HÍREK
A Rovatból

Orbán: Most igazán belevaló kormány kell, amely felelős, egyesíti az országot és kellő erőt mutat

A miniszterelnök szerint az erős választói akarat és a jövő bizonytalansága együtt minden korábbinál nagyobb felelősséget ró az új kormányra.


Most igazán belevaló kormány kell, amely felelős, egyesíti az országot és kellő erőt mutat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés keddi ülésén.

A miniszterek eskütétele előtt, miután ismertették a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről, a kormányfő felszólalásában kiemelte: a veszélyek és különösen a háború kijelöli a következő magyar kormány feladatait.

"Megőrizni, sőt megerősíteni a Kárpát-medence és Magyarország fizikai, anyagi és szellemi kulturális biztonságát, támogatni a magyar családokat, tőkeerőssé izmosítani a magyar vállalkozásokat és növekedési pályán tartani a magyar gazdaságot"

- sorolta. Hozzátette: Magyarország következő kormányának tagjait erre figyelemmel kérte fel a közös munkára.

Kifejtette: a választópolgárok akaratából 2010 óta a negyedik, összességében az ötödik alkalommal mutathatja be Magyarország új kormányának tagjait. A helyzet mégis páratlan Magyarország 1990 utáni történetében és köszönet illeti a választópolgárokat, hogy április 3-án "a népakaratot soha nem látott egyértelműséggel kinyilvánították" - mondta. Hangsúlyozta: 1990 óta soha nem állt még kormány mögött olyan nagy és egységes választói akarat, mint amekkora a most hivatalba lépő kabinet mögé sorakozott föl, "ez részben megszolgált, részben megelőlegezett bizalom". A kormány tagjaitól azt várja, hogy a megszerzett bizalmat megőrizzék, a megelőlegezett bizalmat pedig valóra váltsák - jelentette ki Orbán Viktor.

Úgy vélte, ez most különösen emberpróbáló feladat lesz, mert "a koronavírusból még alig lábaltunk ki, a szomszédunkban háború zajlik, Brüsszelben pedig összezavarodott az iránytű, ezért onnan nem számíthatunk segítségre". Felidézte, hogy 32 éve képviselő és vesz részt a külpolitikai életben, de még soha nem látott akkora bizonytalanságot a jövőt illetően, mint napjainkban. Hozzáfűzte:

az erős választói akarat és a jövő bizonytalansága együtt minden korábbinál nagyobb felelősséget ró az új kormányra.

A miniszterelnök szerint a 2020 és 2030 közötti évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora. 2020-2021-ben koronavírus-járvány volt, 2022 eleje óta pedig háború a keleti szomszédunkban - emlékeztetett. Úgy látja, mindezek következményeként menekültáradat, soha nem látott mértékű energia- és nyersanyag-áremelkedés, infláció is tört a világra. Egy időben fenyeget a 21. század eddigi legnagyobb geopolitikai átrendeződése, valamint egy globális energia- és élelmiszerválság.

Kiemelte: az energia- és élelmiszerválság destabilizálja a népes, de törékeny országokat, ami újabb háborúkat és még a 2015-ösnél is nagyobb népvándorlást indíthat útjára. Ez óriási kihívást jelent a világ gazdagabbik fele számára, ideértve Magyarországot is - tette hozzá. Közölte: ez "egy kirobbanó formában lévő, ragyogóan irányított Európai Unió" számára is komoly feladat lenne, de az EU "ma minden, csak nem kirobbanó formában lévő, ragyogóan irányított szervezet". Inkább késlekedést látni, zavaros ideológiákat hallani, kapkodó és ésszerűtlen döntéseket tapasztalni - mondta.

Orbán Viktor szerint Magyarország egy ilyen korszakban nem engedheti meg magának "a felelőtlenség, a széthúzás és a gyöngeség luxusát", vagyis most igazán belevaló kormány kell.

A kormányfő ismertette: Varga Juditot az Igazságügyi Minisztérium vezetésére kérte fel. Kiemelte: az igazságügyi miniszternek érvényre kell juttatnia az Alaptörvényt, védenie kell az alkotmányosságot, ezért számára vétójogot biztosít valamennyi minisztériumi előterjesztéssel szemben. Hozzátette: Deák Ferenc tárcája ma a kormány uniós kapcsolataiért is felelősséget visel. Ezt senki sem irigyli a tárca vezetőjétől - fogalmazott, hangsúlyozva: a miniszter a brüsszeli vitákban eddig is a magyar nemzeti érdek határozott képviselője volt és azt várják, a jövőben is az legyen. Ez továbbra sem lesz könnyű, ezért sok erőt és kitartást kívánt a miniszternek.

Pintér Sándorról - aki ismét a Belügyminisztériumot irányítja - a kormányfő azt mondta: 16 évet szolgáltak együtt és ezalatt minden rábízott feladatot példás pontossággal teljesített, ezért feltétel nélküli bizalmát élvezi. Helyreállította a közbiztonságot, radikálisan csökkentette a bűnözést, mind a vagyon, mind az emberi élet ellen irányuló bűncselekményeket látványosan visszaszorította, a rendőrséget megfiatalította és megújította, az állomány visszanyerte becsületét és megbecsültségét. A rendőrviccek kora lejárt - fogalmazott Orbán Viktor. Aláhúzta: bár minisztériumát továbbra is Belügyminisztériumnak hívják, de valójában ez már a belügyek minisztériuma. A politikában a tapasztalat a legnagyobb érték, az számít igazán, ezért bízzák rá a legnehezebb területek irányítását - mondta és sok sikert kívánt a belügyminiszternek.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter lesz ismét. A kormányfő úgy fogalmazott: miniszterelnök-helyettesként továbbra is a történelmi egyházakat és a Kárpát-medencei magyar közösségeket érintő ügyek előmozdításáért felel. "Minden magyar felelős minden magyarért, ha ez így van, márpedig így van, akkor Semjén Zsolt miniszteri felelőssége az összmagyarság képviselete" - hangsúlyozta. Aláhúzta: azt várják tőle, hogy az egységes magyar nemzet alaptörvényben rögzített eszméjét váltsa valóra a mindennapokban. A Kereszténydemokrata Néppárt a kormány szellemi-ideológiai magja, ezért elnökét megkülönböztetett tisztelettel köszönti a kabinetben - mondta.

Csák Jánosról, aki a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányítója lesz, azt mondta: tárcáját jövőügyi minisztériumnak kellene nevezni. Hozzátartozik a családpolitika, a kultúra, a felsőoktatás, a szakképzés és az innováció. A miniszterre összetett feladat vár, munkája olyan különleges személyiséget igényel, aki ismeri az üzleti világot, nem téved el a szellemi viták modern útvesztőiben, egyszerre fegyelmezett, de közben keresi, miként léphetünk túl a mai realitások korlátain. Ide igazi Klebelsberg-karakter kell - mondta és sok szerencsét kívánt.

Varga Mihály pénzügyminiszterről szólva kiemelte: az ő előrelátó szigora tette lehetővé a növekedés és a pénzügyi fegyelem közötti egyensúly fenntartását a koronavírus jelentette kihívás éveiben, és ugyanez a vele szembeni elvárás most, amikor a háború a gazdaságot újabb próbatétel elé állítja.

Palkovics László technológiai és ipari miniszter portfóliója kapcsán Orbán Viktor arra emlékeztetett: az ipar és az energetika nagy átalakulás előtt áll, a kormánytag feladata az, hogy folytassa e területen az elmúlt négy évben elindított fordulatot, illessze a magyar energetikai rendszert az új kor kihívásaihoz. Ennek részeként említette, hogy kezelje az átalakulás, a növekvő fogyasztás és az emelkedő árak miatt kialakult helyzetet, eközben csökkentve a gazdaság károsanyag-kibocsátását, és hangolja össze a gazdasági növekedés és a környezetvédelem szempontjait.

Nagy István agrárminiszter tárcájáról szólva a miniszterelnök emlékeztetett: az elmúlt években "nagyot léptünk előre", az ország 20 millió embert képes ellátni élelmiszerrel, rakétasebességgel emelkednek a nemzeti vidékfejlesztési támogatások, a gazdák pedig végképp leküzdhetik a nyugattal szemben a kommunizmus idején keletkezett lemaradást. Hozzátette: a régi-új miniszternek ki kell védenie a küszöbön álló globális élelmiszerválság következményeit, továbbá erősítenie kell a magyar agrárium külgazdasági pozícióit.

Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter komoly uniós, belpolitikai és közigazgatási tapasztalatát emelte ki a kormányfő, megemlítve, hogy 2006 után évekig frakcióvezető volt, miniszterként döntő szerepet játszott a magyar állam újjászervezésében, ezt követően pedig uniós biztosként tevékenykedett. Neki van a legtöbb esélye arra, hogy a brüsszeli bürokraták és a magyar képviselők malomkerekei között ne őrlődjön föl - fogalmazott Orbán Viktor.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter feladatairól szólva a miniszterelnök megjegyezte: a Zrínyi haderőfejlesztési program révén Magyarországé lehet a térség egyik legütőképesebb hadserege. Hangsúlyozta: a szomszédban zajló háború bizonyítja, milyen felelőtlenség volt, hogy egész Európában háttérbe szorították a hadsereget és a honvédelmet, néha már a létjogosultságát is megkérdőjelezve.

A kormányfő Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel folytatta kormánya bemutatását. Mint mondta, a demokráciában fontos a folyamatos kapcsolattartás, ami nehéz feladat, mert a munkát adatvédelmi jogszabályok tömegei, az állampolgárok érthető érzékenysége és az ellenzék folyamatos támadásai is nehezítik. Hozzátette: ez most sem lesz másképp, így Rogán Antalt arra kérte fel, hogy oldja meg ezt a feladatot, a kormányzati döntések mögött húzódó elvek és célok a demokratikus közvélemény egésze számára legyenek megismerhetők. Kiemelte: ebben a háborús évtizedben különösen fontos, hogy a "velünk egyetértőknek és az egyet nem értőknek is világos legyen, mit miért teszünk". Jelezte azt is: a következő időszakban az ország függetlenségét és Magyarország szuverenitását számos támadás éri majd. Hozzátette: a szuverenitás védelme a miniszterelnök első számú kötelessége, ebben a munkában elsősorban Rogán Antalra számít majd.

Orbán Viktor közölte: Lázár Jánost az Építési és Beruházási Minisztérium vezetésére kérte fel, de ezt igazából országépítési minisztériumnak kellene nevezni. Emlékeztetett: korábban ez a feladat a minisztériumok között felparcellázott, széttagolt terület volt, de ez mára hátránnyá vált. A növekvő nyersanyagárak, a háború gazdasági hatásai, a várható európai recesszió, a beruházók óvatossága alaposan bonyolítja majd az életünket - fejtette ki a kormányfő, aki szerint Lázár János feladata a beruházásokra fordított állami erőforrások hatékony felhasználása, az építésügyi szabályok megújítása, valamint az épített örökségünk védelme és a "polgári jó ízlés" képviselete lesz az építkezéseknél.

A miniszterelnök úgy folyatta: Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert arra kérte fel, hogy továbbra is a "tőle megszokott fáradhatatlansággal" képviselje a magyar nemzeti érdekeket, erősítse meg Magyarország kapcsolatait a szövetségeseivel és keressen újabb kereskedelmi és beruházási lehetőségeket. A minisztertől azt kérte: "játsszon minden hangszeren, legyen okos, mint a kígyó és szelíd, mint a galamb, de leginkább érje el azt, amit kell". Kitért arra is: a jövőben Szijjártó Péter felel a Paks2 beruházásért is. Megjegyezte: ez a munka így együtt több embert is kívánna, de a miniszter az elmúlt években bizonyította, "egyszerre több helyen is tud lenni". (Ezzel arra utalhatott a kormányfő, hogy 2020 nyarán Szijjártót Szíjj László milliárdos üzletember jachtján fotózták le Horvátországban, az Adrián, miközben a Facebook-oldalára kikerült egy kép, amely alapján a miniszter éppen budapesti irodájában dolgozott.)

Orbán Viktor utolsóként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert mutatta be. Feladataként a stratégiai tervezést nevezte meg, jelezve, hogy neki nemcsak minisztériumokat, "hanem egy egész országot kell látnia". Elmondta: azt várja tőle, hogy hangolja össze a minisztériumok működését, képviselje a tisztelet és az együttműködés kultúráját, alakítsa ki ennek technikáit. "Ez a munka sohasem ér véget, erre a feladatra kap újabb négy évet" - fogalmazott. Hozzáfűzte: ez a minisztérium egyben a kormány "villámhárítója is", ezért arra kéri Gulyás Gergelyt, hogy képviselje bátran a kormány érveit a Magyarországról szóló szellemi természetű vitákban itthon és külföldön egyaránt.

Orbán Viktor úgy összegzett: az új kormány névsora is mutatja, hogy az előttünk álló veszélyekkel teli éveknek "egy erős és ütőképes, válságálló és világos jövőképpel rendelkező kormánnyal vághat neki Magyarország".

A magyar kormány tagjaiként a rájuk nehezedő feladat súlyával arányos felelősséggel, határozottsággal és alázattal vállalják a magyar nemzeti érdekek képviseletét, a magyar szabadság és szuverenitás védelmezését - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy számítanak a képviselők támogatására.

"A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!"

- zárta beszédét a miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fehér Ház: Nem lesz Trump-Putyin csúcs a közeljövőben
Rubio és Lavrov csak telefonon egyeztettek, a beszélgetést „eredményesnek” minősítették. A személyes találkozót most nem tartják szükségesnek.


A Fehér Ház szerint a közeljövőben nincs napirenden Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója, írja a BBC.

A héten Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter előkészítő megbeszélést tartott volna.

A Fehér Ház szerint a felek „eredményes” telefonbeszélgetést folytattak, ezért a személyes egyeztetés most nem „szükséges”. További részleteket a halasztás okáról nem közöltek.

Múlt csütörtökön Trump azt mondta, hogy két héten belül Budapesten tárgyalnának az ukrajnai háborúról. Hétfőn Trump a jelenlegi frontvonal mentén történő befagyasztást támogatta, a Donbászra utalva így fogalmazott: „Legyen elvágva úgy, ahogy van.”

Oroszország többször elutasította a jelenlegi érintkezési vonal befagyasztását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva csak „hosszú távú, fenntartható békében” érdekelt.

Közben európai országok Ukrajnával együtt egy 12 pontos béketerven dolgoznak. A javaslat tűzszünetet és a frontvonalak befagyasztását, a hadifoglyok és elhurcolt gyermekek cseréjét, biztonsági garanciákat, újjáépítési támogatást, valamint gyorsított uniós csatlakozást ír elő. A csomag az orosz szankciók fokozatos feloldásával számol, és a végrehajtást Donald Trump amerikai elnök vezette nemzetközi békebizottság felügyelné.

A mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon felszabadítása csak akkor történne meg, ha Moszkva részt vállalna Ukrajna háború utáni helyreállításában. A terv a tervezett budapesti békecsúcsra készült, és a jelenlegi frontvonalak mentén állítaná le a harcokat, amit Oroszország eddig elutasított. Az európai diplomaták a héten Washingtonban egyeztetnek az Egyesült Államokkal.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Török Gábor a megyei lapok Magyar Pétert gúnyoló AI-képes akciójáról: Régen biztosan távozott volna legalább a fél szerkesztőség
A politológus szerint ha a közpénzekből működő állami sajtó terjeszt ilyen tartalmat, jogosan merül fel a kérdés, hogy nevezhetőek-e ezek a lapok újságnak és az ott dolgozók újságírónak.


Mint azt megírtuk, a minap a fideszes médiabirodalomhoz tartozó megyei lapokban egy időpontban jelent meg egy olyan mesterséges intelligencia által generált kép, amelyen Magyar Pétert gyakorlatilag kutyaként ábrázolják. A TISZA Párt elnöke négykézláb látható pórázra kötve, nyakörvvel a nyakán, a póráz végét Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője tartja, mögötte pedig ukrán zászlókat lobogtató emberek. A kép bal oldalán ezzel szemben Orbán Viktor szerepel magyar zászlókat lengető tömeg előtt.

Magyar Péter erre így reagált kedden: „Orbán Viktor a legrosszabb náci és kommunista propagandát is túlszárnyaló gyűlölet- és dehumanizáló kampányt folytat a valódi kihívói ellen. Ezzel a minden részletében hamis fotóval férfiként, apaként, politikusként és emberként akarnak megalázni”.

Török Gábor politológus sem hagyta szó nélkül a megyei lapok összehangolt akcióját. Facebook-bejegyzésében azt írta, ha egy politikai szereplő saját oldalára kitesz egy ilyen képet, azzal magát minősíti, a politikai kockázat és a felelősség az övé. Más a helyzet azonban, ha egy médiumnál fordul ez elő:

„Voltak már bunkó és színvonaltalan képek, posztok, mondatok sokfelé, lelkük és persze támogatottságuk rajta.

Ha azonban egy megyei napilap vagy éppen a közpénzekből működő állami sajtó mutatja, hirdeti, terjeszti tovább, ott bizony jogosan merül fel a kérdés, hogy nevezhető-e még újságnak és az ott dolgozók újságírónak. Fiatalon három-négy évig dolgoztam egy megyei napilapnál, azt biztosan tudom mondani,

ha akkor egy ilyen megjelent volna az újságban mondjuk Antall Józsefről, Orbán Viktorról vagy akár Horn Gyuláról, pártállástól függetlenül biztosan távozott volna legalább a fél szerkesztőség”.

A politológus végül egy latin mondással zárta sorait: „Tempora mutantur, et nos mutamur in illis [Az idő változik, és vele változunk mi is – a szerk.] Sajnos”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
9,5% helyett valójában 20,9% volt a gyerekszegénység 2020-ban – durva korrekcióra kötelezte a KSH-t az Eurostat
A korosztályos adatoknál a 0–17 évesek mutatói ugrottak a legnagyobbat. A revízió több évnél is érdemi különbséget hozott a korábbi számokhoz képest.


Az Eurostat friss, korosztályos korrekciói szerint 2019–2024 között a KSH jelentősen alulmérte a gyerekszegénységi rátát, miközben a hivatal október elején még kisebb kiigazításokról beszélt – írta a Válasz Online.

A legnagyobb ugrás a 0–17 éveseknél látszik. 2019-ben 11,5% helyett 18,0% lett a mutató, 2020-ban 9,5% helyett 20,9%. A további években az alulmérés mértéke 2021-ben +40,3%, 2022-ben +56,4%, 2023-ban +0,6%, 2024-ben +21,7%.

A KSH szeptember végén sajtótájékoztatón jelentette be a revíziót. Az országos jövedelmi szegénységi ráta 2018-ban +1,7 százalékponttal emelkedett, ami mintegy 150 ezer fővel növelte a szegénységben élők számát. 2019-ben +1,6, 2021-ben +1,4 százalékpont volt a változás.

Más korcsoportoknál ellenkező irányt mutattak az adatok. A 18–64 éveseknél és a 65 év felettieknél a KSH korábban a ténylegesnél magasabb rátákat közölt. Az időseknél 2019-ben a revízió 43,2%-kal csökkentette a szegények arányát.

Az Eurostat szerint a magyar adatok megbízhatósága és hitelessége korábban is biztosított volt. A mostani módosítások oka módszertani probléma, nem pedig adatmanipuláció.

Kutatók már 2014-ben jelezték a gondot az EU‑SILC magyar jövedelmi statisztikáiban. Az uniós korrekciók viszont csak 2019-től léptek életbe, ami az idősorban törést okoz. A friss revíziók egyes korcsoportokban akkora változást hoztak, hogy a kutatók újabb kérdéseket tettek fel, és nem zárható ki további korrekció. Ezek a mutatók befolyásolhatják, hogy a döntéshozók a gyerekek vagy az idősek javára hoznak-e intézkedéseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Mindenki tenni akart” - megszólalt a százhalombattai oltásban résztvevő egyik tűzoltó, aki szerint szabadnapos társaik is beálltak
A szervezet szerint több anyag esetében még hiányoznak az adatok, közben a MOL egysége váltásokban dolgozott, a beavatkozás több mint 13 óráig tartott. A tűz okát vizsgálják, a helyszín a finomító desztillációs üzeme volt.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 21.



A százhalombattai Dunai Finomító desztillációs üzemében lobbantak fel a lángok hétfő éjjel. A MOL délelőtti sajtótájékoztatóján elhangzott: ez az a részleg, ahol a kőolajat forráspont szerint szétválasztják, majd a komponenseket továbbküldik feldolgozásra.

Elsőként a vállalat saját, speciális tűzoltóegysége érkezett a helyszínre. Az egység operatív vezetője, Szabó István az RTL Híradónak beszélt arról, hogy sok szabadnapos kolléga is beállt, így több mint 13 órán át, váltásokban dolgoztak. Rendszeresen gyakorolnak, mert ilyen környezetben másképp kell oltani: a kőolajat nagy nyomáson és hőfokon kezelik, és ha az anyag a szabad levegőre kerül, önmagától is meggyulladhat.

„Igazából nagyon nagy számban jelentek meg szabadnapos tűzoltó kollégák is kint a helyszínen, és számomra nagyon pozitív. Nagyon jó volt azt látni, hogy mindenki tenni akart, mindenki szerette volna, és ki is vette a részét ebből a beavatkozásból és így sokkal könnyebben tudtuk menedzselni ezt a beavatkozást.

Gyakrabban tudtuk váltani a tűzoltást végző kollégákat, pihentetni őket közben is, mivel ugye gyakorlatilag egy elhúzódó káresetről van szó, több mint 13 órán keresztül voltak kint voltunk kint a kollégákkal együtt” - mondta Szabó István.

A Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint riasztó, ha egy ilyen üzem kigyullad, de a mostani mérések alapján a vizsgált komponenseknél nem találtak kimagasló egészségkárosító mennyiséget, a legtöbb szennyező alacsony koncentrációban volt. Ugyanakkor vannak anyagok – például rák kockázatú vegyületek vagy policiklusos aromás szénhidrogének –, amelyeket egyelőre nem mértek, ezért ezekről nincs adat. A szervezet azt is jelezte: tudomásuk szerint kicsivel több mint egy év alatt ez már a negyedik, olajszennyezéssel járó baleset a MOL-nál.

A baleset idején nagyjából húsz ember dolgozott az üzemben. Egy korábbi dolgozó az RTL Híradónak azt mondta: a folyamatirányítás számítógépes, ezért zavarok hiányában a területen általában nem tartózkodik senki, így nem történt sérülés. A tűz okát még vizsgálják.

Korábban is voltak fennakadások a finomítóban: júliusban sűrű füstöt észleltek egy technológiai berendezés hibája miatt, 2022 novemberében pedig egy nagy karbantartás utáni meghibásodás miatt csak hatvan százalékon működött az üzem, és a vállalat egy ideig nem szállított üzemanyagot mintegy 200 kisebb benzinkútra.

Az RTL teljes beszámolóját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk