot példás pontossággal teljesített, ezért feltétel nélküli bizalmát élvezi. Helyreállította a közbiztonságot, radikálisan csökkentette a bűnözést, mind a vagyon, mind az emberi élet ellen irányuló bűncselekményeket látványosan visszaszorította, a rendőrséget megfiatalította és megújította, az állomány visszanyerte becsületét és megbecsültségét. A rendőrviccek kora lejárt - fogalmazott Orbán Viktor. Aláhúzta: bár minisztériumát továbbra is Belügyminisztériumnak hívják, de valójában ez már a belügyek minisztériuma. A politikában a tapasztalat a legnagyobb érték, az számít igazán, ezért bízzák rá a legnehezebb területek irányítását - mondta és sok sikert kívánt a belügyminiszternek.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter lesz ismét. A kormányfő úgy fogalmazott: miniszterelnök-helyettesként továbbra is a történelmi egyházakat és a Kárpát-medencei magyar közösségeket érintő ügyek előmozdításáért felel. "Minden magyar felelős minden magyarért, ha ez így van, márpedig így van, akkor Semjén Zsolt miniszteri felelőssége az összmagyarság képviselete" - hangsúlyozta. Aláhúzta: azt várják tőle, hogy az egységes magyar nemzet alaptörvényben rögzített eszméjét váltsa valóra a mindennapokban. A Kereszténydemokrata Néppárt a kormány szellemi-ideológiai magja, ezért elnökét megkülönböztetett tisztelettel köszönti a kabinetben - mondta.

Csák Jánosról, aki a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányítója lesz, azt mondta: tárcáját jövőügyi minisztériumnak kellene nevezni. Hozzátartozik a családpolitika, a kultúra, a felsőoktatás, a szakképzés és az innováció. A miniszterre összetett feladat vár, munkája olyan különleges személyiséget igényel, aki ismeri az üzleti világot, nem téved el a szellemi viták modern útvesztőiben, egyszerre fegyelmezett, de közben keresi, miként léphetünk túl a mai realitások korlátain. Ide igazi Klebelsberg-karakter kell - mondta és sok szerencsét kívánt.

Varga Mihály pénzügyminiszterről szólva kiemelte: az ő előrelátó szigora tette lehetővé a növekedés és a pénzügyi fegyelem közötti egyensúly fenntartását a koronavírus jelentette kihívás éveiben, és ugyanez a vele szembeni elvárás most, amikor a háború a gazdaságot újabb próbatétel elé állítja.

Palkovics László technológiai és ipari miniszter portfóliója kapcsán Orbán Viktor arra emlékeztetett: az ipar és az energetika nagy átalakulás előtt áll, a kormánytag feladata az, hogy folytassa e területen az elmúlt négy évben elindított fordulatot, illessze a magyar energetikai rendszert az új kor kihívásaihoz. Ennek részeként említette, hogy kezelje az átalakulás, a növekvő fogyasztás és az emelkedő árak miatt kialakult helyzetet, eközben csökkentve a gazdaság károsanyag-kibocsátását, és hangolja össze a gazdasági növekedés és a környezetvédelem szempontjait.

Nagy István agrárminiszter tárcájáról szólva a miniszterelnök emlékeztetett: az elmúlt években "nagyot léptünk előre", az ország 20 millió embert képes ellátni élelmiszerrel, rakétasebességgel emelkednek a nemzeti vidékfejlesztési támogatások, a gazdák pedig végképp leküzdhetik a nyugattal szemben a kommunizmus idején keletkezett lemaradást. Hozzátette: a régi-új miniszternek ki kell védenie a küszöbön álló globális élelmiszerválság következményeit, továbbá erősítenie kell a magyar agrárium külgazdasági pozícióit.

Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter komoly uniós, belpolitikai és közigazgatási tapasztalatát emelte ki a kormányfő, megemlítve, hogy 2006 után évekig frakcióvezető volt, miniszterként döntő szerepet játszott a magyar állam újjászervezésében, ezt követően pedig uniós biztosként tevékenykedett. Neki van a legtöbb esélye arra, hogy a brüsszeli bürokraták és a magyar képviselők malomkerekei között ne őrlődjön föl - fogalmazott Orbán Viktor.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter feladatairól szólva a miniszterelnök megjegyezte: a Zrínyi haderőfejlesztési program révén Magyarországé lehet a térség egyik legütőképesebb hadserege. Hangsúlyozta: a szomszédban zajló háború bizonyítja, milyen felelőtlenség volt, hogy egész Európában háttérbe szorították a hadsereget és a honvédelmet, néha már a létjogosultságát is megkérdőjelezve.

A kormányfő Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel folytatta kormánya bemutatását. Mint mondta, a demokráciában fontos a folyamatos kapcsolattartás, ami nehéz feladat, mert a munkát adatvédelmi jogszabályok tömegei, az állampolgárok érthető érzékenysége és az ellenzék folyamatos támadásai is nehezítik. Hozzátette: ez most sem lesz másképp, így Rogán Antalt arra kérte fel, hogy oldja meg ezt a feladatot, a kormányzati döntések mögött húzódó elvek és célok a demokratikus közvélemény egésze számára legyenek megismerhetők. Kiemelte: ebben a háborús évtizedben különösen fontos, hogy a "velünk egyetértőknek és az egyet nem értőknek is világos legyen, mit miért teszünk". Jelezte azt is: a következő időszakban az ország függetlenségét és Magyarország szuverenitását számos támadás éri majd. Hozzátette: a szuverenitás védelme a miniszterelnök első számú kötelessége, ebben a munkában elsősorban Rogán Antalra számít majd.

Orbán Viktor közölte: Lázár Jánost az Építési és Beruházási Minisztérium vezetésére kérte fel, de ezt igazából országépítési minisztériumnak kellene nevezni. Emlékeztetett: korábban ez a feladat a minisztériumok között felparcellázott, széttagolt terület volt, de ez mára hátránnyá vált. A növekvő nyersanyagárak, a háború gazdasági hatásai, a várható európai recesszió, a beruházók óvatossága alaposan bonyolítja majd az életünket - fejtette ki a kormányfő, aki szerint Lázár János feladata a beruházásokra fordított állami erőforrások hatékony felhasználása, az építésügyi szabályok megújítása, valamint az épített örökségünk védelme és a "polgári jó ízlés" képviselete lesz az építkezéseknél.

A miniszterelnök úgy folyatta: Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert arra kérte fel, hogy továbbra is a "tőle megszokott fáradhatatlansággal" képviselje a magyar nemzeti érdekeket, erősítse meg Magyarország kapcsolatait a szövetségeseivel és keressen újabb kereskedelmi és beruházási lehetőségeket. A minisztertől azt kérte: "játsszon minden hangszeren, legyen okos, mint a kígyó és szelíd, mint a galamb, de leginkább érje el azt, amit kell". Kitért arra is: a jövőben Szijjártó Péter felel a Paks2 beruházásért is. Megjegyezte: ez a munka így együtt több embert is kívánna, de a miniszter az elmúlt években bizonyította, "egyszerre több helyen is tud lenni". (Ezzel arra utalhatott a kormányfő, hogy 2020 nyarán Szijjártót Szíjj László milliárdos üzletember jachtján fotózták le Horvátországban, az Adrián, miközben a Facebook-oldalára kikerült egy kép, amely alapján a miniszter éppen budapesti irodájában dolgozott.)

Orbán Viktor utolsóként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert mutatta be. Feladataként a stratégiai tervezést nevezte meg, jelezve, hogy neki nemcsak minisztériumokat, "hanem egy egész országot kell látnia". Elmondta: azt várja tőle, hogy hangolja össze a minisztériumok működését, képviselje a tisztelet és az együttműködés kultúráját, alakítsa ki ennek technikáit. "Ez a munka sohasem ér véget, erre a feladatra kap újabb négy évet" - fogalmazott. Hozzáfűzte: ez a minisztérium egyben a kormány "villámhárítója is", ezért arra kéri Gulyás Gergelyt, hogy képviselje bátran a kormány érveit a Magyarországról szóló szellemi természetű vitákban itthon és külföldön egyaránt.

Orbán Viktor úgy összegzett: az új kormány névsora is mutatja, hogy az előttünk álló veszélyekkel teli éveknek "egy erős és ütőképes, válságálló és világos jövőképpel rendelkező kormánnyal vághat neki Magyarország".

A magyar kormány tagjaiként a rájuk nehezedő feladat súlyával arányos felelősséggel, határozottsággal és alázattal vállalják a magyar nemzeti érdekek képviseletét, a magyar szabadság és szuverenitás védelmezését - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy számítanak a képviselők támogatására.

"A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!"

- zárta beszédét a miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Leszedték a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról, a főváros feljelentést tesz
A Főpolgármesteri Hivatal rongálás gyanúja miatt fordul a rendőrséghez, miután eltávolították a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. Az önkormányzat közölte, a zászlókat napokon belül pótolni fogják.


A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.

A zászlókat néhány napon belül pótolják, mert szerintük „a Pride hónap és a felvonulás idejére azoknak helyük van a szabad, sokszínű és szolidáris Budapesten”.

Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.

A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Lehet vagy 45 fok a szentendrei héven, mindenkiről ömlik a víz – A miniszter keményen kiosztotta Lázár Jánost
Vitézy Dávid egy forró szentendrei HÉV-ről posztolva bírálta a magyar vasút helyzetét. A bejegyzésben Lázár Jánost tette felelőssé az elmaradt járműbeszerzések és 2 milliárd eurónyi uniós forrás elvesztése miatt.


Vitézy Dávid a közösségi oldalán bírálta a magyar vasút elmúlt évekbeli állapotát és az elmaradt járműbeszerzéseket.

Beszámolt róla, hogy épp utazik:

„lehet vagy 45 fok a szentendrei HÉV-en, tudjátok ott a kocsi végében, az utolsó ajtó mögött, ahol teljesen beáll a levegő. Mindenkiről ömlik a víz”.

Azt írta, egész hétvégén azon a törvényen dolgoztak a kollégáival, ami ahhoz szükséges, hogy még idén nyáron 700 milliárd forintot hozzanak haza „új légkondicionált alacsonypadlós HÉV-ekre és szintén korszerű, légkondis InterCity-motorvonatokra.”

Hozzátette, ezzel együtt is sok év, mire egy új flottát leszállítanak, és „ezért fájó annyira, hogy hosszú évek óta nem történt semmi”.

Vitézy szerint Lázár János 2022-ben aláírt Siemens-Vectron keretmegállapodásának sorsa 2023 májusától vált kérdésessé a miniszter akkori kijelentései nyomán.

A HÉV-ek beszerzését szerinte először orosz nyomásra vonták vissza, majd a háború kitörése után három évre jegelték. Ezt követően Lázár a kampányban kiírt egy olyan amatőr HÉV-tendert, „amiről az első perctől mindenki tudta és meg is mondta, hogy csak kampánykamu és eredménytelen lesz. Így is történt.”

„Eközben hagytak végleg elveszni 2 milliárd euró uniós forrást - amennyiből kijött volna egy óriási új HÉV és InterCity-flotta is. Már járnának.”

„És akkor van bátorsága a bukott miniszterelnöknek azt mondani e héten Brüsszelben, hogy azt várja az utódjától, hogy szerezzük vissza ezt is - amiért ő nem tett semmit, hagyta veszni, pusztán azért, hogy véletlenül se kelljen antikorrupciós szabályokat hozni, amiket az EU kért” – fogalmazott a posztban.

Vitézy szerint gond az is, hogy a jobb állapotú, klímás IC-kocsik jelentős része is áll, amit a Dunakeszi Járműjavítóban mutatott be. Úgy véli, ott is fontosabb volt az oroszokkal való üzletelés, mint a magyar utasok szempontjai. A Lázár embereitől és a propagandától érkező válaszokat hazudozásnak, személyeskedésnek és vádaskodásnak nevezte.

„A magyar vasút, az utasok és vasutasok ellen elkövetett bűnöket azonban ennyivel nem lehet elintézni. Akármennyire is nézik hülyének az embereket, józan ésszel senki nem hiszi, hogy egy hónap alatt lehetne helyrehozni sok évnyi károkozást. Sajnos - teszem hozzá én is a forró HÉV-en ülve. De egy percig sem tétlenkedünk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz bejelentette: döntöttek a magyar katonák
A honvédelmi miniszter közösségi oldalán közölte, hogy a katonák kérésére visszaállítják a rendszerváltás utáni alakulatneveket és hadrendi számokat. A bejegyzés szerint az állomány arról is döntött, hogy altisztként kívánja folytatni a szolgálatot.


Ruszin-Szendi Romulusz miniszter a közösségi oldalán közölte: a Magyar Honvédség a katonáké, ezért az identitásukat, hagyományaikat és mindennapi szolgálatukat érintő kérdésekben nekik adták a döntés jogát.

A miniszter arról írt, már meg is születtek az első eredmények.

„Az állomány egyértelműen jelezte: altisztként kívánják folytatni szolgálatukat, és minden alakulat azt kérte, hogy visszakaphassa a rendszerváltás utáni nevét és hadrendi számát.”

A katonák véleménye számít, a honvédelmi vezetés pedig tiszteletben tartja a döntésüket és annak megfelelően jár el - írta bejegyzésében.

Ruszin-Szendi szerint ez csak az első lépés, és folytatják az egyeztetéseket minden olyan kérdésben, amely a katonákat érinti.

„Mert a hagyományaink adják a gyökereinket, a katonáink pedig a jövőnket. Ezért a hangjuk mindig számítani fog.”

Ruszin-Szendi Romulusz május 14-én jelentette be, hogy az alakulatok maguk dönthetnek történelmi nevük és hadrendi számuk visszavételéről. Másnap a budapesti Mária Terézia laktanya hivatalosan is visszakapta a Petőfi laktanya nevet. A miniszter május 21-én a volt hadtörténeti múzeum felújítására szánt 18 milliárd forintot a laktanyákra csoportosította át, május végén pedig bemutatta a Honvédelmi Minisztérium új vezetői csapatát, ahol megerősítette, hogy a honvédelem építésének középpontjában a katona áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk